Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-02 / 127. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚNIUS 2. "MEGYEI TÜKÖR* 7 Kétkednek a betegeket és sérülteket nevelő szülők Melyik gyerek mennyit ér? Minden gyermeket nevelő család egységes családi pótlékot kap - áll a kormány száz lépés programjának családtámogatási részében. A szegedi beteg és sérült gyerekeket nevelő szülők úgy látják: a januártól életbe lépő intézkedések hátrányosan érintenék őket. - Tartósan beteg kisfiamat nevelem, és értelmezésem szerint a mostani 11 ezer forint családi pótlék melletti 3 ezres adókedvezmény megvonásával csökken a támogatásunk - panaszkodott a szegedi édesapa. Farkas Györgyék gyermekük élelmiszerérzékenysége miatt rengeteget költenek megfelelő ételekre, és hiányozna a kieső összeg. Úgy véli a kormány állításával ellentétben - nem minden gyerek egyforma. - Nem csökken az állami hozzájárulás mértéke. A tervezett intézkedések szerint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család a gyermek után 18 ezer forint támogatást kap havonta - tájékoztatott Hontvári Ilona, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium sajtóirodáján. - Egyedül nevelem súlyosan értelmi fogyatékos fiamat, összesen nincsen 50 ezer forintunk egy hónapban - panaszolta Szegedről egy másik szülő. Csóti Katalin felháborítónak találja, hogy januártól csökken a pénzük. Számításai szerint fia intézeti ápolása az államnak 2 millió forintjába kerülne, ő pedig a 22 ezer 400 forintos ápolási díja mellett 15 ezer 700 forintnyi családi pótléka és az 5000 forint önkormányzati gyermekvédelmi támogatása megtartásáért küzd. Am a pótlék és a támogatás tervezett összevonásával 20 ezer forintja maradna. - Valóban 20 ezer forint családi pótlékra lesz jogosult havonta január l-jétől a fogyatékos gyermekét egyedül nevelő szülő erősítette meg Hontvári Ilona. DOMBAI TÜNDE KIVÁRNÁK A fogyatékosok érdekvédelmi szervezetei kivárnak - tudtuk meg Lajkóné Hegedűs Valériától, az Értelmi Fogyatékosok Csongrád Megyei Szervezetének elnökétől, valamint a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége irodavezetőjétől, Szakály Józseftől. Úgy tudják, hogy sérült gyermekenként a családok további 4800 forintos új támogatásban részesülnének januártól. A napokban áttekintik a „tíz lépést", és tárgyalásokat kezdenek, ha azok hátrányosan érintenék a sérülteket. A CSALÁDTÁMOGATASI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSA Családi pótlék ma Egységes családi pótlék (várhatóan jan. 1-től) KÉTSZÜLŐS EGYSZÜLÖS KÉTSZÜLŐS EGYSZÜLÖS CSALÁD CSALÁD CSALÁD CSALÁD Egygyermekes 5100 6 000 11 000 12 000 Kétgyermekes 12 400 14 400 24 000 26 000 Háromgyermekes 23 400 25 200 42 000 45 000 További gyermek 7 800 8 400 14 000 15 000 Fogyatékos gyermek 13 900 15 700 18 000 20 000 fonás Hiúsít Családügyi Siódéit» í »Fsólyrgywiöw MínivtÉfuim DM grafika Ősztől működhetnek Szegeden a hulladékgyűjtő szigetek A flakonok a spájzban Szelektív hulladékgyűjtés Fotó: Karnok Csaba Csak a Szegedre tervezett harminc hulladékgyűjtő sziget helyét kell megtalálni, s a lakók már vihetik is a kijelölt kukákba az újrahasznosítható papírt, üveget, műanyagot. A gyűjtőpontok berendezéseit a közelmúltban vásárolta meg a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. Egy szűk panellakásban legföljebb a spájzban férhet el az újrahasznosításra gyűjtött hulladék. A bevásárlóközpontokban marékszám osztogatott reklámszatyrok kiválóan alkalmasak arra, hogy bennük a kiürült margarinosdobozt, üdítős- vagy söröspalackot tároljuk. Aztán, amint a nejlontáskák megteltek, levisszük a csomagokat a legközelebbi gyűjtőszigetre. Mindezt egész Európában így csinálják tudtuk meg Szabó Ferenctől, az uniós hulladékgazdálkodási program megvalósításával megbízott Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. igazgatójától. Amint arról nemrég hírt adtunk, a kht. a szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás jegyében 500 szemetesedényt, 37 gépjárművet és 10 rakodó, illetve feldolgozógépet vásárolt. Az uniós támogatással megvalósuló beruházás 1 milliárd 435 millió forintba került. A szegedi utcákon háromféle gyűjtőszigettel találkozunk majd. A hagyományos, nagykonténeres és nem túl szép pontok mellett több bedobónyílással ellátott gyűjtőharangok, valamint a Sólyom utcaihoz hasonló, skandináv típusú, süllyesztett hengerek állnak rendelkezésünkre. Összesen harminc gyűjtőpontot alakítanak ki, hálószerűen lefedve a várost. Elhelyezésüket ahhoz igazítják, milyen sűrűn lakják az adott környéket. A rendszer azonban csak a lakosság segítségével működhet. Ezért a gyűjtőszigetek átadásával egy időben, erőteljes propagandával igyekeznek majd rávenni a szegedieket a közreműködésre. Az igény és a fogékonyság megvan: ez kiderült azokon a településeken, ahol már beindult a szelektív gyűjtés. Ma már harmincezer háztartásból szállítják a sándorfalvi úti lerakóra a használható hulladékot. NY. P. A HULLADÉK NEM SZEMET A legtöbb lakásban nincs hely külön edények beállítására a papír, üveg, műanyag számára. A mosogató alá csak a vegyes háztartási szemétnek fönntartott fedeles vödör fér el - ezért javasolta Szabó Ferenc igazgató, hogy a kamrába tegyük a hasznos hulladékkal teli nejlonszatyrokat. Aki még nem próbálta, meglepődik majd: a fogyasztási szokásoktól függően, a háztartási szemét 50-70 százaléka újrahasznosítható. Erőmű, mely két nap alatt összeszerelhető Makón is befognák a szélenergiát Elképzelhető, hogy hamarosan Makón is szélerőműveket telepítenek, az önkormányzat felhatalmazta a város vezetését: derítsék ki, hogy a környezetbarát energiatermelés megvalósítható-e a város területén. A projektszervező cég szerint van esély a telepítésre, de a mérések még hónapokig tartanak. Makó önkormányzati képviselő-testülete elfogadta a szakemberek javaslatát, miszerint komolyan meg kell vizsgálni, hogy a város területe alkalmas-e szélerőművek telepítésére. Az indokolás szerint az Európai Szélenergia Társaság célja, hogy az unió országaiban 2010-ig több ezer újabb, folyamatosan megújuló energiaforrásból táplálkozó erőműveket építsenek, ehhez jelentős EU-támogatás vehető igénybe. Ortutay Miklóstól, Makó aljegyzőjétől megtudtuk: az önkormányzat már hozzá is járult, hogy a magyarországi szélerőmű-projektek megvalósítását vállaló e-Wind Kft. megvalósíthatósági tanulmányt készítsen. Ez az önkormányzat számára semmiféle anyagi kötelezettséget nem jelent. - Az előzetes felmérések, számítások alapján Makó is az alkalmas területek közé számít, de elsőként a nyugat-magyarországi projektek megvalósítására helyezünk hangsúlyt, hiszen itt a legnagyobb hazánkban a szélerősség - fogalmazott Kereki Orsolya, az e-Wind Kft. projektmenedzsere. - A makói méréseket nemrég kezdtük, de még legalább két-három hónapig figyelnünk IGY LESZ A SZELB0L ARAM A működési elve egyszerű: az érkező szél megforgatja a 44 méteres átmérőjű, háromszárnyú lapátkereket, mely közvetlen kapcsolatban van azzal a 600 kW-os, sokpólusú generátorral, amely váltakozó áramot állít elő. A 65 méter magasan lévő gépházban előállított kis frekvenciájú váltóáram kábeleken kerül a szélerőmű tornyának aljában lévő inverterszekrénybe. A hálózati frekvenciának megfelelő áramot a szélerőmű mellett elhelyezett trafóház változtatja 20 kV-os feszültségre. A kulcsi szélerőmű egyéves működése során 1 millió 250 ezer kWh villamos energiát állított elő, amely körülbelül 750 család éves energiaigényét fedezi. kell a légmozgásokat, hogy dönthessünk a megvalósításról. Az engedélyeztetést követően az erőmű összeszerelése mindössze két napot vesz igénybe, csupán a betonalapzatnak van szüksége 1 hónapnyi száradásra. Először két erőművet állítanának fel, de ha lehetséges, egy többtagú hálózatot is létrehoznak. Ennek megvalósításához együttműködés szükséges az önkormányzattal, a konkrét szerződési feltételeket csak a megvalósíthatósági tanulmány elkészülését követően részletezik. Egy erőmű megépítése egyébként félmilliárd forintba kerül. - A térséget jellemzően változó irányú déli-északi száljárás jellemzi, az állandó erős légmozgás nem szokásos a régióban - nyilatkozta Szudár Béla, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Magyarországon elsőként Kulcs községnél helyeztek működésbe szélerőművet, ennek tapasztalatai egyébként már ismertek. A szélerőmű a madarakra gyakorlatilag semmilyen hatással nincs, sőt a ragadozók előszeretettel használják megfigyelőhelyül. Az esetleges hanghatások tekintetében megfelel mind az európai, mind a hazai előírásoknak. I.SZ. Makón is szélkerekek termelhetnek áramot Fotó: archív Lassan szürkül a feketemunka A nyár a bejelentés nélküli foglalkoztatás szezonja is: ilyenkor hajrázik az építőipar, a vendéglátás, toboroz alkalmi munkásokat a mezőgazdaság. A lebukás akár 6 millió forintos bírsággal is járhat. Vásárhelyen lecsaptak a feketén foglalkoztatókra. Vásárhelyen a múlt héten pénteken tartott koncentrált ellenőrzést - razziát - az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség Csongrád megyei felügyelősége - tudtuk meg annak vezetőjétől, Maróti Gyulától. Aznap több mint tíz feketemunkásra bukkantak az építőiparban és a mezőgazdaságban, ami nem kevés az átlagos napi 1 -3 „lebukáshoz" viszonyitva. A büntetés mértéke 50 ezer forinttól 6 millióig terjed. A vezető szerint érzékelhető némi javulás a korábbi évekhez képest, elterjedt az alkalmi munkavállalói könyv, a külföldiek pedig igyekeznek engedéllyel elhelyezkedni. Maróti Gyula úgy tudja, hamarosan ők is kaphatnak alkalmi munkavállalói könyvet. A megyei munkaügyi központtól kapott információk szerint az alkalmi munkavállaló könyvvel jelentős adminisztrációtól kímélték meg az idénymunkásokat alkalmazó vállalkozókat. Egy 500 (regisztrált munkanélküli esetében 200) forintos bélyeg beragasztásával az összes kifizetnivalót letudják. Hogy hány bélyeget ad a munkáltató, az megegyezés kérdése. A könyvecske a tipikus napszámosmunka elszámolására alkalmas, népszerűsége ezért a mezőgazdaságban mérhető le leginkább. Stadler Ferenc, a MOSZ megyei titkára szerint a könyvecske bevezetése óta kevesebb a feketemunkás a mezőgazdaságban. A másik ok, ami miatt immáron nem buknak le rendszeresen romániai munkaerőt rejtegető vállalkozók, hogy Makó környékén összeomlófélben van a hagyma- és fokhagymaüzlet. A homoki térségben is egyre többen hagynak fel a gazdálkodással, így már nincs szűkség feketemunkásokra. * Ha kidolgozzák a tervezett szakmai minimumbér-táblázatot, azt a gazdasági miniszter országosan kötelező érvényűvé teszi, vagyis a cégek ennél nem fizethetnének kevesebbet alkalmazottaiknak. A minimumbérek megállapítása után egyszerűbb lenne a munkaügyi ellenőrzés is, mivel a felügyelők azt vizsgálnák, hogy a minimumbért mindenki megkapja-e. Megszűnne az az életszerűtlen gyakorlat is, hogy az építkezésen dolgozóktól munkaszerződésük bemutatását kérik az ellenőrök: az emmából a helyszínen lekérdeznék, hogy a munkások be vannak-e jelentve. F.K.