Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-11 / 135. szám

SZOMBAT, 2005. JÚNIUS 11. • AKTUÁLIS» 3 Valószínűleg veleszületett szívbetegsége miatt lett rosszul a vízben a kiszombori diák Laci még mindig kómában fekszik Még mindig kómában fekszik a 15 éves B. László. A kiszombori diák a múlt hé­ten iskolakiránduláson fürdőzés közben elmerült, élettelen testét társai emelték ki a vízből. Újraélesztés után zuhant kó­mába. MUNKATÁRSUNKTÓL Egy hete fekszik kómában a kiskunhalasi Semmelweis-kórház intenzív osztályán a kiszombori nyolcadikos diák, B. László. A 15 éves fiú múlt héten pénteken iskolatársaival és három tanárával Kunfehértón kirándulá­son vett részt. Laci a sekély vízben váratlanul elsüllyedt, élettelennek tetsző testét a partról beugráló tanárai és társai találták meg, és emelték partra. A helyszínre érkező mentők újraélesztették, ám a fiú később elvesztette eszméletét, és kómába zuhant. A rendőrség államigazgatási eljárás kereté­ben vizsgálja a kis híján végzetes baleset kö­rülményeit. A Bács-Kiskun Megyei Rend­őr-főkapitányság szóvivője, Hortobágyi Ist­ván tegnap azt mondta, a vizsgálat még né­hány napig biztosan eltart. Az előzetes szakértői vélemények szerint a fiú valószínűleg meglévő szívbetegsége miatt vesztette el fürdés közben az eszméletét. Ezt, mármint szívbetegségét, a kiskunhalasi kór­házban állapították meg, s erről már a tragé­dia napján tájékoztatták Laci szüleit is. B. László szülei a kiszombori polgármesteri hivatal gépkocsijával kétnaponta megláto­gatják a kiskunhalasi kórházban fekvő gyer­meküket. A szülők a történtekről továbbra sem akarnak beszélni, környezetükben is csak annyit mondanak, hogy nagyon bíznak gyermekük felépülésében. Szegénység szülte ? Ugyan mi más 1 Hiszen a szögedi polgár is szí­vesebben költötte volna tengernyi pénzét már a nyolcvanas évek végén csillogó szupermarketekben. Csak éppen pénze nem volt tengernyi, meg aztán a tervgazdálkodástól elköszönő országunk sem arról híresült el, hogy egymás hátának támaszkodtak a kor­szerűen felszerelt üzletláncok. Ezért aztán lön Cserepes sori piac, mit hívtunk mi KGST-nek, meg lengyelnek. És sírva vigadtunk nyomorúságunkon, amikor Szeged e sok vihart megért pontján ukrántól vettük az alig hasz­nált Lada-féltengelyt, romántól a cipőt, orosztól a szerszámkész­letet, szerbtől a vinjakot. Már persze, ha nem buktuk el minden pénzünket a „Itt a piros, hol a piros!" játékban, és bukszánk túlél­te a zsebmetsző banyák támadását is. Merthogy vadkelet volt ez a javából, hátba szúrt piacparancs­nokkal, egymást püfölő árusokkal. De nem csupán szögedi a pol­gár, hanem bátor is, belevetette hát magát a nagy cserepesi forga­lomba. Közben észre sem vette, hogy az immár országos ismert­ségre szert tett vásártér napi életének része lett. Időközben tisz­tultak a viszonyok, rendőrök, városőrök, piacőrök, fináncok söp­rűzték ki a bűnt a Cserepesről, hogy semmi se zavarja a nagy tüle­kedésben a vevőt és a bámészkodót. Hol volt még az unió.s belépésünk, amikor mi már megtanultuk a Cserepesen, milyen is a határok nélküli kereskedelem. Ne fe­ledjük: a Cserepesen ismertük meg legelőször, hogyan is kínálja portékáját a kínai, főzi nekünk a rizses húst a vietnami. És tapsi­koltunk örömünkben, mert eme bábeli hangzavarban az alkudo­zás végére csak megértettünk minden szót. A Cserepes már régen nem csupán piac, hanem Szeged, de mondhatom azt is, egész Csongrád megye látványossága, ahova ki gyakrabban, ki ritkáb­ban, de biztos hogy kilátogat. Igazgatója, Bikádi doktor szerint ad­dig nem is kell félni a piac kapuinak bezárásától, amíg a szegény­ségföllelhető lesz e honban. Én meg abban reménykedem, hogy jobb időkben sem kell majd elbúcsúznunk a Cserepestől. Hiszen uniformizált világunkban a sokszínűséget kínálja, esemesen terelgetett üzengetéseink köze­pette az emberi szót. Ha egyszer oly világvárosok, mint Párizs, London, Róma elbírnak egy-két efféle, multifunkcionális bolhapi­acot, nehogy már mi, szegediek köszönjünk el tőle. Szerencsére, ilyen veszély nem is fenyeget. Ami viszont korántsem oly szeren­csés dolog - mint hallom, a magyarországi szegénység bezárása még várat magára. Sajnos Cserepesre tévedt tenyérjós se tudná megmondani, mégis meddig. Megnyitották a rakpartot Cserepes •• •• •• i oromok bátyi zoltán MUNKATÁRSUNKTÓL Hosszú idő után tegnap ismét megindulhatott a közúti forga­lom a szegedi alsó rakparton. Közel három hónapot töltött a rakpart víz alatt, ami rekord kö­zeli időszaknak számít. Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgaz­dálkodási Kht. ügyvezető igaz­gatója elmondta: a folyó több száz köbméternyi agyagot ra­kott le a rakparton, amit re­kordidő alatt távolítottak el. A kht. új módszerrel dolgozott: amikor már kezdett apadni a fo­lyó, de a rakpart még víz alatt volt, föllazították a lerakott agyagmennyiséget, s így a Tisza saját maga visszavitte a meder­be az egészet. A hosszú ideig tartó vízborítás azonban kárt is okozott: több helyütt megbon­totta az útalapot. A cég ideigle­nesen kijavította a hibákat, ha­marosan teljesen rendbe teszik az utat. Ismét birtokba vették a közlekedők az alsó rakpartot Fotó: Miskolczi Róbert Az MSZP kongresszusa előtt - regionális megbeszélés volt Szegeden A sérelmeket fölülírja a közös felelősség és érdek Testvérvárosok közgyűlése a városházán Szeged és Temesvár együtt Közös fejlesztési és idegenforgalmi együttmű­ködési nyilatkozatot írt alá tegnap Botka László szegedi és Gheorghe Ciuhandu temesvári pol­gármester a csongrádi megyeszékhelyen. MUNKATÁRSUNKTÓL Az 1998 óta testvérvárosi kapcsolatot ápoló Szeged és Temesvár városi képviselői 2003-tól évente egy alkalommal együttes közgyűlést tartanak, ami a városvezetők szerint mélyíti az önkormányzatok közötti kapcsolatot. Botka László polgármester a Szegeden tegnap meg­tartott díszközgyűlésen beszédében kiemelte: mind­két város meghatározó település saját térségében, ezért együtt kell működjenek, hogy ez a régió verseny­képes legyen az Európai Unióban. Botka beszélt az ed­digi uniós projektekről - város-rehabihtációs és okta­tási csereprogramokról, közös szakmai továbbképzé­sekről -, illetve arról a turisztikai pályázatról, amelyet pénteken öntöttek végleges formába. Ennek egyik lé­nyeges eleme a vásárokon, kiállításokon való közös részvétel, a régiós kínálat együttes megjelenítése. Gheorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere hozzáfűzte: Szeged és Temesvár kapcsolata a törté­nelmi hagyományokon kívül a földrajzi közelségre épül. Mint Temesvár polgármestere fogalmazott: „a két város nemcsak hasonlít egymásra, de ki is egészíti egymást". A beszédek után a két város polgármestere közös fejlesztési és idegenforgalmi együttműködési nyi­latkozatot bt alá. Kétgyermekes apa hah meg a szegedi gumigyárban A vészleállító sem segíthetett Lendvai Ildikó: Nem vagyunk kisiskolások, akiket szórakoztat, hogy rajzszögeket tesznek egymás székére Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról Az Országos Munkavédelmi Fő­felügyelőség megyei felügyelősé­gének igazgatója, Maróti Gyula a többórás vizsgálat után lapunk­nak elmondta, mi okozta a halá­los balesetet: - A tömlőfelépítmény asztalon háromcolos gumitömlőt készí­tettek. A dolgozó szabályosan a gépasztalon állt és társával vezet­ték fel a vászonbetétes gumisza­lagot a hengerre. A mag egy perc alatt negyvenhatszor fordul meg. Az alkalmazott egyik keze a vá­szoncsík alá szorult, feltehetően a másikkal segíteni szeretett vol­na, de az is ott ragadt. A teste te­hetetlen maradt és a gép azonnal átemelte a vészleállító berende­zés fölött. Ha ehhez hozzáér, ak­KÉT HÓNAP ALATT KÉT HALÁLOS BALESET IS TÖRTÉNT JH A szegedi gumigyárban két hónap alatt ketten haltak meg munka közben. A tegnapi eset előtt ápri­lisban egy festő cég végzett kar­bantartást az üzem területén. Az egyik alkalmazott lezuhant a lét­ráról és szörnyethalt. Csongrád megyében az idén ezenkívül még egy halálos üzemi baleset történt: felborult egy targonca és vezetője életét vesztette. Tavaly a megyé­ben 960 munkavédelmi baleset történt, amiből hét végződött ha­lállal. kor a mag leáll és nem követke­zik be a tragédia. A társa azonnal vészleállítást végzett, de ez már nem segített a fiatalemberen, aki olyan súlyos gerincsérülést szen­vedett, hogy a helyszínen meg­halt - tájékoztatott az igazgató. A gyárban ellenőrizték a védő­berendezéseket, de a munkavé­delmisek nem észleltek hibát. A tömlőfelépítmény asztal műkö­dését viszont felfüggesztették a vizsgálat végleges lezárásáig. Exkluzív interjút adott a Dél­magyarországnak és a Délvilág­nak Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakciójának veze­tője tegnap, amikor négy megye szocialista küldötteinek és a ré­gió választmányi tagjainak kongresszus előtti megbeszélé­sére érkezett Szegedre. A kongresszus egynapos, tehát ott nem kaphat mindenki szót, márpedig minden küldött véle­ménye számít - indokolta a frak­cióvezető, hogy tegnap miért tar­tott a párt öt regionális megbe­szélést. A képviselő küldöttek véleményét már ismerik az ugyancsak tegnap megtartott frakcióülésről. Lendvai Ildikó szerint ezen a következőkre jutottak: a közösen vállalt kockázatos döntés (Szili Katalin jelölése köztársasági el­nöknek) után a realitásokhoz ké­pest túl nagy reményeket fűztek a sikerhez. A realitás az, hogy az MSZP semmilyen ügyben nem számíthat más támogatásra, mint koalíciós partnerére, s ha ez elmarad, a szocialisták csak ma­gukra számíthatnak. - Az elnök­választáson kiderült az is, mi­lyen módszerekre kell fölkészül­ni a 2006-os választások során. Emlékeztetőt kaptunk abból a stílusból, ami ellen 2002-ben szavazott az ország. Az emlékez­tető időben jött: mivel nem akar­juk, hogy ez legyen a magyar kor­mányzati stílus, 2006-ban nyer­nünk kell - mondta. A szocialis­ta képviselők véleményeiből a másik következtetés: vannak ko­alíciós sérelmek, de ezeket fölül­írja a két párt közös kormányzati felelőssége és a közös érdek. Lendvai Ildikó személy szerint is kész a vitára a más véleményen lévő küldöttekkel és a koalíció fönntartására kéri majd a kong­resszust. Kérdésre válaszolva a frakció­vezető tagadta, hogy ezután is minden úgy megy majd, mint eddig. Azt mondta, gondosabb egyeztetésre lesz szükség és a párton belül is minőségi válto­zásra. - A pártvezetőség látja kö­zös felelősségét, ezért javítani akar - hangsúlyozta Lendvai. A kérdésre, hogy ez jelent-e szemé­lyi változtatásokat, azt mondta, szeretné, ha a kongresszus nem bűnbakokat keresne, hanem a munka folytatására szavazna. De alakul a kongresszus után egy új szervezet, a választásokat elő­készítő bizottság, amelynek a kormány- és pártdöntések jobb összehangolása is feladata lesz, s amelyet a miniszterelnök vezet. Meggyőzhetők-e a dühösek? ­ismételte meg a kérdést a frakció­vezető. - Bízom benne, hogy nem sót hintünk a sebekre, hanem azt nézzük meg, mi szúrt, kinek a hi­bájából történt a sérülés, és a terá­piát keressük. Végtére csatát vesz­tettünk, nem háborút. A kormányzati munka jobbítá­sáról bizonyosan szó lesz - vála­szolt Lendvai arra, számít-e rá, hogy szabad demokrata kor­mánytagok leváltását követelik bizonyos küldöttek. - De valami­féle koalíciós bosszú áldozata nem lehet egyetlen miniszter sem. Végtére nem vagyunk kisis­kolások, akiket szórakoztat, hogy rajzszögeket helyeznek el egymás székén - szögezte le a szocialista frakció vezetője. S.E. Az üzemben mindenkit megdöbbentett a tragédia Fotó: Schmidt Andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom