Délmagyarország, 2005. június (95. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-09 / 133. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. JÚNIUS 9. •AKTUÁLIS" 3 Teherautók konvoj a a régi 5-ösön, elképesztő munkatempó a sztrádán Hol a por, hol a sár az úr Röszke mellett már épül az M5-ÖS határig vezető szakasza Fotó: Karnok Csaba Szeged és Röszke között feszített munkatempóban dolgoznak az útépítők, a régi 5-ös úttól szinte karnyújtásnyira. Már jól látni, hogyan torkollik a nyomvonal a röszkei határátkelőhöz vezető terminálokba. A szerb oldalon még csak az autópálya fél sávja készült el, amelyen kétirányú a forgalom. A sár volt az úr tegnap a régi 5-ös úton Szeged és Röszke között. Szívták is a fogukat a kocsijukat féltő autósok, de a kellemetlenséget még viselni kell egy darabig. Az sem jó, ha száraz az idő, akkor meg a portól fuldokolnak az emberek - az M5-ös sztrádát ugyanis az E75-ös úttól szinte karnyújtásnyira építik. A sár mellett a korlátozásnak fittyet hányó, teljes sebességgel száguldó több tonnás teherautók is bosszantották a közlekedőket. Megtudtuk, a homokot a Szeged környéki bányákból szállítják az építkezésre, viszont a homokos kavics Pest környékéről, Ócsárol érkezik - a szállító járművek tehát végigdöngetnek a rakománnyal az 5-ös úton. A régi TNT-áruháznál elterelték a forgalmat a hídépítés miatt, most egy félkörív megtételével lehet a régi útra visszakanyarodni. A falu, Röszke felé is az üresen álló áruház amelynek parkolója most az építkezés depója - mögött kanyarodhatunk le a főútról. Az M5-ös Röszkéig tartó szakasza közel 15 kilométer hosszú, ennek csaknem a felét, a szegedi északi csomóponttól az 55-ös, bajai útig tartó részét a DEA konzorcium építi, onnan pedig egészen a határig a Strabag Rt.-é a terep. Az M5-ös úgynevezett harmadik építési fázisában további két csomópont készül el, a Szeged-Nyugat elnevezésű, valamint a röszkei. A tervezett 13 hidat - akárcsak az M5 Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakaszán - az Alterra Kft. építi. Sebestyén Péter területi igazgató elmondta, a próbacölöpözéseken már túljutottak, hamarosan a szerkezeti cölöpözést is elkezdik. Jelenleg a töltéseket építik, az alapozás a nyár végére várható, az első aszfaltréteget pedig a tél beállta előtt terítik. F.K. KESZ A HORGOSI HATÁRÁTKELŐ A röszkei határátkelő tükörképének tekinthető, EU-támogatással, 10 millió euróból megvalósult építmény kivitelezését pályázaton, 12 induló cég közül két magyar vállalat, a Mélyépítő Budapest és a szegedi központú KÉSZ Kft. nyerte el. Ennek két és fél esztendeje. A beruházás ugyanis a szerbiai kormányválság miatt csak 2003 júniusában kezdődhetett el. A határátkelő ma még üres, a határőrség és a vámosok beköltözését, valamint a számítógépek üzembe helyezését követően azonban, a nyár közepén elindulhat az utasforgalom. Az avatáson megjelent Varga Árpád, a Mélyépítő Budapest Kft. műszaki igazgatója és Varga Mihály, a KÉSZ Kft. első számú vezetője is. A megyében fejleszt a MÁV Folytatás az 1. oldalról A MÁV Rt. az utasok igényeinek, utazási szokásainak megfelelő menetrend megtervezése érdekében májusban nagyszabású piacfelmérést indított el, amelynek keretében 20 vonalon, egyenként ezres listán mérték fel az igényeket. Matéczné Németh Ágnes, a MAV Rt. üzemeltetési főosztályvezetője elmondta: az őszi menetrendváltást követően a Szeged és Budapest között közlekedő Hírős Intercity járat, amely eddig csak pénteken és vasárnap közlekedett, augusztus 29-től naponta indul. A térséget érinti, hogy előzetes egyeztetés alapján, decembertől négy vonatpár közlekedik majd a Szeged-Szabadka útvonalon a jelenlegi két pár helyett - közölte a főosztályvezető. Csongrád megyét érinti, hogy a mellékvonali vasútközlekedésben részt vevő járművek közül harmincegynek idén és jövőre lejár az érvényes vizsgája. Ezek közül húszat selejteznek, mert javíttatásukra nincs anyagi fedezet. A térségben negyven új, modern orosz motorvonat közlekedik - tette hozzá Matéczné Németh Ágnes. Hozzáfűzte: a decemberi menetrend változást követően várhatóan kibővül az eurorégiós hálózat: egy pár Szeged-Nagyszalonta és Szeged-Nagyvárad közötti vonat közlekedik majd. A sajtótájékoztatón elhangzott: a MAV Rt. tervei között szerepel egy együttműködési megállapodás az egyetemekkel, amelynek értelmében szeptembertől kihelyezett pénztárakat állítanának fel 12 egyetemi központban. A100 lépésről Csongrád megyében Kérdések és válaszok a 100 lépés programról címmel rendeznek megyeszerte fórumot csütörtökön délután 5 órától. A kormány tagjai a 100 lépés programról adnak tájékoztatást. Algyőn, a faluházban Korózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára, Csongrádon a Városi Galériában Suchman Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Deszken a faluházban Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Hódmezővásárhelyen a Véndiófa vendéglőben Batiz András kormányszóvivő, Makón a Korona konferenciateremben Veress József, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Sándorfalván, a Budai Sándor Művelődési Házban Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára, Szegeden, az ifjúsági házban Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter, a szentesi ifjúsági házban Baráth Etele E-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter vesz részt a fórumon. A programmal kapcsolatos információk megtalálhatók a www.1001epes.hu internetes oldalon. Kapuk FEKETE KLARA Nyolcszáz méter választja el a röszkei és a horgosi határátkelőt, úgy állnak egymással szemben, mint a huszonegyedik század két végvára. Ezek azonban már semmiképpen sem töltik be a végvár funkcióját, noha egyiküknek, a miénknek kétségkívül védelmi szerepet is be kell tölteni. Visszafelé rendesen meg is kocogtatja a magyar vámos autónk karosszériáját, csak az üresen kongó hangra kapunk szabad utat. A jól begyakorlott mozdulatok jelzik, hogy itt, Röszkén, a cigarettával, kábítószerrel kibélelt négykerekűk nem tartoznak a ritkán látott vendégek közé. És hát az útleveleket is lelkiismeretesen átbogarásszák a határőrök. Két szomszédvár, és nem végvár néz egymással farkasszemet, a miénk meleg, sárgás színű, az újonnan megépült horgosi kissé ridegebb, világosabb színekkel operál, mivelhogy ő modernebb, három évvel fiatalabb társánál. Köztük nyílegyenes az út, nincsenek tankcsapdák, útakadályok, itt hamarosan özönlik majd a nép Nyugat-Európa felől és visszafelé a szintén újonnan felépült M5-ösön. Amikor azt mondjuk, Szeged a Balkán kapuja, majd hozzáteszszük: ezt úgy tessék érteni, hogy pozitív a kicsengés, vagyis innen, mitőlünk nyílnak meg a széles távlatok a befektetésre váró déli országok felé, akkor a szó szoros értelmében kapukat látunk magunk előtt. Jó magas, tömör fából készült ajtószárnyakat kovácsoltvas küinccsel, amiket erős emberek nyitogatnak. A képzelet szárnyal, a valóság azonban ennél egyszerűbb: ha majd az MS-ös friss aszfaltján Szegedről másodpercek alatt a szerb határhoz érünk, altkor határátkelő címén ugyanazokkal a terminálokkal találkozunk majd, mint bárhol másutt a mi globalizálódott, uniformizált világunkban. Amelyek, ha jól megnézzük, ugyan kapu formájúak, de nem hordoznak magukon magyaros jelleget. Eddig mindegyik határátkelőnek volt valami jellegzetessége, sokan azt mondták, akár szagról is megállapítják, melyiken mennek át. A régi beidegződéseknek vége: nincs speciális építmény, nincs ájer, viszont araszolás, útakadályok és gyomoridegesség nélkül suhanhatunk át a kapukon, európai polgárként. Kiemelt szerepbe kerül a hajózás Az európai gazdaság bővülésével együtt jár a szállítási igények bővülése is. Ez a hajózás számára fokozott lehetőségeket jelent - mondta tegnap a közlekedési helyettes államtitkár Szegeden. MUNKATÁRSUNKTÓL A Novotel Szállóban tartott, háromnapos 4. európai belvízi hajózási konferencia nyitónapján Horváth Csaba Zsolt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közlekedési helyettes államtitkára felhívta a figyelmet: a belvízi hajózás fejlesztése az Európai Unió közlekedéspolitikai koncepciójában kiemelkedő szerepet kap. Ezt környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági, illetve költségcsökkentéssel kapcsolatos szempontok egyaránt indokolják. - Az európai gazdaság bővülésével együtt jár a szállítási igények jövőbeni növekedése, s ez teret és piacot jelent a belvízi hajózás számára is - mondta a helyettes államtitkár. Hozzátéve: a hajózás fejlesztését azonban nem a többi közlekedési ággal versengve, hanem azokkal együttműködve - ahol van rá lehetőség, azt a szállítási láncba integrálva - kell megoldani. Ahhoz, hogy a belvízi hajózás megfeleljen a mai igényeknek, meg kell újulnia. A megújulásnak az infrastrukturális föltételrendszertől a hajópark műszaki állapotáig mindenre ki kell terjednie, biztosítva az informatika, az elektronika térnyerését is hangzott el a konferencián. Az iparűzési adót a T-Mobile visszakéri a vidéktől A megyei települések nem fizetnek A kormány segítségére számít 850, köztük 30 Csongrád megyei település, mert - a Fővárosi Bíróság döntése értelmében több mint 2 milliárd forint iparűzési adót kell visszaadniuk a T-Mobile-nak. A helyhatóságok egyelőre nem fizetnek. Derült égből villámcsapásként ért harminc Csongrád megyei települést a T-Mobile Rt. levele: a helyi önkormányzatnak vissza kell fizetnie a társaságtól kapott helyi iparűzési adót, amelyet a telefontornyokért kaptak. A Fővárosi Bíróság (FB) jogerős határozata kimondja: a telefontorony-állomások nem minősülnek telephelynek, így az érintett települések nem jogosultak az elmúlt években beszedett iparűzési adóra. Az rt. a bázisok után duplán adózott: egyszer annak a településnek, ahol a torony áll, aztán pedig a fővárosi önkormányzatnak, ahova a társaságot bejegyezték. - Kétszer nem akartunk adózni, ezért értesítettük a településeket: utalják vissza a számlánkra a pénzt - magyarázta a visszás helyzetet Ócsai ]ózsef, a mobiltársaság jogásza. A kistelepüléseket nem vigasztalja, hogy a T-Mobile felülvizsgálati kérelmet nyújt be az FB-hez, és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségével (TÖOSZ) tárgyal. A megkérdezett Csongrád megyei települések polgármesterei azt mondják: egyetértenek a TÖOSZ-szal, egyelőre nem fizetnek. - A szabályozás rossz, ezen úgy kellene változtatni a szolgáltatók - és nem csak a telefontársaság, hanem például az áramszolgáltató cég - esetében, hogy ott fizessenek iparűzési adót, ahol a szolgáltatásukat működtetik - mondta a 2 millió forint visszafizetésére felszólított algyői önkormányzat első embere, Piri József. - Szerinte veszélyes lehet, hogy a TÖOSZ tárgyal a T-Mobile-lal és a kormánnyal, ezzel ugyanis elismeri a döntést. így ha a telefontársaság pert indít a helyhatóságok ellen, akkor késedelmi kamattal együtt kell visszafizetni az iparűzési adót. Pénzügyileg katasztrofális jövőt jósol Ásotthalomnak Petró Ferenc polgármester. Idén közel 20 millió forintot SZEGEDNEK A T-MOBILE FIZET Önrevíziót hajtott végre a T-Mobile, így a szegedi önkormányzatnak 94,5 millió forintot fizet iparűzési adóként az elmúlt öt évre visszamenőleg - tájékoztatta lapunkat Solymos László alpolgármester. A kistelepüléseknek hatalmas érvágás lenne, ha elesnének a telefontornyokért kapott pénztől Fotó: Karnok Csaba kell visszafizetniük az államnak, mert a tervezettnél jobban alakult az adóbevételük, így aztán a gyereklétszám csökkenése miatt normatív támogatást vonnak el tőlük - s ezt fejeli meg az FB döntése: 1,5 milliót kell viszszautalniuk a T-Mobile-nak. Ásotthalom - ahogyan Ópusztaszer, Mórahalom és Sándorfalva - egyelőre nem fizet. Makra József ópusztaszeri polgármester is hangsúlyozta: a 1,5 millió forint visszautalására nincs tartalékuk. Darázs Sándor, sándorfalvi polgármester korábban országgyűlési képviselőkön keresztül kezdeményezte, változtassák meg az iparűzési adóval kapcsolatos szabályozást, hiszen a nagyszolgáltatók elviszik a bevételt a kistelepülésektől. A TÖOSZ főtitkára, Zongor Gábor szerint olyan megoldás kell, amely révén az önkormányzatok mentesülnek az iparűzési adó visszafizetési kötelme alól. - Tárgyalunk a szolgáltatóval és az kormányzattal. Lamperth Mónika belügyminiszter keddi megbeszélésükön azt mondta: keresi a megoldás lehetőségét összegezte Zongor Gábor. - Ezen túlmenően olyan szabályozásra van szükség, amely révén a vállalkozások adója az érintett településeken marad. NY. É.