Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-03 / 102. szám

KEDD, 2005. MÁJUS 3. • AKTUÁLIS" 3 Nyitnak a szabadtéri strandok - Drága a vízforgató, ami kötelező Haladékot kapnak a fürdők Kinyitott szombaton Csong­rádon a strand, vasárnap pe­dig az újszegedi Ligetfürdő és a Sziksóstói fürdő is. A sátort a szentesi és a makói fürdő egy-egy medencéjéről vasár­nap leszedték. E műveletet a szegedi sportuszodában hol­nap végzik el. Kihívást jelent, hogy a vízforgatóval még nem rendelkező és nem gyógyvizes medencéket 2006 végéig el­lássák a szükséges berende­zéssel. MUNKATÁRSUNKTÓL Megmenekült mintegy száz magyarországi strandfürdő az azonnali bezárástól a kormány hétvégi döntését követően: csak 2006 végéig kell Magyar­ország 235 medencéjére vízfor­gató berendezést szerelni. Majdnem veszélybe került a Szegedi Fürdők Kft. is a város­ban a hetvenöt éve működő, a Belvárosi híd újszegedi hídfőjé­nél található 33-szor 18 méte­res nagy- és a hozzá csatlakozó tanmedence miatt. Ugyanis a napozólépcső előtti medencék nem felelnek meg az uniós szabványnak: hiányzik a víz­forgató berendezés. Eredetileg az 1996-os kormányrendelet határozott arról hogy 2002. de­LEBONTOTTÁK A MEDENCEK SÁTRAIT Hj A hét végén ingyen használhatták a vásárhelyi strandot és uszodát a vendégek, szombaton és vasárnap is sokan használták ki a lehetősé­get és a jó időt. Itt általában az érettségik után nő meg a forgalom. A csongrádi gyógyfürdő és uszoda szombat tíz óra óta várja a fürdőz­ni vágyókat, a Körös-toroki szabad strand híres homokpartját várha­tóan júniusra vehetik birtokba a fürdőzők. Május elsején a makói strandon lebontották a nagyme­dence főié télire vont sátrat, mű­ködik az óriáscsúszda és az él­ménymedence is, a Maros-parti strandon viszont még a kelleténél több a víz. A szentesi strandon is lebontották a harminchárom és a huszonöt méteres medencékről a sátrat használhatók a színes csúszdák is, a szauna és a pezs­gőfürdő várhatóan néhány nap múlva nyílik meg. A papucsokat kéretik a medence partján hagyni! Makón is így szokás Fotó: Káinok Csaba cember 31-éig vízforgató be­rendezéssel kell ellátni az ösz­szes nem gyógyvizes hazai strandfürdőt. Ezt a határidőt először 2005. május elsejére, most meg 2006-ra módosítot­ták. - Az a legnagyobb baj, hogy olyan pályázatot írt ki a Gaz­dasági és Közlekedési Minisz­térium, amelyen maximum 5 millió forintot lehetett nyerni, holott egy vízforgató ára - me­dencétől függően - 50 millió forintnál kezdődik - mondta Bánáti Antal. A Szegedi Für­dők Kft. ügyvezető igazgatója szerint egyetlen önkormány­zattól sem várható el, hogy ek­kora önrészt letegyen, ezért azt várja a kormánytól, hogy olyan pályázatot írjon ki, ahol jóval nagyobb összeg hívható le. A tavaly fürdőfejlesztésre szánt 100 millió forint nyolcvan száza­léka az államkasszában maradt, így például a Szegedi Fürdők Kft. is kénytelen önerőből megvalósí­tani a fejlesztéseket. A Ligetfür­dőben a nyár közepére elkészül a négy nagy csúszdás élményme­dence, illetve a hídfőnél a nagy medencét vízforgatóval látják el STRANDBELEPOK A MEGYEBEN Forintban Hely Felnőtt Diák, nyugdíjas Újszegedi fürdőkomplexum 700 550 Újszegedi sportuszoda 600 350 Kiskundorozsmai Sziksósfürdő 600 300 Mórahalom 1000 700 Hódmezővásárhely 750 500 Makó 660 400 Szentes 720 460 Csongrád 550 430 DM-grafika ősszel. A strandolok azonban ad­dig is használhatják. A beruhá­zás 300 millió forintba kerül. - A partfürdő medencéit nem érdemes vízforgatóval ellátni, ezért azokat, ha a Tisza vissza­húzódik, Dóra gyógyvízzel tölt­jük fel - mondta Bánáti Antal. A Sziksósfürdő szintén kinyi­tott május Tjén, míg a mai vízi­labda-mérkőzés miatt a szegedi sportuszodáról a sátor csak hol­nap kerül le. A takarítás után, valószínűleg május 12-én fogad­ják ismét a látogatókat. Móra­halmon is akkorra tervezik a nyi­tást a szabadtéren. Farkas Gá­bor, az Erzsébet Gyógyfürdő ve­zetője szerint június közepére el­készül a nyolcszáz négyzetméte­res, többfunkciós élménymeden­Szegedi tudósokat jelöltek az MTA vezető tisztségeire Akadémiai díjak Csongrád megyeieknek Ma szavaz a köztestület a Magyar Tudomá­nyos Akadémia új vezető tisztségviselőiről. A jelöltek között két szegedi tudós is van. MUNKATÁRSUNKTÓL Az MTA tegnap megkezdődött ez évi rendes, tisztújító közgyűlésén kiemelkedő tudomá­nyos munkássága elismeréseképpen Akadé­miai Díjat vehetett át Kérchy László szegedi matematikus, az SZTE egyetemi tanára. A Bolyai-intézetben az analízis tanszéken dolgo­zó tudós fő kutatási területe a funkcionálana­lízis, operátorelmélet. A tudomány népszerű­sítése érdekében kifejtett munkássága elisme­réseként Akadémiai Újságírói Díjban része­sült Tandi Lajos, a Szeged című folyóirat fő­szerkesztője. A legnagyobb kitüntetést, az Akadémiai Aranyérmet az idén Markó László veszprémi kémikus professzor kapta. A Wahr­mann Mór érmet - melyet három éve adomá­nyoznak olyan személyiségeknek, akik a gaz­daság, a bankszakma területén tesznek sokat az országért - Demján Sándor vehette át. A közgyűlés nyitónapján Mádl Ferenc köz­társasági elnök arról beszélt, hogy a tudomány­ba fektetett tőke a legjobb beruházás, és nincs annál nagyobb pazarlás, mint amikor egy or­szág a tudományán akar takarékoskodni. A kormány nevében a pénzügyminiszter köszön­tötte a köztestületet: Veres János azt mondta, reméli, hogy a gazdasági élet szereplői egyre Nem kapósak a kórházaink Egyik megyei fönntartású kórházzal kapcsolatban sem keresték meg befektetők vagy dolgozói csopor­tok a megyei önkormányzatot, nincs napirenden a privatizáció - felelte kérdésünkre a megyei közgyűlés egészségügyi bizottságának elnöke, Simicz József. A magánosítás egyik formája, a funkcionális pri­vatizáció kérdése legutóbb akkor vetődött föl, ami­kor a makói kórház ötéves szakmai tervéről dön­tött a közgyűlés, és a konzervatív frakció tagja, Martonosi György országgyűlési képviselő azt mondta egy tájékoztatón: félő, hogy a terv elfogadá­sa révén a járóbeteg-ellátás egyes, haszonnal mű­ködtethető szakmáit privatizálnák, a többi pedig maradna a kórháznál,- ezt nevezik kimazsolázás­nak. Azt, hogy erről szólna a terv, Simicz József cá­folta: a makói kórház szakmai tervének minden­képpen ki kellett térnie arra, a helyi adottságok alapján milyen föltételekkel képzeli el a vezetés a funkcionális privatizációt. Arról, hogy bármit is magánosítsanak bármelyik intézményben, csak a megyei közgyűlés dönthet. Simicz mindazonáltal úgy véli, a magántőke bevonása sok területen hasz­nálna. Nemrég Ausztriában tanulmányozta a fönn­tartók szemszögéből az egészségügyi privatizációt, és júniusban a megyei önkormányzat szakmai fó­rumot rendez Vojnik Mária, az Egészségügyi, Szoci­ális és Családügyi Minisztérium politikai államtit­kára részvételével arról, hogyan lehet bevonni a magántőkét Magyarországon, a költséghatéko­nyabb működés érdekében. nagyobb mértékben tudják biztosítani a tudo­mányos kutatások anyagi bázisát és mind több vállalkozás működik együtt a kutatókkal. A leköszönő elnök és főtitkár ma számol be az elmúlt időszakról, majd megválasztják az új tisztségviselőket. Vízi E. Szilveszter profesz­szort újra elnöknek jelölte az Akadémia tagsá­ga, a főtitkári posztra három tudós közül vá­laszt a testület. A matematikai, természettu­dományi alelnöki tisztségre az egyik jelölt Bor Zsolt akadémikus. A szegedi fizikus profesz­szor mellett a másik jelölt Kroó Norbert, aki az utóbbi két ciklusban az MTA főtitkára volt. Az élettudományok területéről az egyik alelnök­jelölt szintén szegedi akadémikus, Dudits Dé­nes, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója. Medgyessy a vendég Medgyessy Péter volt miniszterel­nök, rendkívüli és meghatalma­zott nagykövet tart előadást a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezetének ma 14 órakor kezdődő közgyűlé­sén a SZAB-székházban. Az elő­adás témája: a magyar gazdaság le­hetőségei az ezredfordulót követő­en. A közgazdasági társaság veze­tése a mai napon megtartja beszá­molóját az eltelt három év munká­járól, majd új elnökséget választ. OLAH ZOLTÁN „Beteghordó úr! A mentők az imént hoztak be egy magatehetet­len, idős férfit, kérem, utasítsa az ügyeletvezető adjunktust, ha netán őt nem találja, mert egyszerre négy osztályon is ügyel, ak­kor az ügyeletes szakorvosjelöltet, hogy végezzék el a betegnél a szükséges vizsgálatokat, a koponya CT-ről se feledkezzenek meg, utána mi ketten ismét konzultáljunk, mi a teendő!" - fordult a beteghordóhoz az ápoló a szegedi városi kórházban. így zajlott a betegfelvétel és a betegellátás Szegeden, a városi kórházban 2004. július 3-án, sőt előtte is ilyen lehetett az eljárás ? Ha bárkinek kétségei lennének, emlékeztetnék: előbb a kórház orvosokból álló fegyelmi tanácsa, majd most a rendőrség tíz hóna­pig tartó nyomozása is azt állapította meg, hogy két idős férfibeteg elcserélésének, az egyik felesleges, a másik késlekedve elvégzett műtétjének, későbbi (korai) haláluknak az első számú felelőse egy betegápoló és egy beteghordó! Mert a közvélemény számára mi mást jelenthetne, hogy az ügyeletvezető és az ügyeletes orvost az összes többivel együtt jó­részt felmentették a felelősség alól, és a mocskot rákenték a gyó­gyítás hierarchiájának legalsó szintjén álló betegápolóra és beteg­hordóra ?! Mintha ők döntenének, dönthetnének bármiben is! Vagy ha valóban ők a felelősei a tavaly július 3-án történt beteg­cserének, akkor a szegedi kórházban nagy (volt) a baj. Nagyon nagy. Olyan ez, mintha egy vagy két honvéd lenne a felelőse egy csa­ta, egy háború elvesztésének. Olyan ez, mintha a rendőrségen egy vagy két őrmester hozna döntéseket. Olyanez, mintha egy cégnél egy vagy két portás lenne a felelős a csődért. Olyan ez, mintha egy újság tartalmáért a gyakornok felelne. És olyan ez, mintha egy normálisan működő kórházban egy beteghordó és egy betegápoló bármiben is dönthetne. Olyan ez! Azért attól óvnám a szegedi kórház, a betegcserében valami­lyen módon érintett vezetőit, orvosait, hogy megnyugodva, hátra dőlve, egymást bátorítva továbbra is azt mondogassák, amit az ügy kirobbanásakor: nekünk semmi közünk a betegcseréhez, az ápolók és a beteghordó a hibás. Azért ne tegyék, mert a bíróság egyszer már felülbírálta őket, a fegyelmi tanács által elbocsátott két ápolót és egy beteghordó elmarasztaló döntést megsemmisí­tette. Két orvos, egy ápoló és egy beteghordó lehet vádlott Betegcsereügyben lezárult a nyomozás Tíz hónappal a tragikus beteg­csere után a rendőrség lezárta a nyomozást, az iratokat vádeme­lési javaslattal továbbította az ügyészségnek. Az ügyben négy személyt gyanúsítanak. MUNKATÁRSUNKTÓL A rendőrség szerint két orvos, egy ápoló és egy beteghordó tehet arról, hogy tavaly július 3-án a szegedi kórház sürgősségi beteg­ellátó osztályán (SBO) elcserél­tek két beteget, és az egyiket té­vedésből, a másikat pedig később műtötték meg. A Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság lezár­ta a nyomozást. Az iratokat teg­nap vádemelési javaslattal továb­bították az ügyészségnek. Az elmúlt tíz hónap alatt a nagy nyilvánosságot kapott ügy­ben számos szakértői vélemény készült, a nyomozók tanúk tu­catjait hallgatták meg. A rendőr­ség az iratokat azzal küldte meg az ügyészségnek, hogy Sz. Sán­dor és E. Attila orvos ellen foglal­kozás körében elkövetett gondat­lan veszélyeztetés, H. Károly ápoló és B. Ferenc beteghordó el­len pedig foglalkozás körében el­követett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt emeljen vá­dat. Ha a bíróság bűnösnek monda­ná ki az orvosokat, az ápolót és a beteghordót, akkor Sz. Sándort és E. Attilát legfeljebb egy, az ápolót és a beteghordót öt év sza­badságvesztésre ítélhetik. Tavaly július 3-án Sz. Sándor belgyógyász-szakorvos ügyelet­vezető, E. Attila szakorvosjelölt ügyeletes orvos volt a szegedi vá­rosi kórház sürgősségi osztályán, amikor a két, egy ásotthalmi és egy kisteleki beteg leleteit elcse­rélték. A súlyos tévedés miatt Berkó Vince helyett Kovács Bélát műtötték meg a Szegedi Tudo­mányegyetem Idegsebészeti Kli­nikáján. A leletcsere csak órák­kal később derült ki, emiatt Ber­kó Vincét késve operálták meg. Kovács Béla a műtétet követő harmadik nap - anélkül, hogy visszanyerte volna eszméletét ­meghalt. A sokáig kómában fek­vő Berkó Vincét később átszállí­tották a városi kórház krónikus belgyógyászati osztályára, ott halt meg. A kórház a történtek után két ápolót és egy beteghordót elbo­csátott, ám a bíróság megsemmi­sítette a fegyelmi tanács dönté­sét. A rendőrség kezdetben isme­retlen tettes ellen nyomozott, az ügyben tavaly decemberben ne­vezett meg gyanúsítottakat, a fentebb említett két orvost, az ápolót és a beteghordót. Átköltözött új helyére a Szegedi ítélőtábla MUNKATÁRSUNKTÓL Egy hét alatt átköltözött a Szé­chenyi térről a Sóhordó és a Dugonics utca sarkán lévő épü­letbe a Szegedi ítélőtábla. Heid­rich Gábor, a bíróság elnöke el­mondta, a dolgozók már alig várták, hogy pakoljanak és el­foglalják az új, minden igényt kielégítő munkahelyüket. A rendelkezésre álló egymilliárd forintból vásárolták meg az épületet és újították fel keve: sebb mint egy év alatt. A tárgya­lásokat májusban még a Szé­chenyi téri bírósági épületben tartják. Az új székház ünnepé­lyes átadása május közepén vár­ható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom