Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-05 / 104. szám

NOITAKTIKAK ES PRAKTIKAK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN BIZALMASAN SZERKESZTI: LÉ VA Y GIZELLA, SZABÓ CSILLA • 2005. MÁJUS 5. NAPI MELLEKLETEK Péntek DÉLMADAR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL Kedd GYÓGY-ÍR Szerda LÉGYOTT WWW.DELMAGYAR.HU SZEGEDI KEPZOMUVESZEK ALKOTASAIBAN - A NO Szépség, érzékiség, kígyómarás Kalmár Márton szobrász FOTÓ: FRANK YVETTE P Nóvák András festőművész FOTÓ: HOLLŐSI ZSOLT Pataki Ferenc festőművész FOTÓ: FRANK YVEÍTE vesszük szemügyre... Nos, írásban nem tudunk eléggé szókimondók lenni, legyen elég, hogy finom női kéz kü­lönös fogással öleli körül a férfi nemi szervet. Mellette Ta­vasz címmel a szerelmes ösz­szekapcsolódás. A megrakott asztal sarka szinte belefúródik a nő test ama bizonyos frag­mentumába - a mű címe: Bő­ség. Álszent - nevezi meg a szobrász az imára kulcsolt ke­zű figurát, akinek előre hulló barát-csuklyája alatt dús ido­mú akt - az arca. A változatos, ezerarcú szegedi képzőművészet két kiemelkedő alkotójának, Nóvák Andrásnak és Kalmár Mártonnak volt már egyszer egy közös kiállítása: az aktokhoz az erotikus szobrok társultak, a tárlat pedig filozó­fiai mélységű gondolatokat hí­vott elő a látogatókban. Talán ideje lenne az ismétlésnek. S.E. Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! MM ÖIHSO! A megieíenéihei a beküldő egyetértésen kívül a képed látható weniély fkiíkmakiúl a törvényei képviselő) hoiiájérulása ¡ráki-iges. DÉLMAGYARORSZÂG DÉLVILÁG A DELMAGYARORSZAG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt Partner világa ez, vagy Ady és Léda sétája. A századfordulós ro­mantika vonz engem. De akár a szüleim is lehetnének ezek a romantikus kirándulók - vallja a festő a képről, s ha már így „előkerültek" a Jegyesek, s nincs értelme megtagadni a beszélgetés-nézelődés tár­gyát, előveszi a régi nyomatot is: Múzsák tánca. A hat klasz­szikus nőalak mögött az ál­arcos Apolló, s a képre rá­nyomta a feliratot: Fragile! ­Törékeny! Nem csak a nő, a műzsa, az érintés, a szerelem, a szeretet... Minden törékeny a világban - mondja elkomo­rodva. Aztán kinéz a napsü­tötte kertre és megvidámodva kitessékel: részeljünk inkább a tavaszi zsongásból! A feszültség természete -Az én gondolataimnak a ki­lencven százaléka a nők körül forog - mondja Kalmár Márton szobrászművész. - Szinte min­den hangulatot, belső gondo­latot és vágyat, harmóniát és feszültséget, jót és rosszat a legplasztikusabban nőábrázo­lással lehet kifejezni. Legalább­is - ha az ember szobrász. Az őskor óta ez a leggyakoribb té­ma. Termékenység, anyaság, élet, tisztaság, erotika. Feszült­ség, konfliktus, életkátyű. Min­den - a nő. Kecses-szép for­mák, bőség, harmónia, otthon, biztonság - ellentétben a férfi örökös szabadságvágyával, is­meretéhségével, kalandvágyá­val. Formáztam én már kígyót is! De legtöbbször mégis - pá­rokat. Tavasz, erotika Az alsóvárosi napsugaras ház műtermében már nem lehet föllelni a művész szenvedélyes alkatáról leginkább beszédes remek akt torzókat - legföljebb a fotóikat. Van viszont néhány a plasztikai zsonglőrmutatvá­nyok közül: hol szenvedélye­sen egymásnak feszülnek a szi­kár testek, hol áhítatos, szinte imádságos a férfi viszonyulása az erotikus együttlétben, más­kor fölemeli, alázattal a tenye­rén horozza a nőt, Salome pe­dig egyenesen a fején táncol ­Keresztelő Szent Jánosnak. Az erotikus kisplasztikák so­rozatából az egyik legújabb, leleményes kompozíció első pillantásra - mint valami klasszikus formájú, görögös kancsó. Ám ha figyelmesen A gondolataim kilencven százalékban a nők körül fo­rognak - vallotta be Kalmár Márton szobrászművész, aki számtalan erotikus kisplasztikát is alkotott. Mint egy virág, olyan vagy! - foglalta össze nőideáját Pataki Fe­renc festőművész. Megszámlálhatatlanul sokszor választ­ják témájuknak a szegedi képzőművészek is - a nőt. Különös fordulat figyelhető meg Nóvák András alkotói pá­lyáján. Ő az a szegedi festőmű­vész, akiről a legtöbben azt tudják: rengeteg aktot fest. Ho­lott pályája korábbi szakaszá­ban kifejezetten társadalmi ér­zékenységről árulkodó témá­kat választott - talán még elhit­te, hogy a humanista művész tiltakozása valódi hatóerő, a rossz, brutális, embertelen vi­lágot jobbá, szebbé, békésebbé teheti. Arcél a virágözönben A nyolcvanas évektől fest ak­tokat. Nemcsak szépséget, lí­raiságot, érzékiséget, hanem komor, keserű, a „test ördöge­it" megmutató képeket is. Mintha mondaná: ilyen az élet, nincs mit tenni. Aszimmetri­kus. Kétpólusú. Ellentmondá­sos. Állítás és tagadás. Vele most nem találkozhat­tunk, nem tartózkodik Szege­den. Mint kiemelkedő szegedi festőket, párban emlegetik, őt, és Pataki Ferencet. - Talán majd úgy öt-tíz év múlva... Talán majd hetven felé, vagy azon is túl már festek aktot, mert kívül leszek... öreg ko­romra talán témának tudom tekinteni a nőt - mondja Pa­taki. - Még nem. Félnék, hogy elidegenítő hatással lenne rám. De miért kell nekem ezt magyarázni? Figurális képem is kevés, a portréfestés távol áll tőlem - más alanyt kéne ke­resni ehhez a témához ­mondja kelletlenül, de csak azért, mert nem szívesen uta­sítja vissza mások kéréseit. Téblábolunk a műterem­ben, átjárja a tavaszi nap. Hir­telen fölfedezem a kicsi, ám robbanó színvilágú képet. Va­rázslat, titok, szépség, vágya­kozás süt róla. Az elveszett paradicsom virágözönében - Középen az örök Éva arcéle Pataki Ferenc: Virágmámor kirajzolódik egy arcél. Az örök Éva? A kép csupa erő, dina­mika, sugárzás - és sejtelmes misztérium. - Nem tudok eh­hez szavakat tenni, legföljebb Heinével: mint egy virág, olyan vagy. Ez az ideám a nő­ről. A kép címe: Virágmámor. Az idea mellett azért vannak a művésznek szinonimái, pél­dául a család, az anya, az ős­életfa - ezt tanúsítja a pusz­taszeri házasságkötő terem­ben látható Pataki-mű. És: ro­mantika. Barnákban pompá­zó domboldalon sétál egy pár, a férfi cilinderben a nő széles karimájú kalapban. - Krúdy Kalmár Márton: Torzó FOTÓ: FRANK YVETTE Nóvák András: Aktok -Délmagyar ország ONJJLME ^^ ­ülőjegy-foglalás 1® repulöíifldatbazis egy.detiriágyar.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom