Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-30 / 124. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. május 30, hétfő ABBAN KELLENE MEGEGYEZÉSRE JUTNI, MIT FEJLESSZÜNK A JÖVŐBEN Hiányzik a „nagy durranás" A gyógyturizmust a megyei gazdaság kitörési pontjai között emlegetik FOTÓ: KARNOK CSABA Közös mederbe kellene terelni a különböző, Csongrád megye jövőjével foglalkozó gazdaságfejlesztési koncepciókat, és csak néhány kiemelt terület fejlesztéséért indulnának harcba a jövőben. A kamara az összefogás intézményi kereteit is megteremtené. Gazdaságfejlesztési koncepciót dolgozott ki a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Szeri István, a szervezet elnöke a programot bemutató sajtótájékoztatót azzal kezdte, hogy elmondta, nincs mire várni, lépni kell, mivel a térség a versenyképességét tekintve egyre jobban csúszik lefelé: míg 1993-94-ben a megyék rangsorában az egy főre jutó GDP alapján az ötödik helyen állt, 2004-ben a tizenkettedikre került. Ennek több oka is volt, egyebek mellett az, hogy nem zajlott le időben a gazdasági szerkezetváltás, a rendszerváltást követően pedig még hosszú ideig vegetáltak a hagyományos iparágak. De az is kiderült, hogy sosem volt összehangolt gazdaságfejlesztési koncepció. Sok-sok, legtöbbször lózungokat tartalmazó program készült - megyei, önkormányzati szinten területfejlesztési tanácsoknál, kistérségeknél -, miközben azokat senki sem terelte közös mederbe. A koncepciókat „előállító" szervezetek közül többen ma már köszönő viszonyban sincsenek egymással. A kamara arra az álláspontra jutott, hogy valamit tenni kell, kidolgozott egy gazdaságfejlesztési koncepciót, mivel hivatásának érzi a gazdaság fejlődésének és önszerveződésének előmozdítását. A CSMKIK vállalná, hogy a térség kitörési pontjait megtalálva összehangolná a különböző programokat, a régió településeit a rivalizálás helyett az együttműködésre sarkallná. Ki kellene azt is találni, hogy a sok-sok jó elképzelés közül melyik lehet a „nagy EU-KITEKINT0 MEGYEI ATLAGOK 2004-ben az ipari teljesítmény az ország valamennyi régiójában nőtt, a Dél-Alföldön 5 százalékkal. A legnagyobb növekedést a helyben kis súlyt képviselő fa- és nyomdaipar, illetve a fémfeldolgozás produkálta. A jelentősebb ágazatok közöl a vegyipar termelése 11 százalékkal emelkedett, a 2003-as év visszaesése után pedig sikeres évet zárt a megye építőipara. Ugyanakkor a ipar értékesítése az előző évi szinten maradt, a belföldi eladások valamelyest bővültek, míg az exportra is termelő feldolgozóipar bevételei csekély mértékben csökkentek. A gazdasági szereplők száma is emelkedett, a működők 60 százaléka egyéni vállalkozás. Kedvezőtlen hír, hogy a munkanélküliek száma 10 százalékkal nőtt, tavaly év végén 17 ezret tartottak nyilván - eközben az álláshelyek száma csökkent A megyei havi bruttó átlagkeresetek (126 ezer forint) 6 százalékkal haladták meg az előző évit, az országostól némileg elmaradva. durranás": a biotechnológia egészen biztosan az, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már ezen tudomány és ipar székhelyeként emlegeti Csongrád megyét, holott a létrejött Biopolisz Kft. még mindig nem telt meg „tartalommal". Hasonló kitörési pont lehet egy élelmiszer-ipari integráció, a szénhidrogénekre épülő könnyű vegyipar, valamint a gyógyés konferenciaturizmus. A logisztikáról nem is beszélve. A kamara elkötelezte magát amellett - és ennek érdekében minden követ megmozgat -, hogy csak Szeged lehet a régióközpont, nem csupán a Dél-Alföldön, hanem az eurorégióban is - megelőzve Temesvárt. F.K. SZUPERAJÁNLAT: CSAK MOST, CSAK ÖNNEK, CSAK ITT Ha már megvettük, de kiderül, hogy... Ha meghívnak bennünket egy csábító termékbemutatóra, vagy házatok csöngetnek be hozzánk, sokszor egyszerűen a váratlanság okán nincs lehetőségünk, hogy alaposan átgondoljuk a feltételeket, utánanézzünk a piaci áraknak, vagy összehasonlítsuk az ajánlatot más termékekkel. Ezért bizony nagyon sokszor csak másnap jövünk rá, hogy nem is kötöttünk olyan nagyon jó boltot De úgy tűnik, van segítség. Vajon védtelenek vagyunk ezekben az esetekben? Szerencsére nem, mert az ilyen módszerekkel kötött üzleteknél, fogyasztói szerződéseknél indokolt a fogyasztók körültekintőbb védelme. A szerződés vonatkozhat áru adásvételére és szolgáltatás nyújtására egyaránt. A fogyasztók, vásárlók védelmét ezért jogszabállyal kell védeni, s nemrég módosította és fogadta el a kormány ezt a rendeletet. A korábbi jogszabály - a házaló kereskedésről szóló 44/1998. (III. 11.) kormányrendelet szerint a szerződéskötéstől kellett számítani az elállási jogot, ami sok esetben problémát jelentett, hiszen a termékbemutatókon megkötött szerződések esetében gyakran előfordul, hogy az áru kiszállítására nyolc napon túl kerül sor. Az új jogszabály viszont kedvezőbb, mivel azt mondja ki, hogy a fogyasztó az elállási jogát a szerződéskötéstől, vagy ha ez későbbi, az áru kézhezvételének napjától gyakorolhatja. Az eladó köteles legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatni bennünket az elállási jogról, és annak a személynek a nevéről és címéről, akivel szemben e jogot gyakorolhatjuk. Ha nyolc munkanapon belül állunk el a szerződéstől, nem kell megtérítenünk az árunak a rendeltetésszerű használat miatti értékcsökkenését, és használati díjat sem kell fizetnünk. Nem gyakorolhatjuk viszont az elállási jogot, ha az árut nem tudjuk teljes egészében visszaszolgáltatni. Ha csak egy részét tudjuk visszaszolgáltatni, úgy, hogy a megmaradt rész értéke és használhatósága nem csökkent, a vételár arányos részének visszaadását követelhetjük. Sajnos viszont ilyen esetekben az áru-visszaszolgáltatásról nekünk kell gondoskodni. Szintén a védelmünket szolgálja, hogy a fogyasztó a lakásán 19 óra és 9 óra között nem kereshető fel, csak ha ehhez előzetesen hozzájárult, valamint az, hogy ilyen esetben a bennünket felkereső személynek igazolnia kell a személyazonosságát, és ha nem a saját nevében jár el, képviseleti jogosultságát is. Nyugodtan kérjük meg tehát, hogy mutassa meg ezeket a dokumentumokat. HORVÁTH LÁSZLÓ, A FOGYASZTÓVÉDELMI EGYESÜLET ELNÖKE Tévéműsor mobilon Ettől a héttől elsőként Európában a televízióműsorok mobiltelefonokon is elérhetők lesznek a brit Orange mobilszolgáltató jóvoltából. A kínálatban összesen kilenc televíziócsatorna műsorát lehet majd fogni a készülékeken. Az Orange TV a 3G nagysebességű mobilhálózatnak köszönhetően valósulhat meg, amely a hét elejétől szintén elérhető Nagy-Britanniában. A szolgáltatás igénybe vételének csupán két feltétele van, ez pedig nem más, mint hogy az előfizetőnek a 3G hálózat hatótávolságán belül kell tartózkodnia, és az ezt lehetővé tevő szoftvert le kell töltenie a mobil készülékére. Üröm az örömben ugyanakkor, hogy a műsorok vételére egyedül a Nokia 6680 mobiltelefon alkalmas. Azonban az Orange tájékoztatása szerint hamarosan már hozzáférhetők lesznek további hasonló készülékek is. A csatlakozók gazdasága Az új EU-tagországok átalakulóban lévő és gyorsan névekedo gazdaságáréi közölt egész oldalas körképet a Le Monde, kiemelve, hogy amit Nyugat-Európában delokalizációnak hívnak, az a kelet-európal országoknak lehetővé teszi, hogy az unió aktív szereplőivé váljanak. A párizsi lap Olivier Louis, a bővítési gazdasági misszió vezetőjének május 9-én egy Budapesten tartott gyógyszeripari konferencián elmondott szavait idézve megjegyzi, hogy az újonnan csatlakozott EU-tagállamok gazdasági ereje együttesen éri el Hollandiáét. Az EU belső termelése alig 475 milliárd euróval, azaz 5 százalékkal növekedett a bővítés óta. Ennek ellenére a lap gyors változásokat jósol, mert a kelet-európai országok a még mindig olcsó munkaerejükkel vonzzák nemcsak az európai, hanem a japán és az amerikai befektetőket is. A berlini fal leomlása óta az ipari térkép keleten átalakult, mert az országok könnyen nyitottak a világpiac felé. A nehézipar és a vegyipar szinte teljesen eltűnt, ezzel szemben a tradicionális bútorgyártás Magyarországon és Romániában az elmúlt években megduplázódott, és jelentősen növekedett Lettországban és Lengyelországban is. így a térség együttes termelése akkora, mint Franciaországé (9,1 milliárd euró), igaz, ez még messze nem éri el az olasz (19,5 milliárd euró) vagy a német (19,8 milliárd euró) szintet. A Le Monde felhívja a figyelmet, hogy a vonzó olcsó munkaerő ellenére a kelet-európai országok is megtapasztalhatták már a delokalizáció hátrányait az ázsiai konkurencia miatt, hiszen Magyarország például egy 350 millió eurós élelmiszer-ipari beruházást és egy 102 millió eurós autógyártási projektet veszített el 2003-ban. Válságban van a tejágazat A magyar tejágazat válsággal küzd: a múlt évben mintegy 6 százalékkal mérséklődött Magyarországon a tejtermelés, a csökkenés idén az első négy hónapban hasonló ütemben folytatódott. BUDAPEST (MTI) Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke a tej világnapja alkalmából rendezett múlt heti szakmai tanácskozáson azt mondta, a bajokat tetézi, hogy az elmúlt hetekben a tej átvételi ára mintegy 10 százalékkal, literenkénti 68 forintról 63 forintra csökkent. Ezt azzal magyarázta, hogy a költségek emelkedését a feldolgozók nem az árak emelésével, hanem a felvásárlási árak lenyomásával próbálják kiegyensúlyozni. Hozzátette: az Európai Unióban a magyarországihoz hasonlóan alacsonyak a felvásárlási Magyarországon egy ember évente átlagosan 150 liter tejel fogyaszt FOTÓ: SCHMIDT ANDREA árak. Istvánfalvi Miklós utalt arra, hogy a múlt évben a termelők 1,55 milliárd liter tejet adtak át a magyar feldolgozóknak. Ez a mennyiség mintegy 100 millió literrel kevesebb az előző évinél. A tejpiacon problémát okoz az import mennyisége is, amit az elnök a magyar fogyasztás 15-25 százalékára tett. Magyarországon egy ember évente átlagosan 150 liter tejet fogyaszt. Ez a mennyiség alacsonyabb, mint három évvel ezelőtt volt, akkor a magyar tejfogyasztás évente egy főre vetítve 160-170 liter volt. Az elnök szerint szigorúbb élelmiszer-biztonsági szabályozásra és piacvédelemre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar termelők és feldolgozók a hazai piacon versenyképesek maradhassanak. Istvánfalvi Miklós jó irányba tett lépésnek nevezte azt a miniszteri döntést, amelynek nyomán lekerült az élelmiszeráruházak polcairól a külföldön gyártott 2,8 százalékos zsírtartalmú tej. •y////////