Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-28 / 123. szám

6 • MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT 2005. MÁJUS 28. VÁRJUK 06-30/30-30-443 mmsffdelmagyar.hu Jjt Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! I legjobbaknt megjeicnlvtjük! Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Ked«i Olnió! i ¡negjeltnéitte! > btiiHdő sjveltrtt!» kitíil i képen léikilé uemtl) (kiiksrneknil a lent+ft; képiiielS) hauiiiniláu srüksífles. Aranyi László az erőszak és a drog ellen demonstrál Maratoni futás, szekérbe fogva A szegedi portás, Aranyi László korábban elhúzta a dorozsmai kasos szekerét Kocsra, majd a következő évben futva felvon­tatta Tiszaszigctről a Kékeste­tőre - tizenegy nap alatt. Jú­niusban újabb hatalmas vállal­kozásra készül. Az újszegedi li­getben szeretné teljesíteni a maratoni távot úgy, hogy a sze­kere elé fogja magát. Aranyi László még nem hallott másik szekérhúzó sportolóról. Az 58 éves szegedi férfi négy év­vel ezelőtt döntött úgy, hogy szíj­jal befogja magát a dorozsmai ka­sos szekér elé, és futva különbö­ző alaprekordokat állít fel. - Kocs községben egy kocsitoló versenyt végignéztem. Annyira megtetszett, hogy elkezdtem ter­vezgetni. Egy év múlva Tápé köz­pontjától elhúztam a megpakol­va 340 kilós szekeret Kocsig, a távolság 254 kilométer és 500 méter volt. Kilenc nap alatt ér­tem oda. Tavalyelőtt Szeged köz­pontjában huszonnégy óra alatt száz kilométert kocogtam hám­ba fogva. Majd 2004 májusában, hazánk uniós csatlakozásának napján Tiszaszigetről indulva ti­zenegy kemény nap után érkez­tem meg az ország legmagasabb pontjára, az 1014 méteres Ké­kestetőre - emlékszik vissza hős­tetteire az újszegedi liget árnyas fái alatt az edzését megszakító Aranyi László. Negyvenöt éve sportol. Civilben az Atikövizig­nél portás - a római olimpia ha­tására kezdett el kerékpározni. Később az Antal Andor-féle gya­logló csapat tagja lett. A tíz évvel ezelőtt az ultramaratoni futás­ban különböző távokon világre­kordokat felállító szegedi Sipos István hatására hosszútávfutó lett. Bivalyerős lábain és felsőtes­tén látszik, hogy életeleme a sport. - Nem vagyok aszkétatípus, szeretem a pacalt, és ha jól esik, iszom egy-két üveg barna sört is, viszont soha életemben nem vágytam autóra. Mindenhova ­még mínusz húsz fokban is - ke­rékpárral járok. Ha kedvem tart­ja, nyáron átbiciklizek a gyönyö­rű vásárhelyi strandra, néhány száz méter úszás után hazakari­kázok. Kellemesen eltelik így a délelőtt - mondja a szekérhúzó, aki júniusban az erőszak- és drogmentes életre, valamint az egészséges életmódra akarja fel­hívni a fiatalok figyelmét újabb próbájával. Az újszegedi ligetben 970 méteres körpályán szeretné teljesíteni a maratonit, a 42 km és 198 métert. Elképzelése sze­rint hét órán belül negyvenhá­rom és fél kört fog megtenni. A többi csúcsához hasonlóan ez is alaprekord lenne, hiszen a vilá­gon még senki nem futotta le 305 kilós szekér elé fogva ezt az embert próbáló távot. - A fiatalokat szeretném rá­döbbenteni, hogy a káros szenve­délyeknek súlyos következmé­nyei lehetnek. Úgy gondolom, akik kijönnek a ligetbe június­ban, addig sem törik hülyeségen a fejüket, míg a futást nézik. Ha csak néhányan gondolkoznak el az életvitelükön, már megérte a fáradozásom - állítja Aranyi László, aki minden másnap edz a helyszínen, és általában 15-20 kilométert vontatja maga után a szekeret. CS. G. L. KEKSZES FURFANG |H A rekordkísérlet során hivatásos körszámlálók „vigyáznak" majd a szekérhúzó Aranyi Lászlóra. Az edzéseken viszont nincs segítője. Ezért azt találta ki, hogy otthon, a tréning előtt annyi kekszet készít sporttáskájába, ahány kört teljesí­teni szeretne. Aztán az edzés so­rán minden 970 méter után bekap az elemózsiából egyet, és addig fut, míg el nem fogynak a kekszek. Ásó, kapa és petúnia a kertbe DÉLMACYARORSZÁG DÉLVILÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. Hal- és vízillat a fehér-tavi halgazdaság kel­tetőjében, hajnalban. Válogatott, nyolc-tíz kilós tcnyészpontyok úszkálnak a meden­cékben - akkorák, mint egy-egy kismalac. Odébb pedig kelő ikrák milliói, kristálytisz­ta, áramló vízben. Harmincmillió pontyot keltetnek idén a Fehér-tavon - a többi hallal együtt negyvenmillió látja meg a napvilágot. Befejezéséhez közelít a május elején kezdő­dött pontyszaporítási szezon. Az idén het­venöt éves Szegedfish Kft. fehér-tavi halkelte­tőjében vagyunk. Világosan érezhető: életek milliói veszik körül az embert. Nem ragadnak, lebegnek Medencékben locsognak a „széle-hossza egy", óriási, zömök pontyok - ők biztosítják az új generációt. Mielőtt ivartermékeik, az ikra és a tej, víz nélküli tálba kerülnek, elal­tatják őket - így nem vergődnek, nem sérül­nek meg, és a tenyésztőket sem verik le lá­bukról. Egy-egy megtermett ponty majdnem két liter ikrát is adhat - egyliternyi ikra nyolcszázezer ivadékot jelent. Hol kelnek az ikrák? A szomszédos helyiség­ben, ahol a hajnali, még csaknem vízszintesen érkező napsugarak átvilágítják a keltetőpalac­kokat, az úgynevezett Zugcr-üvegeket, bennük az áttetsző, lebegő pontyikrák százezreit. A pa­lackokba alulról fölfelé áramlik a kristálytiszta, oxigéndús víz, fölül, a túlfolyás következtében, folyamatosan távozik. - A nagyon érzékeny ik­rák a legjobb viszonyok között, állandóan cse­rélődő vízben kelnek - mutatja be a halkeltetőt Dobrovich László, haltenyésztő szakmérnök. Az ikrák eredetileg ragadósak lennének: ter­mészetes körülmények között hullámtéri fű­szálakra tapadnak. A ragadósságot azonban a mesterséges keltetés során meg kell szüntetni, így válhatnak lebegővé, az eredetinél is na­gyobb felületen érintkezve az oxigénben gazdag vízzel, és nem is tapadnak össze. A módszert a halas berkekben a világ minden táján ismert Woynarovich Elek professzor, halbiológus, a magyar haltenyésztés doyenje dolgozta ki - ez teszi lehetővé a ponty és még számos más hal tömegméretű szaporítását. A szegedi tükrös A Szegedbsh Kft. által szaporított ponty a szegedi tükrös fajtát képviseli. Államilag elis­mert, a Fehér-tavon »alakították ki. - Ponty­ban a szegedi tükrös olyan, mint hagymában a makói, paprikában pedig - megint csak a szegedi, s mérések bizonyítják: a fehér-tavi ponty húsának zsírtartalma kisebb, mint a máshonnan származóé. - Tavaink vegyes népesítésűek, él bennük ponty, ez a legtöbb, kisebb mennyiségben bu­sa, amur, illetve harcsa, csuka, süllő - mond­ja Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatója, a Haltermelők Országos Szövet­sége és Terméktanácsa elnöke. Idén először elkezdett a compóval is foglalkozni a gazda­ság - horgászszervezeteknek értékesíti, mint keresett kuriózumot. Ameddig csak a szem ellát, víz és víz, tavak és tavak. A több mint száz apró, udvarnyi telelőtótól kezdve a több, mint 240 hektáros óriásig s társaiig, ahol a halak, tavasztól őszig, nevelkednek. Tóvárosi anziksz Maga a tórendszer csaknem húsz négyzet­kilométeres - városnyi méretű. Megyünk a parton, mozdulatlan a víztükör - ivadékne­velő tavak mentén haladunk, ahová már ki­helyezték a napokban kelt, pár milliméteres ivadékok milliós tömegét. Lehetetlenül fehér kócsag szárnyal, fülemüle énekel. Másik tó­nál vagyunk, ez már nagyobb halak otthona. Pontyugrás jellegzetes zaja hallatszik - mint­ha valaki gyorsan tapsolna -, busa szökell ki a vízből, rakétaként. - A vegyes népesítés nem véletlen, így lehet kiaknázni leginkább a tavak táplálékkészle­tét - halljuk az ügyvezető igazgatótól. A ponty a tóban élő apró állati szervezeteket fo­gyasztja, és a takarmányként bejuttatott bú­zát-kukoricát, a busa a lebegő algákat, az amur a növényi anyagokat, a ragadozók az értéktelen, apró halakat eszik. Lebegnek az ikrák a keltető Zuger-palackja­iban - a hajnali'napfény elvándorolt róluk, már nem éri őket. A nagy pontyok pedig visz­szakerülnek tavukba. Felébredtek álmukból, sejtelmük sincs róla: sokmilliónyi ivadéknak adtak életet. ECS. A kertészeti munkához szük­séges néhány alapvető felsze­relést szereztünk be a szegedi piacon és szakáruházakban. Az árakat összehasonlítottuk, a minőséget nem. Ha úgy döntünk, hogy gyomos kiskertünket virágba borítanánk, vagy piros paradicsomokat és zöldségeket termelnénk a gyer­mekláncfű helyett, esetleg a szürke panel erkélyét színeznénk kék, lila virágokkal, akkor meg nem késő. Szétnéztünk a szegcdi piacon és a kertészeti áruházak­ban. A Mars téri piac kofáitól virágot és palántákat szereztünk be. Talál­tunk szúnyogriasztót és fehér vi­rágú hőpihét, darabonként 100 fo­rintért - ebből 4-6 darab már meg­szépít egy balkonládányi területet -, rózsaszín, enyhén kókadt petú­niát 50 forintért, vagy szebbet 10 forinttal többért. A különleges szegfűpetúnia 120 forintba került, az évelő, sziklakertbe vagy kerti út mellé való pasztellszínű mini szegfű 250 forintba. - Szépek a petúniák nagyon, csak egy a baj velük: drágább a magjuk, mintha aranyból lenne - panaszkodott az egyik árus. A zöldségpiac árai nem mutat­tak nagy ingadozást, a paradi­Halivadékoktól nyüzsög a Fehér-tó Sokmillió ikrát keltetnek A szegedi tükrös pontyfajtát a Fehér-tavon tenyésztették ki Fotó: Schmidt Andrea csom-, paprika-, koktélparadi­csom- és padlizsánpalánták 40-60 forintért keltek el. A szakáruházakban folytattuk a beszerzést, a legolcsóbb fűnyi­rót keresve. A Baumax gépe 9900 forintba került, az OBI-é 99 fo­rinttal drágább volt, a Praktikcré ennél 1991 forinttal ért többet. A fűnyírókat nem próbáltuk ki, így nem tudjuk, mekkora minőség­beli különbséget takar az eltérő ár. A legdrágább változatot is megpróbáltuk felkutatni, az ön­járó benzines szerkezet ára száz­ezer forint felett volt. Áttértünk inkább a kézi szer­számokra, és kiválasztottunk egy piros színű ásót és egy gereb­lyét az OBI-ban darabonként 1599 forintért. Itt egyébként szintén vásárolhattunk volna egynyári virágokat 179 forintért, a Baumaxban pedig sziklakerti növényeket 119 forintért. A Praktiker virághagymákat árult 339 forinttól. Itt az ásó zöld volt és 1699 forintot kertek érte, a ge­reblye pedig 1299 forintba ke­rült. A kertépítéshez szükségünk volt még locsolótömlőre, melyet a Praktikerben és a Baumaxban 999 forintért vásárolhattunk vol­na, az OBI-ból pedig tömlőszet­tet vihettünk haza 1499-ért. Aranyi az újszegedi ligetben gyakorol Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Oldalképek
Tartalom