Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-27 / 122. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁJUS 26. «MEGYEI TÜKÖR« 13 Tükrös trükkök Legjobb tanítóm a kert, többször elmondtam már. Minden trük­köt kipróbálhatok benne. Permeteztem, permeteztem, a legtöbb gyönyörűre növesztett alma mégis férges volt. Mindegyikben egy kukac lakott. Hohó! Megvagy! Ha ennyire nem szereted a társbér­letet, ellátom jövőre a bajodat. Lehet, hogy van kukacos fokhagyma is, de még nem láttam. Leg­alább egy kilót pucováltam meg, és vágtam apróra. Ujjaim bögyeit is kimarta már. Vízben áztattam két hétig, avval fújtam be az összes fát. Bűzlött, mint a trágyadomb. Na, méltóságos almakukac, ha ezt is elviseled, akkor már csak a lángszóró segít. Feszelögve kezdtem el szeptemberben a szedést. Majdnem én hullottam le a fáról, akkora volt a meglepetés. Minden almába nem egy, de hat kukac fúrta be magát! Mentem fühöz-fához, valaki azt mondta, a förtelmes bűzzel elnyomtam az almalégy tojókájának fi­nom illatát. Nem vette észre a következő, meg az azt követő többi, hogy lakott hely az már. így tanul a gyerek. Meg a vénember is. Tanul az másként is. Tüneményfinom cseresznyénket Eszter névre kereszteltem, mert Eszter-napra már ehető, és legalább há­rom hétig járhatok rá. Szeretem azonban a madarakat is, van belőle annyi, a nagy Brehm fele kitelne belőlük. Mintha mind rajtam akarna segíteni a szedésben, úgy esik neki a két szép fának. Vad fa­lánkságuk arra vetemíti őket, hogy egyet ide vágjanak, egyet oda. Alig marad valami a családnak. Várjatok, kifogok én rajtatok! Kígyót imitáló csődarabokat is raktam föl a fára, mert állítólag genetikailag fél mindegyik a kí­gyótól. Szőrös bőrből is kötöttem föl gombócokat, mert mások szerint macskának nézi mindet. Sast, héját utánzó műmadarat is bevetettem, mire új ötlet nem kezdte verni az agyacskámat. Is­merőseim között Miklós a legjobb üveges. Régi tükörből hat elől-hátul villogó hasábot ragasztott, és ki is fúrta valamennyit, csak föl kellett akasztanom az ágakra. Röpül majd a madár, nem tudja, hogy saját maga röpül szembe vele, fordul vissza, mint a ve­szedelem. Nyugágyba vetettem magamat, onnan figyeltem a hatást. Az a pi­masz feketerigó a tükör szomszédjaként falatozott, és változatlanul ott rohamozott az összes veréb is. Tükrös trükköm teljes csődje. Táblabíró a szomszédom, pöresetekből tanulva mondta, az énekes­madarak csempészei vagy madárhangot utánozva csalják tőrbe a szerencsétleneket, vagy tükrök villogtatásával. Csalják, és nem űzik! Eltaláltam megint szarva között a tőgyét. Persze, persze, a Somo­gyi-könyvtár tükrös üvegébe se borotválkozási szándékkal verődik bele a csonttollú madár. Tanulhattam volna tőle. Elmém fiatalos frissességével fogékony vagyok minden újra. Fátyol­hálót, sajnos, nem teríthetek a fákra, ahhoz helikopter kellene. Ne­kem csak biciklim van. H.D. Franciaországból három katona jött el a szentesi műszaki dandárhoz, hogy képet kapjon a magyar viszonyokról. A legendás hadsereg katonái a világ minden pontján jártak már, külföldi missziókon való helyt­állásuk példaként áll a szentesi legénység előtt. A francia honvédelem fordulópontja után tíz évvel a külföldi kollégák úgy látják, a magyar haderőreform megfelelő ütemben halad elő­re. A nyugat-európai államban mindössze egy évtizede szűnt meg az általános hadköte­lezettség, mely eredetileg francia találmány ­a forradalomhoz kötődik. A több mint két­száz esztendős rendszer eltörlése ott is jelen­tős változásokat hozott, teljesen hasonló je­lek mutatkoznak a magyar hadseregnél is ­értékelt Philippe Chas alezredes, a metzi mű­szaki alakulat parancsnokhelyettese, aki két kollégájával érkezett a szentesi laktanyába. Az alezredes elmondta, a katonai szerződé­sekben foglaltak alapján utaztak tavaly a szentesiek Metzbe, most ők viszonozták a lá­togatást. Az elöljárókkal kevesebbet beszél­getett, mint magukkal a katonákkal, akik kö­zött szép számmal vannak hölgyek is - álla­pította meg Philippe. A francia látogatók tisztában vannak azzal, hogy a hadsereg nép­szerűsége függ az irányítók egyéniségétől, akiknek személyes attitűdje erősíti a katonai hivatástudatot. Kovács István dandártábor­nok magatartása alapvetően ezt üzeni - vélik a franciák. Az viszont nagyon fontos lenne, hogy a kormány áldozzon a technikai fejlődésre ­mondják. Az itt látott műszaki járműveket katonai tanulmányaikból ismerik a látoga­tók, valaha ezekből, mint az ellenség által használt eszközökből készültek fel - ma már persze más a helyzet. A NATO kötelékében közös célokért küzdenek a franciák és a ma­gyarok, ezt bizonyítja például az a tény, hogy a látogatók a szentesiekhez hasonlóan Bosz­niában is részt vettek békemisszión. A franciák egyébként úgy látják, a magya­roknak új a külföldi szolgálat, ennek ellenére nem éri őket felkészületlenül egy misszió. Az alezredes járt már Afrikában - Elefántcsont­parton, Csádban, Libanonban teljesített szolgálatot. Ezeken a helyszíneken viszony­lag meleg volt, és számítani lehetett külön­böző fajtájú, nagy mennyiségű rovarra, az időnek és az oltásoknak köszönhetően egy edzett katona immúnissá válik az efféle je­lenségekre. A legnagyobb feladatnak mégis egy otthoni szolgálatot tekint a francia, ami­kor a Somme kiáradt, két hónapon át ember­életeket mentettek a folyó menti vidékeken. B. G. Francia katonák jártak a műszaki dandárnál Szentes: távol Afrikától Metzből érkezett Philippe Chas alezredes és a két százados, Marié Nicolas és Hayez Michel Fotó: Tésik Attila Idegenforgalmi látványosságot jelenthetnének Fogynak a szegedi napsugaras oromzatú házak Régi és új napsugaras oromzatú házak. Szeged legfőbb jellegzetességei közé tartoznak Illusztráció: Karnok Csaba A napsugaras házakat a jelek szerint vagy „túlvédik", vagy nem védik se­hogy. A Szögedi Védegylet régóta sür­geti a napsugaras oromzat helyi vé­delem alá tételét - eddig nem sikerült a célt elérni. Egy országosan védett al­sóvárosi napsugaras épületet a tulaj­donosék csak a házhoz tartozó kert egy részének árából tudnának rendbeho­zatni - ám a védettség a telekre is vonatkozik. - A helyi védettség nem azt jelentené, hogy a lakó nem korszerűsíttethetné például az épület szerkezetét, nem te­hetné kényelmesebbé saját házát, erről szó sincs. Csupán az oromzatra, illetve az épület utcafronti megjelenésére vo­natkozna - hívja föl a figyelmet Szabó László, a Szögedi Védegylet elnöke, kép­viselő. Kis ház, nagy telek Ma a napsugaras díszítést akár még építési engedély nélkül is eltávolíthatja a tulajdonos, építési engedély birtoká­ban pedig teljesen más jellegű épület is felhúzható a telken. A „kis ház, nagy te­lekkel" összeállítás az ingatlanspekulá­ció kedvelt célpontja, s a napsugaras há­zakhoz általában nagy telek tartozik. - Egy éve nem jut be a helyi védetté nyilvánításról szóló, kész előterjesztés a közgyűlés elé. Úgy tűnik, a városvezetés nem tartja fontosnak a napsugaras há­zak ügyét - véli a képviselő. Holott rend­behozva, a figyelmet rájuk irányítva ide­genforgalmi vonzerőt jelenthetnének, és ez pénzt hozhatna Szegednek. Típusterv az árvíz után A közvélekedés Alsóvároshoz köti a napsugaras házak létét. Valóban ott volt a legtöbb ilyen ház egykor, s ott is ma­radt fönn a legtöbb napsugaras oromza­tú épület a mai napig. Megmaradásukat paradox módon a nagy árvíz is segítette. - Ugyanis az árvíz után, a város újjáépí­tésénél a napsugaras oromdíszt típus­terv részeként alkalmazták, egész ház­sorok', kisebb városrészek kaptak ilyen oromzatot. Fölsővároson is vannak nap­sugaras házak, Péter László háza Szőre­gen szintén napsugaras. Bálint Sándor javaslatára napsugaras díszítést kapott •i :;||1|||| .;.• + ; X;«;:;://™'»-'•'•'•••••-.• o.-..-. ;.,. /,.,:,/.:x az Öreg Kőrössy halászcsárda homlok­zata. Vannak napsugaras házak a határ túloldalán, mindkét szomszédunkban, például Csanádon, és Topolyán is. Elter­jedt délkelet-alföldi jellegzetességről van szó, melynek Szeged a központja. De ha így halad a lebontássorozat, ez nem lesz így sokáig - hívja föl a figyelmet a város­védő. Szabó László egy alsóvárosi napsuga­ras tájház létrehozását is szükségesnek tartja. Ma már, nagyon helyesen, szinte N minden kistelepülés rendelkezik tájház­zal, Alsóváros magyar mezőgazdasági jellegének emlékezetét viszont semmi nem őrzi - mutat rá. A Szegedi Tudo­mányegyetem néprajz tanszéke szívesen közreműködne a tájház kialakításában, a Szögedi Védegylet pedig vállalná az épület üzemeltetését. Tipp a tájházra Egyébként a védettség sem mindenre gyógyír - kivált, ha arra is kiterjed, ami­re talán nem kéne. Az alsóvárosi Vajas Attila nagyapjának tulajdonában lévő, 1903-ban, vagy talán még korábban épült napsugaras ház országosan védett. A hozzá tartozó, kiterjedt telek szintén. A család saját erőből nem tudja fölújít­tatni a nagyon jellegzetes, nagyon szép, de már rendbehozásra szoruló házat. Meg szeretné tartani családi tulajdon­ban, ám a fölújításra ez esetben csak egyetlen lehetőség kínálkozna: ha érté­kesíteni tudnák az épülethez tartozó belső kert egy részét. Csakhogy ez nem lehetséges, mert a telek is védett, nem lehet egy darabját a védett környezet egészéből kiszakítani. Csupán együtte­sen lehetne eladni az épületet s a telket ­erre a lépésre azonban legföljebb akkor szánnák rá magukat a tulajdonosék, ha a vevő vállalná az eredeti jelleg fönntar­tását. Akár a már említett tájház céljára is kitűnően alkalmas lenne az egyik leg­régibb alsóvárosi épület. F.CS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom