Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-25 / 120. szám

SZERDA, 2005, MÁJUS 25. • AKTUÁLIS* 3 SZEPLAST Nyílászáró-Gyártó Kft. dinamikus fejlődéséből adódóan keres önálló munkavégzésre alkalmas munkatársat az alábbi munkakörbe: PROJEKTMENEDZSERÉ Elvárásaink: - felsőfokú építőipari végzettség - építőipari kivitelezésben szerzett szakmai gyakorlat - vezetői gyakorlat - számítógép-kezelési ismeretek, B kategóriás jogosítvány Feladata: kivitelezési feladatok szerződéskötéstől az átadásig: - tervezői egyeztetés, felmérés, gyártásba adás, gyártással történő egyeztetés, kivitelezés szervezése, ütemezés, alvállalkozókkal kapcsolattartás, megrendelővel és társvállalkozókkal folyamatos egyeztetés, munkák átadása Amit kínálunk: - sikeres, lendületes csapatban történő munkavégzés - versenyképes jövedelem - munkavégzéshez szükséges eszközök - szakmai fejlődés - folyamatos képzés Fényképes önéletrajzokat 2005. 06. 03-ig várjuk a Szeplast Nyílászáró-Gyártó Kft. 6728 Szeged, Budapesti u. 8. címre. Katasztrofális helyzetben a fuvarozók Több az eszkimó, mint a fóka A jellegzetesen magyar étel nevét nem védi törvény A lengyelek készítik a szegedi halászlékockát Folytatás az 1. oldalról Régi-új elnök a mérnöki kamara élén Segély a Bánátba A Magyar Mérnöki Kamara újra Kováts Gábort választotta elnökké, négyéves elnöki tevékenysége alapján. A tisztséget ismét a szegedi szakember tölti be az országos szervezet élén - döntött hétvégi, teljes tisztújító közgyűlésén a Magyar Mérnöki Kamara. A szervezet arról is döntött, hogy kétmillió forinttal támogatja a bánáti árvízi tragédia rászorulóit. Az összeget a kamara hétfőn át is utalta az Ökumenikus Szeretetszolgálatnak. Kováts Gábor a közgyűlésen elhangzottakkal kapcsolatban lapunknak elmondta, jelenleg csak a tervező szakértő mérnökök számára kötelező a kamarai tagság - a szervezet jelenleg tizennyolcezer tagot számlál -, de szeretnék a kötelezettséget minden mérnöki területre kiterjeszteni. - Csak így érvényesülhetnek teljes mértékben a szakmai önkormányzatiság törvényileg meghatározott szabályai - hívja föl a figyelmet. A magas üzemanyagár csak egy gond a sok közül, amelyek miatt a fuvarozók katasztrofális helyzetbe kerültek, és a sztrájkra készülnek. Tferheik az elmúlt években fokozatosan nőttek, miközben a szállításra váró áru mennyisége csökkent. Ma Magyarországon két ember fuvarozhat, az egyiket boldognak, a másikat boldogtalannak hívják - mondta humorosan Kopasz Gábor, a Tisza-Express Kft. ügyvezető igazgatója. Ezzel a megállapítással azt jelezte, hogy az uniós csatlakozás óta bárki, aki tőkével, járművekkel, némi szakértelemmel rendelkezik, elindulhat a versenyben a hazai piacon. Márpedig versenynek nincs híján a fuvarozói szakma, a tavalyi EU-csatlakozás óta ugyanis teljes a liberalizáció a közlekedésben. Hatályát veszítette a korábbi status quo - mondta Kopasz Gábor -, utalva arra, hogy a rendszerváltástól csaknem napjainkig konszolidált helyzet uralkodott az árufuvarozói terepen. Az államigazgatás és az érdekképviseletek szabályozták a piacra lépés rendjét és a szereplők számát, hogy ne legyen több az eszkimó, mint a fóka. Majd 15 éven keresztül előbb 4 ezer 200, majd 5 ezer jármű szerzett „koncessziót". Ilyen körülmények között beállt a piac, noha fokozatosan csökkent az ipari termelés, vagyis a szállításra váró áru mennyisége, romlott a nyereségesség, de valahogy megélt a szakma a megrendelésekből. Ma viszont nincs korlátozás, a multik maguk is versenytársként léptek fel saját logisztikájukkal, miközben a kisebb terhekkel sújtott szlovák fuA lengyel kockáról hallva szomorúnak tartja Barta László, az algyői halászcsárda tulajdonosa, hogy idáig haladt a globalizáció. Ök sem használnak kockát, mert az nagy tiszteletlenség lenne az étel iránt: az alapié halból, halcsontból készül. Ő utoljára akkor evett „kockás halászlevet", amikor édesanyja főzött neki. Azt a terméket a szegedi paprikafeldolgozó készítette. Még emlékszik, hogy a leve piros volt, nyilván a paprikától. Fölmerül a kérdés: vajon milyen paprika lehet a lengyelországi kockában ? A Knorr Szegedi Halászlé feliratú dobozán az áll, hogy származási hely: Lengyelország. De van rajta receptötlet, kalóriatáblázat, internet- és e-mail cím is, továbbá egy telefonszám. Ezt mi is fölhívtuk, és föltettük a kérdést a marketinges hölgynek: mi az oka annak, hogy nem Magyarországon gyártják ezt a terméket. Azt a választ kaptuk, hogy a cégnek Európa-szerte, így Magyarországon is vannak üzemei - az egyik Röszkén ám arról, hogy mit hol készítsenek, nem Magyarországon döntenek. Arra a kérdésre, hogy vajon milyen paprika lehet a szegedi halászlékockában, azt mondta a hölgy: „száz százalékig biztos, hogy magyar", hiszen a receptúra is magyar. Azzal a hírrel, hogy a lengyelországi kockában biztos magyar paprika van, sikerült megnevettetnünk Bartos Andrást. A Szegedi Paprika Rt. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, valóban az egykori szegedi paprikafeldolgozó gyártotta annak idején a kockát. De mivel az az üzem a felszámolás révén megszűnt, a mostani rt. már nem jogutód. A termék receptje és gyártásának joga a felszámolás után előbb a CPC nevű céghez, majd a Best Foodshoz, végül az Unileverhez került. Ez utóbbi gyártja a Knorr-készítményeket. Az Unilever teljesen törvényesen jár el, legföljebb az a furcsa, miért szerepel az unión belül gyártott és forgalmazott terméken a származási hely: nem kellene rajta lennie. B.A. HÜNGARICUM, DE NEM VÉDETT Kifogást akkor emelhetne bárki a lengyelországi gyártás ellen, ha a szegedi halászlékocka a törvény szerint védett eredetmegjelölésű termék lenne, ebben az esetben teljes egészében a térséghez kellene kötődnie az előállításának. Ilyesmiről azonban nincs szó. Bár a szegedi halászlevet hungaricumnak mondják, ilyen kategóriát csak a köznyelv ismer, a jog nem. Eredetvédelemben tízenkét magyar termék - közöttük a makói hagyma, a szegedi fűszerpaprika-őrlemény és a szegedi téliszalámi - részesül, a „garantáltan hagyományos és különleges" nevű védjegyet pedig eddig csak egy termék nyerte el: a szódavíz. A kocka el van vetve. A jó halászlé receptje Rúzsán titok is Fotó: Miskolczi Róbert Onnivaló BAKOS ANDRÁS A Lengyelországban készült halászlékockának biztosan sok köze van a szegedi halászléhez: legalább annyi, mint a Jézus Krisztus szupersztárnak a kereszténységhez. Ezt mondta egy szegedi vendéglátós, epésen. Szép hasonlat, ás magyaros is, amennyiben a has ügyét kapásból a legmagasztosabb dolgokkal hozza összefüggésbe. Jellemző ez az elérzékenyülés és büszkeség. Amikor arról esett szó, milyen értékeket visz a magyarság az unióba, leggyakrabban az enni- és innivalókról volt szó. Ezek között is talán a halászléhez kötődnek a legkülönösebb érzelmek. Komoly emberek képesek szentségtörést emlegetni, ha azt látják, valaki egy Duna melletti településen alaplével és tészta nélkül készíti ezt az ételt, vagy a Tisza mellett valahol tésztával, csak mert úgy szereti. Ebben a félig vicces, féhg komoly gasztronómiai állóháborúbah különleges értelmet nyer a szentesi polgármester tette, amikor, meghívatván a bajai rendezvényre, nem akart senkit megharagítani, ezért inkább túrós csuszát főzött a bográcsában. Az eredetvédelemmel már inkább csehül állunk. A Hagyma Terméktanács például éveken át küszködött, hogy a makói vöröshagyma hírnevét megőrizve, bevezesse a földrajzi árujelzőt, ami védjegy, garantált minőséget jelent. Az, hogy a minőség ne romoljon, elvileg minden termelőnek érdeke lenne, a védjegyviselés kritériumainak azonban sokáig csak egy termelő akart megfelelni. Mire a hagyma - a halászlé egyik fontos alapanyaga - beverekedte magát a tizenkét védett eredetű termék közé, a kertészek jelentős része már fölhagyott a termesztésével. A paprikaőrlemény körüli ügyekről most inkább nem írnék. Úgy fest, a magyarországi élelmiszerpiacon a szódások a legjózanabbak: a Magyar Országos és Budapesti Szikvízkészítő Ipartestület elnyerte a „garantáltan hagyományos és különleges " elnevezésű minősítő védjegyet, ami azt jelenti, hogy termékük hagyományos nyersanyagokból készült, és gyártására az uniós szabályoktól eltérő rendelkezések vonatkoznak. Szódavizet például már nem lehet gyártani akárhol. Egy szegedi élelmiszer-ipari cég vezetője szerint nincs semmi baj a lengyei-szegedi halászlékockával, csak meg kell szokni az uniót. Ha például a kávéra azt írják, „származási hely: Ausztria ", nem gondoljuk, hogy Bécs környékén kiterjedt kávéültetvények vannak. Az legyen a fontos, finom-e a kávé. így működik az unió, ezt jelenti az áruk szabad áramlása. Lehet. Csakhogy ezt nehéz lenyelni. varozók is megjelentek, és elhappolják a megrendeléseket a hazaiak elől. A magas üzemanyagár valóban csak az egyik teher, ami sújtja a fuvarozók társadalmát - erősítette meg kollégája szavait Lengyel István, a Tisza Volsped Kft. ügyvezető igazgatója. A költségek 40 százalékát teszi ki a gázolaj, s mivel szerződéseiket egy évre előre megkötik, az év közbeni áremelések tovább rontják a jövedelmezőséget. Horribilis a súlyadó összege, gond van az áfa-visszatérítésekkel (miközben a külföldiek áfa nélkül vállalják a fuvart]. Lengyel István úgy vélekedett, most reális esélye van annak, hogy a fuvarozók végső kétségbeesésükben keresztbe állnak az utakon, de hozzátette: a fuvarostársadalom nem olyan szervezett, mint a vasút, túl sok az érdekképviselet. Arra a kérdésre, vajon az egész országot megbénító sztrájknak van-e értelme, Kopasz Gábor azt válaszolta: nem hiszi, hogy ez megoldaná a problémákat, csak mindenkinek kárt okoznának. Szerinte felelős, az egész szakmát érintő reformra lenne szükség. EK. Versenyben. Hol egymás mögött, hol egymással szemben a fuvarozók Fotó: Miskolczi Róbert