Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-21 / 117. szám

12 SZIESZTA 2005. május 21., szombat BOOR JÁNOS: AZ UJ PAPA NEM TERHET KI AZ EGYHÁZ FÖLHALMOZÓDOTT PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSA ELOL Ratzinger és XVI. Benedek változásai A Magyar Pax Romana szegedi barátainak vendége volt a közelmúltban Boór János, aki a Mérleg című katolikus folyóirat alapítójaként és több mint negyven évig főszerkesztőjeként egyedülálló szolgálatot tett a hazai katolicizmusnak: Németországból közvetítette Magyarországra a nyugati katolikus gondolkodók szellemi termékeit. - Jól ismeri a németországi viszonyokat, a hangulatot is tapasztalhatta a pápaválasztás után; jellemezné ezt? - Joseph Ratzinger bíboros nagyon elismert teológus volt, aki a hatvanas évek elején a második vatikáni zsinaton mint a kölni érsek tanácsadója és kísérője vett részt. Már abban is nagy érdeme volt, hangozzék ez most bármily furcsán, hogy a második vatikáni zsinat egyáltalán létrejött. Tudniillik amikor az akkori pápában fölmerült a zsinat gondolata, aki ezt az egyház reformjának képzelte el, a római kűriai hivatalnokok ettől igen megijedtek és egy hét alatt akarták a zsinatot lebonyolítani. Vagyis azt akarták, hogy minden maradjon a régiben. Az akkori kölni érsek és Ratzinger beadványokkal elérték, hogy a zsinat nem egy hétig, hanem négy évig tartott, s bár a reformerek által remélt hatást még így sem érte el, mindenesetre nagyobb hatású lett, mintha egy hétig tartott volna. Ratzinger tehát akkor egy nagyon progresszív, haladó szellemiségű teológus volt, az egyházi belső reformtörekvések híve. Reformerből konzervatív Megváltozott? Hiszen 1981 óta tartó vatikáni működése alapján egyáltalán nem reformernek, hanem nagyon is konzervatívnak mondják. - Igen, minden bizonnyal megváltozott. A '68-as ifjúsági nyugtalanság idején ő TübinXVI. Benedek a vatikáni Szent Péter téren. Mostanra még nem derült ki, milyen pápa lesz genben volt teológus tanár és nagyon-nagyon megrázta a fiatalok magatartása. Akkor fordult a gondolkodása, akkor lett a konzervatívizmus elkötelezettje. Visszatér korábbi énjéhez? - Hogyan fogadták a németek, hogy bajor ember lett a pápa? - Ambivalensen. Az átlagemberek, akik nem is nagyon járnak templomba, természetesen örülnek, hogy végre, 480 év után először német pápát választottak, egy bajor embert... De ha komolyabban vetjük föl a kérdést, tehát azt nézzük, hogy a teológiai fakultásokon, vagy az egyházközségekben az aktív keresztények hogyan viszonyulnak, hát azt kell mondani, meg MADARASZSULI Boór János vannak rőkönyödve. Mert az utóbbi idők megszorító rendelkezései egytől egyig az ő nevéhez fűződnek. A doktrínákat megfogalmazó hittani kongregációnak - a szent inkvizíció utódának - Ratzinger bíboros volt a prefektusa. A hit kérdéseiben szigorúan konzervatív vezetője. Akinek munkássága kétségtelenül hordozza a hit épségét és tisztaságát is, de azért nagyon restriktív, megszorító módon. Tiltotta a lányok ministrálását, hogy a civilek, a nők prédikáljanak, és egyebek... Amikor három Rajna menti püspök - mindegyik jelentős teológus - az elvált emberek helyzetének könnyítésére egy teológiailag nagyon jól megindokolt beadvánnyal fordult Rómához és ezt lesöpörték - erre mindenki emlékszik Németországban. Ahol tudvalevően fele-fele arányban vannak a katolikusok és az evangélikusok. És ezzel is összefügg egy másik tematika: a német plébániákon és az evangélikus gyülekezetekben egy nagyon intenzív ökumenikus élet alakult ki, közös istentiszteletek, úrvacsorák, együtt áldoztak, egy FOTÓ: MTI/AP/MASSIMO SAMBUCETTI istentiszteleten, egy templomban, közösen mondták a kánon szövegeit. Ezt Ratzinger bíboros megtiltotta. Nagyon lassan folyik a tiltás érvényesítése, mert a hívek meg voltak győződve róla, hogy ez helyes gyakorlat volt. Csak közbevetőleg jegyzem meg: II. János Pál temetésén adódott egy igen érdekes momentum. Egyszer, szintén Ratzinger dogmatikai működése idején, Németországban, Berlinben egy katolikus hittudós misét tartott majd meghívta áldozásra az evangélikus résztvevőket. Ezért akkor fölfüggesztették őt, nem volt szabad miséznie. Most pedig, a temetésen Ratzinger bíboros megáldoztatott egy széles körben ismert evangélikus lelkészt, aki egy ökumenikus kolostor perjelje! Igaz, a beiktatási misén aztán már hangszórókon bemondták, hogy csak a katolikusok áldozhatnak. Szóval nem nagyon lehet tudni még, hogy mi lesz, hogy milyen pápa lesz. Vannak Németországban olyan hangok, például a Die Zeit egyik kitűnő cikkében, hogy lehet, Ratzinger bíboros most mint XVI. Benedek - megváltozik. Mint amikor a rabló pandúrnak áll. Most ő akar majd reformokat. Visszatér a fiatalkori énjéhez és meggyőződéséhez. Ez mindnyájunk reménye. Hogy ő is látja, a bíborosok is látják: az egyház olyan nagy nehézségekkel küzd, annyi probléma felhalmozódott, hogy nem fog tudni kitérni ezeknek a problémáknak a megoldása elől. Az egyház és a nők - Németországban milyen problémákat gondolnak a legégetőbbnek? - A plébániákon az aktív keresztények több mint fele nő. És a nőket nemhogy nem szentelik pappá, hanem eltiltották őket a prédikálástól mindenkit, aki nem pap. Ezzel az aktív hívek nagy része teljesen elégedetlen. Ratzinger bíboros ideje alatt, míg ő vezette a hittani kongregációt, kontraszelekció volt a teológiai tanárok kiválasztásában. Olyan gondolkodó teológusok, akiknek a felfogása jelentősen eltért az övétől, nem kaptak katedrát. Nők pláne nem, főtárgyakra civilek nem kaptak meghívást. Egyre kevesebb a hallgató, és még olyan katolikus országokban is, mint Lengyelország, jó néhány teológiai fakultást meg kell szüntetni. A teológusok érezték a nyomást, olyan témákkal foglalkoztak, ami nem vonhatott maga után büntetést vagy megkülönböztetést. Mindezek ellenére én optimista vagyok. Biztosra veszem, hogy olyan dolgok, mint a nagy Mária-tisztelet, ami az előző pápát jellemezte, meg fog szűnni. Annyi szentté avatás sem lesz. XVI. Benedek pápa kicsit racionálisabb lesz. SULYOK ERZSÉBET Az év madara, a parlagi sas Várhatóan Csongrád megyében is megjelenik mint fészkelő madár a parlagi sas, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) uniós pénzekből megvalósított parlagisas-védelmi intézkedései következtében. Az Idei esztendőt a parlagi sas évének nyilvánította az MME. Európa-szerte mindenütt csökken a parlagisas-állomány, tőlünk nyugatabbra nem is fordul elő - a kivétel Magyarország, ahol növekszik. Csongrád megyében is mind gyakrabban észlelnek madártani szakemberek kóborló egyedeket, s - mondja Lovászi Péter, az MME megyei szervezetének titkára - várható, hogy néhány éven belül fészkelőként is megjelenik nálunk. Az MME az európai uniós LIFE-pályázat összegei révén hatékonyan védi a parlagi sast. Egyre terjed az Északi-Középhegységből az Alföld felé ez a ragadozó madár. Békésben már fészkel három pár, és fontos telelőterületük van arrafelé a fiataloknak, a következő lépés Csongrád megye lehet. Vajon a nálunk már megerősödött rétisasállománytól megfér-e majd a parlagi sas? Minden bizonnyal: a rétisas folyók, holtágak, halastavak környékén él, a parlagi sasnak pedig a facsoportokkal tarkított, füves puszták az élőhelyei, alföldi viszonyok között. Táplálékuk is más: a rétisas főleg hallal él, a parlagi pedig a mezők állatvilágára specializálódott, madarat, nyulat ejt zsákmányul. Ezt persze nem kell sajnálniuk a vadászoknak - amit a parlagi sas meg tud fogni, azt előbb-utóbb valami más úgyis megfogta volna. A parlagi sast s még nagyon sok már madarat is veszélyeztető elektromos vezetékhálózat veszélytelenítéséért, a füves puszták megmaradásáért azonban még van mit tenni. F.CS. 9 SZEMKÖZT Nem temetnek a Belvárosiban Szerdán esténként látható a Szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt. Az e heti adásban Hódi Lajos, a Szegedi Testamentum Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatóját Márok Tamás és Fekete Klára faggatta arról, milyen rendkívüli helyzetet okoz a Belvárosi temetőben a Tisza magas vízállása. MUNKATÁRSUNKTÓL Az áradó Tisza felduzzasztottá a felszín alatti vizeket, ezért rendkívül magas a talajvíz szintje Szegeden, így nem lehet koporsóban temetni a Belvárosi, a Kiskundorozsmai, a Tápéi és a Gyálaréti temetőkben - jelentette ki Hódi Lajos, a Szegedi Testamentum Kft. ügyvezető igazgatója. A rendkívüli helyzet mégsem okoz fennakadást, a gyászolók megtalálják a módját annak, hogy méltó körülmények között helyezzék végső nyugalomra szeretteiket. Szegeden ráadásul az utóbbi időkben a hamvasztásos, urnás temetkezések aránya már szinte elérte a 75 százalékot. Azok a családok, amelyek azonban ragaszkodnak a koporsós temetéshez, a talajvíztől kevésbé sújtott Alsóvárosi, vagy Dugonics temetőben is elbúcsúzhatnak halottaiktól. De bérkriptában is elhelyezhetik ideiglenesen a koporsókat - ezért a szolgáltatásért a kft. heti 800 forintot kér. Arra a kérdésre válaszolva, Szegeden vajon miért nem egy magasabban fekvő területen alakították ki a Belvárosi temetőt, az igazgató elmondta: őseink legelső temetkezési helye még a Dóm tér volt, a város terjeszkedése során később a jelenlegi Kálvária térre szorult ki - egy a jelenleginél valóban magasabban fekvő pontra majd került még kijjebb. Hódi Lajos beszélt arról a heteken belül megjelenő kormányrendeletről is, amely szigorítja a temetkezési cégekkel szembeni elvárásokat. Ebben azt is kikötik többek között, hogy a temetők területén nem adhatnak engedélyt a különböző vállalkozások működésére.