Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-21 / 117. szám

8 •MEGYEI TÜKÖR" SZOMBAT, 2005. MÁJUS 21. Műhibák: csak ezrelékben kifejezhető mennyiség Akik perre mennek A Szegedi Tiidományegyetem 2003 óta nem vesztett el műhibapert. Az egyetem jogásza szerint ez annak köszönhető, hogy jól dol­goznak az orvosok. Pajor László professzor szerint a pereknek tisztázó szerepük van, s a szarvashibát vétő intézmény büntetést érdemel. A Szegedi Tudományegyetem különböző intézményei ellen 2003-ban 16 kártérítési pert in­dítottak, a felperesek összesen 55 millió forintot követeltek. Ta­valy „tíz körüli pert" indítottak az egyetem ellen - fogalmazott Izsák Péter, aki nyolc éve látja el az intézmény jogi képviseletét. Csak egy ügyben veszítettek - Ezek közül 2003-ban mind­össze egy ügyet vesztettünk el, a biztosító pedig ötmillió forin­tot fizetett - hangsúlyozta az egyetem jogi képviselője, aki hozzátette: ennek az aránynak valószínűleg az az oka, hogy jól dolgoznak az orvosok. Az egye­tem jogásza fontosnak tartotta megjegyezni, a peres ügyek száma mindössze ezreléke, vagy még kisebb hányada a Szegedi Tüdományegyetemen egy évben végzett műtéti be­avatkozásoknak. Pajor László professzor, a Sze­gedi Városi Oktatókórház főigaz­gatója általánosságban elmond­ta, a műhibaperek száma évek óta állandó. - Sokszor indokolat­lanul perelnek a betegek. Például amikor egy beavatkozás után megjelenő tünetről később kide­rül, hogy valójában már a műtét előtt is megvolt - magyarázta a kórház vezetője. A pereknek tisztázó szerepük van A főigazgató véleménye szerint a magyar egészségügy alulfinan­szírozottsága okoz gondot. - Ez külső problémakör, vi­szont, ha a hiba megtörténik, a konkrét kórházat teszik fele­lőssé. Az ügyvédeknek és a fel­pereseknek kifizetett összegek pedig az egészségügytől von­nak el forrásokat - magyaráz­ta. A professzor szerint a pereknek tisztázó szerepük van, s a szar­NINCS STATISZTIKA A műhibák és a miattuk in­dult perek többsége nem jut nyilvánosságra, bár manap­ság, amikor a média érdek­lődése egyre nagyobb, úgy tűnik, mintha megszaporo­dott volna az ilyen ügyek száma. Magyarországon 300-350 mú'hibaper indul évente. Arról, hogy a perek hány százalékában adnak a bírák igazat a hozzátarto­zóknak vagy a maradandó károsodást szenvedő bete­geknek, nem áll rendelke­zésre összefogó statisztika, a becslések szerint egy év alatt körülbelül egymilliárd forintnyi kártérítést ítélnek meg. vashibát vétő intézmény bünte­tést érdemel. A főigazgató a skandináv államokat hozta fel példaként, ahol nem a kórházat perlik, hanem egy központi, álla­mi szervet. A kártérítés összegét pedig az állam fizeti, amely az egészségügyi rendszert is fenn­tartja. Pajor professzor fontosnak tartotta megjegyezni, azt keve­sen tudják, hogy az úgynevezett műhibaperek során a felperese­ket képviselő ügyvédek 5 és 50 százalék közti sikerdíjért dolgoz­nak. A biztosító 5 millióig állja a cehhet Magyarországon csak egy biz­tosító, az Allianz Hungária vál­lalja az egészségügyi intézmé­nyek biztosítását, de az is csak 5 millió forint értékhatárig. Pajor László hozzátette, ebből az Alli­anz szeretne kilépni, így van olyan kórház, amelynek nincs biztosítása. A. T. J. Fortuna valamiért a kegyeibe fogadta a mindszenti Csokonai utcai szatócsüzletet. Az egyik boltosné, Gedai József né évek óta nagyobb összegeket nyer a különféle sze­rencsejátékokon. Ráadásul a vevőknek is jó tippeket ad. Az üzlet tulajdonosának édes­anyja se áll hadilábon a szerencsével. - Igyanak egy jó feketét vagy egy ásványvizet. De a lottóról se feledkezzenek el. Higgyék el, megéri! - biztattak minket a mindszenti Csokonai utcai szatócsüzletben. Az aprócska helyiségben egy gépi lottózó is működik, s nem is akárhogyan. A tulajdonos édesanyja, Török Lászlóné állt elő azzal az ötlettel, hogy kössenek szer­ződést a Szerencsejáték Rt.-vei. Az asszony maga is szeret játszani, és Fortuna igen gyak­ran felkeresi. A kenőn már többször is siker­rel járt. - Nem olyan régen kijött az első keret. Be­mentem, hogy kiváltsam. A várt összegnél viszont jóval többet kaptam. Megdöbbené­semre a második keret is összejött, ezért ütötte nagyobb összeg a markomat - árulta el Török Lászlóné. A mindszenti szatócsüzletnek nem ő az egyetlen szerencsés játékosa. Az egyik alkal­mazott, Gedai Józsefné lehet, hogy négyleve­lű lóherével született, mert igen gyakran na­gyobb összeget hoz a családi konyhára a já­ték. - Az első szelvényeim egyikével, még 1978-ban egy csodálatos kocsit nyertünk. A Moszkvics 2104-es nem sokáig volt a miénk, mert gyorsan eladtuk. Tudja, épp építkez­tünk, így kellett a pénz téglára - mesélte ne­vetve az eladó. Ezzel azonban korántsem ért véget Gedainé szerencsés sorozata. Eddig két esetben volt már négyese. Előbb 821 ezer, majd a második esetben 523 ezer forintot fizettek ki neki. Nem csupán egyedül, hanem kollektíven is szeret lottózni. Egy tízfős társasággal leg­utóbb 2 millió 200 ezer forintot játszottak össze. A szenvedélye mind a mai napig tart. A mostani, óriási nyereményre való tekintettel tíz darab ötöslottószelvényt vett. Mellé még kilenc hatosat, de a kenóról és a Luxorról sem feledkezett meg. - Mivel igen sokféle szelvényt veszek egy­szerre, nagyobb az esély, hogy valamelyik be­jön. Hetente átlagosan olyan négy-ötezer fo­rintot költök erre a célra - tette hozzá. A városban igen sokan hallottak már az asszony szerencséjéről. Gyakran előfordul, hogy az üzletbe betérő játékosok megkérik, hogy hagyja ott a parizer szeletelését, és ő nyomja meg a gépi lottó gombját. A vevők abban bíznak, valamicske nekik is jut Gedai Józsefné szerencséjéből. KORMOS TAMÁS A szerencsés kezű mindszenti boltosnő esete a Moszkviccsal Nemcsak árulja a lottót, nyerni is szokott A vevők többsége Gedai Józsefnét (balról) kéri meg, hogy nyomja meg a gépi lottó gombját Fotó: Tésik Attila Eddig egymilliárd forintba került a védekezés a térségben Biztonságosak a Tisza gátjai Mindszentnél Több mint tízmilliárd forinttal kevesebb jut a gátak állagmeg­óvására évente, mint amennyi szükséges lenne, derül ki egy felmérésből. Térségünkben biz­tonságosak a védművek, a szak­emberek szerint azonban min­denki jobban járna, ha a kar­bantartásra szánt összeget ará­nyosan elosztva kapnák meg a vízügyi igazgatóságok. Az Állami Számvevőszék készí­tett egy felmérést, amely a ma­gyarországi gátak állapotát, vala­mint a karbantartásukra szánt összegeket vizsgálta. Ebből kide­rül, hogy az évi 14 milliárdos szükséglettel szemben kevesebb mint hárommilliárd forint áll rendelkezésre. - Több mint 1200 kilóim u I hosszú főcsatorna és 322 kilo­méternyi első rendű fővédvonal tartozik hozzánk. Tapasztalata­ink azt mutatják, a Maros, vala­mint a Tisza hozzánk tartozó szakaszán lévő védművek álla­pota jobb az országos átlagnál ­tudtuk meg Dobi Lászlótól, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) igazgatójától. En­nek oka, hogy az 1970-es árvíz után jelentős fejlesztést hajtot­tak végre a térségben - tette hozzá. Több helyen megerősítették a gátakat. így nem csupán Szeged­nél, hanem Mártély és Mind­szent környékén is. Az utóbbinál öt éve újabb munkálatokat vé­geztek, mivel 2000-ben a Tisza majdnem átszakította a zsilipet. Akkor több mint 280 milliót fo­rintot kapott a vízügy az államtól a megrongálódott berendezés ki­cserélésére. A régi zsilip ma mű­emlékként funkcionál, s a jelen­leg elöntött ártérben áll. Saját, valamint pályázati pénz­ből folyamatosan szilárd burko­lattal látják el a töltések tetejét. Erre nem csupán azért van szük­ség, hogy- egy-egy beavatkozás esetén a szakemberek járműve­ikkel gyorsabban eljussanak a ve­szélyeztetett szakaszhoz. A föl­des tetejű töltések a jelentős ter­helés miatt az évek alatt 10-20 centimétert is kophatnak, ami hosszú távon veszélyes lehet. Dobi László hozzátette, a gátak, védművek karbantartása, fenn­tartása már nagyobb gondot je­lent. Ugyanis az anyagi lehetősé­geik korlátozottak. - A mostani védekezésre a tér­ségben eddig egymilliárd forintot használtunk fel - mondta az igazgató. Az államtól ilyen ese­tekben hamar jön a segítség, de ha nincs ár- vagy belvízveszély, akkor jóval kevesebb pénz érke­zik. Dobi László szerint spórolni lehetne azzal, ha a karbantartás­ra szánt összegeket évről évre arányosan, s rendszeresen kap­nák meg az igazgatóságok. - Rengeteg pénzt emészt fel, ha hirtelen, rövid időn belül kell fel­készíteni a csatornákat a belvíz elvezetésére. Ha folyamatosan érkezne a fenntartásra szánt ösz­szeg, akkor száraz időben nyu­godtan ki lehetne tisztítani az ár­kokat, s nem kellene kapkodni vele - véli Dobi László. K.T. FÜSTBE MENT TERV? { Mindössze 175 kilométernyi szakaszon sikerült 2000 és 2003 között megerősíteni hazánkban a gátrendszert, miközben ezt 1800 kilométeren kellett volna megtenni - szerepel ez is az Ál­lami Számvevőszék (ÁSZ) felmé­résében. A teljes rendszer meg­erősítése 137 milliárd forintba kerülne.

Next

/
Oldalképek
Tartalom