Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-17 / 113. szám

KEDD, 2005. MÁJUS 17. •MEGYEI TÜKÖR» Gyurcsány Ferenc az érettségi botrányról, reformokról, politikai felelősségről Az átalakítás mindig érdeksérelmekkel jár Keresztnevük: védő néni Ötven éve diplomáztak Ötven évvel ezelőtt hetvenöten végeztek a szegedi Állami Védőnő­képző Intézetben. A hét végén huszonheten gyűltek össze a Tfemes­vári körúti épületben, hogy megünnepeljék a kerek évfordulót. Szombati találkozójukon örömkönnyek kísérték az ötven éve Újszege­den végzett védőnők egymást üdvözlő szavait. A Temesvári körúti ­. most az egyetem főiskolai karához tartozó - oktatási épületben huncut, fiatalos mosoly váltotta a meghatódott hangulatot, amikor az iskolában megszeretett hivatásukról beszéltek az egykori növendékek. Annak ide­jén 16 és 32 éves kor között iratkozhattak be a kétéves képzésre, és a mostanihoz hasonló ápolói és védőnői diplomával zárták tanulmányai­kat. Elcsukló hangon emlegették sötétkék egyenruhájukat, és azt a fehér fityulát, amelyre fekete szalag feltűzésével jelezték: végzőssé értek. Hetvenöten diplomáztak 1955-ben, legidősebb társuk, a nyolcvan­két esztendős érdi Czirok Erzsébet idén csupán levélben köszönthette a találkozóra összegyűlt huszonhét évfolyamtársát. A tarnaörsi Szabó Ilona viszont saját kezűleg hímzett fehér ballagótarisznyával lepte meg valamennyiüket, sőt míves alkalmi költeményt is írt védőnővé­reinek. Nyugdíjas éveit tölti, ám ha a falubeliek kérik, mindig megy és segít - említette szerény mosollyal, hozzátéve, hogy nehéz sorsú romacsaládok között él. - Nekünk körzetben dolgozni a legszebb - csatlakozott gondolatá­hoz Tóth Lászlóné Kádár Margit. Amikor arról érdeklődtem, hogyan szólították szegedi munkája során, felnevetett. Elmondta, hogy őt nem keresztnévén szólították, szólítják, hiszen mindenki „védő néni­ként" ismeri. Marczi Jenőné Nagy Margit harminchárom éven át Abaújszántón dolgozott, és népes családokat tart számon ottani védencei között. Nemzedékek sorát látta el szülés után gondozási tanácsokkal, csakúgy, mint Asztalos Sándorné, aki Kétpón, Miskolcon és Hernádnémetiben látogatta a körzeti óvodákat és iskolákat. Ha kellett, természetesen hó­ban, fagyban és szélben, hiszen tudták - várják őket. Irénke nyugdíjas­ként is dolgozik, mivel hivatástudata nem hagyta eltávolodni a gyer­mekektől: egy diósgyőri óvodában segít. Kovács Istvánná Séllei Ibolyát ugyancsak lelkesedése tartja a pályán: évtizedeken át oktató védőnő­ként képezte a fiatalokat, jelenleg pedig egy gyermekorvos mellett asz­szisztens. Marti Mihályné Domokos Klára az évfolyam legfiatalabbja, ő tizenhat évesen került a védőnőképzőbe. Csanyteleki körzetére emlé­kezik legszívesebben. Onnan Budapestre került, és a leghírhedtebb ke­rületekben - a nyolcadikban és a kilencedikben - szolgált, de soha egyetlen percre sem jutott eszébe elhagyni a pályát. Vezetőként ment nyugdíjba, de még így is két iskola diákjainak egészsége felett őrködik. DOMBAI TÜNDE Hét embert tart el Kovács Mihály hálója Gyurcsány Ferenc: Nem a következő választásokig tervezünk, hanem a következő évekre, évtizedek­re. Az ország életét nem a választások befolyásolják Fotó: Miskolczi Róbert A mártélyi Kovács Mihály közel húsz esztendeje halászik, a negyvenéves férfi hetedmagát tartja így el. Úgy véli, a Tisza már kiheverte az öt évvel ez­előtti ciánkatasztrófát, s van hal bőven a folyóban. Ez a mos­tani áradás pedig csak jót tesz, mivel bőségesen lesz ivadék. Hatalmas varsa áll kikötve a mártélyi Zrínyi utcai ház udva­rán. A kocsiban csónakmotor, a kert végében lévő félig kész épü­letben pedig különféle formájú és nagyságú hálók sorakoznak. Ebből gyorsan ki lehet találni: itt halász lakik. A házigazda, Ko­vács Mihály 1986-ban kezdte el ezt a mesterséget. - Apám is ezt csinálta, s az öcsém is ezzel foglalkozik ­mondta. A mártélyi férfi igazi uni­verzáhs halász, ugyanis Kiskörétől Mártélyig végighalászta a Tiszát, de már a Körösöket is kipróbálta. Mártély régebben igazi halász­falu volt. Számos család abból élt, amit a férfiak kifogtak a fo­lyóból. Manapság már nagyon kevesen foglalkoznak ezzel. Két idős halász, Szabó Lajos és Zsíros János már nem száll vízre, ha­nem Kovács Mihálynak segít a hálókötözésben. Most ráállt a busára, mert erre van kereslet. A „kenyérhal" mel­lett kénytelen úgynevezett gyom­halat is fogni, mert ezek felesznek mindent, illetve elpusztítják más fajok ikráit. Mártélyon leginkább az elszaporodó törpeharcsák je­lentik a legnagyobb gondot. Ezek az apró jószágok igen szívósak, s szinte mindenhol megélnek. Mint minden tiszai halásznak, neki is óriási tragédiát jelentett a 2000-es esztendő. - A cián miatt fél évre lapátra cseréltem a hálót, vagyis a halá­szati tilalom ideje alatt vízőrköd­tem a gátakon. Soha ne legyen még egy ilyen alkalom! - fohász­kodott Kovács Mihály. Most már ő is úgy látja, hogy a folyó össze­szedte magát, s kiheverte a mér­gezést. Mindenfajta hal akad bő­ven a Tiszában. Ez a hosszú víz pedig - ahogy a halászok nevezik az áradást - kifejezetten jót tesz a halállománynak, jóval több iva­dék lesz a folyóban. Kovács Mihály nem lazsálhat, mivel hét embert kell eltartania. Öt gyermeke közül csak a legki­sebb, a most kétesztendős Ákos­ka érdeklődik a halak iránt. - A kicsinek a vérében van a halászat. Szerintem biztos, hogy idővel ezt választja hivatásának ­reménykedett az édesapa. KORMOS TAMÁS Gyurcsány Ferenc szerint aki politikai ügyet akar csinálni az érettségi körüli botrányból, az felelőtlen; a száz lépés prog­ramját nem a következő válasz­tásokig terjedő időszakra ter­vezték, az egyetmi reform tem­pója nem gyors, csupán későn kezdtek a megvalósításhoz. A miniszterelnök a tábalabíróság avatásán járt Szegeden, ebből az alkalomból kértünk tőle inter­jút. - Feleségével készült egy beszél­getés, a napokban sugározta az egyik televíziócsatorna. Lendü­letes, határozott asszonynak tűnt. Otthon ki a „miniszterel­nök"t - Otthon nincs miniszterel­nök. Klári és Feri van. A gyere­keknek meg apa és anya. A csalá­di ügyekben pedig közösen dön tünk. 99. Nem az a kérdés, hogy ez politikai ügy-e, az a lényeg, aki ilyet tesz, az a közbizalmat, a köztársaságot rombolja, tudatosan kelt zavart. Gyurcsány Ferenc - Az elmúlt hetet nevezhetjük az érettségi botrány hetének. Kiszivárogtatott matematika tételek, internetes súgások, rémhírek. Az ellenzék Magyar Bálint fejét követelte, úgy tűnik, hiába. Jól kezelte a kormány az ügyet 1 - Egy ország akkor működik jól, ha mindenki tisztában van a saját felelősségével. Nem szabad játszani több mint százezer gye­rek sorsával. Ez megbocsáthatat­lan bűn. Ebben az ügyben csak közös felelősség létezik. Nem le­het minden tétel mellé rendőrt állítani. Amikor a matematika érettségi napján kiderült, hogy sokan megismerhették a felada­tokat, akkor helyes döntés szüle­tett: a Belügyminisztérium bevo­násával a következő napra telje­sen átalakították a rendszert: új tételeket nyomtak, éjszaka szál­lítottak, jól együttműködött minden résztvevő a rendőrségtől az iskolavezetőkig. Nem az a kérdés, hogy ez politikai ügy-e, az a lényeg, aki ilyet tesz, az a közbizalmat, a köztársaságot rombolja, tudatosan kelt zavart. Ezt nem lehet megtenni. Nem a miniszter feje a tét, hanem az egész ország. Aki ebből politikát akar csinálni, az felelőtlen. Szimbolikus lépések - Az úgynevezett száz lépés programból néhány pont már ismertté vált, adott az irány, hogy merre akar menni a kor­mány. Egy év van a következő választásokig. Lesz idejük az utat végigjárni 1 - Rendes tempóban szeretnénk haladni, és nem a következő vá­lasztásokig tervezünk, hanem a következő évekre, - évtizedekre. Az ország életét nem a választá­sok befolyásolják. A száz lépés természetesen szimbolikus. Fél év miniszterelnöki tapasztalat után azt mondom, ha az ember dolgozni akar, akkor nem pobti­kai riválisaival, az ellenzékkel kell foglalkoznia. Ök mondják, amit akarnak, nekünk céltudato­san kell haladnunk előre. - Az egészségügy helyzete va­lamennyi kormányt próbára tette. A reformot valamennyi kormány be is ígérte, abból azonban a gyakorlatban vajmi kevés valósult meg. Ez alól a Gyurcsány-kormány sem kivé­tel. - Néhány napja az egészség­ügyi minisztériumban hatszáz embernek mondtam el a prog­ram részleteit. Kórházigazga­tók, járóbeteg-szakellátásban részt vevők, családorvosok, tár­sadalombiztosítási szakembe­rek, egyetemek irányítói hall­gattak végig. Azt mondták, töb­bek között az orvoskamara el­nöke is, hogy az elmúlt tizenöt esztendőben ez az első alkalom, amikor valaki a pincétől a pad­lásig végiggondolja az intéz­ményrendszert, a finanszíro­zást, az irányítást. A legfonto­sabb eleme: ez biztosítási egész­ségügy lesz, nem pedig biztosí­tási lepelbe csomagolt állami egészségügy. Amit mi csiná­lunk, az a reform előszobája. Három-négy esztendő kell hoz­zá, hogy az egészet megvalósít­suk. Valóban jobb lett volna, ha az elmúlt másfél évtizedben ke­vesebb a szó és több a tett. Mindemellett hozzá kell ten­nem: amit mi most mondunk, az alig több, mint amire 1991-ben már volt egy parla­menti határozat. Csak azt senki nem valósította meg, most mi nekilátunk. Elitoktatás, tömegképzés - Úgy tűnik, hogy a felsőokta­tás gyors átalakítását tűzön-ví­zen keresztül meg akarja való­sítani a kormány. Ebből adód­nak feszültségek, érdeksérel­mek, ez Szegeden is tapasztal­ható. Karok csatáznak, féltik eddigi pozíciójukat. Az ellen­zék azt mondja, azért hajtják ennyire, mert legalább egy re­formot szeretnének a ciklus vé­gére kipipálni. Valóban ezért a sietség7 - Úgy nem lehet véghezvinni egy átalakítást, hogy megije­dünk tőle, ha valaki jobban, a másik rosszabbul jár. Hát erről szól a reform. Hadd cáfoljam, amit az átalakítás tempójáról mondott: Olaszországban évek­kel ezelőtt és azonnal megtör­tént az átállás az osztott felső­oktatásra, Csehországban már nem is vesznek fel hallgatót a hagyományos képzésre, a fran­ciák 2006-tól valamennyi egye­temen áttérnek az új rendszer­re, az osztrákoknál 2000-ben megkezdték az átállást. A bolo­gnai folyamattal ugyanaz a helyzet, mint az érettségivel, már 1997-ben döntöttünk a két szint bevetéséről, csak el lett odázva a bevezetése. A felsőok­tatás átalakítását is sok évvel ezelőtt döntötték el, csak nem állt neki senki. És most eljött pillanat, amikor változtatni kel­lett. A magyar felsőoktatás nem tömegképzésre, hanem elitkép­zésre volt kitalálva. Az én kor­osztályomban százból tízen mentünk egyetemre, főiskolára, most pedig több mint negyve­nen. Visszasírják Medgyessyt - A hónap első parlamenti ülésén Dobó László szegedi képviselő egy táblát mutatott fel, amelyen az előző miniszter­elnök, Medgyessy Péter volt lát­ható. A szöveg pedig arra utalt, hogy az ellenzék visszasírja őt. Hogyan kommentálja ezt ? - Politikai programnak üres, poénnak pedig bárgyú. Parla­menti képviselőhöz méltatlan, mert nem tükrözi az országjobbí­tó szándékot. Lehet menni erre is, de lehet menni az okos politi­zálás irányába is. Mindenki ma-, ga dönti el, hogy melyik utat vá­lasztja. V FEKETE SÁNDOR Kovács Mihály többnyire egyedül száll vízre Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom