Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-02 / 101. szám

HÉTFŐ, 2005. MÁJUS 2. • AKTUÁLIS* 3 Megcsinálni az országot PANEK SÁNDOR Eléggé furcsán hat a fogadkozás, hogy „Megcsináljuk Magyaror­szágot!" egy olyan koalíció miniszterelnökétől, amelynek négy évéből három letelt, s 2002-ben nyertes kormányprogramjának lendületéből egy megbukott kormányra és egy kényszerpályán, időzavarban próbálkozó új kormányra futotta. Ez az utálatos marketingzsargon, egy ország megcsinálása, mindennél beszéde­sebb. Mert azt jelzi, hogy nincs idő kidolgozni azt a programot, amelynek lényegében nem „megcsinálni", hanem a válságból ki­vezetni, élhetőbbé tenni kellene az országot, nincs idő előbb le­rakni az alapjait, és aztán kommunikálni, hanem egyszerre kell mindent: kitalálni, és már reklámozni is. A politikák hívószavai ma Magyarországon már annyira hitelte­lenek, hogy a szebb és érthetőbb alakokkal, mint például „ Újjá­építjük Magyarországot" vagy „Helyrehozzuk Magyarországot", esetleg ,Átalakítjuk Magyarországot", nem is kísérleteznek. El­végre, ha újjáépíteni, helyrehozni vagy átalakítani kellene, mind­járt fel is tevődne a kérdés, hogy a rászoruló ország mikor és ho­gyan romlott le, s eddig miért nem építették. Tekintve, hogy a cik­lus elején még a jóléti rendszerváltás volt a cél, amelyre egy le­romlott országban nemigen lehetett volna törekedni, a szebb és érthetőbb hívószavak esetén az ember még arra gondolna, hogy a leromlás a jóléti célkitűzése óta következett be. Mi is a filozófiája e Magyarország-csinálásnak' A trükkös Ma­gyarországból, egy igazságosat kell létrehozni. Továbbá el kell döntenünk, hogy a szívünk mélyéig „mutyisták" vagyunk-e, vagy utáljuk a mutyizást. Magunkkal akarjuk-e cipelni az ország sok kis hazugságát • Mindezt Gyurcsány Ferenc nyilatkozta a hét vé­gén, megelőlegezve, hogy a „száz lépés" hívószava azt jelenti: ő most húz egy vonalat, és azon felelősen kell majd átlépni. Lenyű­gözve hallgatja az ember, hogy az átmeneti idők szűk körnek kí­nálkozó esélyeit kihasználva meggazdagodott vállalkozó milyen bátran beszél a trükkös országról. Mintha az igazságtalanság, az esélyegyenlőség hiányának oka pusztán a rendszerváltozás vagy az azóta eltelt időszak lenne, s nagy mértékben nem az, hogy azt a vonalat nem tizenöt éve húztuk meg, ha egyáltalán szükség van ilyen vonalakra. Az ügyeskedés filozófiáját („jó helyen jó időben ") letéve el lehet ugyan ítélni a trükközést, elvégre abban legalább mindig is esélyegyenlőség volt, hogy ki-ki magába nézhet. De Ma­gyarországot, mindenestül, ma trükkösnek nevezni, a több évti­zedes elnyomás terhét nehezen feldolgozó 15 évnyi munka után - nagyon igazságtalan. Új épületben a határrendészek MUNKATÁRSUNKTÓL Szombaton átadták Szegedi Határrendészeti Kirendeltség felújí­tott épületét a Moszkvai körúton. A munkálatok költsége 281 millió forint volt. A beruházás során felújították a főépületet és zárt parkolót alakítottak ki. Béndek fózsef, a Határőrség Országos Parancsnoka elmondta: az épületben a szegedi kirendeltség mel­lett a Tisza Határvadászszázad, valamint a Szegedi Bűnügyi és Felderítő Szolgálat munkatársai dolgoznak majd. A parancsnok hangsúlyozta: a határőrség schengeni felkészülése elkezdődött, amelynek egyik lényeges eleme, hogy az állomány elhelyezési kö­rülményein javítani kell. A dorozsmai nagybani piac éj­jel-nappal nyitva tart. Ezért a termelők és a kereskedők nem ritkán napokat ácsorognak az aszfalton. Ősztől várhatóan vál­tozik a helyzet, mert bővül a piac területe és két hatalmas csarnokot is átadnak. Ez csak enyhít az emberek gondjain, akik úgy vélik, hamarosan tönk­remennek, ha beengedik az ol­csó külföldi árut. A zöldség nagykereskedéssel fog­lalkozó Minya László és felesége már egy éjszakát a teherautóban berendezett alkalmi szálláson töltött, mert nem tudtak egy nap alatt bevásárolni. A nyírbátori házaspár hetente megfordul a dorozsmai nagybani piacon. - Egyre kilátástalanabb a ma­gyar termelők és kereskedők helyzete. Minden szemetet beengednek az országba, ezért nem megyünk mi semmire, pe­dig dolgozunk éjjel-nappal - fa­kad ki a platón ülő Minya Lász­ló, aki attól fél, hogy mire a Nyírségbe érnek, megfonnyad az árujuk. Kénytelenek várni, mert még csak félig a kis kami­on. Gyökeret, paradicsomot, ká­posztát és paprikát már találtak megfelelő áron, azonban karalá­bé és uborka nélkül nem akar­nak távozni. A hosszú várakozá­sért mindenki a nonstop nyitva tartást okolja. Emiatt - mond­ják - a termelő és a kereskedő sem tudja előre, hogy mire szá­míthat. Egymásra várnak nap­hosszat. A magát neppernek ne­vező szatymazi Hegedűs Aladár azt mondja, kicsi a terület, ezért nincs más választása a szolgál­tatónak. Ha a primőr szezonban konkrétan meghatároznák a nyitva tartást, akkor hosszú ko­csisorok várakoznának az ut­cán. - Akinek van ideje, az jól jár. Csak úgy lehet jó árat kifogni, ha reggeltől estig itt vagyunk. Bár a multik áraival így sem tudunk versenyezni. Meg tudja nekem valaki mondani, hogy a termelői ár alatt miért lehet árusítani a zöldségeket? - kérdezi a fekete ruhás, bakancsos férfi. - Hát azért, hogy minket ma­gyarokat tönkre tegyenek - vála­szolja Minyáné. A piacon általában a termelő is szeretne gyorsan túladni porté­káján és a kereskedőnek is az a legjobb, ha minél gyorsabban be­vásárol. A nagybani piac ügyve­zetője, Törökné Szántó Katalin is elismeri, hogy jobb lenne min­denkinek, ha határozott időbe­osztás szerint üzemelne a piac. - Ősszel szeretnénk átadni a 2200 és az 1078 négyzetméteres új csarnokot a régi dorozsmai futballpálya helyén. A 450 millió forintos beruházással területünk több mint 7 hektárra bővül, és ezzel megoldódnak a jelenlegi gondjaink. Az eladóterúletet ­mutatja az úgyvezető a tervraj­zon - úgy helyezzük el, hogy a la­kosokat ne zavarjuk. Egyelőre azonban a régi aszfalt­ra futnak be a hatalmas kamio­nok, a kisteherautók és az után­futós személygépkocsik. Ide ér­kezik egy óra tájban Vödrédi Sán­dor karalábé szállítmányával. A Lada csomagteréből és az utánfu­tóról ládák kerülnek elő, amikből szép, egészséges fejek kandikál­nak ki. Rá is csapnak a kereske­dők. Mustrálják az árut, próbál­ják az idős embert meggyőzni, hogy adja olcsóbban. Minyáék egyelőre nem mozdulnak. Arra várnak, hogy az öreg „megtör­jön". A nyugdíjas viszont kitart a hatvanforintos darabár mellett. Ha más nem hoz karalábét, ak­kor szerencséje lesz, hiszen ő diktálhat. Ellenkező esetben a kereskedők leverik az árakat. - Csak magának súgom meg, ha elviszik ötvenért, odaadom, de alá nem megyek, mert ráfize­tek. így sem lesz hasznom, jó ha a téli tüzelő ára bejön. Ott egye meg a fene az egészet, jövőre be­fejezem. A krumplit sem tudom eladni, majd megetetem a jószá­gokkal. Micsoda pazarlás megy ebben az országban! Vigyék az olcsó külföldit oda, ahol éheznek a gyerekek - fakad ki a 36 ezer forint nyugdíjból élő ópusztaszeri termelő, Vödrédi Sándor. CS. G. L. Egymásra várnak a termelők és a kereskedők Magyar valóság a nagybanin Van úgy, hogy Minya László és felesége egy héten kétszer is eljön Nyírbátorból a dorozsmai piacra Fotó: Gyenes Kálmán A hét közepétől újabb esőzések várhatók Szegednél holnap tetőzik a Tisza Szegednél várhatóan holnap tetőzik a Tisza. A meteorológiai előrejelzés szerint a hét közepétől újabb esőzések várhatók. MUNKATÁRSUNKTÓL Szegednél várhatóan holnap tetőzik a Tisza, 775 centiméter körüli vízállással - tudtuk meg Kőfalvi Istvántól, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) műszaki ügyeletesétől. A Maros szerencsére nem „szól bele" a történésekbe és tovább apad; tegnap Makónál az első fokú árvízvédelmi készültség fenntartását igénylő szint alá csökkent a vízállás. A Hármas-Kö­rös esetében Szarvasnál május elsején 798 centimétert mértek. A Hármas-Körösön ma valószínűleg megáll az áradás, de az ezt köve­tő vízszintcsökkenés - a Tisza visszaduzzasz­tó hatása miatt - lassú lesz. S hogyan bírják a gátak a hosszú ideje tartó terhelést a megyé­ben? Több helyen szivárognak, ám ennek mértéke és jellege nem jelent veszélyt. Az Atikövizig működési területén 454 ember dolgozik az árvízmentesítésen, a legtöbben Csongrád megyében. A belvízelöntöttség mértéke csökken. Az Atikövizig működési területén tegnap mint­egy 33 ezer hektáron, ezen belül Csongrád megyében 20-21 ezer hektáron állt a víz. A védekezés tovább folyik, naponta 2 millió 160 ezer köbméter vizet távolítanak el a me­zőgazdasági területekről. Holnap tetőzik a Tisza Fotó: Miskolczi Róbert A meteorológiai előrejelzés szerint a hét közepétől újabb esőzések várhatók. Ennek mértéke átlagosan 10-30 milliméter, ez ugyan nem jelentős, de a jelenlegi helyzetben harminc milliméternyi eső is sokat ronthat a helyzeten. Alelei földek majdnem fele víz alatt áll Tragikus Marosleién és környékén a helyzet, hiszen a településhez tarto­zó földek csaknem fele víz alatt áll. A korábban elvetett, s most víz alá került növények már csaknem biz­tos, hogy elpusztultak, ugyanakkor számos növényfajta vetésével is el­késtek. A károkat most kezdték föl­Felmérhetetlen károkat okoz a belvíz Maroslele zöldségtermesztőinek, hi­szen a településhez tartozó földek kö­zel felét „időszakos tavak" borítják. A természeti csapás sokszorosan sújtja a gazdálkodókat, hiszen egyrészt elpusz­títja a már elvetett növényeket, más­részt nem teszi lehetővé, hogy elvessék az éppen esedékes növényi kultúrákat. - Tragikusnak nevezhető a helyzet, legutóbb öt évvel ezelőtt volt arra pél­da, hogy a Maroslele közigazgatásához tartozó földek ötven százaléka víz alatt álljon. Azonban a folyamatos esőzések tovább súlyosbították a helyzetet, hi­szen a talaj már nem tud több nedves­séget elraktározni, a víz így vagy csator­nákon tudna elszivárogni, vagy a párol­gásra kellene bízni a folyamatot. Saj­nos azonban itt, a település körüli terü­letek vízelvezetői sokfelé eldugultak. Az időjárás már éppen kedvezett volna, hiszen egy héttel ezelőtt már felszárad­hatott volna a víz egy része, amikor új­ra nagy mennyiségű csapadék hullott, ami szinte reménytelenné tette a hely­zetet - fogalmazott Szemes Ernő ma­roslelei falugazdász. Megtudtuk: különösen nagy kárt szenvedtek azok a gazdák, akik bízva a jó időben, az olvadás utáni első belvi­zes időszak elmúltával a partosabbnak, azaz szárazabbnak ítélt területeken ne­kiláttak a veteményezésnek. Sok he­lyütt több hektárnyi fokhagyma áll most emiatt a víz alatt, de az őszi veté­sű zöldségek is hasonlóan megsínylik a belvizet. A falugazdász elmondta: ilyenkor a víz alatt besárgulnak, végül pedig oxigén hiányában elhalnak a nö­vények. A környékbeli földeket újabb csapás is érte: a Maros tartósan magas víz­szintje miatt a töltés melletti földeken többfelé is „átütött" a víz, így egész táb­lák fölött fodroz hullámokat most a szél. Szemes Ernő rámutatott: emiatt vannak olyan területek, ahol nem tud­ják elvetni a napraforgót vagy a kukori­cát. A károk felmérése még jelenleg is fo­lyik, az elszenvedett pusztítás egészé­nek felbecsülésére csak ezután kerül­het sor, ám a gazdák egy része bejelen­téseiket már eljuttatta az FM-hivatal­hoz, hiszen segítséget majd csak ezen az úton remélhetnek. A biztosítók ugyanis nem fizetnek a „megfulladt" növények után. I.SZ. Magyarok is keresik az eltűnteket Magyarországi szakemberek, köztük Csongrád megyei búvá­rok kapcsolódtak be tegnap a nagybecskereki buszbaleset ál­dozatainak felkutatásába a vaj­dasági kormány tájékoztatási hivatala szerint. MUNKATÁRSUNKTÓL A megáradt Tiszába zuhant autó­buszból heten menekültek ki él­ve, és közvetlenül az április 15-én történt tragédia után három holt­testet emeltek ki a vízből. A tra­gédia után kilenc nappal, a múlt héten vasárnap emelték partra a busz roncsait, de nem találtak benne egyetlen áldozatot sem. A szerbiai mentőalakulatok 28 kilométer hosszúságban átvizs­gálták a Tiszát, de hasonlókép­pen nem jártak sikerrel, ezért a vajdasági kormány a magyar ha­tóságokhoz fordult segítségért. Magyarországi szakemberek, köztük Csongrád megyei búvá­rok kapcsolódtak be tegnap a nagybecskereki buszbaleset áldo­zatainak felkutatásába. Négy csoportban folytatódik a kutatás a Tiszán: egy-egy csónakban két magyar és egy szerbiai búvár ku­tat szondázó műszerekkel a holt­testek után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom