Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-07 / 106. szám

1 SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, WERNER KRISZTINA • 2005. MÁJUS 7. WWW.DELMAGYAR.HU DÉLMAGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és 3 DÉLVILÁG rn yAl '1 DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T * "ÍVIUÜII" NAPI MELLÉKLETEK Kedd Szerda Csütörtök Péntek A Szigeten lép fel utoljára az Illés BUDAPEST (MTI) Miután az Illés zenekar tagjai úgy döntöttek, hogy - Szörényi Örssel pótolva a váratlanul el­hunyt Pásztory Zoltánt - meg­tartják fellépésüket, május 9-étől elindul a jegyterjesztés a várva várt koncertre. Erről tegnap tájékoztatta az MTI-t Vető Viktória, a Sziget Fesz­tivál sajtófőnöke. Mint közöl­te, az Illés együttes augusztus 9-én a Szigeten tartandó fel­lépésére - egy Sziget-napijegy áráért - 5000 forintért lehet jegyet venni. Azoknak, akik a Szigetre hetijegyet vásárolnak, a „nulladik" napi Illés-kon­certre nem kell külön jegyet váltaniuk. Pásztory Zoltán tragikus ha­lála tette kétségessé az Illés zenekar 40 éves jubileumi koncertjét. Miután azonban a zenekar tagjai úgy látják, ez felelne meg Pásztory Zoltán kívánságának is, a legendás dobos tanítványával, Szörényi Örssel kiegészülve megtartják a zenekar utolsó koncertjét. Az esemény egyszeri és meg­ismételhetetlen - a szervezők rossz idő esetén is megtartják a koncertet - tudatta a fesz­tivál sajtófőnöke. A hazai rocktörténet legen­dájának koncertjére - bár az érdeklődés valószínűleg nagy lesz -, tekintettel a Sziget-he­tijegyesekre és a helyszín öt­venezres befogadóképességé­re, mindössze 25 ezer jegyet tudnak csak kiadni a szerve­zők. Az ország 3700 pontján, a Szerencsejáték Rt. árusítóhe­lyein - lottózókban, postahi­vatalokban - hétfőtől lehet je­gyet váltani az Illés-koncertre. Az Illés együttes klasszikus­sá vált a XX. századi magyar zene- és kultúrtörténetben. 1965-1973 között nyolc év elég volt ahhoz, hogy a zene­kar legendát teremtsen, meg­alapozza a magyar rockzenei élet alapjait és útmutatást adjon több nemzedék szá­mára. Életművüket csak hanglemezen több mint egy­millió példányban vásárolták meg. AMIKOR A SZERENÁD ALATT IS ÉRVÉNYES VOLT AZ ISKOLAI HÁZIREND Szeged A háború előtt még szertar­tásosabbak voltak, a hatvanas évektől pedig már egyre ol­dottabbak lettek a szegedi kö­zépiskolák ballagóünnepségei. A nyugdíjas Feketii József az '50-es évek óta tanárként kö­vethette a végzős diákok bú­csúzásait. Öltönyös, kosztümös fiatalok csapatokban, virágcsokor-or­gia, tarisznya és izgatott roko­nok, nem is beszélve a közép­iskolák körüli utcákat eltorla­szoló gépkocsitengerről: idén is eljött a ballagások szombat­ja. Persze, nem volt ez mindig így, hiszen akadt rá példa, hogy az oktatási tárca rendelkezett róla: melyik iskolának melyik napon kell ballagási ünnepsé­get rendeznie, de mégis van valami különleges hangulata ilyenkor a gimnáziumokkal vagy szakközépiskolákkal büszkélkedő városoknak. Ki­váltképp ma, az effélékből tu­catnyit jegyző Szegednek. Ez iskolaváros A város második világhábo­rú előtti felvirágzása, a '20-as évek, azaz az egyetem idetele­pítése óta Magyarország ki­emelt iskolavárosaként jegy­zik. Ekkor már nagy hírűek voltak a békeidők gimnáziu­mai: a mai Radnóti „jogelődje­ként" ismert Klauzál, a neves szegedi piarista, a Baross és a Szent István szokásai számos hagyományt teremtettek a há­ború után szép számmal gya­rapodó oskolák diákjainak - a ballagások lebonyolításában is. A régi szokások közt a ha­gyományok formálódását már az '50-es évektől tanárként nyomon követő Feketii Józse­fet, a Kőrösy József szakközép nyugalmazott kémia- és bioló­giatanára igazít el bennünket. - '56-tól 58-ig a tanítóképző diákjait, majd két évnyi kistele­ki kitérő után, 1990-ig a Kőrösy tanulóit kísérhettem tudomá­Az 1960-as évek ballagóünnepségeinek is megvolt a maguk szertartása nyuk gyarapodásában, így ter­mészetszerű, hogy minden esztendő ballagását és az ezek köré formálódó szokásokat is figyelemmel kísérhettem - em­lékezett vissza Feketü József. A szerenád mint előzmény A tanár úr elmondta: „a bal­lagások rendjéhez szorosan hozzátartozik a szerenád, ez­zel kapcsolatban már igen régtől eltérő hagyományokról tudtunk iskolánként. Volt, ahol a ballagás előestéjén a di­ákok gyalog járták körbe taná­raik otthonait, de a mi isko­lánkban már régóta szokás volt, hogy a végzősök konfli­sokkal látogattak el a koráb­ban rettegett tanárokhoz is a régi emlékek felelevenítésére." Persze, három-négy évtized­del ezelőtt még szigorú rendje volt a szerenádoknak, hiszen a végzős diákokra még a haj­nalig tartó csatangolások köz­ben is érvényes volt a házi­rend, amiben például az is szerepelt: alkoholt fogyasztani tilos! A regulák azóta alaposan megváltoztak... Változatosak voltak a szomszédok nagy örömére az oktatók háza előtt elénekelt dalok is, hiszen az '50-es, '60-as években még a hagyományos ballagó nóták mint a „Gaudeamus" és a „Bú­csúzunk és elmegyünk" mel­lett más nemigen szerepelt, de a '70-es évek végétől már a beatprodukciók, az Illés és az Omega dalai is felkerültek az utcai kórusok repertoárjába. - Több szerenádról is kü­lönösen szép emlékeket őr­zök, egyszer, jól emlékszem, egészen hajnalig jártuk Sze­ged utcáit az osztályommal, és mire befejeztük, éppen a mú­zeum lépcsőinél ért bennün­ket a napkelte. Nagyon meg­ható volt, hogy a hajnali nap­sugaraknál közösen újra el­énekelhettük a ballagási da­lokat - idézte fel a nyugal­mazott pedagógus. - A legmeghatóbbak azok a ballagásaim voltak, amelyeket megelőzően a diákjaim felke­resték a nemrég elhunyt taná­rok síremlékeit, sajnos több kollégámat is aktív oktatóként érte a halál. Az ünnepségek szertartásának rendje azonban úgy tapasztaltam, hogy nem­csak a különböző korszakok­ban, hanem még az egyes isko­lákban, sőt városokban is ha­sonló: a harmadikosok köszön­tik a búcsúzókat, a ballagok képviseletében felszólaló diák pedig megköszöni a tanárok munkáját és a diáktársak kö­zösségi munkáját - mondta Fe­ketü József, aki még hozzátette: persze, itt is volt, hogy egy-egy beszéd humorosabbra, míg másik hagyománytisztelőbbre, komolyabbra sikeredett. - A ballagás hagyományá­hoz kötődik a bankett is, ami rendre az érettségit követte. Emlékszem egy különös ban­kettre, hiszen az 1964-ben végzett osztályommal elhatá­roztuk, hogy rendhagyó mó­don a vacsora helyett Jugo­szláviába, Dalmáciába szerve­zünk kirándulást. Ez nagy ka­land volt, hiszen akkoriban FOTÓ: DM/DV nem volt egyszerű útlevelet kapni, de mégis sikerült - fo­galmazott Feketü. A búcsúzás kellékei A ballagásnak kellékei is van­nak, mindenekelőtt a tarisz­nya. A tanár úrtól megtudtuk, minden középiskolában jel­lemzően egy kis pogácsa, egy fiola bor, osztálytablókép és egy kis pénzérme, fillér vagy egyforintos került a tarsolyba. Akadt azonban „különc" évfo­lyam is, amelyik tarisznya he­lyett botra kötözött batyuval járta körbe az osztálytermeket. A kellékek közé soroltatik még a tanároknak, de leginkább az osztályfőnöknek szánt aján­dék, ami gyakran tréfás idéze­teket tartalmazó emlékkönyv, de lehet értékes dísztárgy is. A hagyományok azonban nemcsak iskolánként, hanem évfolyamonként is eltérők le­hetnek. Mára pedig már tel­jesen kötetlenné vált a bal­lagás szertartásának rendje. I.SZ. "P/T? 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu Kérjük fr|a meg nevét és lakhelyét! megmutatjuk mindenkinek! < b^mnkm hm Varga Róbert Makó Keówi Ol rata? á megjílMwiber a beküldi egytterélwo kíwl a képen tátható aewlf (kiskerúaknál a lómaye' képviselő) hanájariiíása uukseges. • Tetszem? s Hoppá, lebuktam! Előfizetési információ: lingyeiies) vagy 62/567-864

Next

/
Oldalképek
Tartalom