Délmagyarország, 2005. május (95. évfolyam, 101-125. szám)

2005-05-07 / 106. szám

1 SZERKESZTI: HEGEDŰS SZABOLCS, WERNER KRISZTINA • 2005. MÁJUS 7. WWW.DELMAGYAR.HU DÉLMAGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és 3 DÉLVILÁG rn yAl '1 DÉLVILÁG kommunikációs partnere a T-Mobile Rt. T * "ÍVIUÜII" NAPI MELLÉKLETEK Kedd Szerda Csütörtök Péntek A Szigeten lép fel utoljára az Illés BUDAPEST (MTI) Miután az Illés zenekar tagjai úgy döntöttek, hogy - Szörényi Örssel pótolva a váratlanul elhunyt Pásztory Zoltánt - megtartják fellépésüket, május 9-étől elindul a jegyterjesztés a várva várt koncertre. Erről tegnap tájékoztatta az MTI-t Vető Viktória, a Sziget Fesztivál sajtófőnöke. Mint közölte, az Illés együttes augusztus 9-én a Szigeten tartandó fellépésére - egy Sziget-napijegy áráért - 5000 forintért lehet jegyet venni. Azoknak, akik a Szigetre hetijegyet vásárolnak, a „nulladik" napi Illés-koncertre nem kell külön jegyet váltaniuk. Pásztory Zoltán tragikus halála tette kétségessé az Illés zenekar 40 éves jubileumi koncertjét. Miután azonban a zenekar tagjai úgy látják, ez felelne meg Pásztory Zoltán kívánságának is, a legendás dobos tanítványával, Szörényi Örssel kiegészülve megtartják a zenekar utolsó koncertjét. Az esemény egyszeri és megismételhetetlen - a szervezők rossz idő esetén is megtartják a koncertet - tudatta a fesztivál sajtófőnöke. A hazai rocktörténet legendájának koncertjére - bár az érdeklődés valószínűleg nagy lesz -, tekintettel a Sziget-hetijegyesekre és a helyszín ötvenezres befogadóképességére, mindössze 25 ezer jegyet tudnak csak kiadni a szervezők. Az ország 3700 pontján, a Szerencsejáték Rt. árusítóhelyein - lottózókban, postahivatalokban - hétfőtől lehet jegyet váltani az Illés-koncertre. Az Illés együttes klasszikussá vált a XX. századi magyar zene- és kultúrtörténetben. 1965-1973 között nyolc év elég volt ahhoz, hogy a zenekar legendát teremtsen, megalapozza a magyar rockzenei élet alapjait és útmutatást adjon több nemzedék számára. Életművüket csak hanglemezen több mint egymillió példányban vásárolták meg. AMIKOR A SZERENÁD ALATT IS ÉRVÉNYES VOLT AZ ISKOLAI HÁZIREND Szeged A háború előtt még szertartásosabbak voltak, a hatvanas évektől pedig már egyre oldottabbak lettek a szegedi középiskolák ballagóünnepségei. A nyugdíjas Feketii József az '50-es évek óta tanárként követhette a végzős diákok búcsúzásait. Öltönyös, kosztümös fiatalok csapatokban, virágcsokor-orgia, tarisznya és izgatott rokonok, nem is beszélve a középiskolák körüli utcákat eltorlaszoló gépkocsitengerről: idén is eljött a ballagások szombatja. Persze, nem volt ez mindig így, hiszen akadt rá példa, hogy az oktatási tárca rendelkezett róla: melyik iskolának melyik napon kell ballagási ünnepséget rendeznie, de mégis van valami különleges hangulata ilyenkor a gimnáziumokkal vagy szakközépiskolákkal büszkélkedő városoknak. Kiváltképp ma, az effélékből tucatnyit jegyző Szegednek. Ez iskolaváros A város második világháború előtti felvirágzása, a '20-as évek, azaz az egyetem idetelepítése óta Magyarország kiemelt iskolavárosaként jegyzik. Ekkor már nagy hírűek voltak a békeidők gimnáziumai: a mai Radnóti „jogelődjeként" ismert Klauzál, a neves szegedi piarista, a Baross és a Szent István szokásai számos hagyományt teremtettek a háború után szép számmal gyarapodó oskolák diákjainak - a ballagások lebonyolításában is. A régi szokások közt a hagyományok formálódását már az '50-es évektől tanárként nyomon követő Feketii Józsefet, a Kőrösy József szakközép nyugalmazott kémia- és biológiatanára igazít el bennünket. - '56-tól 58-ig a tanítóképző diákjait, majd két évnyi kisteleki kitérő után, 1990-ig a Kőrösy tanulóit kísérhettem tudomáAz 1960-as évek ballagóünnepségeinek is megvolt a maguk szertartása nyuk gyarapodásában, így természetszerű, hogy minden esztendő ballagását és az ezek köré formálódó szokásokat is figyelemmel kísérhettem - emlékezett vissza Feketü József. A szerenád mint előzmény A tanár úr elmondta: „a ballagások rendjéhez szorosan hozzátartozik a szerenád, ezzel kapcsolatban már igen régtől eltérő hagyományokról tudtunk iskolánként. Volt, ahol a ballagás előestéjén a diákok gyalog járták körbe tanáraik otthonait, de a mi iskolánkban már régóta szokás volt, hogy a végzősök konflisokkal látogattak el a korábban rettegett tanárokhoz is a régi emlékek felelevenítésére." Persze, három-négy évtizeddel ezelőtt még szigorú rendje volt a szerenádoknak, hiszen a végzős diákokra még a hajnalig tartó csatangolások közben is érvényes volt a házirend, amiben például az is szerepelt: alkoholt fogyasztani tilos! A regulák azóta alaposan megváltoztak... Változatosak voltak a szomszédok nagy örömére az oktatók háza előtt elénekelt dalok is, hiszen az '50-es, '60-as években még a hagyományos ballagó nóták mint a „Gaudeamus" és a „Búcsúzunk és elmegyünk" mellett más nemigen szerepelt, de a '70-es évek végétől már a beatprodukciók, az Illés és az Omega dalai is felkerültek az utcai kórusok repertoárjába. - Több szerenádról is különösen szép emlékeket őrzök, egyszer, jól emlékszem, egészen hajnalig jártuk Szeged utcáit az osztályommal, és mire befejeztük, éppen a múzeum lépcsőinél ért bennünket a napkelte. Nagyon megható volt, hogy a hajnali napsugaraknál közösen újra elénekelhettük a ballagási dalokat - idézte fel a nyugalmazott pedagógus. - A legmeghatóbbak azok a ballagásaim voltak, amelyeket megelőzően a diákjaim felkeresték a nemrég elhunyt tanárok síremlékeit, sajnos több kollégámat is aktív oktatóként érte a halál. Az ünnepségek szertartásának rendje azonban úgy tapasztaltam, hogy nemcsak a különböző korszakokban, hanem még az egyes iskolákban, sőt városokban is hasonló: a harmadikosok köszöntik a búcsúzókat, a ballagok képviseletében felszólaló diák pedig megköszöni a tanárok munkáját és a diáktársak közösségi munkáját - mondta Feketü József, aki még hozzátette: persze, itt is volt, hogy egy-egy beszéd humorosabbra, míg másik hagyománytisztelőbbre, komolyabbra sikeredett. - A ballagás hagyományához kötődik a bankett is, ami rendre az érettségit követte. Emlékszem egy különös bankettre, hiszen az 1964-ben végzett osztályommal elhatároztuk, hogy rendhagyó módon a vacsora helyett Jugoszláviába, Dalmáciába szervezünk kirándulást. Ez nagy kaland volt, hiszen akkoriban FOTÓ: DM/DV nem volt egyszerű útlevelet kapni, de mégis sikerült - fogalmazott Feketü. A búcsúzás kellékei A ballagásnak kellékei is vannak, mindenekelőtt a tarisznya. A tanár úrtól megtudtuk, minden középiskolában jellemzően egy kis pogácsa, egy fiola bor, osztálytablókép és egy kis pénzérme, fillér vagy egyforintos került a tarsolyba. Akadt azonban „különc" évfolyam is, amelyik tarisznya helyett botra kötözött batyuval járta körbe az osztálytermeket. A kellékek közé soroltatik még a tanároknak, de leginkább az osztályfőnöknek szánt ajándék, ami gyakran tréfás idézeteket tartalmazó emlékkönyv, de lehet értékes dísztárgy is. A hagyományok azonban nemcsak iskolánként, hanem évfolyamonként is eltérők lehetnek. Mára pedig már teljesen kötetlenné vált a ballagás szertartásának rendje. I.SZ. "P/T? 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu Kérjük fr|a meg nevét és lakhelyét! megmutatjuk mindenkinek! < b^mnkm hm Varga Róbert Makó Keówi Ol rata? á megjílMwiber a beküldi egytterélwo kíwl a képen tátható aewlf (kiskerúaknál a lómaye' képviselő) hanájariiíása uukseges. • Tetszem? s Hoppá, lebuktam! Előfizetési információ: lingyeiies) vagy 62/567-864