Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-30 / 100. szám

12 SZIESZTA 2005. április 30., szombat FARKAS CSABA HORGASZROVATA Telepítésektől versenyekig Csak úgy zúdul a ponty a hermanos vizekbe. Az egyesület több vízterületén nincs pontytilalom - itt május 2-ától is lehet pontyozni. Annak, hogy a magyar csapat hatodik lett - és ez kitűnő helyezés - a nemzetközi castingbajnokságon Berlinben, szintén vannak szegedi vonatkozásai. Tegnap 30 mázsa méretes pontyot telepített a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület azokba a vizeibe, melyekre nem vonatkozik a május 2-ától július 15-éig tartó pontytilalom (Fehér-partSzilvás, repülőtéri tavak). A tilalom kezdetéig 20 mázsa tiszai ponty is érkezik - letelte után pedig az algyői csatorna, a tiszai medencés kikötő s a Sándorfalvi-tó pontyállománya gazdagodik 15 mázsával; az említett mennyiségek éppúgy méretes egyedekből .állnak, mint a korábbi, húsvéti 35 mázsa. A szintén korábban telepített 900 kiló kétnyaras és 700 kiló egynyaras ponty a következő években válik kifogható méretűvé - a még inkább távlatokban gondolkodás jegyében pedig 200 ezer darab előnevelt, apró pontyivadék is jut a vizekbe. De nemcsak pontyból áll a világ: hétfőn, 5 ezer darab előnevelt csukával, indul a ragadozóhalivadék-telepítés, s folytatódik 25 ezer előnevelt süllővel, illetve 2500, szintén előnevelt harcsával. A keszegről ugyancsak szólni kell: 100 mázsányi került a hermanos vizekbe a Tiszából - köztük négykilós dévérek is. Következzenek a versenyek! A Berlinben tavasszal megrendezett nemzetközi casting- (cél- és távdobás) bajnokságon tizenkét ország csapatai közül 6. lett a magyar csapat, melynek a Szegedről elszármazott Schreiter Tamás is tagja volt. Ez kitűnő helyezés: tőlünk északabbra-nyugatabbra a casting sokkal elterjedtebb, mint itt. A Nagy-Britanniából kiindult castingsportot egyébként az egyesület volt elnöke, Imreh Balázs honosította meg Szegeden; a Hermán akkoriban castingtáborokat is szervezett gyerekeknek. - Aki pontosan akar dobni, kezdjen el castingelni - hívja föl a figyelmet Schreiter Tibor ügyvezető alelnök, aki elkísérte Berlinbe a magyar csapatot. És legvégül: május 22-én Holt-Maros-kupa néven közös horgászversenyt rendez a szegedi önkormányzat és az egyesület. 9 SZEMKÖZT Csetepaté a Mars tér körül Minden héten szerdán este látható a Szegedi Városi Televízió és a Délmagyarország közös tévéműsora, a Szemközt. Az e heti adásban Nagy Sándor szegedi városfejlesztési alpolgármestert Vass Imre és Fekete Klára faggatta arról, miért elégedetlenkednek a kereskedők a Mars téri piac átépítése miatt. MUNKATÁRSUNKTÓL A Mars tér átépítésével kapcsolatban Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester leszögezte: tiszta és olcsó piacot szeretnének létrehozni a város közepén erről 2004 novemberében közgyűlési határozat született. A beruházás hamarosan elkezdődik, novemberig a Gábor Dénes szakközépiskola előtti két kiscsarnoknak el kell készülnie. Ezért kapott kézhez 15 kereskedő bontási határozatot az úgynevezett Tálas-soron. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a Mars téren árusítókat váratlanul érte a határozat kiküldése, azt a választ kaptuk: nem lehetett váratlan, hiszen a városi határozat egyértelművé tette a helyzetet. A bontást mellesleg nem a politikusok, önkormányzati képviselők rendelték el, hanem az építési hatóság, ettől kezdve minden az érvényes jogszabályok szerint történik. Aki ezt követően kéri, hogy novemberig a helyén maradhasson, mivel régi bódéjából egy költözéssel szeretne az új kiscsarnokba „átlépni", annak óhaját a lehetőségekhez képest figyelembe veszik. Felmerült a Mars tér kapcsán az is, hogy kommunikációs zavar keletkezett az érintettek és az önkormányzat között, máskülönben nem következett volna be ekkora felháborodás a bontási határozatok kézhezvétele után. Nagy Sándor azt válaszolta, akadnak kereskedők, akik arra számítottak, hogy pénzt kapnak a bódéjukért cserébe, ezért az utóbbi években többet felvásároltak - ők most nyilván elégedetlenek. Hiszen kártérítés az érvényes szerződések szerint nem jár, csak egy-két esetben. A kereskedők sokallják a bérleti jogokért fizetendő 5 millió forintos összegeket is, de az alpolgármester szerint ez annak függvényében nem tekinthető soknak, hogy cserébe egy tulajdonjoggal felérő bérleti joghoz jutnak 20 évre. Hozzátette: minden fejlesztés pénzbe kerül. Mivel a város az első ütem felépítéséhez 150 millió forinttal járul hozzá, ez azt jelenti, hogy minden szegedi lakos 1000 forintot áldoz a Mars térre. Akkor azoknak is áldozniuk kell, akik a piacból élnek. Az ellenzék részéről elhangzott vádat, miszerint muhinak szeretné eladni a városvezetés a Mars tér egy részét, Nagy Sándor nevetségesnek tartja. Mint mondotta, ha ez lett volna a szándék, már a 2002-es választások utáni első hónapban megtehették volna, és nem bajlódnának az átépítéssel. Harminc éve ért véget a vietnami háború Harminc éve, 1975. április 30-án ért véget Saigon bevételével a vietnami háború, amelyben az Egyesűit Államok 58 ezer katonáját veszítette el, míg a vietnami katonai és polgári áldozatok száma több millióra tehető. Az USA történelmének első vereségét az amerikaiak máig sem tudták igazán feldolgozni. A délkelet-ázsiai ország lakóit pedig azok a gyermekek emlékeztetik a fájó múltra, akik az amerikai hadsereg által bevetett mérgező anyagok máig tartó hatása miatt torzszülöttként jönnek a világra. MTI A távol-keleti országban a II. világháborús japán megszállás után, 1945. szeptember 2-án kiáltották ki a Vietnami Demokratikus Köztársaságot (VDK), amelynek Ho Shi Minh lett az elnöke. Szeptember 23-án a francia csapatok ismét megszállták Saigont, majd 1946 decemberében kitört az első indokínai háború, melynek során a franciák 1949-ben Bao Dai császárt állították a megszállt déli területek élére. A VDK csapatai szovjet és kínai támogatással hét hadjáratot vezettek a megszállók ellen. A népi hadsereg, a Viet Minh egységei 1954. május 7-én döntő győzelmet arattak Dien Bien Phunál. A franciák 16 ezer embert vesztettek, a francia gyarmati hatalom végleg vereséget szenvedett Indokínában. Előzmények és a tonkini incidens 1954 júliusában Genfben Franciaország aláírta az Indokína-szerződést, amelyben elismerte Vietnam függetlenségét, az indokínai államok szuverenitását, és megkötötték a békét. A 17. északi szélességi A 11 éves Pharn Thi Thuy Linh lábával ír egy vietnami kórházban. A gyermek feltehetően az amerikai hadsereg által a harcok során bevetett, úgynevezett Agent Orange lombtalanító vegyszer által előidézett betegségben szenved. A délkelet-ázsiai országban még ma is számos nyomorék csecsemő születik a méreg alkalmazásának következtében. Ebben az évben mintegy 4 millió vietnami képviseletében beperelték a szert előállító amerikai vegyipari vállalatokat háborús bűnök elkövetése címén, de egy szövetségi bíróság elutasította a keresetet FOTÓ: MTI/AP/RICHARD VOGEL foknál demarkációs vonalat hoztak létre, az országot ideiglenesen kettéosztották: a kommunista vezetésű északra és a Bao Dai által kormányzott délre. A szerződés alapján 1956-ig választásokat kellett volna tartani és egyesíteni a két országrészt. Ezt azonban a délen mind nagyobb befolyást szerző Egyesült Államok megakadályozta, s Dél-Vietnamban kikiáltották a köztársaságot, amelynek élére Ngo Dinh Diem került. 1960-ban megalakult a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front (DNFF), amely 1961 közepén megkezdte a partizánharcot Diem rendszere ellen. A déli elnököt 1963-ban meggyilkolták, s ezután számos vezető váltotta egymást a Saigonban, 1965-től Ky tábornok, majd 1967-től Nguyen Van Thieu lett az államfő. Az amerikaiak, akiknek tanácsadói már 1954-től jelen voltak, 1961-62-ben vitték első nagyobb harci egységüket Vietnamba, de egyelőre nem vetették be teljes haderejüket. Az 1964. augusztus 2-i, az úgynevezett tonkini incidens (három észak-vietnami őrnaszád állítólag megtámadott egy amerikai rombolót a Tonkini-öbölben) után az Egyesült Államok légitámadásokat indított Észak-Vietnam ellen, majd augusztus 7-én a Kongresszus szabad kezet adott Lyndon B. Johnson elnöknek a haderő bevetésére. Az amerikai katonák létszáma 1964-68 között 25 ezerről 525 ezerre nőtt (a háború idején összesen több mint két és fél millió katona szolgált itt), de sem napalmmal, sem a legkorszerűbb fegyverekkel nem tudták megtörni a vietnami nép ellenállását. Tárgyalások, nemzetközi nyomásra Az 1968. februári Tet-offenzíva után Washington tárgyalásokra kényszerült, amiben a nemzetközi közvélemény nyomása is jelentősen közrejátszott. Hatalmas felháborodást keltett az 1968 márciusában My Laiban rendezett vérfürdő, s az egyre növekvő veszteségek miatt mind jobban erősödtek az egyesült államokbeli háborúellenes tüntetések. Az amerikai-észak-vietnami béketárgyalások 1968. május 13-án kezdődtek Párizsban, a megbeszélésekbe később bevonták a DNFF és a saigoni kormány képviselőit is. Az amerikai kormány beszüntette Észak-Vietnam bombázását, de a harcok közben tovább folytak. Az 1969-ben hivatalba lépett Richárd Nixon elnök az amerikai jelenlét csökkentésére törekedett, közben a háború átterjedt Laoszra A vietnami háború amerikai áldozatainak emlékfala Washingtonban és Kambodzsára is. Az Egyesült Államok „vietnamizálással" próbálkozott, azaz helyi csapatokkal akarta kiváltani sajátjait. Az északiak újabb sikereire Washington fokozott légitámadásokkal, a kikötők elaknásításával válaszolt. A harcok mérlege Az elszenvedett légi - és szárazföldi veszteségek a vietnami háború hevességéhez képest élőerőben csekélyek, az amerikai közvélemény tűrőképességéhez viszonyítva azonban nagyok voltak. Á hazai és a nemzetközi tiltakozás végül a háború befejezésére kényszerítette az Egyesült Államokat. 1973. január 27-én Párizsban a két fél békeegyezményt (fegyverszüneti megállapodást) kötött, amely a külföldi csapatok kivonását, a harcok befejezését és a tárgyalásos rendezést írta elő. Az amerikai csapatok március 29-én elhagyták Vietnamot. Délen Thieu elnök egyre keményebb módszerekkel kormányzott, uralma ellen 1974 végére tömegtüntetések törtek ki. Az északiak decemberben nagy offenzívát indítottak, és néhány hónap alatt az egész országot elfoglalták. Thieu elnök 1975. április 21-én lemondott és Tajvanra menekült, a vietnami háború 1975. április 30-án Saigon mai nevén Ho Si Minh - feltétel nélküli kapitulációjával ért véget. 1976júliusábanakét országrész Vietnami Szocialista Köztársaság néven egyesült. A háború szomorú mérlege: az Egyesült Államok tíz év alatt 58 ezer katonát vesztett, a költségek 135 milliárd dollárt tettek ki, a vietnami katonai és polgári áldozatok száma több millióra rúgott, az anyagi kár felmérhetetlen volt, a kommunista uralom elől legalább félmillió vietnami menekült el. A vietnami háború az Egyesült Államok történelmének első veresége volt, amelynek traumáját az amerikaiak máig sem tudták igazán feldolgozni.