Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-28 / 98. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. ÁPRILIS 28. •MEGYEI TÜKÖR» 7 A romániai Bánátban közel kétezer embert kellett kitelepíteni az árvíz miatt Egyedül Algyő nyújtott segítő jobbot Nagy a baj a romániai Bánátban. Ótelekről több száz embert kellett kitelepíteni az árvíz miatt Fotó: Haáz Sándor/MTI Katasztrofális a helyzet a Sze­gedtől mintegy százhúsz kilo­méterre lévő romániai Bánát­ban, ahol a magyarlakta tele­pülésekről az árvíz miatt közel kétezer embert kellett evaku­álni. Jánosfölde, Ótelek és Ma­gyarszentmárton víz alatt áll. Több mint ötszáz ház összedőlt. Magyarországról eddig csak Al­győ sietett a földönfutóvá vált emberek megsegítésére. - Nemhogy én, de a nálam húsz-harminc évvel idősebb em­berek sem emlékeznek olyan nagy árvízre, mint amilyen most nálunk pusztít. A tengerhez szo­kott embert is megdöbbentené a végeláthatatlan vízmennyiség látványa - nyilatkozta tegnap la­punknak Vajda Pál, Újvár és hat környékbeli település polgár­mestere. Az 59 éves férfi el­mondta, hogy a magyarországi lapok közül mi vagyunk az elsők, akik érdeklődünk nála az árvíz­helyzetről. Ezer ház lakhatatlan - A kiáradt Temes, Óbega és Berzava több tízezer hektár ter­mőföldet öntött el. Jánosfölde, Ótelek és Magyarszentmárton víz alatt áll. A három település­ről közel kétezer embert telepí­tettünk ki. Őket Újváron, Öreg­faluban és Aurelházán iskolák­ban, óvodákban és családoknál helyeztünk el. Közel ezer ház lakhatatlanná vált, amiből öt­száz vályogház már összedőlt. Temes megye déli részét és több határ menti, már a szerbiai Vaj­dasághoz tartozó települést telje­sen elöntött az áradás - sorolta a rideg tényeket Vajda Pál. A polgármester elmondta: bár nagy a baj, emberségből, szoli­daritásból jelesre vizsgáztak a környékbeliek. A mentés is zök­kenőmentes volt, egyetlen em­ber sem sérült meg a kitelepíté­sek során. A szakemberek más­fél-két milliárd forintra becsülik a kárt. A polgármester elmond­ta, tudomása szerint Magyaror­szágról eddig csak Algyő segített az árvízsújtotta bánáti falvak la­kóinak. Menni kell... Vajda Pál kérdésünkre vála­szolva elmondta, hogy az utóbbi öt napban mindössze 10-12 órát aludt. - Iszonyúan fáradt vagyok. Már úgy érzem, mintha ólomci­pőben járnék, de ki kell bírni, menni kell, mert az emberek vár­ják a segítséget - búcsúzott a pol­gármester, aki többször megkö­szönte, hogy érdeklődünk felő­lük. - Amikor hétfőn meghallottuk a rádióban, hogy a Bánátot elön­tötte a kiáradt Temes, és több száz embert telepítenek ki, elha­tároztuk: nem várunk egy percet sem. Felpakoltunk takarókból, ásványvízből, konzervekből, és testvértelepülésünk, Újvár felé vettük az irányt - magyarázta Pi­ri József. Az algyői polgármester elmondta, szívszorító látványt nyújtottak az összedőlt házak és a fáradt, elcsigázott emberek. Az elhullott állatok miatt járvány­veszélytől tartanak a környékbe­liek, akik - Piri József szerint ­irigylésre méltó módon fogtak A VAJDASÁGI TELEPÜLÉSEK IS VÍZBEN ÁLLNAK mm Nem csupán Romániában, ™ de Szerbiában Is kritikus a helyzet. Itt Módos, Kápta­lanfalva, Begaszentgyörgy és Párdány a legveszélyez­tetettebb település. A Bán­ság vajdasági részén közel háromezer embernek kellett elhagynia az otthonát az ár­víz miatt. A Vajdaságban szinte minden önkormányzat gyűjtésbe kezdett. A segé­lyeket folyamatosan szállít­ják a helyszínre. össze a mentésben. Egymást se­gítette az emberfeletti munká­ban román és magyar. Az algyői­ek tegnap is vittek tisztálkodó­szert, ásványvizet és tartós élel­miszert Újvárra. Félmilliónyi adomány A nagyközség eddig mintegy félmillió forint értékben vitt ado­mányokat a Bánátba. Piri József elmondta: a mai megyei közgyű­lésen tájékoztatja képviselőtár­sait a kialakult helyzetről, egy­ben kéri, hogy Csongrád megye fertőtlenítőszerekkel, élelmisze­rekkel és más adományokkal se­gítse testvérmegyéjét, a romániai Temest. A polgármester elkép­zelhetőnek tartja, hogy az árvíz­sújtotta területről ötven-hatvan óvodás korú gyermeket látnak majd vendégül az algyői szabad­időparkban. sz. c. sz. Eredeti állapotában állítják helyre Megújul a szegedi Krikkay-ház Makón tanul a megye legjobb „ifjú történésze" Tamás akár le is érettségizhetne A Nádor utcai műemléképületet nem fenyegeti veszély Fotó: Frank Yvette A tizennégy éves makói Le­hoczky Tamás az érettségin megkövetelt anyagból szerepelt kiválóan egy történelemverse­nyen. A fiút azóta felvették a szegedi Ságvári gimnáziumba. Iskolája, a Kertvárosi az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektet a humán tárgyak megszeretteté­sére, ez az igyekezet a hátrányos helyzetű tanulók esetében is si­keresnek bizonyul. Különösen nagy hangsúlyt he­lyez az utóbbi években a humán tehetségek felkutatására és gon­dozására a makói Kertvárosi Ál­talános Iskola - hívja föl a figyel­met Halász Ferencné, az intéz­mény igazgatója. Az északi vá­rosrészekből járnak ugyanis többnyire ide a diákok, akik kö­zül így a korosztálynál szokásos hátrányok mellett más problé­mák is jelentkeznek. Az iskola tehetséggondozó programja vi­szont lehetőséget ad a kiemelke­désre sok fiatalnak. - Nehéz a mai korosztállyal megszerettetni az olvasást, ami pedig az irodalmi és történelmi felkészültség nélkülözhetetlen alapja - fogalmazott Kovácsné Bodzsár Zsuzsa, az iskola törté­nelem-magyar szakos tanára, a versenyzők felkészítője, fő példa azonban szerencsére egyre több akad, hiszen országos versenyek dobogóira is feljutnak a kertváro­siból induló tanulók. A tanárnőtől megtudtuk: ebben a tanévben első helyezést értek el a város iskolái között az EU-ver­senyen. Az úgynevezett „komp­lex" történelmi versenyen a kora középkori magyar történelem té­maköréből országos 3. helyezést értek el a kertvárosi 6-8. osztályo­sok, egyéni versenyben pedig a megye legjobb általános iskolás történésze a szintén „kertvárosis" Lehoczky Tamás lett. Lehoczky Tamás egyéniben a legjobb volt Fotó: Gyenes Kálmán - Az iskolaidő után napi több órát is foglalkozom a történelem­mel, mert nagyon szeretem ezt a tárgyat - mondta a nyolcadikos Tamás, akit már fel is vettek a szegedi Ságvári magyar-történe­lem szakos osztályába. - A verse­nyen érettségi anyagból kellett számot adnom. Szeretnék törté­nész lenni, elsősorban az Ár­pád-kor érdekel. A könyvek mel­lett az interneten is szoktam böngészni ebben a témában, és nagyon szeretem a korszakról készült filmeket is. - A történelem mellett magyar nyelvből és irodalomból is ki­emelkedő teljesítményt nyújta­nak a kertvárosis diákok - szá­molt be róla Széli Zsuzsa tanár­nő. Az Arany János és Kölcsey Ferenc versmondó versenyen is 3-3 országos díjat hozhattak ha­za a gyerekek, József Attila-témá­jában csapatban első, egyéniben pedig második helyezést értek el a kertváros tanulói. I. SZ. Eljellegtelenedhet Szeged egyet­len, a nagy árvíz után máig meg­maradt vályogépülete, az egyedi műemlék Krikkay-ház - mond­ják városvédők. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szak­embere, s a hivatallal együtt­működő építész azonban föl­hívja a figyelmet: nincs ok ag­godalomra. Amit csak lehet, az eredeti állapotok figyelembevé­telével állítanak helyre, újíta­nak föl. Szerencséje volt az egykori szege­di nagy árvízzel a Krikkay-ház­nak: viszonylag magas fekvésű helyen lévén, a víz csak alacso­nyan vette körül, így túlélte az áradást. Olyannyira, hogy máig megvan a Nádor utca 3. szánt alatti épület, igaz, meglehetősen rossz állapotban. Megmentése, helyreállítása jelenleg történik, az új tulajdonosok megbízásá­ból; korábban önkormányzati tu­lajdonban volt. - A hírek szerint kérdéses, hogy a tulajdonosok az épület je­lentőségének megfelelően keze­lik-e Szeged egyetlen, árvíz előt­ti, máig megmaradt vályogházát - mondja Szabó László,, a Szöge­di Védegylet városvédő szervezet elnöke. Hasznosításával kapcso­latban hozzáteszi: árvíztörténeti bemutatónak nem is lehetett volna jobb helyszínt találni rá. Ozsváthné Csegezi Mónika mű­emlékvédelmi szakmérnök sze­rint pedig polgárháztörténeti múzeumnak is helyet adhatott volna az épület. Mindezekre azonban korábban kellett volna gondolnia az önkormányzatnak - teszik hozzá. A Krikkay-ház tényleg kurió­zum. T. Knotik Márta muzeoló­gustól megtudtuk: 1861-ben már megvolt, 1863 tavaszán "pe­dig itt hirdeti tevékenységét Krikkay Ágoston „gyakorló fog­és seborvos". Az épület újabb, mostani sorsfordulójával kap­csolatban a Szögedi Védegylet elnöke, képviselő úgy látja, na­gyon olcsón került magánkézbe. Ugyanakkor - teszi hozzá - az adásvétellel nyert is a város, hi­szen a helyreállítás óriási költ­sége már a vevőt terheli. A kér­dés, milyen mérvű lesz ez a helyreállítás, rá lehet-e ismerni az egykori Krikkay-házra a föl­újítás után? - Nincs ok aggodalomra - hívja föl a figyelmet Mátyus Zoltánné, a Kulturális Örökségvédelmi Hi­vatal Szegedi Regionális Irodájá­nak vezetőhelyettese. A hivatal elvégeztette az összes, szükséges diagnosztikai vizsgálatot (építés­történeti, a díszítőfestéssel ösz­szefüggő, faanyagvédelmi és sta­tikai], s a fölújítás ezek alapján történik. Mindent megtart az épületből az új tulajdonos, ami megtartható. Nagymértékben nehezíti a mentést: a tetőszerke­zeten, és a csaposgerenda-födé­men házigomba-fertőzést talál­tak. De ahol még láthatók a dí­szítőfestés maradványai, marad a födém, a vakolattal együtt, s restaurálják a festést. Az épület visszakapja eredeti funkcióját is, lakás lesz belőle. - Mindenekelőtt azonban még meg kell menteni - teszi hozzá az irodavezető-helyettes. A belső válaszfalakat, melyek egyébként nem eredetiek, azért bontják el, mert elvesztették állékonyságu­kat. A pince marad - jelenleg mélyítése, víztelenítése, szigete­lése folyik. Megkerestük a tulajdonosokat is, ők nem kívántak nyilatkozni az ügyben. Nevükben Rantal Já­nos építész - több más, műemlé­ki jelentőségű épületet is ő újí­tott föl Szegeden - elmondta: mindent a legszakszerűbben, és amit csak lehet, a ház legerede­tibb állapotának megfelelően ál­lítanak helyre. Olyannyira, hogy például az 1920-as években lét­rehozott átalakítások helyett is a még korábbi, az 1860-as évekbeli állapot jön létre újra. F.CS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom