Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-28 / 98. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. ÁPRILIS 28. •MEGYEI TÜKÖR» 7 A romániai Bánátban közel kétezer embert kellett kitelepíteni az árvíz miatt Egyedül Algyő nyújtott segítő jobbot Nagy a baj a romániai Bánátban. Ótelekről több száz embert kellett kitelepíteni az árvíz miatt Fotó: Haáz Sándor/MTI Katasztrofális a helyzet a Szegedtől mintegy százhúsz kilométerre lévő romániai Bánátban, ahol a magyarlakta településekről az árvíz miatt közel kétezer embert kellett evakuálni. Jánosfölde, Ótelek és Magyarszentmárton víz alatt áll. Több mint ötszáz ház összedőlt. Magyarországról eddig csak Algyő sietett a földönfutóvá vált emberek megsegítésére. - Nemhogy én, de a nálam húsz-harminc évvel idősebb emberek sem emlékeznek olyan nagy árvízre, mint amilyen most nálunk pusztít. A tengerhez szokott embert is megdöbbentené a végeláthatatlan vízmennyiség látványa - nyilatkozta tegnap lapunknak Vajda Pál, Újvár és hat környékbeli település polgármestere. Az 59 éves férfi elmondta, hogy a magyarországi lapok közül mi vagyunk az elsők, akik érdeklődünk nála az árvízhelyzetről. Ezer ház lakhatatlan - A kiáradt Temes, Óbega és Berzava több tízezer hektár termőföldet öntött el. Jánosfölde, Ótelek és Magyarszentmárton víz alatt áll. A három településről közel kétezer embert telepítettünk ki. Őket Újváron, Öregfaluban és Aurelházán iskolákban, óvodákban és családoknál helyeztünk el. Közel ezer ház lakhatatlanná vált, amiből ötszáz vályogház már összedőlt. Temes megye déli részét és több határ menti, már a szerbiai Vajdasághoz tartozó települést teljesen elöntött az áradás - sorolta a rideg tényeket Vajda Pál. A polgármester elmondta: bár nagy a baj, emberségből, szolidaritásból jelesre vizsgáztak a környékbeliek. A mentés is zökkenőmentes volt, egyetlen ember sem sérült meg a kitelepítések során. A szakemberek másfél-két milliárd forintra becsülik a kárt. A polgármester elmondta, tudomása szerint Magyarországról eddig csak Algyő segített az árvízsújtotta bánáti falvak lakóinak. Menni kell... Vajda Pál kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az utóbbi öt napban mindössze 10-12 órát aludt. - Iszonyúan fáradt vagyok. Már úgy érzem, mintha ólomcipőben járnék, de ki kell bírni, menni kell, mert az emberek várják a segítséget - búcsúzott a polgármester, aki többször megköszönte, hogy érdeklődünk felőlük. - Amikor hétfőn meghallottuk a rádióban, hogy a Bánátot elöntötte a kiáradt Temes, és több száz embert telepítenek ki, elhatároztuk: nem várunk egy percet sem. Felpakoltunk takarókból, ásványvízből, konzervekből, és testvértelepülésünk, Újvár felé vettük az irányt - magyarázta Piri József. Az algyői polgármester elmondta, szívszorító látványt nyújtottak az összedőlt házak és a fáradt, elcsigázott emberek. Az elhullott állatok miatt járványveszélytől tartanak a környékbeliek, akik - Piri József szerint irigylésre méltó módon fogtak A VAJDASÁGI TELEPÜLÉSEK IS VÍZBEN ÁLLNAK mm Nem csupán Romániában, ™ de Szerbiában Is kritikus a helyzet. Itt Módos, Káptalanfalva, Begaszentgyörgy és Párdány a legveszélyeztetettebb település. A Bánság vajdasági részén közel háromezer embernek kellett elhagynia az otthonát az árvíz miatt. A Vajdaságban szinte minden önkormányzat gyűjtésbe kezdett. A segélyeket folyamatosan szállítják a helyszínre. össze a mentésben. Egymást segítette az emberfeletti munkában román és magyar. Az algyőiek tegnap is vittek tisztálkodószert, ásványvizet és tartós élelmiszert Újvárra. Félmilliónyi adomány A nagyközség eddig mintegy félmillió forint értékben vitt adományokat a Bánátba. Piri József elmondta: a mai megyei közgyűlésen tájékoztatja képviselőtársait a kialakult helyzetről, egyben kéri, hogy Csongrád megye fertőtlenítőszerekkel, élelmiszerekkel és más adományokkal segítse testvérmegyéjét, a romániai Temest. A polgármester elképzelhetőnek tartja, hogy az árvízsújtotta területről ötven-hatvan óvodás korú gyermeket látnak majd vendégül az algyői szabadidőparkban. sz. c. sz. Eredeti állapotában állítják helyre Megújul a szegedi Krikkay-ház Makón tanul a megye legjobb „ifjú történésze" Tamás akár le is érettségizhetne A Nádor utcai műemléképületet nem fenyegeti veszély Fotó: Frank Yvette A tizennégy éves makói Lehoczky Tamás az érettségin megkövetelt anyagból szerepelt kiválóan egy történelemversenyen. A fiút azóta felvették a szegedi Ságvári gimnáziumba. Iskolája, a Kertvárosi az utóbbi időben nagy hangsúlyt fektet a humán tárgyak megszerettetésére, ez az igyekezet a hátrányos helyzetű tanulók esetében is sikeresnek bizonyul. Különösen nagy hangsúlyt helyez az utóbbi években a humán tehetségek felkutatására és gondozására a makói Kertvárosi Általános Iskola - hívja föl a figyelmet Halász Ferencné, az intézmény igazgatója. Az északi városrészekből járnak ugyanis többnyire ide a diákok, akik közül így a korosztálynál szokásos hátrányok mellett más problémák is jelentkeznek. Az iskola tehetséggondozó programja viszont lehetőséget ad a kiemelkedésre sok fiatalnak. - Nehéz a mai korosztállyal megszerettetni az olvasást, ami pedig az irodalmi és történelmi felkészültség nélkülözhetetlen alapja - fogalmazott Kovácsné Bodzsár Zsuzsa, az iskola történelem-magyar szakos tanára, a versenyzők felkészítője, fő példa azonban szerencsére egyre több akad, hiszen országos versenyek dobogóira is feljutnak a kertvárosiból induló tanulók. A tanárnőtől megtudtuk: ebben a tanévben első helyezést értek el a város iskolái között az EU-versenyen. Az úgynevezett „komplex" történelmi versenyen a kora középkori magyar történelem témaköréből országos 3. helyezést értek el a kertvárosi 6-8. osztályosok, egyéni versenyben pedig a megye legjobb általános iskolás történésze a szintén „kertvárosis" Lehoczky Tamás lett. Lehoczky Tamás egyéniben a legjobb volt Fotó: Gyenes Kálmán - Az iskolaidő után napi több órát is foglalkozom a történelemmel, mert nagyon szeretem ezt a tárgyat - mondta a nyolcadikos Tamás, akit már fel is vettek a szegedi Ságvári magyar-történelem szakos osztályába. - A versenyen érettségi anyagból kellett számot adnom. Szeretnék történész lenni, elsősorban az Árpád-kor érdekel. A könyvek mellett az interneten is szoktam böngészni ebben a témában, és nagyon szeretem a korszakról készült filmeket is. - A történelem mellett magyar nyelvből és irodalomból is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a kertvárosis diákok - számolt be róla Széli Zsuzsa tanárnő. Az Arany János és Kölcsey Ferenc versmondó versenyen is 3-3 országos díjat hozhattak haza a gyerekek, József Attila-témájában csapatban első, egyéniben pedig második helyezést értek el a kertváros tanulói. I. SZ. Eljellegtelenedhet Szeged egyetlen, a nagy árvíz után máig megmaradt vályogépülete, az egyedi műemlék Krikkay-ház - mondják városvédők. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakembere, s a hivatallal együttműködő építész azonban fölhívja a figyelmet: nincs ok aggodalomra. Amit csak lehet, az eredeti állapotok figyelembevételével állítanak helyre, újítanak föl. Szerencséje volt az egykori szegedi nagy árvízzel a Krikkay-háznak: viszonylag magas fekvésű helyen lévén, a víz csak alacsonyan vette körül, így túlélte az áradást. Olyannyira, hogy máig megvan a Nádor utca 3. szánt alatti épület, igaz, meglehetősen rossz állapotban. Megmentése, helyreállítása jelenleg történik, az új tulajdonosok megbízásából; korábban önkormányzati tulajdonban volt. - A hírek szerint kérdéses, hogy a tulajdonosok az épület jelentőségének megfelelően kezelik-e Szeged egyetlen, árvíz előtti, máig megmaradt vályogházát - mondja Szabó László,, a Szögedi Védegylet városvédő szervezet elnöke. Hasznosításával kapcsolatban hozzáteszi: árvíztörténeti bemutatónak nem is lehetett volna jobb helyszínt találni rá. Ozsváthné Csegezi Mónika műemlékvédelmi szakmérnök szerint pedig polgárháztörténeti múzeumnak is helyet adhatott volna az épület. Mindezekre azonban korábban kellett volna gondolnia az önkormányzatnak - teszik hozzá. A Krikkay-ház tényleg kuriózum. T. Knotik Márta muzeológustól megtudtuk: 1861-ben már megvolt, 1863 tavaszán "pedig itt hirdeti tevékenységét Krikkay Ágoston „gyakorló fogés seborvos". Az épület újabb, mostani sorsfordulójával kapcsolatban a Szögedi Védegylet elnöke, képviselő úgy látja, nagyon olcsón került magánkézbe. Ugyanakkor - teszi hozzá - az adásvétellel nyert is a város, hiszen a helyreállítás óriási költsége már a vevőt terheli. A kérdés, milyen mérvű lesz ez a helyreállítás, rá lehet-e ismerni az egykori Krikkay-házra a fölújítás után? - Nincs ok aggodalomra - hívja föl a figyelmet Mátyus Zoltánné, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Regionális Irodájának vezetőhelyettese. A hivatal elvégeztette az összes, szükséges diagnosztikai vizsgálatot (építéstörténeti, a díszítőfestéssel öszszefüggő, faanyagvédelmi és statikai], s a fölújítás ezek alapján történik. Mindent megtart az épületből az új tulajdonos, ami megtartható. Nagymértékben nehezíti a mentést: a tetőszerkezeten, és a csaposgerenda-födémen házigomba-fertőzést találtak. De ahol még láthatók a díszítőfestés maradványai, marad a födém, a vakolattal együtt, s restaurálják a festést. Az épület visszakapja eredeti funkcióját is, lakás lesz belőle. - Mindenekelőtt azonban még meg kell menteni - teszi hozzá az irodavezető-helyettes. A belső válaszfalakat, melyek egyébként nem eredetiek, azért bontják el, mert elvesztették állékonyságukat. A pince marad - jelenleg mélyítése, víztelenítése, szigetelése folyik. Megkerestük a tulajdonosokat is, ők nem kívántak nyilatkozni az ügyben. Nevükben Rantal János építész - több más, műemléki jelentőségű épületet is ő újított föl Szegeden - elmondta: mindent a legszakszerűbben, és amit csak lehet, a ház legeredetibb állapotának megfelelően állítanak helyre. Olyannyira, hogy például az 1920-as években létrehozott átalakítások helyett is a még korábbi, az 1860-as évekbeli állapot jön létre újra. F.CS.