Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-26 / 96. szám

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, TÁPLÁLKOZÁS MINDEN KEDDEN GYÓGY-IR SZERKESZTI: LEVAY GIZELLA, DR. DÉZSI CSABA ANDRÁS • 2005. ÁPRILIS 26. NAPI MELLÉKLETEK Szerda LÉGYOTT Csütörtök BIZALMASAN Péntek DÉLMADÁR Szombat SZIESZTA Hétfő A DÉL SPORTJA, A PÉNZ BESZÉL WWW.DELMAGYAR.HU SOK FÜGG A GÉNEKTOL, DE NEM MINDEN Sikerhajszolás és szorongás ERDŐKBEN, KERTEKBEN TÁMADHAT Tavasz, a kullancsszezon kezdete A kullancsok főleg erdőkben, erdei tisztásokon, bozótos, bokros, nyirkos helyen élnek, de megtalálhatók kertekben, hétvégi házak körül is. A reggeli és az esti órákban a legaktívabbak, a déli napsütést, a hőséget nem szeretik, ilyenkor a nedves avar alá húzódnak. A kullancs az aljnövényzeten várja áldozatát. Magyarországon leggyakrabban a közönséges kullancs az Ixodes ricinus fordul elő. 1-4 mm nagyságú, lapos, tojásdad alakú, sárgásbarna, pókidomú. Vérrel szívott állapotban a ricinus magjához hasonló. A nőstény több ezer petét rak le. A vérszívásra alkalmas alanyról részben hőérzékélő képessége révén, részben különféle Ingerekből (test szaga, kllégzett C02, zörejek, hangok) értesül. Az emberre kapaszkodó kullancs a ruhán vagy a bőrön továbbmászik, és a vérszívásra leginkább alkalmas bőrfelületet keresi meg (pl. könyök, térdhajlat, fül mögött). A keresést követően, mely néhány óráig tart, a bőrbe fúrja a fejét, szájszervével megkapaszkodik. Szúrása fájdalmatlan, mert a nyála érzéstelenítőt tartalmaz. Az első órákban csak szív, először nyiroknedvet, majd vért. A kullancsok koncentrálják a szívott vért. A felesleges folyadékot a nyálmirigyeken keresztül visszajuttatják a gazdaszervezetbe. E folyamat során kerülhet a kórokozó a fertőzött kullancsból az emberbe. Ez időt vesz igénybe, így minél hamarabb történik a kullancs eltávolítása, annál kisebb az esély a fertőződésre. A kullancs szúrása fájdalmatlan, mert a nyála érzéstelenítőt tartalmaz Lábra kapó(s) gyógynövények A zárt, nehéz, szűk cipők, a nadrágok, a mozgáshiány tavaszra megviselik a lábakat. A szandálszezon előtti regenerálódáshoz kínálkozik néhány gyógynövény, házi pakolás. Aki télen nem törődött eleget a lábaival, annak gondokat okozhat, hogy a jó időben, a szellősebb öltözködésben, a nyitott cipőkben megmutatkoznak a hibák, illetve a lábakon is „kitör a fáradtság". Az izomerősítésre, bőrfrissítésre szerencsére vannak házi praktikák, segítő gyógynövények. A kakukkfű, a friss menta- és rozmaringlevél, a levendula, az ürömlevél, az árnika jótékony lábápolók. Miként az a rozmaring olaja, a mentaolaj, az olivaolaj is. Az elhalt hámsejteket például az utóbbiból készült bőrradírral el lehet távolítani, ha két evőkanál olivaolaj és egy evőkanál cukor keverékével alaposan átdörzsöljük a lábat. A repedezett bőr felpuhítható az olívaolajjal párszor bekenve, majd ledörzsölhető (például habkővel). Bársonyosabbá tehető a bőr, feszessé, szebbé a láb, ha friss menta- és rozmaringleveleket aprítunk joghurtba, felkenjük, fóliával tíz percre betekerjük. Ugyancsak puhít a kakukkfűvel praktikázás: három evőkanál kakukkfű forrázatához egy deci tejet és fél deci mézet kell keverni, azt meleg vízbe önteni, s ebben a fürdőben áztatandó a láb cirka tíz percig. Az ürömleveles lábfürdő pedig este frissít, élénkítve a vérkeringést (a leveleket filterben vagy vászonzacskóban egyszerűen bele kell tenni a lavórba). A sokféle jó hatásáról ismert levendula ugyanilyen módszerrel bevetve szintén jó lábápoló, lazít, szépít, sőt antibakteriális szerepe is van. Az árnika borogatásként ugyancsak lazít, izomfájdalmak, húzódások esetén ajánlott alkalmazni. Az izmokat lazítja, a lábat nyugtatja, frissíti és fokozza a vérkeringést, ha a lavórba langyos vízbe pár csepp mentől- vagy rozmaringolajat teszünk, s mintegy húsz percig lábfürdőzünk. (A forró vízben tapickolás nem ajánlott!) Nagyon jót tesz a lábizmoknak az a háton fekve végzett tornagyakorlat, amit biciklizésként szokás emlegetni. S persze jó a masszázs, meg a dörzsölgetés (például a lábszáron lentről fölfelé egy féldurva kefével). Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elpetyhüdt izmokért, bőrért a szervezet alacsonyabb magnéziumszintje is felelős: lehet enni fittneszfalatokként ilyenkor fejes salátát dióval, mogyoróval, almával, teljes kiőrlésű kenyerekkel. SZABÓ MAGDOLNA Partner DO>W,Y.UnSZáU A DÉLMAGYARORSZÁG és a DÉLVILÁG rfi ]\/T T. • 1 kommunikációs partnere a T-Mobjle Rt.' T " "lVIuDllC' Várjuk kedvenc fotóikat rövid szöveggel! KÜLDJÉK BE és Ml KÖZZÉTESSZÜK! Mm Oluiól A qrctjdNKihei a kkulAA ewNfMuht IM a képen láttaaató sieméli {kftkotúaknil a toronyéi képiisetö) koitijémttje uükséges. Ha egy ember az átlagosnál jobban hajlamos a szorongásra, még nem biztos, mindenképpen szorongóvá válik - hívja föl a figyelmet a szakember, annak kapcsán, hogy amerikai kutatók fölfedezték „az aggódás génjét". Ugyanakkor egyre több a szorongó ember. A vesztes azért szorong, mert vesztes, a győztes azért aggódik: mi lesz, ha veszít. Amerikai kutatók fölfedezték és leírták az aggódás génjének működését. Dr. Lajkó Károly, az SZTE pszichiátriai klinikájának adjunktusa ennek kapcsán mondja: genetikai eltéréseknek sokszor valóban szerepe van a túlzott aggodalmaskodás, szorongás kialakulásában, ez azonban nem kötelező. A gének csak valószínűsíthetik a szélsőséges szorongás létrejöttét, ám hogy az valóban kialakul-e, egyáltalán nem biztos. Viszont az az ember is súlyos szorongásokat tud átélni, akiben nincs meg az aggódás génje. Ahhoz, hogy egy bizonyos genetikai eltérés érvényesüljön, vagy az agyi neurokémiai működés elkezdjen hibás lenni, környezeti-társadalmi tényezők is kellenek. Apró visszásságok Ezek közül egyébként nem mindig az jelent nagy stresszt az ember számára, amit a közvélemény annak tart - például elmegy a vállalkozása, elúszik a lakása -, hanem emberi kapcsolatokban meglévő, aprónak tűnő visszásságok, látszólag jelentéktelen okok. Például, ha az egyén tudja, sok embernek még rosszabbul megy, vele ellentétben, mégis baj nélkül viselik a stresszhelyzeteket. Ha az ember saját magának tesz szemrehányást a szorongás miatt - tovább fokozhatja az egyébként is meglévő aggodalmaskodást. Egyébként az ember sokszor olyantól fél, ami még be sem következett, és ez a félelem olykor erősebb, mint amikor félelmének konkrét, jelenvaló tárgya van. Előrevetít olyan eseményeket, amelyek még be sem következtek, pusztán, mert el tudja képzelni bekövetkeztüket (vállalkozás megbukása, állástalanság, a párkapcsolat megromlása), s a szervezet Május első vasárnapja a nevetés világnapja: a jókedv és kacagás oldja a feszültséget ILLUSZTRÁCIÓ: MTI Új lehetőségek Kialakulóban van egy új tudomány, a komplex rendszerek elmélete. Ez új lehetőségeket jelenthet többek közt a különböző pszichiátriai betegségek kezelésében - olyan betegségek esetében is, amelyek túlzott aggodalmaskodásból, szorongásból adódnak. A genetika, az agytudomány, túljutva a részletek megismerésén, egyre inkább szükségét érzi annak, hogy a részekből ismét egészet alkosson - hívja föl a figyelmet dr. Lajkó Károly. Ugyanis a részek tulajdonságainak tökéletes Ismerete nem elég az egész minőségének megismeréséhez. Egy ismert példa: a víz hidrogénből és oxigénből áll, mindkét anyag tulajdonságait kitűnően ismerjük, s ezek alapján nem tudjuk megmagyarázni a víz tulajdonságalt - a víz már új minőség. Az idegsejtek összegződéséből ugyancsak új minőség jelenik meg, mely túlmutat az idegsejt anyagi valóján, és nevezhetjük akár a tudatnak is. A komplex rendszerek elmélete a teljes embert szemléli, s hozzájárulhat a korábban pszichés zavarok még eredményesebb kezeléséhez. ugyanúgy reagál az elképzelt helyzetmegromlásra, mint az igazira. Persze, ha az aggodalmaskodás már genetikai szinten benne van az emberben, ez hamarabb jöhet létre, és mélyebb szintet érhet el, mintha nincs. Segít a család Különben - hívja föl a figyelmet a szakember - többnyire nem is egy gén felelős valamiért, a gének kombinációkban működnek. Elképzelhető: önmagukban, külön-külön ép, de össze nem illő gének összhatása eredményeképpen a személyiségi tulajdonságoknak olyan kombinációja alakul ki az adott embernél, mely nagyon megnehezíti, hogy harmonikusan viszonyuljon környezetéhez. Ilyen például, ha valaki akarata érvényesítésére törekszik, ami eléggé gyakori, ugyanakkor nincsenek meg benne az ehhez szükséges tulajdonságok (ami szintén nem ritkaság). Ebből adódóan súlyos stresszhatásokat él át, melyek sokszor akár elmekóros tünetekbe is torkollhatnak. Sokszor pedig, főleg nőknél, előfordul a fokozott ragaszkodás, empátiaigény, mint biológiai tulajdonság. Ha ez olyan személyhez köti őket, aki ezt nem értékeli, szorongást eredményezhet számára, ami bajok lavináját indíthatja el. - Nagyon sokféle stresszhelyzetet el tudnak viselni azok a személyek, akik támogató családi hátteret tudhatnak maguk mögött - hívja föl a figyelmet dr. Lajkó Károly. Sajnos azonban egyre terjed az a szemlélet, hogy minden más fontosabb, mint a családi harmónia - a karrier, a pénz, egyéb külső elvárások teljesítése, és ez versengéssel jár. Nyeretesek, vesztesek Csakhogy a versengésnek legtöbb esetben nemcsak nyertese, de vesztese is van. A vesztes esetében a konkrét baj okoz aggodalmat, szorongást, a nyertes esetében pedig a tudat: nem biztos, hogy mindig nyerni fog. Ez magyarázza: sok sikeres, anyagilag jó helyzetben lévő vállalkozó fordul szakemberhez, és szorongásaik legalább annyira komolyak, mint akár egy vesztes vállalkozóé. A siker hajszolása így teszi lelki beteggé a társadalom egyre szélesebb rétegét, a jelenség terjedése azért is veszélyes, mert a szorongás sokak esetében agressziót vált ki. S mindez a társadalom konfliktusmentes, eredményes működésének nem használ. F.CS.