Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-21 / 92. szám

16 CSÜTÖRTÖK, 2005. ÁPRILIS 21. AZ ÜGYVÉD VÁLASZOL Dr. Juhász György Tibor Használtautó-vásárlás és buktatói „Tisztelt Ügyvéd úr! Újsághirdetés alapján találtam egy használt gépkocsit, ami megfe­lelt az igényeimnek. Az autót egy kereskedő árulta. Többször is jár­tam az autókereskedésben, ahol egy szerelő barátommal alaposan át­néztük. Hetekig alkudtunk rá, aztán megegyeztünk a vételárban is. Az adásvételi szerződés aláírásakor tudtam meg, hogy ki a gépkocsi tényleges tulajdonosa, akivel egyébként soha nem találkoztam. A ke­reskedőnek volt egy tulajdonos által aláírt biankószerződése, amit ki­töltöttünk a nevemre. Kifizettem a vételárat, megkaptam a törzs­könyvet. Az okmányirodában át is írattam az autót. Elvileg minden rendben van, mégis annyi mindent hallani. Mindent helyesen tet­tem, vagy esetleg később adódhat valami problémám ?" Tisztelt Olvasó! Ön olyan szituációban fordult hozzám, amikor mások általá­ban nem szoktak. Rendszerint két helyzetben kérnek az embe­rek jogi segítséget. Vagy mielőtt még egy szerződést megkötnek, vagy miután a „rossz" szerző­désből fakadó hiba már kibu­kik. A komolyabb használtau­tó-kereskedők megvásárolják az autókat és tulajdonosként érté­kesítik azokat. Ehhez persze je­lentős tőkére van szükség és megfelelő műszaki berendezé­sekre, mivel a jogszabály ilyen tevékenység gyakorlása esetén kötelezővé teszi, hogy a keres­kedő fékhatás-, kompresszió­mérőt és más hasonló eszközö­ket használjon. Más kereskedők csak ügynöki tevékenységet folytatnak. Lénye­ges kérdés, hogy az autó tulajdo­nosa és a kereskedő között mi­lyen szerződés volt. Ha klasszi­kus bizományosi szerződést kö­töttek, akkor a bizományosi szerződés alapján a kereskedő jo­gosult lett volna saját maga meg­kötni önnel a szerződést, azt ma­ga a kereskedő is aláírhatta vol­na. Sajnos egyes kereskedők sze­retik, ha kimaradnak az egész jogügyletből. Egy félig üres adás­vételi szerződés kitöltése és alá­írása akár okirat-hamisításnak is minősülhet. Mi a különbség a két értékesí­tési mód között? Igen lényeges, ha ön kereskedőtől vásárol gép­kocsit, akkor abban az esetben is megszerzi a tulajdonjogot, ha az eladó ténylegesen nem volt tulaj­donos, mert például az autó lo­pott volt. Ez ritkán még a rendőr­ségi lekérdezés és az eredetvizsga ellenére is előfordulhat. Ugyanez a biztonság magánszemély el­adónál nem áll fenn. Ha kereske­dőtől vásárolunk, akkor kötelező kapnunk egy, a gépkocsi műsza­ki állapotát részletesen tartalma­zó állapotlapot, míg magánsze­mély erre nem kötelezhető. Az sem mellékes, hogy az esetleges rejtett hibákból adódó igényünk­kel kihez fordulhatunk. Azt ne­héz megmondani, hogy adott esetben egy magánszeméllyel vagy egy céggel szemben tu­dunk-e könnyebben eredményt elérni. Altalános tanácsként tudom mondani, hogy ne elégedjünk meg azzal, hogy a gépkocsit „megtekintett állapotban" ad­tuk-vettük át, hanem az adásvé­teli szerződésben vagy annak mellékletében mindkét fél érde­kében részletesen rögzítsük az autó állapotát, korábbi - akár ki­javított - sérüléseit és a kilomé­teróra állását. Nemzeti sportunk a „visszapörgetés". Azon túl, hogy „hazudni, csalni csúnya do­log" a vevő megtévesztése a ma­gasabb vételár érdekében: BŰN­CSELEKMÉNY! Visszatérve az ön esetére, min­denesetre javaslom, hogy vegye föl a kapcsolatot a gépkocsi előző tulajdonosával. Tőle hasznos in­formációkat kaphat az autó előé­letéről, amit esetleg a kereskedő nem tudott vagy nem kívánt kö­zölni önnel. Ha az autó az elvárá­sainak megfelelően működik, és nincs a múltjában sötét folt, ak­kor úgy érzem, nincs más tenni­valója. Előfizetőink és olvasóink számára ingyenesen hívható zöldszámot biztosítunk (06/80/821-821), melyen elmondhatják a Délmagyar­ország, a Délvilág és a Vasárnap Reggel című lapok terjesztésével, kézbesítésével kapcsolatos észrevételeiket. Ezen a telefonszámon jelezhetik azt is, ha az aznapi lapszámot bármely ok miatt nem kapták kézhez. Szombati napokon délelőtt 10 óráig a 62/466-847-es telefonszámon fogadjuk reklamációikat. Még mináig a rókusi útlezárásokról A Tesco és a Rókusi Lakópark megépítése következtében jelen­tősen megnőtt a forgalom a Kör­töltés és a Jakab L. utcában, va­lamint a Makkoserdő soron. Az ott lakók egyre gyakrabban ke­restek fel azzal a kéréssel, hogy próbáljuk a forgalmat csökken­teni. Több fórumot szenteltünk ennek a témának az északi vá­rosrész akkori képviselőasszo­nyával közösen. Végül, a Fejlesz­tési Iroda mérnökei, valamint külső szakemberek bevonásával két javaslat készült. Az egyik a Makkoserdő sor kísérleti lezárá­sáról szólt. Hangsúlyozom: kí­sérleti lezárásról volt szó, mert senki se tudta előre megmonda­ni, hogy a lezárás milyen hatás­sal lesz a környező lakóutcák forgalmára. Az említett két ja­vaslatot a 2003 októberében rendezett fórumon bemutattuk, és - a nagy számban megjelent polgárok véleménye alapján is ­a kísérleti útlezárás 2004. május végén megvalósult. Hamar kide­rült, hogy az intézkedés csak kis részben érte el célját, nem ho­zott hosszú távú, széles körben elfogadható megoldást. Ugyanis, a „behajtani tilos" táblát az au­tósok csak kivételes esetben vet­ték figyelembe, és a forgalom át­terelődött a Tündér ut­ca-Gyöngytyúk utca-Jakab L. utca útvonalra. Ezek az utcák még kevésbé bírják ezt a megter­helést. A tavaly szeptember 21-i fórum előtt a szakemberek for­galomszámlálást végeztek ezen az útvonalon. Kiderült, hogy a lezárás előtt a Makkoserdő so­ron mért forgalmi érték majd­nem teljes egészében megjelent a fent említett három utcában. Nyilvánvaló volt, hogy új megol­dás(oka)t kell keresni. Olyat, amely próbálja mindenkinek a jogos kérését, igényét figyelembe venni és egy ésszerű kompro­misszumot találni. Ekkor derült ki, hogy az eddig alkalmazott megoldáson sem a képviselő asszony, sem a városvezetés nem kívánt változtatni. A pol­gármester urat is kerestem az ügyben, de több hétig nem volt ideje fogadni, így csak a városhá­za folyosóján közölte velem, hogy kezében van egy 500 alá­írással ellátott levél, melyben kérik a bevezetett forgalmi rend megtartását. Ebben a helyzetben nem volt mit tenni, mint hason­ló eszközzel megvédeni a Tün­dér utca-Gyöngytyúk utca-Ja­kab L. utca útvonalat. így került lezárásra a Gyöngytyúk és az Ár­va utca is, pedig ekkor már ren­delkeztünk más szakértői javas­lattal is, amely - meggyőződé­sem szerint - kipróbálásra érde­Az útlezárással nem mindenki ért egyet Fotó: Karnok Csaba mes. Egyik ilyen javaslatot bead­tam polgármester úrnak, aki vé­leményeztette a szakirodával. Ez utóbbi nem javasolta kipróbálá­sát. Ezt a javaslatot tovább csi­szolták, megtárgyalásra került több szakirányú, ebben érdekelt szervezettel (pl. a Kereskedelmi és Ipar Kamara), és interpelláció formájában beadtam a legutób­bi, április 9-i közgyűlésre 1200 megoldást kérő aláirás kíséreté­ben. A javaslat az alábbiakat tar­talmazza: Körtöltés utca egyirá­nyúsítása a Damjanich utca fe­lől a Nádas utcáig. Körforgalom kialakítása a Damjanich ut­ca-Körtöltés utca kereszteződés­ben. Nádas utca egyirányúsítása a Csongrádi sugárút felé. Körtöl­tés utca, Jakab L. utca, Tündér utca és Gyöngytyúk utcában fek­vőrendőrök és más sebességcsil­lapító eszközök alkalmazása és egyirányúsítás bevezetése, ahol szükséges. A Körtöltés utca és a Makkoserdő sor lakópark felőli oldalán korlátokat elhelyezni a gyerekek védelmében. A sebes­ségcsillapító eszközök és a gye­rekek védelmét szolgáló korlá­tok megépítése már az első ütemben szükséges. A Gömöri utca megnyitása és bevezetése a Bálint Sándor utcába, a Tesco mögött. A Csongrádi sugárút fe­lől a Makkoserdő sor, Gömöri utca, Bálint S. utca egyirányúsí­tása a Tesco felé, a Damjanich utcai körforgalom irányába. A fent említett, teljes úthálózat felújítása és az 5t-nál nagyobb jármüvek kitiltása. Tömegköz­lekedés: tekintettel arra, hogy a lakab L. utca nagyon szűk, és az ott lakók ellenzik a troliközleke­dés erőszakos bevezetését, java­solom ennek megoldását kis bu­szokkal a Kossuth L. sugár­út-Tavasz utca-Körtöltés ut­ca-Makkoserdő sor-Gömöri ut­ca-Damjanich utca-Kossuth L. sugárút körforgalmi útvonalon. A fentiekre az alábbi válasz jött: „Az egyirányúsítás kérdésé­ben a lakosság jelentős része már elfogadja a szakemberek elutasí­tó álláspontját... Az újra és újra megjelenő egyirányúsítási ötlete­ket alapos, minden részletre vá­laszt adó kommunikációval kí­vánjuk kezelni. A terület újon­nan beépülő részére készült rész­letes szabályozási terv felülvizs­gálatát kezdeményeztük... E munka keretében várunk választ arra a kérdésre, hogy... a Gömöri utca kiépítése és a Rókusi körút­ra való kicsatlakoztatása esetén megnyithatők-e a sokat vitatott útzárak. Az interpellációban fel­vetett kisbuszos megoldás való­színűleg nem lesz elégséges a megjelenő utazási igény nagysá­ga miatt, de a kérdést vizsgálatra átadjuk a közlekedési cégeknek." A válasszal egyet lehetne érte­ni, ha konkrétabb volna. Ugyan­is hiányoltam a határidők megje­lölését és azt, hogy a Jakab L. ut­cában lakók továbbra sem kap­tak megnyugtató választ az utcá­jukat érintő troliközlekedéssel kapcsolatos szándékról. Az április 14-i Délmagyaror­szágban megjelent hír, miszerint a Körtöltés utca bekerül az „út-iskola programba", már vá­ratott magára, de azért tudjuk, hogy a végső döntés a pályázatok beérkezése után várható. Ne fe­ledjük: ez csak egy eleme a hosz­szú távú megoldásnak. Nagyon fontos volna a kivitelezés, de a területre vonatkozó átfogó közle­kedési koncepció keretén belül. Ahhoz, hogy a rókusi útlezárá­sok kérdése nyugvópontra jus­son, úgy összvárosi, mint rókusi szinten (beleértve a lakóparkot is), meg kell találni széles körű szakemberi és lakossági egyezte­tés mellett azt a kompromisszu­mos megoldást, amely mindenki számára előrelépést jelent. A projekt részét kell képezze az el­képzelt ütemezés és a források megjelölése. A kérdést nem kel­lett volna politikai szintre emel­ni, presztízskérdésként kezelni, hanem összefogással, a közössé­gek érdekében megkeresni a leg­jobb alternatívát. KALMÁR FERENC RÓKUS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐJE, CSONGRÁDI SUGÁRÚTI LAKOS Búcsú Kovács fózsefné Terikétől Egy nemzedék sorra megy el, egyre többször kell temetésre járnunk. Fájdalommal, könnyel, koszo­rúkkal, virágokkal búcsúzunk és emlékezünk. Leg­utóbb Kovács Józsefné Terike ravatalánál gyűltünk össze: rokonok, tanártársak, tanítványok, ismerő­sök. Ami ekkor felidéződött róla, az a töretlen, egyenes ívű életpálya, a szép emberség, a hűség és a szeretet. Nem tört karrierre, egész tanári működése néhány iskolához kötődött. Legtovább ­1956-tól 1979-ig - a most 50 éves Ságvári gim­náziumban tanított, az intézmény magyar sza­kos szakvezetője volt. Az irodalmat élményt nyújtóan, igényesen tanította, és bár apróság, mindig egyenes állású, tiszta rajzú betűkkel írt. Ez illett ugyanis az egyéniségéhez, az életéhez. Példás pedagógiai munkájáért megbecsülést, szeretetet kapott. Ezért hívták a régi tanártár­sak, tanítványok találkozókra, és - amíg súlyos betegsége nem akadályozta - ezekre mindig el is járt. Még ekkor is nyitott, érdeklődő ember volt, kész az örömök befogadására. Ilyenekről szere­tett beszélni. Lakáshoz kötötten a könyv, az ol­vasás volt a kedvenc időtöltése, a régiek és újak egyaránt érdekelték. A hozzá látogatónak meg-megmutatott egy-egy verset: ezt olvasd el. Mert panaszkodni nem akart. Utolsó olvasmánya a jubileumra kiadott Ságvá­ri-évkönyv volt, igazi örömet adott neki ez az aján­dék. Terike, a sírhoz vitt koszorúk, virágok elhervad­nak, de a gyászolók emlékezetében megmarad ked­ves, szeretett alakod. Ságvári gimnáziumi tanártársaid Heti pollenjelentés Ezen a héten egy nyugalma­sabb időszak vár a szénanáthá­sokra. Erre nemcsak a várható esős napok miatt lehet számí­tani, hanem a tavaszi fák pol­lenszórásában is váltás követ­kezik. A nyárfák már jórészt el­szórták virágporukat, jelentő­sen csökkent az allergén virág­porú nyírfák és kőrisfák pol­lenszáma is. A juhar, a gyer­tyán, a fűz és a boróka pollen­jéből már kevés volt a múlt hé­ten a levegőben. A tölgypollen mellett megjelent a platán né­hány virágporszeme is. Ha a jövő héten újra napos, mele­gebb idő lesz, a pázsitfüvek el­ső - és nagyon allergén - pol­lenszemeinek megjelenésére számíthatunk. A vérszilvák, vércseresznyék mellett április legszebb díszfái, a magnóliák még mindig virá­goznak. Hiába írják a botaniku­sok, hogy e fákat liliomfáknak nevezzük - és az ugyancsak szép virágú (és levelű) tulipán­fák csak jóval később, május végén bontják szirmaikat - az országos lapokban most is tuli­pánfákról cikkeznek. Egyesek nehezen tanulnak, de annál könnyebben felejtenek! Bővebb információ: www.pol­linfo.ini.hu DR. JUHÁSZ MIKLÓS EUROREGIONÁLIS POLLEN­INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT Szegények étterme és a takarékosság Még nincs déli tizenkét óra, de én már itt vagyok. Ritkán szoktam ebbe az étterembe, s általában ét­terembe járni, mint egyedülálló ember, csak akkor amikor már otthon nem jut eszembe semmi étel, amit elkészíthetnék, és el is tudok készíteni. Mel­lesleg megjegyzem: szeretek főzni, az egyszerűbb dolgokat könnyedén megcsinálom. Szeretek ide járni, s azon túl szeretem megfigyel­ni az ide látogató emberek különféle generációit, lárnak ide sokan: idősek, középkorúak, a fiatalok , jól szituáltak, szegények. Az utóbbiaknak pedig mindkét típusával alkalmam volt már találkozni: a hagyományos szegény emberrel, és a deprimálttal egyaránt. Azt kell tapasztalnom, hogy a modern szegény­ség - saját magamat is beleértve - sajnos egyre na­gyobb méreteket ölt Magyarországon. E szomorú tény megtapasztalásaként elég csak betérni a Mun­kaügyi Központba. Vagy az említett olcsóbb árfek­vésű étterembe, ahol a többi vendéglátó egységhez képest viszonylag szolidak az árak. Mondhatni, itt a szegény emberre is gondolnak. Mert neki is kell étkezni. Látom, megrendelve az ebédemet és helyet fog­lalva egy asztalnál, hogy sokan állnak sorban előfi­zetéses ételért. Hát, igen, ez a menünél is olcsóbb. S a „kis" embereknek, kiknek a szociális javakkal való ellátottsága bizony az átlag alatti, spórolniuk kell. Gyakran a hasukon is. Nézem a pult mögött tüsténkedő fiatal, vörösre fes­tett hajú hölgyet, Esztert, - azt hiszem, így hívják ­milyen szorgalommal szolgálja ki sorra ezeket az em­bereket. S némelyikhez, miközben munkáját végzi; van is egy-két kedves szava. Ez dicséretes dolog. Végezetül mit kívánhatnék mást, minthogy Sokan inkább hazaviszik az ebédet: vacsora is le­het belőle Fotó: Miskolczi Róbert egyre több ehhez hasonló vendéglátóegység jöj­jön létre és működjön ebben a városban, hiszen a példa is mutatja: nagy szükség van, lenne ilye­nekre! BÓNUS ZOLTÁN, SZEGED

Next

/
Oldalképek
Tartalom