Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-21 / 92. szám
CSÜTÖRTÖK, 2005. ÁPRILIS 21. • KÉPES JÁRMŰ BÖRZE" 11 - v«» Időutazás a Délmagyarországgal: 1974, a fontos „apróságok" éve (65. rész) Stefánia: partfal - botrány és alternatívák 95 ÉV - 95 NAPBAN ELBESZÉLVE n Májusban lesz 95 éve, hogy megjelent lapunk, a Délmagyarország első száma. Az évforduló alkalmából egy kis múltbeli kalandozásra hívjuk olvasóinkat. 95 lapszámon át szemelvényeket közlünk a 95 évfolyam fontos és érdekes írásaiból. És bár az ilyen válogatások szükségképpen esetlegesek, bízunk benne, hogy olvasóink örömüket lelik benne, és betekintést nyernek nemcsak az ország és Szeged közel egy évszázados történelmébe, hanem a Délmagyarország históriájába is. Ebben az esztendőben nem történtek igazán nagy dolgok Szegeden. Ám sok olyan kisebb-nagyobb fejlesztés töltötte ki az évet, amelyek máig meghatározói a város arculatának. Kezdjük talán a nagyobb vállakózásokkal. Például azzal, hogy ebben az évben alakult ki a Széchenyi tér mai forgalmi rendje. Főtér és Tisza-part A január 10-i DM „Befejeződik a Széchenyi tér rendezése" címmel a következőket írja: „Összesen több mint 9 millió forintba került a Széchenyi tér forgalmi rendjének átszervezése a tér átrendezése. A munka azonban még nem fejeződött be teljesen. A Vörösmarty utca sarkán a bíróság épülete mellett felszerelt jelzőlámpa még nem működik. Átadására holnap, pénteken kerül sor. Remélhetőleg mindent rendben találnak az átadásra érkező szakemberek, és nem lesz akadálya annak, hogy péntektől folyamatosan működjön a lámpa, amely a villamosvágányok keresztezésében szabályozza majd a közúti forgalmat." Ennél is nagyobb vállalkozás az új partfal építése, lévén, hogy a korábbi téglafalat alaposan megviselte a '70-es nagy árvíz. A tervezés históriája is érdekes, hiszen meglehetős botrányt okozott. Két verzió került a városi tanács végrehajtó bizottsága elé. Az egyik egy erődszerű vasbeton bástyafalként elzárta volna a folyót, a másik - ami megvalósult - lépcsősorral nyitotta ki a város felé a Tiszát. Ráadásul az „erőd" költsége úgy egymilliárd lett volna, míg a lépcsős megoldás mintegy 700 millióba került, csakhogy ez utóbbi elvett egy 7-8 méteres csíkot a Stefániából. Takács János kiváló építész - akkor tanácselnök-helyettes - ugyan sikeresen megvédte a szebb, jobb és olcsóbb megoldást, de úgy összekapott néhány fafejű vb-taggal, hogy hamarosan távoznia kellett székéből. Lévén, hogy miután a megyei népfrontelnöknek már negyedszerre magyarázta el az egyik alternatíva előnyeit, végül kirobbant belőle: „Hülyékkel nem tárgyalok!" De nézzük, mit ír a DM január 23-i száma a beruházásról! íme: „A szegedi partfal átépítése kapcsán lapunkban korábban arról is tájékoztattuk olvasóinkat, hogy a város védelmét biztosító nagyszabású építmény kiszorítja helyükből - egy viszonylag keskeny csíkban - a Móra Ferenc sétány fáit. A műszaki megoldásokkal alátámasztott tényt - az új partfal közszemlére kitett modellje alapján is tudomásul kellett vennie a városnak, bármennyire sajnálunk minden egyes fát, amely az építkezésnek áldozatul esik. Jó egy hete vágják már a fákat a park hosszában, a partfal mentén. Földmunkagépek segítenek a fakitermelésben. Egymás után dőlnek ki a hatalmas fák, hogy helyet adjanak majd a város felé terpeszkedő partfalnak, amelynek építéséhez tavasszal hozzákezd az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság." Földgáz és buszok Akkoriban a földgázprogram kötötte le a város figyelmét. Nem is csoda, hiszen a legtöbb lakásban még mindig szénnel fűtöttek, és mindenki kényelemre vágyott. Nos, a február 12-i lap már arról írhat, hogy: „Októberben befejeződik Szegeden a földgázprogram - Nyugalomba vonul a 110 éves szegedi gázgyár - 90 milbó vezetéképítésekre" A tudósítás szerint „A vezetékes gázellátásban Szeged kimagaslóan vezet, hiszen a 45 ezer fogyasztóból több mint 20 ezer itt található, ábra hozzá tartozik a tényekhez, hogy Szegeden pontosan 110 éves a gázszolgáltatás. Sajnos a propán-bután gázellátás még nem korlátlan, a 20 ezer igénylő közül csak 15 ezren számíthatnak gázpalackra 1974-ben. A palackok töltése és cseréje viszont zavartalan. A nemrégiben átadott algyői töltőüzem teljes kapacitását ki sem használják. Több, érdekes tervről is beszámoltak a DÉGÁZ vezetői: Szegeden, a város felszabadulásának harmincadik évfordulójára teljes egészében áttérnek a fölgázra, s ezzel betölti hivatását az 1864. májusában felépített városi gázgyár. A 110 éves üzemet nyugdíjba küldik, ünnepélyes keretek között mondanak búcsút a kormos külsejű és belsejű gyárnak. Az idén újabb ötezer fogyasztót kapcsolnak be a gázellátásba. Szegeden 1350 lakásba kötik be a gázvezetéket." Mindemellett tán apróságnak tűnik, hogy tíz új autóbusz is a városba érkezett. Mégis ügy volt annak idején, hisz | % ^lihuíiígii Az algyői gázüzem közelsége előnyös volt a szegedi földgázprogram szempontjából Fotó: Somogyi Kdrolyné ekkor jelentek meg először Szegeden a korszerűnek mondható, szögletes formájú buszok. Ahogyan a január 18-i lap írja: „Szokatlan esemény volt tegnap délelőtt Szegeden, a Széchenyi téren. Tíz darab új Ikarusz panoráma 260 típusú autóbusz állt egymás mellett sorban, arra várva, hogy átadják őket a város közlekedésének korszerűsítésére, gyorsítására. Szervezetlenül is valóságos kis ünnepség kerekedett, a járókelők kíváncsiak voltak az eseményre." Kisvasút és lélekszám Horváth Dezső kollégánk - jókora konfliktusokat is fölvállalva - hiába harcolt annak idején a kisvasút megmentéséért a DM hasábjain, mégis fölszámolták. Ennek kezdetéről így tudósít a február 13-i lap: „Az ismert közlekedéspolitikai koncepció keretében immár jónéhány gazdaságtalan, a mai közlekedési igényeknek nem megfelelő vasútvonalat megszüntettek az országban, ilyen feladat akad Csongrád megyében is: a szegedi kisvasút felszámolása hamarosan esedékes lesz. Az 1927-ben megnyitott kisvasút hét községet kapcsol össze Szegeddel, melyeknek lakossága összesen 26 ezer... A kisvasút hálózata 80 kilométer hosszú. ...a kisvasút már nem felel meg a követelményeknek: lassú és ráadásul nem is gazdaságos. A személyés áruszállítási feladatokat mindenképpen helyesebb közúton megoldani. Ehhez viszont néhány új utat kell építeni, a meglevőket pedig alkalmassá kell tenni a nagyobb forgalom lebonyolítására. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az előterjesztett jelentés alapján tegnap úgy határozott, hogy egyetért a kisvasút megszüntetésével, ha a szükséges feltételeket biztosítani tudják az érdekelt szervek és vállalatok." És végül álljon itt egy kis statisztika a DM-ből: „Csongrád megye népessége 1973 végén elérte a 453 ezer főt, s tovább folytatódott a tanyai és a falusi lakosság elvándorlása a városokba. Szeged lakossága gyarapodott a legjobban, s a múlt év végén népesség elérte a 165 ezer főt." (Folytatjuk) ÖSSZEÁLLÍTOTTA: SZÁVAY ISTVÁN Megfizethető gyógyszerek Találkozzunk! A ratiopharm Egészségnapok helyszínei: Tesco parkoló: április 2 Miskolc • április 9 Debrecen • április 16. Kecskemét április 23. Szeged • május 7. Budaörs • május 21. Győr • május 22. Székesfehérvár május 28. Pécs • május 29 Kaposvár • június 4. Budapest, Europark M wmrmrmm DÉLMAGYARORSZAG ftlehfik évben irtuk? Beküldési határidő: 2005. április 28. Cím: Délmagyarország Kiadó, 6720 Szeged, Stefánia 10. A borítékra íija rá: Időutazás/3. JÁTSSZON ÉS NYERJEN VELÜNK KÉT HÓNAPON ÁT! Május végéig, hetente felteszünk egy kérdést, amelyre a választ a naponta megjelenő „Időutazás a Délmagyarországgal" c. sorozatunkban, vagy honlapunkon találja meg. Ezután nem kell mást tennie, mint kitölteni a kupont és visszaküldeni címünkre. A helyes választ beküldők közül hetente kisorsolunk 3 db, egyenként 5000 Ft értékű könyvutalványt! ÉS EZ MÉG NEM MINDEN! Az összes beérkezett szelvényből május 25-én kisorsolunk egy szerencsés nyertest, aki megnyeri a FŐDÍJAT, EGY SZÁMÍTÓGÉPET! www.tortenet.delrnagyar.hu A harmadik kétdés: V focicsapat? Tel.szám:
