Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-21 / 92. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. ÁPRILIS 21. • KÉPES JÁRMŰ BÖRZE" 3 A vizsgálatokat is vállalják, akik segítenek Több anyatejre lenne szükség Az anyatejgyűjtő állomásról nemcsak a szegedi és környéki édesanyák gyermekeit látják el, hanem a klinika, a kórház és a csecsemőotthon újszülöttjeit is. Napi 45-50 literre lenne szükség, de átlagosan csak 13-18 liter gyűlik össze. Reggel fél 6-kor kezdi első körútját Szegeden és környékén Lajkó Csaba. Házhoz megy: azoktól az édesanyáktól gyűjti össze az anyatejet, akiknek feleslegük van. Ha rossz a lift, akár a tizedik emeletre is felgyalogol. Napi 100-120 kilométert autózik. Ha megtette a szokásos kört, a Kossuth Lajos sugárúti anyatejgyűjtő állomásra viszi a tejet, majd újabb körútra indul. Az állomáson reggel 8 és 9 óra között adják ki a babák napi adagját - több0T EVTIZEDE DOLGOZNAK A szegedi anyatejgyűjtő állomást 1953. december l-jén kezdte meg munkáját, akkor a Párizsi körúton, a nemrég bezárt kisposta helyén működött. A jelenlegi helyre 1973 júliusában költöztek, ahol most három védőnő, két takarító-mosogató és egy gépkocsivezető látja el a szolgálatot. A szegedi gyűjtő mintegy 20 település újszülöttjeit látja el. A megye másik állomása Hódmezővásárhelyen működik. A szegedi gyűjtőállomáson reggel 8 és 9 óra között adják ki az anyatejet. Leggyakrabban a nagymamák viszik az újszülötteknek Fotó: Schmidt Andrea nyire a nagymamáknak. Lenti Ferencné unokájának, Flórának viszi a táplálékot. - A lányom sajnos nem tudja Flórát szoptatni, így az orvos felírta a kicsinek az anyatejet mondta a nagymama, aki minden reggel odaáll a kisablakhoz, aláírja az átvételt. Ma 1,5 deciliter tejet vihet haza, az 1 hónapos csöppség tápszert is kap mellé. Az állomás vezetője, Szélné Kertész Éva megmutatja a nagy hűtőkkel ellátott helyiségeket. Mindenütt tisztaság és rend. A tejszállító autó érkezése után pasztörizálják a tejet, majd adagonként cumisüvegbe teszik. Listán vezetik, melyik csecsemőnek mennyi jár. Közben újra kopognak a kis kiadóablakon. - Április 9-én született a kis unokám, Nauzika - mondta büszkén Patikné Lévai Mária. Az aszszony Dorozsmáról utazik be minden reggel. Nagyon jónak tartja, hogy a picik ha nem is a saját édesanyjuktól anyatejet kaphatnak. - Naponta 37-40 között van a tej adó édesanyák száma tájékoztatott Szélné Kertész Éva. - Ez a szám változhat, ha az anyukák betegek, vagy hét végére elutaznak. Most több mint 45 babának tudunk tejet biztosítani: a klinikán és a kórházban a koraszülötteknek, vagy a műtétre váró kicsiknek. Állomásunk látja el továbbá a csecsemőotthon és a Szeged környéki települések kisbabáit is. Átlagosan napi 13-18 liter tej gyűlik össze, ennél azonban jóval többre: 45-50 literre is szükség lenne. A védőnő hozzátette: nagyon hálásak azoknak az édesanyáknak, akik mások újszülött gyermekein így segítenek. Ahhoz, hogy valaki tejadó lehessen, több vizsgálaton kell részt vennie, ez időigényes még akkor is, ha a kismamákat a legtöbb helyen soron kívül beszólítják. Az anyukáknál AIDS-, hepatitisz B szűrést, vérbaj- és székletvizsgálatot végeznek. Ha mindez megvan, az anyatejből mintát küldenek az ÁNTSZ laborjába - ezt később minden héten megismétlik s általában két hét alatt lezajlik a procedúra. Az édesanyák a szakminisztérium rendelete alapján literenként 1800 forintot kapnak a tejért. Van, aki azért segít, mert korábban gyermeke koraszülöttként kapott a gyűjtőből anyatejet, sokan pedig úgy vélik: jobb, ha a felesleget nem tárolják fagyasztva, hanem más kisbabáknak adják. NYEMCSOK ÉVA ÚJSZÁSZI ILONA Szeged és Békéscsaba is százmilliókat vár reptérfejlesztésre a DARFT-tól Párban, nem versenyben Árnyékprogram A szegeditől mindössze 90 kilométerre fekszik a békéscsabai repülőtér... Fotó: Lehoczki Péter Szeged hatszáz, Békéscsaba pedig négyszáz millió forintot remél az idén saját repülőterének fejlesztésére a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácstól (DARTT). Noha a két szomszédvár mindössze kilencven kilométerre fekszik egymástól, mindkét helyen bíznak a pénz elnyerésében. Az elkövetkező hónapokban nem csupán Szegeden tesznek jelentős erőfeszítéseket a repülőtér fejlesztésére, hanem a csongrádi megyeszékhelytől kilencven kilométerre lévő Békéscsabán is. A szegedi városházán a minap bejelentették: nyár végén, ősz elején elkezdik építeni a repülőtéren az 1200 méteres, aszfaltos futópályát. A beruházás - az üzemanyagtöltő-állomás és a biztonság- és fénytechnikai rendszer korszerűsítésével mintegy másfél milliárd forintba kerül. A városi önkormányzat az állami forrásokon és a megyei önkormányzat által biztosított százmillió forinton túl 600 millió forintra pályázott a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácshoz (DARFT). A hiányzó pénzt saját forrásból fedezi a város. Az önkormányzat nemrégiben megállapodott Szabadkával a szegedi regionális repülőtér hasznosításáról, így a vajdasági város nem fejleszti légikikötőjét. Békéscsabán 1300 méter hosszú betohos futópálya és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítmények építését tervezik. A közel másfél milliárd forintos beruházást itt is pályázati pénzekből kívánják megvalósítani. Az Európai Unió regionális együttműködéseket támogató alapjától több mint ötszáz, a DARFT-tól pedig 400 millió forintot remélnek. A Békés Megyei Önkormányzat - amely működteti a repteret - négyszáz millió forintot különített el az ilyen célú pályázatok önerejeként. Varga Zoltántól, a megyei önkormányzat elnökétől megtudtuk: már kiírták a feltételes közbeszerzési pályázatot, ami azt jelenti, ha megnyerik a remélt forrásokat, ősszel elkezdik a beruházást. Elmondta: Arad és Nagyvárad is támogatja, hogy a csabai repteret - amelyre 1998 óta mintegy félmilliárdot költöttek - regionális légikikötővé fejlesszék. Szegeden és Békéscsabán is az üzleti élet és a turizmus élénkítését várják a reptértől. Nem vagyunk versenytársai egymásnak nyilatkozta lapunknak Botka László polgármester és Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester, akik biztosak abban, hogy Szeged elnyeri a 600 millió forintot. Ezt arra alapozzák, hogy a DARFT idén több pénz oszthat szét Bács, Békés és Csongrád megyében, mint tavaly. Kérdésünkre, a békéscsabainak konkurenciát jelent-e a szegedi reptér, Varga Zoltán azt válaszolta: a két város nem áll versenyben ebben az ügyben. Nyerési esélyeikről nem kívánt nyilatkozni. sz. c. sz. Nem a méret számít. Ez az önbizalom-növelő megállapítás egyetlen uniós dokumentumban sem szerepel, holott 2010-re a világgazdaság legversenyképesebb térsége akar lenni az az Európai Unió, mely a világtérképen kicsi folt - bár sokszínű és egyre növekedő. A Lisszabonban megálmodott EU-kép kialakításához utat mutató jelszavak - versenyképesség, növekedés, foglalkoztatás, életminőség - már ránk is vonatkoznak. Vagyis az EU nyugati felének érdeke, hogy hozzá hasonlatossá váljon a most csatlakozott keleti oldal is. Az idomulás azonban vontatottabban halad, mint reméltük. Miért ? Azért például, mert míg az EU tízenötös magjának minden ezer kilométeres szeletére 16 kilométer autópálya jut, addig Magyarországon körülbelül öt. Az óhajtott átlagot - a felzárkózást segítő pénzügyi alapok segítségével is - legfeljebb 2032-re 2040-re érhetjük el. Azért is, mert az ezredfordulón az EU még csak három magyarországi régió - Észak-Alföld, Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl - felzárkóztatásához biztosított pénzügyi támogatást a Pharealapból. Hogy a további négy régió - közte a mi Dél-Alföldünk hátránya ne legyen oly látványos, 2001-ben a magyar kormány számukra is megteremtette a pályázati feltételeket. Ám az ehhez biztosított hazai forrás jóval szerényebb volt az uniósnál, ezért kapta az árnyékprogram elnevezést. Ez csak egyetlen mutató a sok közül, mely igazolja: nálunk a legnagyobbak az országon belüli egyenlőtlenségek a legutóbb csatlakozó tizek közül. Azért is, mert a Dél-Alföld Régiónak kikiáltott egészet megosztja a megkövesedett megyeszemlélet. Hogy más ne említsünk: a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács pénzeit fölosztják a megyék között, nagyjából azonos arányban. így aztán a maradékelven ide jutó pénz tovább forgácsolódik. Összefogás helyett minden itteni, magát központnak tekintő település igyekszik megcsinálni a maga kis bizniszét, melyben egymástól alig megkülönböztethető elemek ismétlődnek. E sorban - ipari park, öko- és gyógyturizmus, régióspecifikus termék, gasztronómiai különlegesség, elkerülő út - Szeged és Békéscsaba esetében hasonló repülőtér is szerepel. Pedig a két város közötti távolság mindössze 90 kilométer. Úgy tűnik, mindegy, csak legyen! A méret nem számít. A Tisza árad, a Maros holnap tetőzik Domaszéki választás Június 26-ára írta ki Domaszéken a község választási bizottsága az időközi polgármester választást. A volt polgármester, Börcsök Lajos április 5-én azért vált meg tisztségétől, mert a bíróság hatályon kívül helyezte a tavaly szeptemberi képviselő-testületi döntést: ez még megerősítette őt. A község vezetését a választásig Dobó Szilveszter látja el. MUNKATÁRSUNKTÓL Tovább áradnak a folyók. Az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatai szerint tegnap reggel a szegedi vízmércénél 702 centit mértek, kora délután már 704-et. A Maros Makónál 432 centi volt a reggeli órákban, délutánra további három centit nőtt a vízmagasság. Ma éjjelre a vízszint várhatóan eléri a másodfokú árvízvédelmi készültség elrendeléséhez szükséges szintet. A tetőzést holnapra várják - a vízmagasság valószínűleg a harmadfokú készültségi szint alatt marad. A Hármas-Körös, mely reggel 620 centi volt Szarvasnál, lassan árad. A belvízzel borított területek nagysága mintegy 28 ezer hektárra nőtt a megyében, az Atikövizig folyamatosan végzi a belvízvédelmet: napi mintegy kétmillió köbméter vizet távolítanak el a földekről szivattyúval. A védekezést nehezíti, hogy az utóbbi napokban, április 13. és 19. között átlag 56,7 milliméternyi eső esett, de Nagyérnél a lehullott csapadék szintje elérte a 110 millimétert is. A makói vágóhíd környékbeh gazdaságok vevője Heti hat-nyolcszáz sertés Uniós támogatásból bővítette, korszerűsítette telepét a múlt évben Makón a Rákosi úti sertésvágóhíd. A cég környékbeli gazdaságok állatait dolgozza fel, az ágazat egyre mélyülő válsága miatt azonban elképzelhető: rövidesen behozatalra szorul. Az új vágó-daraboló-csomagoló üzemrész beindításával a vállalkozás bővítette kapacitását, sőt szerény mértékben - a foglalkoztatottak számát is, az uniós támogatással megvalósított beruházás célja azonban mindenek előtt az volt, hogy teljesíteni tudják a korszerű európai előírásokat. Az ezernégyszáz négyzetméteres új csarnok nyolc hónap alatt épült fel - a régi épület azóta szárazáru-gyártó üzemrészként működik. Sípos Jenő, a sertések vágásával, darabolásával és csomagolásával foglalkozó Füstöltkolbász-, Kolbászkészítő és Szolgáltató Kft. ügyvezetője egy év távlatából azt mondja: megérte a beruházás, a cégnek ugyanis fontos, hogy megtartsa üzleti partnereit. Külföldi tulajdonú áruházláncok beszállítói - egyébként főként megyebeli gazdaságok sertéseit dolgozzák fel. A tizennégy éve működő társaA makói új húsüzemben óránként ötven vágósertést tudnak feldolgozni Fotó: Schmidt Andrea ság nyereséges, ami a mai piaci viszonyok közepette figyelemre méltó. Huszonhat főt alkalmazó telepén hetente hat-nyolcszáz darab sertést dolgoznak fel, de akár ezerötszázat is tudnának. A termelés bővülésére azonban nem számítanak: Sípos (enő azt mondja, a magyar sertéságazat válságban van, lanyhul a tartási kedv, egymás után szűnnek meg a telepek. Mivel a makói káefté a piacon közbenső szereplő, az olcsó külföldi húsáruk behozatala nem érinti őket - elképzelhető azonban, hogy ha a hazai termelőktől nem tudnak elegendő alapanyagot felvásárolni, ők maguk is külföldről hoznak majd be sertéseket. SZ. I. M.