Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-02 / 76. szám

12 SZIESZTA 2005. április 2., szombat GARAM VÖLGYI LÁSZLÓ RÉGI HALÁLESETEKRŐL, BŰNÖZŐKRŐL ÉS DETEKTÍVEKRŐL Újabb szemtanú József Attila halálának ügyében Kulcsfontosságú tanú bukkant fel József Attila halálának ügyében, amelyet négy évvel ezelőtt megjelent könyvében melegített fel Garamvölgyi László. A főállásban rendőrségi szóvivőként dolgozó egykori nyomozó ezért újraírta az öngyilkosság helyett balesetre alapozó történetet. Ez utóbbi verziót szerinte számos körülmény támasztja alá. A detektívregényeket is író ezredes méltatlannak találja, hogy míg Al Capone, a viszkis vagy Bonnié és Clyde reflektorfénybe került, addig az esetüket felderítő nyomozókról keveset hallani. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatója tizenhárom éve szóvivő. Pályáját újságíróként kezdte, onnan lépett be a rendőrséghez. Járőrtől nyomozóig ívelt a karrierje, jelenleg pedig ezredesi rangban tájékoztatja a közvéleményt a rendőrség munkájáról. Rendőrhallgatókat és fiatal újságírókat egyaránt tanít. íróként azonban kevesebben ismerik, pedig már tizenhárom detektívregénye jelent meg, és történelmi jelentőségű halálesetek ügyében is nyomoz. József Attila halálával például két könyvében is foglalkozik, a második, átdolgozott kiadás a napokban kerül a könyvesboltokba. Vissza a kályhához - Tízéves nyomozói munkám során jó néhány vonatos halálesetet vizsgáltam. Az áldozatok öngyilkossági szándékkal a szerelvény elé ugrottak, vagy a sínekre fekve várták be a vonat érkezését. A József Attila tragikus esetét rögzítő hivatalos jelentéseket és jegyzőkönyveket olvasva vetődött fel bennem, hogy minden vizsgált esetemtől eltér - meséli a régmúltat kutató nyomozásáról. - Alaposan utánanéztem az ügynek, és első könyvemben meg is fogalmaztam határozott álláspontomat: a költő 1937. december 3-án nem öngyilkosságot követett el, hanem tragikus balesetet szenvedett. Elméletét azzal is alátámasztotta, hogy József Attila a halála napján állapodott meg egy másnapi felolvasóestjéről. Józan ítélőképességére utalnak továbbá a levelei, melyeket ő maga írt, vagy melyet nővére ügyvédjének címezve segített fogalmazni. Egy nappal korábban pedig a Szép Szó szerkesztőségétől ugyancsak jó híreket kapott: munkalehetőséget kínáltak neki, és megtudta, hogy Baumgarten-díjjal tüntetik ki. Néhány év múltán Garamvölgyi László űjra nekilátott az ügy megírásának. A nyomozó számára a legfájdalmasabb, ha vissza kell térnie a kályhához, hiszen Garam völgyi László napjaink bűncselekményein túl a történelmi jelentőségű halálesetekkel is foglalkozik akkor azzal szembesül, hogy a verziója nem hozott eredményt. - József Attila ügyében nem a sikertelenség miatt léptem vissza a kezdetekhez, hanem mert éppen megjelent a balatonszárszói vonatbalesetet felgöngyölítő első könyvem, amikor rábukkantam az eset koronatanújára - tér rá az ügy újdonságára. Szerencsétlen baleset? - A szemtanúval, az azóta elhunyt Budavári Jánossal a szárszói kábeltévések rögzítettek egy riportot 1995-ben. Az idős férfi tisztán emlékezett, hogy József Attilával 1937-ben valóban véletlen szerencsétlenség történt: a fiatalember december 3-án át akart kelni a vasúti átjárón, ám ott keresztben várakozott egy tehervonat. Valószínűleg türelmetlenségből a költő nem várta meg, hogy elinduljon a szerelvény az átkelőből, hanem sietve át akart mászni két vagon között. A mozdonyvezető és a forgalmista nem vette észre, hogy ember került a két kocsi közé. A hátul állók kiabáltak a mozdonyvezetőnek, de akkor már késő volt. Az a csavarkapocs, amely a halálos koponyasérülést okozta, belendült, és eltalálta József Attila fejét. Garamvölgyi László alapvető jelentőségűnek tartja a baleset tényét, főleg amiatt, hogy számos követője akadt József Attilának. Pszichológusok a legösztönzőbb viselkedési minták rangsorának élére ugyanis a költő öngyilkosságát, Seress Rezső Szomorú vasárnap című dalát és a szépségkirálynő, Molnár Csilla öngyilkosságát emelik ki. Ezért a nyomozó feltett szándéka, hogy a költő balesetének feltárásával a lehető legtöbb embert tántorítson el öngyilkossági szándékától. Filmben és tévében József Attila ügyét ezzel lezártnak tekinti. Mostanság az anyák megmentőjének, Semmelweis Ignácnak a rejtélyes halála foglalkoztatja. A szóvivő a neves szülészorvos állítólag fertőzés okozta halálára igyekszik magyarázatot találni, ugyanis a tényanyag első vizsgálata kapcsán gyilkosságra gyanakszik. Két kötete pedig éppen születőben van: az egyik egy klasszikus krimi hasfelmetsző Jack történetéről, a másik összeállításban a huszadik század ismert bűncselekményeit összegzi, a nyomozók szerepét kiemelve. Úgy látja ugyanis, hogy míg világszerte reflektorfénybe kerültek olyan bűnözők, mint Al Capone, a viszkis vagy Bonnié és Clyde, addig méltatlanul keveset hallunk az esetüket felderítő detektívekről. Az alvilág szokatlan megítélésről győződött meg amikor szakértőként segített például a Gengszterfilm és A miskolci boniésklájd forgatásán. A nyomozókról és nehéz mindennapjaikról is igyekszik szólni, amikor a köztévé Kék fény magazinjában szerepel, vagy Máté Krisztina Nyom nélkül című műsorát segíti a háttérből. DOMBAJ TÜNK A FIZIKA EVSZAZADAI Elektromosságtani alapfogalmaink Az ENSZ által meghirdetett fizika évének részeként a tudományt népszerűsítő előadásokat tartanak a szegedi egyetem tanulmányi és információs központjában. Április 4-én, hétfőn 17 érakor elektromosságtani alapfogalmaink 18. századi kialakulásáról beszél dr. Randai Gyula, az ELTE általános fizika tanszékének egyetemi docense. Az előadó azokat a jelenségeket és elméleteket tekinti át, melyek az elektrosztatika legfontosabb fogalmainak kialakulásához vezettek. Néhány izgalmas kérdés, melyekre megpróbál válaszolni, miközben megidézi a kor nevezetes kutatóit Mitől függ, hogy a Tisza vízszintje mennyit emelkedik? Mitől függ, hogy egy test hőfoka mennyit emelkedik? Mire hasonlít jobban a mágneses vonzás: a gravitációs vagy az elektromos vonzásra? Lehet-e kézrátétellel elektromosságot fejleszteni? Van-e az elektromossá tett testnek atmoszférája? Kit ábrázol az amerikai százdolláros? Van-e magyar vonatkozása? Ki volta magyar Faust? Milyen kincseket őriznek a református középiskolák könyvtarai Debrecenben és Hódmezővásárhelyen? Dr. Radnai Gyula a fizikatudomány kandidátusa. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett középiskolai matematika-fizika tanári szakon. Az egyetem kísérleti fizika, majd ebből alakult általános fizika tanszékén kezdettől fogva a fizika szakos tanárok képzésében vett részt. Kísérletekkel színesített termodinamika, elektrodinamika és optika előadásokat tartott, laboratóriumi és elemi fizikai gyakorlatokat vezetett. A nyolcvanas években kezdett foglalkozni a fizika történetével, különös tekintettel a magyarországi fizika históriájára. Simonyi Károly professzor ilyen tárgyú könyvének egyik lektora volt. Speciális előadást tart ma is, és szemináriumot vezet ebben a témakörben. Physics in Budapest című könyve, amelyben a hazai fizika történetét foglalta össze, itthon és külföldön is nagy sikert aratott. Másik kedvelt területe a fizikában tehetséges diákokkal való foglalkozás. A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok fizikai szerkesztőbizottságának vezetője, az Eötvös Loránd fizikai tanulmányi verseny bizottságának elnöke. Két nagy fia és egy unokája van, hobbija pedig csak egy: szenvedélyesen gyűjti a fizikai játékokat. A fizika éve programjait az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja szervezi www.fizikaeve.szeged.hu Mankó az érettségihez MUNKATÁRSUNKTÓL Ettől az évtől megváltozik az érettségi, és a végzős diákok választhatnak: közép- vagy emelt szinten tesznek vizsgát. Akárhogyan is döntenek, a megmérettetésre való felkészülésben segítségükre lehet a következő három kötet, amely összefoglalja, mit kell tudnia egy végzősnek matematikából, fizikából és biológiából. Az így készülj a kétszintű érettségire matematikából című kiadvány a szerző, dr. Ábrahám István szándéka szerint nem „tudományos-tudálékos", s némiképp eltér a középfokú matematika szokásos iskolai tárgyalásmódjától, egyúttal megdolgoztatja az olvasóját azért, hogy rögződjenek benne a legfontosabb fogalmak, öszszefüggések, eljárások. A dr. Paál Tamás által írt így készülj a kétszintű érettségire fizikából című kötet közép- és emelt szintre egyaránt felkészít, s az utóbbihoz nélkülözhetetlen többletkövetelményeket elkülönítve közli. A szerző itt is arra törekedett, hogy a könyv tömör, áttekinthető, ugyanakkor érthető és logikus legyen. Az így készülj a kétszintű érettségire fizikából című kötet rengeteg feladatot, kérdést tartalmaz. A szerző, dr. Berend Mihály azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az érettségi feladatsorokat nem ebből a könyvből állítják össze, de ezekhez hasonlókra számíthatnak a végzősök. fSwí«Hf<« ¿¡VZ, FIZIKÁBÓL! i ¿^Sff; m /w könyvArmiAz TÖRZSVÁSÁRLÓI KÁRTYÁRA 7% KEDVEZMÉNY! H-6720 Szeged, Tisza L. krt. 34. www.fokuszonline.hu Telefon: (+36 62) 420-624 Fax: (+36 62) 424-789 e-mail: fokusz.szeged@lira.hu