Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-19 / 90. szám

KEDD, 2005. ÁPRILIS 19. H I R D E T E S • 5 Vita a karikatúraszobrász II. fános Pál-portréjáról Gyulay püspök kiáll az alkotó mellett Folytatás az 1. oldalról Nem zsűriztették a II. János Pál pápáról készült bronz szobrot ­tudtuk meg Prokai Gábortól. A Képző- és Iparművészeti Lekto­rátus művészeti osztályvezetőjé­nek tapasztalata szerint az igé­nyes egyházi vezetők kikérik a szakvéleményüket, „mert attól, hogy valami adomány, nem mentesít senkit az értékmérés alól". A szakértő reméli, a szege­di dómban lévő, zsűrizett remek­művek mellett a Csíky-portré is megállja a helyét! A szobor befogadásáról döntött Gyulay Endre, aki az elhunyt pá­pa nagyságához méltónak tartja az alkotást. Arra a felvetésre, hogy Csíky doktor legismertebb szobrai jórészt groteszkek, hu­morosak, elmondta: „Ha ilyen lenne a pápaportré, nem helyez­nénk ki. Csíky László szobrai Eu­rópában, Amerikában is elismer­tek. Szent-Györgyi Albertről ké­szült alkotása pedig remekmű, amit nem véletlenül állítottak fel Kínában." „Öntől hallom először, hogy vi­tát váltott ki a szobrom" - felelte kérdésünkre meglepődve a Szen­tesen élő Csíky László. Az orvos, szobrász azt mondja, a II. János Pált ábrázoló mellszobrot nem sokan láthatták, így pedig elég nehéz lehet véleményt alkotni róla. Ez a munkája nem most, SIMOGATTAK Miután Gyulay Endre püspök Csíky László jelenlétében megál­dotta és megszentelte II. János Pál pápa mellszobrát, a hívők sokáig nézték az alkotást. Többen oda­mentek a karikaturistaként is is­mert művészhez, és gratuláltak a munkájához. Sokan megsimogat­ták a bronzból készült fejet, majd megnyugvással odébbálltak. Vol­tak, akik tüzetesebben is szem­ügyre vették a szobrot és kritiká­val illették. Az alkotás - hallva a megjegyzéseket - megosztotta a jelenlévőket. És a szakma igazán csak ezután hallatja hangját. CSIKY LASZLO Karikatúraszobraival, politiku­sokról és közszereplőkről ké­szült portréival, köztéri alko­tásaival vagy éppen a magyar származású Nobel-díjasok arcképcsarnokával, számos ország közönségét meghódí­totta, számtalan díjat kapott elismerésként a szentesi há­ziorvos, dr. Csíky László, ám szűkebb hazájában eddig nem sok babért aratott műveivel. hanem még 1995-ben készült. Akkor lefényképezték, és a pápai nuncius révén a fotó Rómába is eljutott. Az ottani egyházi veze­tőknek - a hírek szerint - tet­szett, a pápa azonban azt mond­ta, nem szeretné látni, mert nem jó az, ha róla még az életében szobor készül. A pápa kívánságát Csíky tiszteletben tartotta, ezért eddig nem állította ki sehol ezt az alkotását, amelyet ő hódolat­nak szánt. Most, a pápa halálát követően úgy döntött, szobrát adományként fölajánlja annak a városnak, amelyhez iskolája, s szülei révén kötődik. Az ellenér­zésekkel kapcsolatban azt mond­ta: nyilván természetes egy mű­alkotás kiállításakor, hogy nem mindenkinek tetszik, de ez az ügy - érzése szerint - mégis jel­lemzően magyar jelenség. Töb­bek között ezért állít ki szíveseb­ben külföldön. A szegedi Munkácsy-díjas szobrász, Tóth Sándor meglepőd­ve értesült a szobor elhelyezésé­ről. Először elsorolta, milyen ne­ves művészek készítettek az el­múlt 27 évben II. János Pálról re­mekműként elkönyvelt érméket, kapudomborműveket. „Csíky úr II. János Pál pápáról készült, Bu­dapesten kiállított szobrát meg­néztem, s nem láttam benne semmi hagyományosan értelme­zett szobrászi, plasztikai értéket. Szerintem ilyet székesegyházban felállítani tiszteletlenség." B.A.-CS. G. L. A vitatott szobor Fotó; Karnok Csaba A szegedi építészet érdekességei -124 épület szerepel a listán Védőszárny az értékeken Az alsóvárosi ferences templom az egyik legjelentősebb műemlékünk. A Lechner téri Rozália-kápolna védetté nyilvánítása folyamat­ba n va n Fotó: Miskolczi Róbert Az április 18-i műemléki világnap alkal­mából szegedi „leg"-eket kerestünk a hely­beli védett építészeti emlékek között. Ko­ruk, tömegük és funkciójuk szerint vá­logattunk a műemlékek listájáról. Szeged műemlékjegyzékén a legfrissebb adatok szerint 124 építmény (mert nem mind épület) szerepel. Viszonyításképpen: csupán a történelmi belvárosban, a Tisza Lajos körúton belül mintegy ezer épület áll. A legrégibb műemlék a román alapokon ál­ló Dömötör-torony. A legfiatalabbak között a Dóm téri épületegyüttest és a Belvárosi mo­zit találjuk. Legfrissebben, tavaly egyszerre három építészeti emlék kapott védettséget: a városi gőzfürdő (fölújítása óta: Anna fürdő), a Szent István téri víztorony, amely az ország első ilyen jellegű vasbeton építménye, vala­mint a Kossuth Lajos sugárúti volt tűzoltó­laktanya (ma: mentőállomás). A lenyűgöző méreteivel nagy hatást keltő fogadalmi templom Szeged talán leghangsú­lyosabb épülete, amely a város jelképé vált. Tornyai 93 méter magasak, hossztengelye 81, szélessége 51 méter. Alaprajza latin ke­reszt. Ugyancsak tekintélyes tömegű az Ara­di téri volt piarista gimnázium és rendház, valamint a gótikus-barokk alsóvárosi temp­lom. A legkisebb védett építmények sorában Dugonics András síremléke (a róla elnevezett temetőben), a felsővárosi templom kertjében álló Mária-oszlop és a kerítés előtti kálvá­ria-szoborcsoport, Tisza Lajos Széchenyi téri szobra, valamint a Vadkerti téri kőkereszt említhető. Az ugyancsak aprócska, Lechner téri Rozália-kápolna még nem védett, mű­emlékké nyilvánítása folyamatban van. A szegedi szecessziós építészet legjelentő­sebb emléke a Tisza Lajos körúti Reök-palo­ta. A tragikus sorsú Magyar Ede alkotása a francia Art Nouveau növénydíszes világát idézi fel. Mondják, ha Barcelonában állna, Gaudí híres katedrálisa mellett, csodájára járna a világ. Meglepő lehet, hogy aki a nagy­postára megy, vagy a bíróságon akad dolga, ugyancsak védett épületbe lép. NY. P. FÖLHÍVÁS A VESZELYRE Az UNESCO ICOMOS szervezetének javaslatára nyilvánították április 18-át nemzetközi műemléki nappá. Először 1984-ben ünnepelték. E napon fő­leg azokra a műemlékekre hívják fel a figyelmet, amelyek veszélyben vannak. Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdemé­nyezéshez. Vízzel hajtott autók a Dóm téren Elérkezett a második fordulójá­hoz a lapunk által meghirdetett középiskolás fizikaverseny. A két-, három- vagy négytagú csa­patoknak hasonló feladatot kel­lett megoldaniuk, mint az első körben. Akkor vízhajtású, pille­palackból készített „rakétát" lőt­tek fel a diákok a Dóm térről. Ez­úttal ugyanilyen elven működő autót kell fabrikálniuk. A szerke­zeteket szerda délután három órától próbálják ki a Dóm téren, ahol bárki megtekintheti a be­mutatót. A zsűri értékeli a csapa­tok teljesítményét, s a harmadik, egyben az utolsó forduló után hirdet végeredményt. A Délmagyarország és a Délvi­lág egy-egy mobiltelefont ajándé­koz a versenyben első helyen végző csapat minden tagjának. A második díj egy-egy 5000 forint értékű ajándékcsomag, míg a harmadik helyezett diákok 3000 forint értékű ajándékot kapnak. A vásárhelyi tévé vezetője egyelőre nem kommentálja a történteket Vizsgálják a vádak jogosságát Vizsgálják a vásárhelyi közgyűlésen elhangzott vádak jogosságát a városi televíziónál - az ülésen néhány képviselő azt mondta, a tájékoztatás nem kiegyensúlyozott. „A városi tévé nem azt a feladatot látja el - neveze­tesen a kiegyensúlyozott tájékoztatást-, amelyért a Tiszta Lap számára a költségvetési támogatást megszavazza" - idéztük másfél héttel ezelőtt Kulik Jenő Ervin szavait. A vásárhelyi városatya aggályai­nak adott hangot a vtv működésével kapcsolatban. Felvetéséhez akkor többen csatlakoztak, Lázár Já­nos polgármester arról beszélt, 40 milliót kap a mé­dium az önkormányzattól évente, s ez valóban nem kevés pénz. A városvezető azt mondta, ha a képviselők sokallják ezt az összeget, nincs akadá­lya, hogy megszüntessék a tévét. A munkáspárti Havránek Ferenc szerint egy fillért sem szabad be­leölni a vtv-be, a fideszes Havasi Katalin pedig azt javasolta, vizsgálják meg, az elmúlt három eszten­dőben melyik képviselő mikor és hogyan szerepelt a képernyőn. Az ügyben legilletékesebb, azaz Arany-Tóth Atti­la, a vásárhelyi városi televízió vezetője más elfog­laltsága miatt nem vett részt a közgyűlésen, így a vádakra sem tudott helyben reagálni. Szerettük volna megtudni, mit gondol a megfogalmazottak­ról, ő azonban csupán annyit mondott: vizsgálják a felvetések jogosságát - ennek része az is, hogy utá­nanéznek, melyik képviselő pontosan mennyit szerepelt a tévében. Hozzátette ugyanakkor: azon a fórumon szeretne részletesen válaszolni, ahol az előbb említettek elhangzottak. SZ. A. K. Megégették és felakasztották a kutyát a dorozsmai játszótérközelében Állati kegyetlenséggel öltek Megégettek és felakasztottak egy kis testű kutyát szombaton Kiskundorozsmán, a sportcsarnok melletti parkban. A megkínzott állat teteme közvetlenül a játszótér mellett lógott egy fán. A rendőrség állatkínzás miatt indított büntetőeljárást. Négyéves kisfiával ment a ját­szótérre hintázni vasárnap dél­előtt Tibor, ám a kiskundorozs­mai parkba érve megdöbbent: „Egy kis testű, keverék kutyát va­laki bálamadzaggal felkötött a fá­ra. Alatta a földön és az állat tes­tén is égési nyomokat fedeztem fel, a kutya szőre csomókban hullott. Látszott, hogy nagyon megkínozták, mielőtt végeztek vele. Szerencse, hogy a gyereket előbb hazavittem, s egyedül mentem a fához, hogy megbizo­nyosodjak afelől, valami nem odaillőt himbál a szél." A férfi azonnal hívta a polgár­őrt, aki értesítette a gyepmestert és a rendőrséget. A Szegedi Rend­őrkapitányság ismeretlen tettes ellen indított büntetőeljárást ál­latkínzás bűncselekmény gyanú­ja miatt. Jelenleg szakértő vizs­gálja a kutya elpusztulásának kö­rülményeit. Tibort nagyon felháborította az eset, különösen azért, mert a szerencsétlenül járt állatot olyan helyre kötötték fel, ahol gyerekek is észrevehették volna. O is min­dennap erre a játszótérre jár a fiával, éppen ezért biztos benne, hogy a kutyával szombat éjszaka végeztek, hiszen pénteken még nem volt ott a tetem. A környékbeliek sejtik, kik le­hetnek a tettesek. A parkban ugyanis rendszeresen randalíroz­nak és alkoholizálnak tizenéves fiatalok, akik néhány hete a pa­dokat is összetörték. Szemtanúja azonban nincs a kegyetlen állat­kínzásnak, és a rendőrséghez most nem érkezett a tinédzse­rekkel kapcsolatos bejelentés. - Kóbor eb lehetett a felakasz­tott kutya - véli Farkas Gabriel­la, a Tappancs Állatvédő Alapít­vány vezetője. Nemrégiben kap­tak is bejelentést, hogy a piacté­ren egy 5-6 fős kolónia járkál. Farkas Gabriella bízik benne, hogy hamarosan a törvényhozók is elismerik: nem lehet büntetle­nül hagyni ezeket az eseteket. Minden, nyilvánosságra került állatkínzás növeli a közfelhábo­rodást. TÍMÁR KRISZTA Költözik az ősgyep a reptérről Munkában a gépek Fotó: Schmidt Andrea Költözik az ősgyep a szegedi regioná­lis repülőtér felújítása kapcsán - a si­keres ürgeáttelepítést követően. A fölújítás érintette, lebetonozandó te­rületről a repülőtér egyik szélére tele­pítik az ősgyepet, bizonyos mélységű földréteggel - negyven centitől tíz centiig - együtt. Az áttelepítés ered­ményeként a gyepfelület nagysága változatlan marad. Az ősgyep egyéb­ként időtlen idők óta itt van - azért ősgyep -, ám pontosan száz éve, 1905 óta gondozzák, legeltetéssel ­előbb honvédelmi célokat szolgált, majd a repülés biztosítása lett a föl­adata. Az ősgyepet alkotó növényfa­jok közül a gyapjas csűdfű önmagá­ban is védett, a rovarok közül pedig sok védett akad, például a sisakos sáska. Olyan élőhely, mely egyszer­smind élőlények összessége is - és mint ilyen, rendkívül értékes az EU Natura 2000 hálózata számára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom