Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-18 / 89. szám

PÉNTEK, 2005. ÁPRILIS 15. •AKTUÁLIS" 3 Egyelőre tartalék az MO-ás mögött M43-as gyorsforgalmi út ­leghamarabb négy év múlva Makó Nagylak ® © [43] Sürgető a helyzet: nemzetközi tranzit a 43-as főúton Fotó: Miskolczi Róbert Leghamarabb 2009-re épülhet meg az M43-as gyorsforgalmi út. Az unió kohéziós alapja a jelenlegi döntés értelmében az MO-s körgyűrű továbbfejlesztését támogat­ja, ennek úgynevezett tartalékprojektje a Szegedet Makóval és a roinán határral ösz­szekötő út. MUNKATÁRSUNKTÓL Hónapok óta nincs hír az M5-ös autópályát Makóval, majd pedig Nagylakkal összekötő M43-as út ügyéről. A korábbi híradások sze­rint 2007-ig volt várható, hogy az autópá­lya-szakasszal kiegészülő autóút Szeged és Makó közötti része elkészül. A szűkös infor­mációk hátteréről megkérdeztük Suchmann Tamást, a Miniszterelnöki Hivatal államtit­kárát, aki azt mondta: a Tiszán túli települé­sek és a makói kistérség számára kiemelten fontos cél, hogy a nemzetközi tranzitforgal­mat bonyolító M43 megépüljön - ehhez a kistérség településeinek összefogására van szükség. A közös érdekek hangsúlyozásával lehetne ugyanis gyorsítani az építkezés meg­kezdését. A Nemzeti Autópálya Rt. szóvivőjétől, Bé­ni Gyöngyitől megtudtuk: a beruházás jelen­leg az EU kohéziós alapjához benyújtott tar­talék projektként szerepel. Ez azt jelenti, hogy a társaság tavaly már elnyerte az uniós támogatást az MO-s körgyűrű fejlesztésére, így a 2007-ig tartó tervezési időszakban az M43 csak akkor kaphat forrást, ha a buda­pesti beruházás valami okból meghiúsul. - A pályázati előkészítésnek megfelelően a 2007 és 2013 közötti szakaszban azonban el­ső helyen áll az M43 ügye, így ha kedvező döntés születik, két év múlva kezdődhet meg a beruházás. Az autópálya-szakasz, az új Ti­sza-híd, illetve az autóút megépítése Szeged­től Makóig közel két esztendőt vesz igénybe, eszerint az átadásra legkorábban 2009-ben kerülhet sor, hacsak az M0 megépítése vala­miért nem kezdődhet meg - fogalmazott a szóvivő, aki kiemelte: az előkészítés folya­matosan zajlik, már elkészült a költségha­szon-elemzés is. Az apátfalvi cigány önkormányzat korrepetálná a magántanulókat Harc a törvényes iskolakerülés ellen Folytatás az 1. oldalról Az apátfalvi kisebbségi önkor­mányzat közösségi házában két évvel ezelőtt kezdte meg műkö­dését a tanoda, ami a környéken egyedülálló vállalkozás: szakta­nárok, illetve főiskolán, egyete­men tanuló helyi cigány fiatalok korrepetálják a kisiskolásokat. Egyre több cigánygyerek éri el a 3,5-es átlagot, amiért már ösz­töndíj jár. Itt kezdtek foglalkozni a magántanulókkal is, ám ők mostanában el-elmaradoznak. Pedig a tanoda az ő „szabadide-. jükhöz" alkalmazkodott. Az apátfalvi tízek között is van olyan, akinek a szüleit az iskola kérte arra: legyen a gyerek ma­gántanuló - tudtuk meg Mátó Lajostól, az apátfalvi iskola igaz­gatójától. A gyerek botrányos vi­selkedésével lehetetlenné tette, hogy az osztály haladjon a tan­anyaggal. A magántanulók több­sége viszont saját maga akar sza­kítani az iskolai kötöttségekkel, amihez sikerül megnyerni a szü­lők beleegyezését. Az iskolát a törvény arra kötelezi, hogy éven­ként vizsgáztassa a magántanu­lókat, tizenhat esztendős koru­kig. Az apátfalvi intézmény fél­évenként is megpróbálja számon kérni tőlük a tananyagot. - Többnyire a 12-13 éves lá­nyok döntenek úgy, hogy elhagy­ják az iskolát, a nemtörődöm család mellett most már közre­játszik a baráti kör hatása, illetve az is, hogy ők biológiailag fejlet­tebbek, mint osztálytársaik, de nem hiszik el, hogy a tudás igen­is érték. Később pedig, amikor már rájönnek, mennyire hiány­zik a nyolc általános, nem tu­dunk segíteni - véli ifjú Károlyi Sándor. - Most csak azt látják: Ifjú Károlyi Sándor a két éve indult tanodában: eleinte ide jártak a foglalkozásokra a magántanulók is Fotó: Bakos András aki megszabadult az iskolától, annak rengeteg a szabadideje, ha akar, dolgozhat, és megveheti magának azt, amit szeretne: mo­biltelefont, magnót. A többség ti­zenhat éves koráig rendre egyes­re vizsgázik. Bár a megyei pedagógiai inté­zetnél nem vezetnek kimutatást a megye magántanulóiról, az in­terneten böngészve hamar kide­rül: ez országos gond, ugyanígy kerülnek ki az iskolából a cigány gyerekek Budapesten is. De tényleg nincs megoldás? Mátó Lajos azt mondja, a folya­matot még az elején kellene megállítani. Az idősebb Károlyi Sándor, a kisebbségi testület el­nöke szerint a gyógyír a megelő­zés lenne, ehhez viszont a cigány önkormányzat és az iskola is ke­vés: specializált szociális mun­kára lenne szükség, először pedig arra, hogy a törvényalkotók tu­domást vegyenek a problémáról. - Megesett, hogy egy cigány­gyerek azért állt bukásra testne­velésből, mert nem volt torna­nadrágja, ezt szégyellte monda­ni, inkább nem öltözött át ­mondja az idősebb Károlyi. ­Ahogy ezt megtudtuk, persze szerváltunk neki egy nadrágot. De mennyi ilyen gond, baj ma­radhat titokban! Szerintem egy magára valamit is adó társada­lom nem teheti meg azt, hogy el­engedi a kezét egy gyereknek, csak azért, mert a szülei szegé­nyek és felelőtlenek. BAKOS ANDRÁS RISZT0V. BAUMGARTNER, JÓZSEF ATTILA: MAGÁNUTAK, MAGÁNSZORGALMAK Miközben a montreali világbaj­nokságra készül, az érettségi vizsgára is tanulnia kell a vásár­helyi-mártélyi kötődésű úszó­klasszisnak, Risztov Évának. Azt mondja, nehéz összeegyeztetni az edzést a tanulással, de Isko­lája - a budai Csík Ferenc Álta­lános Iskola és Gimnázium - na­gyon toleráns intézmény. Szintén magánúton folytatta tanulmánya­it Baumgartner Zsolt, mielőtt ösztöndíjasként Franciaországba került volna. Az egyik legismer­tebb magyar magántanuló vi­szont egy ideig a Barátok közt című sorozatban Berényi Danit alakító Váradi Zsolt volt, aki ma már szintén külföldön tanul, de tudni lehet róla: osztályt is kel­lett ismételnie. A magánút nem új találmány, mint ahogy a sző­lők sem voltak mindig jóban az iskolával. A piaristáknál tanuló ifjú Horthy Miklós például azután lett „magánzó", hogy osztályfő­nöke 1924-ben kenyeret talált a szemétkosárban, és kiderült, a kormányzó fia dobta oda. „Hor­thy, küldje be az apját!" - mond­ta a tanár, s másnap előállt egy fekete autó, az osztályfőnök urat fölvitte a várba: családlátogatás­ra. József Attila is összevont vizsgát tett annak idején a hete­dik és nyolcadik osztály tan­anyagából Makón, de nem tudott fölkészülni: a nyolcadikból tiszta elégséges bizonyítványt szerzett. A magyartanárt a költő idősebb pártfogói - többek között Ga­lamb Ödön - beszélték rá arra, hogy mégis adja már meg a köl­tőnek az elégségest irodalomból. Göncz és Mádl mércéje PANEK SÁNDOR Szili Katalin, a szocialisták államfőjelöltje hisz abban, hogy a ma­gyar demokrácia eléggé érett arra, hogy ő pártpolitikusból köztár­sasági elnök lehessen. Újdonság ugyan nem lenne, hiszen Göncz Árpád a magyar demokrácia lehető legéretlenebb időszakában lett pártpolitikusból köztársasági elnök, de ez is mutatja, hogy érettnek nemcsak a politikai körülményeknek kell lenniük, ha­nem a pártpohtikus jelöltnek is: elsősorban rajta fog múlni, hogy felül tud-e emelkedni pártja céljain. Itt azonban még nem tart Szih Katalin jelölése. Az MSZP megma­kacsolta magát, és küldöttei a pártelnökség egy része és Gyurcsdny Ferenc nyomása ellenére államfőnek jelölték őt, vagyis felvették az SZDSZ elébük dobott kesztyűjét. A két párt közötti hosszas jelölési alkudozás eredménye csak annyi lett, hogy az MSZP legfeljebb az el­lenzék támogatásával juttathatja célba államfőjelöltjét. Ha az SZDSZ a hátralévő másfél hónapban mégis enged, annak bizonyára ára lesz; vagy abban az értelemben, hogy más területen megkéri a szocialistáktól, vagy abban, hogy kénytelen lesz belátni: gyengének bizonyult. Még a jobboldal is állíthat saját jelöltet, ez azonban látvá­nyosan megkönnyítené a kormánypártok együttműködését. Mesz­szebbre egyelőre nem lehet látni. Már a mostani helyzet is érthetet­len, ha onnan nézzük, hogy egyik koalíciós partnernek sem éri meg a konfliktus, amelyben valamelyikük idulmarad. Tény viszont, hogy Szili Katalin az eddigi legesélyesebb jelölt. Ha Mádl Ferenc esetleges újrajelölését nem számoljuk, ő a leg­népszerűbb is. Népszerűségének felszökése is jelzi, hogy a ma­gyar választók eléggé hálásak, ha azt érzik, hogy egy közszereplő ki tudott lépni pártja lövészárkából•, de persze ugyanakkor meg tudott maradni pozíciójában (Pozsgai Imrétől Smuck Andorig jó pár felülemelkedő tűnt el a süllyesztőben). Szili Katalinnak jó esélyt ad még, hogy a jobboldal sem utasítja el, hiszen vallásos nevelésben részesült, nem budapesti politikus, akinek nem vol­tak állampárti vagy KISZ-funkciói. Vele kapcsolatban a legnagyobb kérdés, hogy politikai és általános kultúrája túlterjed-e imázsépítői eddigi tanácsain. Tudná-e tartani a Ixilcsességnek, a megszólalásnak azt a színvonalát, amit Göncz és Mádl állít az új elnök elé' Ö eddig céltudatosan készült olyannak lát­szani, amilyen egy, a nemzetet jelképező államfő lehet. Kérdés, ho­gyan lesz olyan 1 Hogyan tudja félretenni azt a rengeteg támadó és elhárító sablont, amit a pohtikusok mtinosan használnak ? Hogyan, és mikortól tud majd eltérni azoktól a cselekvés nélküli kommuni­kációs témáktól, amelyeket eddig pártfegyelme miatt követett ? A pótkerékbe rejtették a fegyvert Pisztolyt és lőszert csempésztek MUNKATÁRSUNKTÓL Szombat délelőtt egy hatvan év körüli szerb-montenegrói há­zaspár jelentkezett belépésre Röszkénél német rendszámú Opel Omegájával. Kovács Iván, a határőrség szóvivője lapunk­nak elmondta: a határőr a gép­kocsi átkutatásakor a csomag­tartóban a pótkerék mellett be­csomagolva talált egy második világháborús, német gyártmá­nyú Luger típusú pisztolyt és két doboz lőszert. Tovább kutat­va a Németországban dolgozó nyugdíjas szerb házaspár ruhái között összesen 98 lőszerre bukkantak a határőrök. A Lú­gért valószínűleg egy gyűjtőnek akarta eladni. A külföldi ellen lőszerrel és lőfegyverrel való visszaélés miatt indult büntető­eljárás. Gyermekrehabilitációs központra gyűjtenek Adományokat gyűjt a szegedi gyermekklinika, hogy létrehozhassa Magyarország egyik legnagyobb gyermek rehabilitációs központ­ját. Az egykori gyermekkórház tetőterében kialakítandó részleghez 60 millió forint hiányzik. MUNKATÁRSUNKTÓL Magyarországon csak a főváros­ban van lehetőség a krónikus be­tegségben szenvedő gyermekek rehabilitációjára, holott nagy szükség lenne vidéki gyógyhelyre is. Sok olyan betegség létezik ugyanis, amelyet a fizikai képes­ségek javításával is kezelni kelle­ne. Ezért határozott úgy a Szege­di Tudományegyetem Gyermek­klinika és Gyermek-egészség­ügyi Központ vezetősége, hogy rehabilitációs részleget hoz létre az egykori gyermekkórház épüle­tében. - A koraszülött, a cukorbeteg, a túlsúlyos, az asztmás, a magas vérnyomásos és a szívműtött gyerekek is rehabilitációra szo­rulnak - sorolta Túri Sándor igazgató. Számukra szeretnénk kialakítani egy külön épület­részt, ahol szakemberek foglal­koznának állapotuk javításával. - Az egykori gyermekkórház te­tőtere alkalmas is lenne erre a feladatra. A beépített tető alatt létrejött ezer négyzetméteres te­rület egyik felében a szülési sé­rült gyermekek speciális neuro­lógiai rehabilitációja folyna, má­sik felébe pedig az Ifjúsági Pszi­chiátriai Intézetet helyeznénk át a Dózsa utcáról. A tervek elké­szültek, már csak a pénz hiány­zik a megvalósításhoz. A beruházást Botka László pol­gármester 20 millió forinttal tá­mogatja, és erre a célra fordítják azt a 12 millió forintot is, ame­lyet tavaly decemberben altató­gép vásárlására adtak össze a sze­gediek, ám a készüléket végül in­gyen ajándéknak adta az egyik cég. Egyéb forrás azonban egyelő­re nem áll rendelkezésre, így 60 millió forintnak kellene össze­gyűlnie ahhoz, hogy Magyaror­szág egyik legnagyobb gyermek rehabilitációs központja létrejö­hessen. Aki adományával segíte­né a kezdeményezést, a SZOTE Gyermekgyógyászat Oktatása Kutatása Alapítvány 11735005­20489740-es számlaszámára utalhatja a pénzbeli támogatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom