Délmagyarország, 2005. április (95. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-02 / 76. szám

SZOMBAT, 2005. ÁPRILIS 2. "MEGYEI TÜKÖR" 7 Szegedi cég kapta a Magyar Innovációs Nagydíjat Solvo-termékek, egyedül a világpiacon Mindössze hat esztendeje alakult szegedi biotechnológiai vál­lalkozás, a Solvo Rt. kapta az idén a Magyar Innovációs Nagydíjat. Világviszonylatban egyedülálló termékcsaládja lerövidíti a gyógy­szerkutatások időtartamát és csökkenti a költségeket. Mádl Ferenc köztársasági elnök adta át tegnap a parlamenti kongresz­szusi teremben a Magyar Innovációs Nagydíjat - dr. Duda Ernőnek, a szegedi Solvo Biotechnológiai Rt. vezérigazgatójának. A díjat 1991-ben alapította a Magyar Innovációs Szövetség, először 1993-ban ítélték oda. Évente, pályázat alapján választják ki a díjra ér­demes intézményt, illetve vállalkozást: a nagydíjjal az előző évben megvalósított, legnagyobb jelentőségű és nagy hasznot hozó innová­ciót ismerik el. A biotechnológiai vállalkozást hat évvel ezelőtt harmadmagával alapította meg Szegeden dr. Duda Ernő. Az amolyan „garázscégként" indult Solvo a kutató-fejlesztő tevékenységét elsősorban a helyi kuta­tási háttérre alapozta, a kezdeti időszakban sok segítséget kapott az Akadémia szegedi molekuláris biológiai kutatóközpontjától, az SZBK-tól. A vállalkozást már 2003-ban a negyedik helyre tette az erős nemzetközi mezőnyben a Deloitte és Touche - a leggyorsabban fejlődő kelet-európai technológiai cégek listáján. Ugyanebben az esz­tendőben a Solvo lett „Az év vállalata" a Magyar Kockázati és Magán­tőke Egyesület megítélése szerint, amely a gazdaság mozgató rugóját jelentő vállalkozó szellemet, az újítás és fejlesztés példaadó cégeit dí­jazza. A Magyar Innovációs Nagydíjat egy világviszonylatban egyedülálló termékcsalád, az ABC transzporter-fehérjékkel kapcsolatos teszt­rendszer kifejlesztéséért és sikeres értékesítéséért kapta a Solvo. A fej­lesztésnek az a jelentősége, hogy lehetővé teszi a gyógyszerjelölt mo­lekulák viselkedésének tanulmányozását - állatkísérletek nélkül, az ABC transzporter-fehérjék széles skáláján. (Ezek a fehérjék juttatják a gyógyszert a hatás szempontjából a legmegfelelőbb helyre a szerve­zetben.) Ez nemcsak azt jelenti, hogy lerövidül a gyógyszerkísérletek időtartama, de a szerek előállításának költségei is csökkennek. A Sol­vo a világ tíz legnagyobb gyógyszergyártójával áll üzleti kapcsolatban, a termékcsaládjával vezető pozíciót szerzett a világpiacon. Az elmúlt évben megnégyszerezték előző esztendei árbevételüket. S.E. Már több mint négyszázan igényelték a belépőt Ifjúsági kártya Számtalan kedvezményt vehet­nek igénybe a szegedi ifjúsági kártya a tulajdonosai. Eddig több mint négyszázan - töként szege­diek - igényelték a sorszámozott, névre szóló kártyát, amely felmu­tatásával olcsóbban lehet belépőt vásárolni például a szegedi für­dőkbe, a Pick Szeged kézilabda­csapat egyes mérkőzéseire, a Bel­városi Miniplex moziba. MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi önkormányzat az idei esztendőt a fiatalok évének nyil­vánította. Ehhez kapcsolódóan if­júsági kártyát válthat ki minden 14-35 év közötti fiatal. A tulajdo­nosok kulturális rendezvényekre, sportprogramokra, szórakozóhe­lyekre válthatnak olcsóbban belé­pőt, kedvezményt kaphatnak ét­termekben, edzőtermekben. Az idei Szegedi Ifjúsági Napokra pél­dául 15 százalékos kedvezmény­nyel válthatnak belépőt a kártya­tulajdonosok. Boros Gyula, a Sze­gedi Ifjúsági Ház Kulturális, Fej­lesztő és Médiaközpont Kht. ügy­vezetője elmondta, negyedévente kiadnak egy információs füzetet is, amely tartalmazza a folyama­tosan bővülő elfogadó helyek, va­lamint a kedvezményesen igény­be vehető programok listáját. Az első kiadvány április végén, má­jus elején lát napvilágot. Az egy évre szóló kártyát 950 forintért, egy - a www.ih.szeged­varos.hu honlapról is letölthető ­regisztrációs lap kitöltésével le­het kiváltani a szegedi ifjúsági házban. A tervek szerint a re­gisztrációs díjat áprilistól már mobiltelefonon is be lehet fizet­ni. Az ifjúsági kártyát bármely, Magyarországon állandó lakcím­mel rendelkező fiatal igényelhe­ti. A kht. tervezi, hogy a kártyát kiterjesztik régióra és így a hatá­ron túlra is, így az ott élő magyar fiatalok is csatlakozhatnak a kár­tyatulajdonosok köréhez. Jövőre indul a többlépcsős egyetemi képzés Beolvad a főiskolai kar? A bolognai folyamatról eddig csak a szó folyt, ám most elérkezett az első konk­rét lépések ideje: április közepéig az egyetemeknek be kell nyújtaniuk a meg­felelő dokumentumokat a többlépcsős képzés megkezdéséhez. Mit jelent ez az egyetemi hétköznapokban és mit a maj­dani egyetemi polgárok számára? A képzési rendszer átalakul: a mostani, általában ötéves egyetemi, valamint a szokásosan négyéves főiskolai képzés he­lyett a legtöbb területen hároméves alap-, illetve kétéves mesterfokú képzés lesz. Ez alól kivétel, vagyis nem változik az orvo­sok, a gyógyszerészek, a jogászok képzé­se. Az alapképzésben új szakok indulnak. Mindez többféle változást jelent a mosta­ni és a leendő egyetemi polgárok, az okta­tók és majdani hallgatók szempontjából egyaránt. Csak egy példa: nem lehet ezentúl - mondjuk - biológiatanár szakra jelentkezni, mert nem lesz ilyen. Biológia alapszakra lehet jelentkezni, s a három­éves alapképzés után, a négyszemeszteres mesterfokon ágazik majd el a képzés, s lesznek választhatók a tanári diplomához szükséges tanulmányok. Ugyanebből a példából könnyen követ­keztethetünk, hogyan változik meg az in­tegrált egyetemen belül az eddigi főisko­lai és egyetemi karok funkciója. A tanár­képző főiskolai karon működődő bioló­giai tanszéknek és az egyetemi biológiai tanszékeknek a legszorosabb együttmű­ködésben kell dolgozniuk - egyelőre az egységes alapképzésben, a 2008-2009-es tanévtől pedig a mesterfokon is. - A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) vezető testülete a napokban hozott dön­tést a szakindítási kérelmekről - tájékoz­tat a Bölcsészettudományi Kar dékánja, dr. Berta Árpád. - Ez azt jelenti, hogy el­dőlt, milyen képzési területen és képzési ágban, milyen alapszakok indulnak, és melyik egyetemi részleg szakmai irányí­tásával. A döntést hosszas és körültekin­tő előkészítő munka, szakmai egyeztetés előzte meg: a főiskolai kar és az egyetemi karok párhuzamos tanszékeinek oktatói közösen dolgozták ki az új szakok prog­ramját és közösen indítják ezeket. Az úgynevezett szak-gazdai feladatkört, va­gyis a szakmai irányítást az eddig párhu­zamosan létezett szakok esetében az egyetemi részlegek látják el. - Szervezeti szempontból nem lesz semmilyen változás - mondta dr. Ga­lambos Gábor főigazgató. - A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar oktatói részt vesznek az alapképzésben egyetemi kollégáikkal együtt, nyilvánvalóan az ed­diginél jóval szorosabb együttműködés­ben. Olyan szakok esetében, amelyek eddig is csak a főiskolai karon léteztek ­ez nem kevés, összesen 13 - természete­sen a JGYTFK a szak-gazda. Ilyenek ­egyebek mellett - a tanító, a gyógypeda­gógus, a testnevelő-sportmenedzser, a rekreáció-, életmód- és egészségfejlesz­tés, az ének-zene, a vizuális kultúra, az A tanárképző főiskola a speciális szakokon marad „szak-gazda" Fotó: Miskolczi Róbert idegen nyelvi képzések nemzetiségi szakirányai. A pedagógusképzésben pe­dig hosszú távon is kitüntetett helyze­tünk lesz. - Minden képzési ágban vannak úgyne­vezett főtárgyak - magyarázza dr. Kluko­vits Lajos, az SZTE Természettudományi Kar dékánhelyettese. - A matematikai alapképzésben például két ilyen főtárgy oktatásának szakmai vezetője is a főisko­lai tanszékről lesz. Ezt csak azért emlí­tem, hogy alátámasszam: szakmai szem­pontok alapján dőltek el szakmai és admi­nisztratív irányítási kérdések. Azt is fon­tosnak tartom elmondani, hogy a közeljö­vő változásai szervezeti változásokat nem jelentenek és semmiféle egzisztenciális problémát nem okoznak az oktatók köré­ben. SULYOK ERZSÉBET JÖVŐKÉP A világért sem mondaná ki egyetlen egyetemi-fö­iskolai vezető sem, pedig logikusan következik a változásokból: a bölcsészkar és a természettudo­mányi kar, valamint a főiskolai kar párhuzamos tanszékei néhány év múlva alighanem megszűn­nek párhuzamos tanszékekként funkcionálni. Egyelőre megmarad ugyan a szervezeti különál­lás. ám az új szisztéma olyan fokú együttműkö­dést követel az oktatóktól - mintha egyugyan­azon tanszéken dolgoznának. A jelenlegi főiskolai oktatók egy része idővel nyilvánvalóan az egyete­mi tanszékekre kerül, de az is elképzelhető, hogy új egységként kapcsolódnak az egyetemi tanszé­kek közé. Mindenesetre az eddig párhuzamos szakokon 2006-tól az egyetemi karoké lesz a szakmai-adminisztratív irányítás, a beiratkozok pedig az egyetemi karok - és nem a főiskolai kar - hallgatói lesznek. A belvíz hasznos is lehet - mondja a szakember Szúnyog Zoltán négy évtizede dolgozik a vízügyben A belvíz nemcsak akkor okoz gondot, ha túl sok van belőle, de akkor is, ha nincs. Hiszen tá­rozva öntözési lehetőséget biz­tosít aszálykor, halgazdasági je­lentősége is van, s vizes élő­helyeket teremt a veszélyezte­tett élővilágnak - hívja föl a figyelmet Szúnyog Zoltán víz­építő mérnök, az Atikövizig ügyeletvezető-helyettese, aki négy évtizedes munkája elisme­réseként rangos szakmai díjat vehetett át a környezetvédelmi és vízügyi minisztertől a víz világnapja kapcsán. Jó negyven éve dolgozik a vízügy­ben Szúnyog Zoltán vízépítő mérnök, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársa. A Sajó Elemér-díjat Budapesten, a Ter­mészettudományi Múzeumban vette át Persányi Miklós környe­zetvédelmi és vízügyi miniszter­től. A legtöbb időt a vízrendezés területén töltötte a szakmában, így az egyébként is időszerű bel­vízhelyzetről, s az ezzel kapcsola­tos szemléletváltásról kérdezzük. Azt mondja, az éghajlatváltozás, az aszályos nyarak gyakoriságá­nak fokozódása a belvízzel kap­csolatos közgondolkodás átalakí­tásának szükségességével is jár. A belvízmentesítés - az idei tavasz is mutatja - továbbra is nagyon fontos feladat, ám nagy szükség lenne az ilyenkor fölhalmozódó, a folyókba továbbított belvíz­mennyiség tározására is. Az Ati­kövizig területén összesen mint­egy 32 millió köbméternyi belvíz tározására nyílik lehetőség, és 18 millió köbmétert lehet ideiglene­sen elhelyezni. A tározott víz nemcsak öntözésre használható - ha egyébként minősége erre megfelel -, hanem jelentós terü­letek mikroklímáját is kedvezően befolyásolja. De ha a talajvízszint visszahúzódtával jórészt ki is szá­rad nyáron a tározó, azért tocso­gók visszamaradnak, s mindez biztosítja számtalan állat- és nö­vényfaj számára a szükséges, ideiglenes vizes élőhelyet. juk, egy háromholdas kaszálója, ahonnan az állatállományának Szúnyog Zoltán vízépítő mérnök a környezetvédelmi és vízügyi minisz­tertől vette át a szakmai díjat a víz világnapja kapcsán Fotó: Miskolczi Róbert Miért hálád vontatottan az új belvizes tározók kialakításának ügye? Sík vidéken viszonylag se­kély tározókat lehet létrehozni, kellő mennyiségű víz tartaléko­lásához nagy terület kell, és ez olykor érdekütközésekkel jár. Hi­szen, ha valakinek van, mond­NAGY VIZEKKEL KÜZDÖTT - Már gyerekkoromban nagy hatást tett rám a vizes munka, akkoriban mérték az algyői fő­csatornát - mondja a kiskun­dorozsmai születésű szakem­ber. Az 1964-es, s a hetvenes árvízvédekezésben a Kö­zép-Tisza vidékén vett részt 1980-ban került vissza Sze­gedre. - 1999-2000-ben, amikor novembertől májusig folyamatos volt a belvízké­szültség, szinte csak köszönni látott otthon a család - mond­ja. Akkor minden rekordot megdöntött a belvízmennyiség - több mint százezer hektár került belvíz alá az Atikövizig területén. És hátravolt még a cianidmérgezés és az áradás. szükséges egész évi szénát be­szerzi, nem örül, amennyiben a területet még május végen is víz borítja. Megoldást jelent, ha a kérdéses területeket az állam megveszi - s a nemzeti parkok egyre több pénzügyi lehetőséget kapnak a tarozásra alkalmas helyszínek megvásárlására. Az Atikövizig területén Pálmonos­tora térségében, Bács-Kiskun és Csongrád megye határán már létrejött az első belvízi tározó, s újabbakat terveznek a Csongrád alatti, sóstói területeken. A szegedi Fehér-tavon kimon­dottan belvízzel számoló, és azt mindig igénybe vevő halgazdál­kodást folytat a Szegedfish Kft. Az őszi lehalászáskor évről évre leeresztett tavakat tavasszal - ha van természetes vízlefolyás a környékről - belvízzel töltik föl az algyői főcsatornán keresztül. Ez is mutatja: a belvíz hasznot jelenthet - ha elvezetik onnan, ahol nincs szükség rá, oda, ahová kell. ECS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom