Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-03 / 52. szám

At lfilll<k-npl Pflll iflpip pcak 47 ára inhh Az IGNIS 1,3 literes, 93 lóerős WT motorja kiemelkedik a kategória kínálatából. MA lunio IICI cyy IUCJC uaali ac áld JUUU A blokkolásgátló (ABS) fékeröelosztoval (EBD) ós a kétoldali légzsák minden Kívül stílus, vidámság és kaland. modellben alapfelszerelés. Belül erő, biztonság és kényelem. fC* TŰZÖfl VÍZ6H •MEGYEI TÜKÖR» CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 3. Országossá vált pályázat Altalános iskolások képregényei Városi versenynek indult, de hantar országossá nőtte ki magát az Arany János Altalános Iskola képregényíró pályázata. A beérkezett munkák a pedagógusok szerint egyfajta látleletet adnak a gyerekek világából. Több mint száz pályázat érkezett a szegedi Arany János Altalános Iskola által rendezett képregény­versenyre. A megmérettetést ere­detileg a városban tanuló általá­nos iskolások számára írták ki, ám miután a felhívás az inter­netre is felkerült, az ország szá­mos más városában is megmoz­dultak a diákok. Ez volt ugyanis az első alkalom, hogy az idén be­vezetett mozgókép és médiais­meret tantárgyhoz kapcsolódóan ilyen kreatív versenyen vehettek részt. Kissné Gera Ágnes, az iskola igazgatója elmondta, bár a tan­tárgyat csak a legfelső évfolyam­ban tanítják, a versenyen negye­dikesektől a nyolcadik osztályo­sokig bárki részt vehetett. Ne­vezni egyénileg és csoportosan is lehetett, és témában, technikai megvalósításban szabad kezet kaptak a gyerekek. A díjazáskor azonban külön értékelték a raj­zos és a fotós műveket. - A képregény történetét a leg­többen saját mindennapi életük­ből merítették - mesélte az igaz­gatónő. - Volt, aki azt rajzolta meg, hogyan és miért nevezett be a versenyre. Egy csoport az osz­tály hóemberépítéséből kreált történetet, valaki a macskája egy napját fotózta végig, de akadt olyan pályázó is, aki az egész csa­ládját bevonva egy otthoni dísz­letek között megvalósított bank­rablásból írt képregényt. A pedagógusok úgy tapasztal­ták, a gyerekek a pályázatban azt a lehetőséget látták, hogy mesélhetnek magukról. Éppen ezért kevés volt a beérkezett munkák között a mese és a fik­tív szereplő. Az elkészült kép­regények így egyfajta látleletet is adnak a gyerekek világából, amelybe a szerelem éppúgy be­letartozik, mint a televízióban látott erőszak. A szervező isko­la a sikert látvaAnár most elha­tározta: jövőre ismét megren­dezi a képregényversenyt. Ak­kor azonban valószínűleg már meghatározzák a témát, vala­mint a megvalósítás lehetséges technikáit is. T.K. Labdából vizet Szent Lászlóról azt tartja a vallásos legenda, hogy sziklából fakasztott vizet. Akkor még kősziklákkal játszadoztak az emberek. Ha én most azt monda­nám, próbálta volna meg teniszlabdából, föltehe­tően agyban gyönge embernek tartanának. A lab­da arra való, hogy pattogjon, hagyhatnánk a vizek fakasztását másra, de egyik kedves kisvárosunk­ban szemtanúja voltam a minap, több hektónyi vizet eresztettek le a kis kerék pattogóról. Állítólag már az ősember rájött, ha ferdére szerkeszti kicsi kalyibája tetejét, jobban lefolyik róla a víz. Terjedelmes levelekkel, zöld ágakkal takarta le az ősi fedélszéket, hogy a hetes eső se nézze ürgének, és ne öntse ki alóla. Mintha elfe­lejtette volna az emberiség ezt a legősibb trük­köt, egyre-másra kísérleteznek építőink a lapos tetővel. A szóban forgó kedves kisváros buszvá­rójának a tetejét ráadásul teknövé képezték ki. Fineszes fifikával úgy szerkesztették meg, hogy az egyik sarkából folyjék le az összes esővíz, és szépen folydogált is addig, amíg valamelyik játé­kos kölök föl nem rúgta a labdát. Ott is maradt. Az elhárítás pofonegyszerű módját láthattam. Kivonult a szemetes konténe­rek szállítására rendelt böhömnagy autó, két em­berrel, és egy harmonikaként tologatható létrá­val. Fölmentek mindketten, és mit látnak sze­meik1 Munkaidejéből kitellett, a csinos kis te­niszlabda odakecmergett a lefolyóhoz. Rácsü­csült a lefolyóra. Hasonlíthatott az én fejemben megtelepedő zölddióhoz, amelyik húsz évvel ez­előtt elzárta az átjárót. A kegyes műtét most csak annyihói állt, hogy lábbal kipöccintették a lab­dát, és mint a Niagara, zúdult alá a rengeteg víz. Állítom, nem agyvíz volt. Békés emberek in­tézték. nem lázadoztak. Ezt a munkát utalták ki nekik, el is végezték becsülettel. Alászálltak, és elkezdtek labdázni idelent. Talált labda aranyat ér. Meg nem állhattam szó nélkül: - Rendes helyen szájkosarat szoktak borítani a cső szájára. - Rendes helyen, uram 1 Hol él maga 1 Köszönöm, idelent még. H. D. Haditervvel készült a nyugdíjas asszony Húsvéti kívánságokat teljesített Márkakereskedőink: Hódmezővásárhely, SUZUKI TAKÁCS Szántó Kovács János u. 108. Tel.: 62-246-199 • Szeged. PÉCSKAI AUTÓHÁZ Dorozsmai út 6. Tel.: 62-493-369 • SUZUKI SZENTGYÖRGYI KFT. Dorozsmai út 17-19. Tel.: 62-554-300 • VESZPRÉMI AUTÓSZALON KFT. Algyői út 65. Tel.: 62-473-000 • Szentes, BUDAFER RT. Vásárhelyi u. 116. Tel.: 63-561-360 Múzeumban a Paprika utcai, régi húsipari gépek Füstölődik már a sonka Bükkfahasáb füstöl az első és hátsó sonkák, májas hurka, sza­lámi, kolbász, szalonna alatt az alsóvárosi Paprika utcában. Egy tizennyolc kilós hátsó sonka épp füstölésre vár. Szoboszlai Szabó László hentes-mészáros­niester - régi szegedi húsipari dinasztiából - már csak füstö­léssel foglalkozik. Régi gépeit, eszközeit - még nagyapja sze­rezte be, az akkori csúcstech­nikát jelentették a negyvenes években - a szegedi múzeum­nak adományozta. - Amióta eszemet tudom, bükk­fát használunk füstöléshez. Ez adja meg az igazi ízét a húsnak ­mondja Szoboszlai Szabó László hentes-mészárosmester a kisfüs­tölő mellett, az udvaron. A nagy­füstölő zárva - nincs, ami füstö­lődne benne. Hentes-mészárosi iparengedélyét néhány éve adta vissza a mester, mivel egyre ke­vésbé érte meg foglalkozni e tevé­kenységgel, húsfüstölést azonban mais vállal. - Tizennyolc kilós - mutat egy malomkerék-méretű sonkát. ­Most hozta a kuncsaft. Két hétig állt sóban, négy és fél hétig páejé­ben. A jó páeléhez tizennégy-ti­zenötféle fűszer kell. Ami sem­miképp sem maradhat ki belőle, a só, bors, köménymag, fokhagy­ma, babérlevél; vannak, akik nem pácolják a füstölnivalót, csak sózzák. Maga a füstölés egy A FÜSTPAC NEM TERJEDT EL Igaz-e, hogy a mai élelmiszeripar­ban a füstölés nem is igazi füstö­lés, „füstpác" helyettesíti? „Két­ségtelen, létezik eljárás, mikor úgynevezett füstoldatot porlaszta­nak a levegőbe, illetőleg kevernek a húsmasszába, ez azonban nem terjedt el. ízhatása nem teljesen olyan, mint a tényleges füstüléssel készült terméké" - tudtuk meg lankóné Forgács Judittól, az SZTE élelmiszeripari kara élelmiszer­technológia és környezetgazdálko­dási tanszékének megbízott veze­tőjétől. A nagyipari füstölés, példá­ul a Picknél is, teremméretű, egy­szerre akár több tonna terméket is befogadó, zárt térben történik - ki­sebb mennyiségek esetén füstülő­szekrényeket alkalmaz a húsipar. A füstöt élelmiszer-ipari célra kidol­gozott. speciális füstgenerátor ál­lítja elő. szabályozott-ellenörzött körülmények között. A Délmagyarország és a Délvilág nyugdíjas előfizetői között min­den héten egy harmincezer fo­rintos vásárlási utalványt sorso­lunk ki. Ezúttal a szegedi Hilák Lajosnénak kedvezett a szeren­cse, aki tegnap konyhaszékeket, ruhaneműt és élelmiszert vásá­rolt egy szegedi áruházban. E heti Telekosár játékunk nyerte­se a szegedi Hilák Lajosné Rózsi­ka, aki jókora bevásárlólistával a kezében indult el kiválasztani a család ajándékai. Endre fia rög­tön a bejáratnál szert tett két be­vásárlókocsira. Cetlijük tetején ugyanis három konyhaszék sze­repelt, ezek kerültek fel a na­gyobb szállítójárműre. - Borzasztóan örültem a 30 ezer forintos utalványnak - kezdte mesélni olvasónk a család szom­bati programját. - A fiaimat és két unokámat is megkérdeztem, mi­lyen kívánságaik vannak húsvét­ra. Mindannyian végiggondoltuk, mire lenne szükségünk, aztán a hét végén buszra ültünk, és kijöt­tünk az áruházba. A kiválasztott árukról itt helyben listát írtam. Nem pusztán nézelődtünk, ha­nem a lehető legnagyobb precizi­tással készülődtünk. Rózsika egymás után feljegyez­te - nem csoda, hiszen könyvelő­ként dolgozott egy téeszben évti­zedeken át -, kinek mire van szüksége, mennyibe kerül és hány darabot fog vásárolni belőle. Mire Hilák Lajosné és fia előre lemérték a székek helyét Fotó: Schmiőt Andrea tegnap valóban nekifoghattak a vásárlásnak, a nyugdíjas asszony már felkészült pontos haditervé­vel és útvonalvázlatával együtt. - Henrietta unokám óvodás, ő kókuszos desszertet kért. Dani már iskolába jár, neki csokinyu­szit viszek - nézett Rózsika a fel­sorolásra. - A másik fiam far­mernadrágot szeretne, fel is pró­báltattam vele szombaton, me­lyik méret jó rá. Magamnak egy rövid ujjú kék blúzt választot­tam, hozzá egy világos nyári nad­rágot. Meg is találtam azonnal, ahogy bejöttünk. A három fémvázas konyhaszé­ket szintén pontosan a tervek szerint lemérték, és otthon be­igazították a helyét a konyhaasz­tal alá. Régi műanyag székeiket cserélik le vele. A húsos pultnál Rózsika és Endre ugyancsak ha­tározott mozdulatokkal vezé­nyelte a vágást, mérést és csoma­golást. Találtak megfelelő szalá­mifélét is. Csupán a húsvéti füs­tölt kötözött sonkát hiányolták, ám azon kívül minden ünnepi hozzávalót beszereztek. - Három éve fizettünk elő a Délmagyarországra - számolt utána az asszony. - Noha .azelőtt évtizedekig mindennap megvet­tük és olvastuk, csak nemrég csodálkoztunk rá, milyen sokféle kedvezményt kaphatunk előfize­tőként. És még ilyen nagyszerű meglepetések is érhetnek! DOMBAI TÜNDE ilyen nagy sonka esetében négy-öt napig is eltart. A húsnak a füst ízt és színt ad, és tartósítja is - a kellőképpen elő­készített és füstölt sonka még ok­tóberben is sonka. Lehet szelni, mint régen - na, gyerünk a kamrá­ba, ott függnek a rúdon a disznó­vágás származékai -, vágjunk reg­gelire egy szelet sonkát. Legkeve­sebb füstölési időt a májas hurka és a disznósajt igényli, azoknak két nap is elég. Esős időben tovább szükséges füstölni, száraz időben hamarabb érvényesül a füsthatás. A füstölőben sosem aludhat ki a tűz - akárhányszor éjfélkor, meg hajnali háromkor kel a mester. A korán, illetve későn kelések azonban egyre ritkábbak: évről évre kevesebb a füstölnivaló. - Akinek ma nincs nyolcvan­ezer forintja, akár ki se menjen az állatpiacra. Ennyi kell egy százharminc-száznegyven kilós sertés megvételéhez, földolgozá­sához. És ennyi pénze nagyon kevés embernek van, errefelé leg­alábbis. Sokszor csak néhány ki­ló, vásárolt termékkel érkezik a megrendelő - beszéli a hen­tes-mészáros. Kérdjük, nem a hűtőládák elterjedése, a táplálko­zási szokások megváltozása mi­att csökken a füstölési igény - s a fejét ingatja. Van egy sok éve ki­alakult igénylői köre, és tudja, a csökkenés okai anyagiak. - A háború előtt nagy hizlal­dánk volt, jelentős, akkoriban legmodernebbnek számító fel­dolgozóüzemmel, Alsóvároson. Nagyapám alapította, idősb Szo­boszlai Sándor. Üzletünk pedig a Centrum áruház helyén állt ­halljuk. Az államosításkor elvet­tek mindent a családtól, az apa az Élikerhez került, maga Szo­boszlai Szabó László a Picknél lett ipari tanuló, ott dolgozott több, mint húsz évet, s mikor már lehetett, kiváltotta az ipar­engedélyt. Az egészből mára csak a húsfüstölés maradt. Fia, s szin­tén hentesmester bátyjáé, bár ki­tanulta a szakmát, másutt he­lyezkedett el. - A dinasztia régi húsipari esz­közei, gépei a Móra Ferenc Múze­umban találhatók, meg a Pick-múzeumban is - beszéli Szo­boszlai mester. - Jött Lele József, a múzeum szakembere, aki köny­vet is írt húsipari témában, és kér­dezte, megvannak-e még az egy­kori gépeink, s a múzeumnak adományoznám-e őket. Mond­tam, örömmel. De olyanok is akadtak, amelyeket már koráb­ban odaadtam más szakmabeli­eknek. Máig működnek valahol. F.CS. Szoboszlai Szabó László nagyapjának még nagy húsipari cége volt Alsóvároson Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom