Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-17 / 63. szám

mxm FELSŐOKTATÁS ÉS TUDOMÁNY • SZERKESZTŐ: HEGEDŰS SZABOLCS KALMAR LASZLO CENTENÁRIUMA A matematikai zseni, avagy Mór Alszakáll játékai Száz évvel ezelőtt született Kalmár Lász­ló (képünkön), a számítástudomány ha­zai úttörője. A matematikai logika és al­kalmazásai, a kibernetika, a számítástu­domány és a matematikai nyelvészet te­rületén iskolateremtő tudósra számos rendezvényen emlékeznek. Bár haragudott érte, hogy az újságírók így keresztelték el az általa és mun­katársai által épített elektronikus szá­mológépet, „a szegedi logikai gép" fo­galom lett. Legendárium kerekedett köréje. Akárcsak építőjének személye köré: Szegeden szinte minden tudo­mány-közeli, egyetemi embernek van legalább egy, de inkább több „Kalmár Laci bácsi-története". Centenáriumára - 1905. március 27-én született - a Kalmár László In­tézetben Szabó Péter Gábor készít elő egy kiadványt. Részint a hagyatékából válogatott levelek lesznek benne - má­sok mellett Rédei Lászlóhoz, Rényi Alfrédhoz, Riesz Frigyeshez, Fejér Li­póthoz, Erdős Pálhoz, Szele Tiborhoz, Túrán Pálhoz, Varga Tamáshoz írt opu­szok. Mintegy 700 levelező partnere volt, hazai és külföldi matematikusok. A tudománytörténészeknek valóságos kincsesbánya. Szerepel a könyvben egy interjúrész­let: Horányi Özséb kérdezte a szegedi professzort azzal az ambícióval, hogy oszlassa a matematika körüli míto­szokat. A legjobb helyre fordult: Kal­már László - a többi mellett - egye­dülálló pedagógiai-didaktikai érzékkel rendelkezett. így beszélt erről: „Mindig azt tartottam, hogy az egyetemen az a feladatom, hogy nehéz kérdéseket könnyűvé tegyek a tanítványaim ré­szére... Cikkeim egy részében nem annyira új eredmények közlésére, ha­_nem valaminek a megmagyarázására, népszerűsítésére törekszem. Többek között ezek révén értem el, hogy Ma­gyarországon sikerült a matematikai logikát meghonosítanom, annak el­lenére, hogy a matematikusok körében EMLEKEZNEK A Szegedi Szalon vendégei, egykori kollégái, tanítványai - Csörgő Sándor, Csákány Béla, Csernay László, Csirik János, Makay Árpád, Muszka Dániel, Varga Antal - Kalmár Lászlóra emlékeznek március 18-án este 7 órakor a Bartók művelődési központban. Kalmár emlékkiállítás nyílik a TIK-ben március 29-én, ahol a számítástechnikai gyűjte­mény darabjai is megtekinthetők. Emlékülést rendez a SZAB-székházban a Kalmár In­tézet április 2-án. Kalmár-napok lesznek Budapesten és Debrecenben április 6-8-án. A FIZIKAI VERSENY DÖNTŐJÉT SZEGEDEN TARTOTTAK Kísérleteztek a diákok nagy volt az ellenszenv vele szem­ben." Ő maga beszélt a legérzékletesebben a tudományáról is: „Mint mondtam, kezdett izgatni, hogy mire használják a matematikai logikát, és ez lassanként odáig fajult, hogy ma már a számítás­tudományt vallom saját tudományte­rületemnek, főleg a programozási nyelvek elméletét. A matematikai nyel­vészettel is csak egy ideig foglalkoz­tam, fölvázoltam a problémákat a nyelvészeknek... A programozási nyel­vekkel viszont nagyon sok teendő van még, és általában a számítástudomány terén. A matematikusoknak csak aránylag kis része tudja, hogy mi az a számítástudomány, de ők is lenézik..." Önéletrajzok is napvilágot látnak a centenáriumi kötetben, a sok közül négy. Beszédes évszámok állnak alat­tuk: 1939., 1951., 1966. és az utolsó év: 1976. „Kisgyermek koromban órákat töltöttem számlálással: mon­dogattam, hogy egy, kettő, három, sokszor több ezerig. Még az iskola előtt megtanultam összeadni, kivon­ni, szorozni, osztani. A szorzás úgy kezdődött, hogy egyszer megkérdez­tem Piroska nővéremtől, hogy hány nap volt eddig, mióta a világ világ... Legnagyobb hatással fejér Lipót pro­fesszor volt rám... Azok voltak a leg­érdekesebb előadásai, amikor vala­mit már befejezett és nem akart újba kezdeni és mesélt a legutóbbi olvas­mányáról, ami hatással volt rá. Ezzel olyan távlatokat nyitogatott az em­ber előtt, amit akárhány előre jól át­gondolt, szabványos előadás sem tu­dott nyújtani." Szenvedélyesen szerette az „elme­mozdító" játékokat. A hagyatékából származó 140 notesz lapjain szám­talan anagramma, kecskerím, mne­motechnikai versezet szerepel, és per­sze: csacsi-pacsi. Ilyenek: „Szilfa galy­lyáról kívánkozó sokat utazó ágynemű. Sz, V. Megoldás: Szil ágjáról epedő / Világjáró lepedő". A szegediek közül nagyon sokan is­merték, tisztelték, szerették. Csak az nem biztos, hogy mindenki tudja, ki volt valójában - Mór Álszakáll? S-E. Amerikai jogi képzés indul Toledóban, Szeged testvérvá­rosában járt nemrég a Szegedi Tudományegyetem négy vezető­je. Szabó Gábor rektor, Badó Attila rektorhelyettes, az össze­hasonlító jogi intézet igazgató­ja, Falkay György, a gyógysze­résztudományi kar és Szabó Im­re, az állam- és jogtudományi kar dékánja három felsőoktatá­si intézményt látogatott meg: a Toledói Egyetemet, a Lourdes Főiskolát és a Bowling Green Állami Egyetemet Ennek során együttműködési megállapodást írtak alá a közös jogi képzésről, melynek keretében szeptem­bertől kétéves kiegészítő ameri­kai jogi stúdium indul a szegedi ÁJTK-n. Az országban egyedül­álló oktatást a már évek óta si­kerrel működő német és francia jogi képzés mintájára szervezik: a toledói egyetem professzorai egyhetes blokkokban ismertetik meg a szegedi hallgatókkal az amerikai jogrendszert. A hallga­tók a képzés végén a Toledói Egyetem által kiadott diplomát kapnak. Badó Attila szerint nagy a kereslet az amerikai jog­rendszert ismerő szakemberek iránt A Toledói Egyetem az SZTE Gyógyszerésztudományi Kará­val is együttműködési meg­állapodást kíván kötni első­sorban közös kutatási prog­ramok, valamint oktató- és hallgatócsere-programok indí­tása érdekében. Az erről szóló dokumentumot várhatóan a to­ledóiak szeptemberi szegedi látogatásakor írják majd alá. Békéssy IMSZIÓ István és Bustya Áron, a verseny első helyezettje Szatmári Sándor tanszékvezetőtől veszi át a neki járó díjat FOTÓ: FRANK YVETTE Fizikai kísérleteket mutattak be közép­iskolások a múlt hét végén, a szegedi egyetem kísérleti fizikai tanszéke által kiírt országos verseny döntőjén. Ezen azok vehettek részt, akiket a korábban benyújtott írásbeli dolgozataik alapján kiválasztott a zsűri. Múlt szombaton tíz diák mutatta be egyenként körülbe­lül negyedórás kísérletét. Közülük a bajai Szent László Művelődési Köz­pontot képviselő Békéssy László István és Bustya Áron közös munkáját ítélték a legjobbnak a bírálók. Ók - felkészítő tanárukkal, laloveczki Józseffel és Tél Tamással együtt 25 ezer forintos juta­lomban részesültek. A második helyen a soproni Széchenyi István Gimnázi­um két tanulója, Horváth Dóra és Ko­vács Gábor végzett (felkészítő tanáruk lang Ágota), s ezzel 15 ezer forintot kaptak. A harmadik helyre szegedi diá­kok kerültek: Lajkó Anett és Valaczka Ilona a Karolina Gimnáziumba jár, s felkészítő tanárukkal, Teiermayer Atti­lával 10 ezer forintos jutalomban ré­szesültek. A díjakat Szatmári Sándor egyetemi tanár, a kísérleti fizikai tan­szék vezetője adta át. TELEGDY GERGELY AZ EGYETEMI HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT UJ ELNÖKE Több kollégiumi helyre lenne szükség Telegdy Gergelyt választotta elnö­kének a Szegedi Tudományegye­tem hallgatói önkormányzata (EHÖK). Az ötödéves joghallgató a kollégiumi férőhelyek bővítésén túl a diákok érdekképviselet szerve­zetének ismertségén javítana. Telegdy Gergelynek volt ideje bele­tanulnia a hallgatói érdekképvise­leti munkába. A Szegedi Tudo­mányegyetem jogi karán most ötödéves diák két esztendőn ke­resztül vezette a kari hallgatói ön­kormánytatot (HÖK). Az elmúlt hónapokban pedig az universitas tizenegy karán kampányolt, hogy az összegyetemi hallgatói önkor­mányzat (EHÖK) egyik elnökjelölt­jeként megismertesse programját diáktársaival. Az ígéreteket a jövőben lehető­sége lesz valóra váltani, miután az EHÖK választmányának ülésén a tizenegy karról delegált képviselők többsége őt szavazta meg elnök­nek. Telegdy Gergely megreformál­ná az internet felhasználásával működő egységes tanulmányi rendszert (etr), így a diákok ezen keresztül tudnának beiratkozni, s tanulmányi ügyeiket is az etr se­gítségével intézhetnék. Ez az elnök szerint nekik és a tanulmányi osz­tályok munkatársainak is meg­könnyítené a dolgát. Az etr-t ugyan Szegeden kezdték tesztelni, de más városokban már naprakészebb programot használnak. Hiába épí­tettek bele például órarendet, ez a funkció Szegeden nem működik. Az új elnök a kollégiumi hely­zeten is javítana: növelné a fé­rőhelyek számát, a meglévő szo­bákat pedig felújítaná. - Tudom, hogy ez elsősorban Telegdy Gergelynek többéves gyakorlata van az érdekképviseleti munkában FOTÓ: KARNOK CSABA pénz kérdése, de az Ötthalmi kol­légium 600 új férőhelyének kiala­kítása meghatározó lépés lehet az egyetem számára. A Belvárosban széttagozódtak a karok, itt viszont igazi centrum, valódi campus jö­hetne létre - véli Telegdy Gergely. ­Fontos, hogy az universitas-szem­lélet erősödjön a hallgatókban, le­gyenek büszkék rá, hogy a Szegedi Tudományegyetemen tanulnak. Az elnök azt is fontos céljának tekinti, hogy a hallgatók az ed­diginél jobban ismerjék és hasz­nálják az EHÖK szervezeteit, a kül­ügyi, a kulturális, a jogi bizottságot és a tanulmányi tanácsadó szol­gálatot. Több speciális kérdésben ­ösztöndíj, szociális támogatás - a kari hallgatói önkormányzat az il­letékes, de például a külföldi ösz­töndíjak ügyében vagy tanulmányi tanácsért érdemes az EHÖK-höz fordulni. Hogy a karok fölötti ön­kormányzat ismertebb és népsze­rűbb legyen a hallgatók körében, megújul az EHÖK honlapja, le­velezőlisták indulnak, melyekre te­matikusán lehet feliratkozni. Telegdy Gergely szegediként a diploma megszerzését követően is szeretne a városban maradni és jogászként dolgozni, de az egyetem után egyelőre nem kíván politikai vagy közéleti pályára lépni. G. ZS.

Next

/
Oldalképek
Tartalom