Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-04 / 53. szám

PÉNTEK, 2005. MÁRCIUS 4. • KAPCSOLATOK" 3 Ütős árak minden hónap utolsó péntekén^gjf Érdemes benézni MA FOLYTATJAK Nem fejeződtek be tegnap a demonstráló gazdák és az agrártárca megbízottai közötti egyeztető tárgyalások a fővárosban. Lapzár­takor jelezték: az egyeztetések addig tarta­nak, amíg a küldöttségek tagjai úgy érzik, hogy frissek és dönteni tudnak az adott kér­désekről. Jakab István, a Magosz elnöke sze­nnt a tárgyalások konstruktívak és szakmai mederben folynak, a demonstráló gazdák képviselői mindent megtesznek azért, hogy megoldás szülessen a vitás kérdésekben. Szegeden április 22-én, a Vásárhelyi Pál Utcában (a volt konzervgyár területén) nyíló QEVtiP- \ f 3 RUHÁZATI ÁRUHÁZBAN ÜZLETHELYISÉGEK KIADÓK Érdeklődni napközben, 9-18 óra között a 30/388-5370 telefonszámon. űtogsp* Gumiabroncsban a leg.. Folytatás az 1. oldalról A mínuszok sem tántorították el a tüntető­ket. Az ugyancsak mártélyi Bugyi László megjegyezte, hogy megszokták a hideget, hi­szen ha kell, akkor mínusz huszonöt fokban is kint dolgoznak. - Hoztunk magunkkal ke­nyeret, szalonnát és kolbászt. A család pedig MAKÓN IS TÜNTETNEK Az országos gazdademonstráció támogatására Makó térségében is félpályás útlezárást tartanak, elsőként vasárnap reggeltől késő délutánig, a 43-as főútvonalon - tájékoztatták lapunkat a szervezők, a gazdaköröket képviselő Mikulán László és Szabó Sándor, illetve Nagy-György Jó­zsef helybeli gazdálkodó. A gyülekező az Aradi ut­cai régi vásártéren lesz reggel nyolckor, ahonnan a résztvevők fél kilenctől vonulnak Apátfalva irá­nyába. A palotai útnál a makóiakhoz csatlakoznak a pitvarosi, a királyhegyesí és a csanádpalotai gazdák is, majd Magyarcsanádon túl délután öt-hat óráig elállják munkagépeikkel a főútvonal egyik sávját. A helyi demonstrációt a szervezők a következő napokban is megismétlik, mindaddig, amíg nem születik megállapodás a kormánnyal. meleg vacsorával vár otthon - mondta. Azt szeretnék, hogy ugyanannyi pénz járjon ne­kik, mint uniós társaiknak. Hiszen például a holland királynő olaszországi szőlőültetvé­nye után is kap támogatást. Egy kék kezeslábasba öltözött, magyar zászlót lengető fiúcskát kézen fogva vezetett édesanyja a traktorok mellett. - Tanyai gye­rek, edzett! - válaszolta mosolyogva Török Margit arra a kérdésünkre, miszerint fázik-e a kicsi. A 13 hónapos csöppségnek nem ez az első „tüntetése". Tavaly szülei pólyásként vitték fel a pesti demonstrációra. Petikének is hoztak curnis üvegben ebédet Kopáncsra, és a kocsiban tették tisztába. A réteges ruha nem teljesen véd a hideg el­len, ezért a gazdák az út szélén tüzet gyújtot­tak. Egyikük motoros fűrészt és poroltót is hozott magával - az összeszedett ágakat gyorsan felaprították, s a lángok eloltása sem okozott gondot. A vásárhelyi idősebb Szél Istvánt unokája is elkísérte. Dél körül a család nőtagjai is megjelentek, s ételhordóban elemózsiát hoz­tak a tüntető férfiaknak. A zöld Aro motor­háztetője hamar asztallá változott, s Szélék innen fogyasztották el a fasírtot, krumplipü­rét és savanyú paprikát. - Addig tüntetünk, amíg nem érünk el eredményt, vagy a mező­gazdasági munka nem szólít minket a föl­dekre - nyilatkozta a legidősebb Szél. Az egyik demonstráló szerint ma felemelő érzés Magyarországon parasztnak lenni. Ugyanis a fővárosban nem csupán rengeteg ci­vil, hanem a rendőrök is barátságosan fogadták őket. A Kopáncsnál demonstráló 140 gazda bí­zik abban, hogy hamarosan megállapodás szü­letik, s nem hiába fagyoskodtak idáig. KORMOS TAMÁS Jobboldali hozzászólás nélkül fogadták el a megyei költségvetést Némaságot fogadott az ellenzék Ellenszavazat és ellenzéki hoz­zászólás nélkül fogadta el a me­gyei közgyűlés az idei költségve­tést: a konzervatív képviselők ugyanis kikapcsolták szavazógé­peiket, s bár végig ott voltak, nem nyilvánítottak véleményt. Nógrádi Zoltán azt mondta: azért döntöttek így, mert lapunk tegnapi jegyzete rendbontónak állította be a megyei ellenzéket. Tegnap óta nem megbízott, ha­nem megválasztott igazgatóként vezeti a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel kórházat dr. Baráth Lajos. A megyei közgyűlés 22 igen, 0 nem és 13 tartózkodó szavazattal választotta őt az intézmény veze­tőjévé. A másik pályázóról, Kávási Mihályról - aki korábban hosszú ideig volt a kórház gazdasági igaz­gatója - már nem szavaztak. A képviselők ezután a rendőrség, a határőrség és a polgárőrség tájé­koztatóját tárgyalták. Ebédszünet után került szóba az az előterjesztés, ami miatt leg­utóbb félbeszakadt az ülés. A jogi és ügyrendi bizottság elnöke, Piri József terjesztette elő a közigazga­tási hivatal új állásfoglalásának is megfelelő javaslatot, miszerint a közgyűlés jóváhagyja a Frank Jó­zsef elnök és a Szenczi Divizor Kft. által korábban megkötött szerző­dést: így törvényessé válik a könyvvizsgáló cég megbízása. Ba­Jáspiri Csaba most is azt kérte, hogy a közgyűlés állítson föl eseti bizottságot annak kiderítésére, terheb-e személyi felelősség az el­nököt, Ott József alelnököt és Gazdag Jánost, a pénzügyi bizott­ság elnökét amiatt, hogy - mint a közigazgatási hivatal is leírta ­törvénysértően működött a köz­gyűlés. Az ellenzéki javaslatot 16 igen, 17 nem és 4 tartózkodás mellett elvetette a közgyűlés. Ez­után kért szót Nógrádi Zoltán, és arra emlékeztetett, az ellenzék mindig szót emelt, amikor tör­vénysértést észlelt, a többség Nem hallgatni - beszélni Lehet, tényleg vannak olyan újságírók, akik büszkék, ha írásuk ­úgymond - beleszói a politikába. Én inkább azok közé tartozom, akik ilyenkor feszengenek, rosszul érzik magukat. Sajnálom, hogy a megyei közgyűlés ellenzéki frakciója az én tegnapi írá­somra hivatkozva maradt néma akkor, amikor a költségvetésről kellett dönteni. Bár amit írtam, az kritika volt, kétségtelenül: sokszor rosszul éreztem magamat az utóbbi hónapok megyegyű­lésein, úgy láttam - s talán nem csak én hogy az ülésen fölve­tődő ügyekről lehetne higgadtabban, nyugodtabban is beszélni. Ismétlem: beszélni. Nem hallgatni. B.A. azonban sohasem fogadta el a ja­vaslataikat, és most a megyei lap­ban megjelent jegyzet is rendbon­tónak állította be a konzervatív frakciót. Ezért úgy döntöttek, ki­kapcsolják szavazógépeiket, nem szólnak hozzá, nem szavaznak az ülés hátralévő részében. Talán lesz üzenetértéke annak, hogy a de­mokratikusan megválasztott köz­gyűlésben az ellenzék hallgat. Ezt követően a többségi frakció és több térségi képviselő szavaza­taival sorra fogadta el a közgyűlés a hátralévő előterjesztéseket, ja­vaslatokat - a költségvetéshez írásban benyújtott ellenzéki mó­dosító indítványok kivételével. Megszületett az idei büdzsé rende­lete, módosult a közigazgatási hi­vatal által kifogásolt szervezeti és működési szabályzat, döntöttek a szegedi repülőtér fejlesztéséről, el­fogadták a makói kórház 2009-ig szóló szakmai tervét - amelyről az ellenzéki képviselők szerdai sajtó­tájékoztatójukon azt mondták, nem fogják támogatni, a létszám­leépítés, az ágyszámcsökkentés és a privatizáció tervezett módja mi­att. Az ülést követően megkérdez­tük a történtekről Nógrádit, aki azt mondta: tényleg rosszulesett neki a vélemény. A következő ülé­sen természetesen már elmond­ják az álláspontjukat az előterjesz­tésekről. Más képviselők úgy vélték: az ellenzék passzív rezisztenciáját el­sősorban nem a jegyzet váltotta ki, hanem az, hogy a közigazgatási hivatal új, március 2-án kelt állás­foglalása nem az ellenzék vélemé­nyét támasztotta alá. BAKOS ANDRÁS Bevásárolhat lapunkkal Lapunk népszerű Telekosár-já­tékának e heti nyertese Sallai Imre hódmezővásárhelyi olva­sónk, aki 30 ezer forintos vásár­lási utalványát jövő héten csü­törtökön költi el a Metró Áru­házban. A megbeszélt időpont­ban autóval megyünk érte, és haza is visszük. A játékra az új­ságban megjelenő jelentkezési szelvény kitöltésével és elküldé­sével nevezhetnek a Délmagyar­ország és a Délvilág nyugdíjas előfizetői. Nemzeti bál Kisteleken Jótékonysági bált rendez holnap este 7 órától a Fidesz-MPSZ Csongrád Megyei Női Tagozata Kisteleken, a Közösségi házban. A rendezvény bevételéből - a ha­gyományoknak megfelelően ­többek között nyugdíjasokat, nagycsaládosokat, intézménye­ket és hajléktalanokat támogat­nak. A megoldás SULYOK ERZSEBET Úgy saccolják a szakemberek, hogy egy-két tonna vegyszerma­radványos paprika van bennünk. Eloszolva. Semmi vész tehát, hiszen egy embernek egy hét alatt száz kiló vegyszeres zöldpapri­kát kellett volna elfogyasztani ahhoz, hogy súlyosabb tüneteket produkáljon. Megnyugodtam. Ennyit egy paprikaevő versenyző se tudna le­nyelni - akinek ugyebár az ár nem számítana, hiszen nyilván szponzorálnák. Nekünk, hétköznapi paprikaevőknek az ár is szá­mít, úgyhogy még inkább megnyugodtam: az én köreimben nem­igen vettek marokkói paprikát. Télidőben savanyú káposztából nyerjük ki a C-vitamint. De banánt - azt eszünk. Es a banán legnagyobb hazai forgalma­zója ugyanaz a cég, amelyik most.- mellékes tevékenységképpen - a marokkói paprikát terítette. Puff neki! Most dobjam ki a ba­nánt! Amit egy olyan-boltban vettem, amely ahhoz a hálózathoz tartozik, amelyik vásárol ettől az importőrtől ? Előbb utánaolvasok a témának, végtére a banánt se adják in­gyen. Azt írja az újság: a paprikatermesztésben nem használatos az a vegyszer, aminek a hatóanyagát most kimutatták a marokkói paprikában (ezért is nem vizsgálta benne a beszállító). A termelő szerint átfújta a szél a szomszédos parcelláról. A szakértő viszont tagadja, hogy szélfújásos technológiával ennyi méreg beépülhet a paprikahúsba. Magyarán: valaki hazudik. A folytatásban némi büntetéspénzt fizet majd a cég - és minden megy tovább. Rágcsálunk, mélán és feszt, mi mást tehetnénk, hisz enni ­kell. A vegyszermaradványok pedig fölhalmozódnak a szervezetben. Összeadódnak más vegyszerekkel. Mígnem úgy festünk, mint egy veszélyes anyagokat tároló, két lábon járó hordó. Es akkor már csak azt kell kitalálni, hogyan szabaduljunk meg veszélyes hulladék-magunktól. A háromkilós tápai kenyér legendája A tápai sütőműhelyben a ha­gyományos technológiát köve­tik. Az 1952-ben Balázs Bálint alapította pékségben valamikor négy-, öt- és hatkilós cipókat sütöttek a falazott magyar fa- és széntüzelésű kemencében, amit 1990-ben bontottak el. Hírmondónak a fogalommá vált háromkilós vekni maradt. A kenyérsütés időigényes, ha lel­kiismeretesen végzik és gyorsító vegyszerekkel nem avatkoznak be. Balázs András sütőműhelyé­ben már délután egy órakor hoz­zálátnak a kovász készítéséhez. Nagy odafigyelést igényel, hiszen ezen múlik, hogy milyen lesz a végtermék minősége. - A kovász élesztőből, vízből és lisztből áll össze, aminek állandó­an mérik a hőmérsékletét. A fehér kenyérnél hat-nyolc óra az erjedé­si idő, a rozsosnál majdnem más­fél nap - mutat a dagasztóban pi­henő kovászra este tízkor Kárpáti János műhelyvezető, aki 25 éve dolgozik itt. Elárulja, az igazi rozs­kenyér szürke. A barnás színűek általában cikóriával színezettek. - Nem nagy ördöngösség: az íz­letes kenyérhez lelkiismeretes munka, odaadó figyelem kell ­veszi át a szót a tulajdonos. - A dagasztáson kívül itt minden kézzel készül. Kurunczi Antal dagasztó mester már azt vizsgálja, az előző napi szállítmánnyal milyen hszt érke­zett. Azt mondja, mostanában nem volt baj a minőséggel, de csak néhány sütés után derül ki, mit kell változtatni keverés közben. A háromkilós ideális bélzetének az a titka, hogy lassú dagasztással ké­szül. így nem fordul ki a héjából és megőrzi tartósságát. Amikor kész a dagasztás, vagyis hozzáadták a kovászhoz a fennmaradó lisztet, a tésztát rövid ideig pihentetik. Éjjel 11 óra körül két fiatalem­ber, Rácz József és Barna Péter hozzálát a formázáshoz. Több mint tíz éve dolgoznak itt, s bű­vészmutatványnak beillő ügyes­séggel szaggatják ki a tésztát. Józsi a dagasztóból kiszakít három kiló és huszonöt deka anyagot, amit mindig feldob a mérlegre. - Nem sokat szoktam tévedni, de meg­nyugtatásképpen kell a kontroll. Aztán odahajítja a tésztát a hsz­tes nyújtódeszkára, Peti elé, aki egyszerre két kenyeret formáz. ­Hajtás, nyomás, hajtás, nyomás... - ismételgeti, miközben kipróbál­hatom, hogy nem is olyan egysze­rű a mutatvány. Minden három­kilósnál nyolcszor végre kell hajta­ni a műveletet, majd a formázóko­sárba kerül a tészta. Ott pihen há­romnegyed órát, s éjféltájban kez­dődhet a vetés, amit ma már egyetlen iskolában sem tanítanak. A kétrészes falazott gőzkemen­cébe Józsi és Peti négy méter hosz­szú sütőlapáttal rakják be a vekni­ket. Peti a formából ráborítja a la­pát végére a tésztát, Józsi körbe ke­ríti lisztes vízzel, húz a közepére egy hosszú és a két végére egy-egy rövidebb csíkot. Erre azért van szükség,' hogy ne repedjen szét a tészta. Aztán becsúsztatja a 230 fokra felfűtött kemencébe. - Amikor a lapátot kihúzzuk a kenyér alól, hirtelen gyors mozdu­latot kell csinálni, hogy ne ragad­jon oda. Gömbérzéket és ügyessé­get igényel. A műhelyben hatan tudják megcsinálni, mind itt ta­nulták nálam - magyarázza Ba­lázs András, miközben figyeljük a vetést, amit a két pékmester fél óra alatt befejez. Ezután szűk egy órát sül a kenyér, hajnal egy óra tájban pedig elkészül a vastag hé­jú, ropogós, tápai háromkilós, a kenyérlegenda, amit napokig jó­ízűenlehet enni. CS. G. L. Száznegyven gazdálkodó tüntetett Kopáncsnál Traktorok álltak a 47-esen A legifjabb „tüntető", a mindössze 13 hónapos Peti már rutinosnak számít Fotó: Tésik Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom