Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-03 / 52. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 3. »KAPCSOLATOK» 17 1 CJt 1 1 / i JOGÁSZ VÁLASZOL 1 CJt 1 1 Dr. Juhász György Tibor Felszámolás és a regisztrált hitelezők „Tisztelt Ügyvéd Úr! Ismereteim szerint a felszámolás alatt álló adós vagyonát a felszámolóbiztos értékesíti és a befolyt pénzeszközt a bejelentkezett és „regisztrált" hitelezők között felosztja. A hitelezői igény bejelentésével egyidejűleg regisztrációs díjat kell fizetni. Kérdéseim: 1. A regisztrációs díj mértékét, kiszámításának módját a fennálló rendelkezések hogyan szabályozzák 1 2. Mi történik azok igényével, akik előre nem tudják a regisztrációs díjat befizetni ? 3. Mi az eljárás azon követelések érvényesítésére, amelyeknél már bírósági eljárás van folyamatban 1 4. A bírósági ítéletre alapozott követelést is kell regisztráltatni és erre is fennáll díjfizetési kötelezettségi" (Név és cím a szerkesztőségben) Tisztelt Olvasó! A felszámolás során a kijelölt felszámoló a bejelentett és elismert igényeket a jogszabályban meghatározott részletes sorrend szerint elégíti ki. E sorban a felszámolás költségei állnak elől és az egyéb követelések zárják a sort, amibe az átlagember követelései, mint például vételár-követelés is tartoznak. Ezek a követelések csak a késedelmi kamat és késedelmi pótlék, továbbá a pótlék és bírság jellegű tartozásokat előzik meg. A hitelezői igényt a felszámolás cégközlönyben történő közzétételét követő 40 napon belül kell bejelenteni. A negyven napon túl, de egy éven belül bejelentett követeléseket a felszámoló nyilvántartásba veszi, de csak akkor elégíti ki, ha az összes tartozás kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. Erre a gyakorlatban nem szokott sor kerülni. A követeléseket a felszámoló nyilvántartásba veszi, ennek feltétele, hogy a hitelező a követelése 1 százalékát, de legalább 1000 forintot és legfeljebb 100 ezer forintot a bíróság gazdasági hivatala által kezelt elkülönített számlára - a bírósági ügyszámra hivatkozással - befizessen és ezt a felszámolónak igazolja. Az 1 százalékot a tőkekövetelés után kell számítani, azaz a kamat után nem kell külön regisztrációs díjat fizetni. Aki nem tudja vagy nem akarja befizetni a regisztrációs díjat, annak követelését nem veszik nyilvántartásba, így később esélye sincs, hogy követelése legalább egy részét megkapja. A befizetett regisztrációs díjat a felszámoló egyéb követelésként veszi nyilvántartásba. Nem kell regisztrációs díjat fizetni, ha követelésünk a felszámolás során felmerült költségekből adódik vagy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet terhelő tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés, továbbá a mezőgazdasági szövetkezet tagja részére a háztáji föld vagy termény helyett adott pénzbeli juttatás, amely a jogosultat élete végéig megilleti. A regisztrációs díjat a zárómérleg benyújtását megelőzően fizethetjük be. Ez gyakran csak egy évvel a felszámolás kezdetét követően történik meg. Egyebekben a díj befizetése alól felmentést, kedvezményt nem kaphatunk. A kielégítési sorrendnél vagy a regisztrációs díj megfizetésénél nincs jelentősége, hogy a követelést bírósági ítélet alapozza meg. Elegendő, ha követelésünket, igényünket a felszámoló elismeri. Ennek hiányában természetesen pert kell indítanunk. Amennyiben felszámolás alatt vagy előtt álló társasággal szemben van követelésünk, mindig tájékozódni, mérlegelni kell, hogy érdemes-e további költségekbe vernünk magunkat, van-e remény a jogos követelésünk tényleges érvényesítésére, behajtására is. Színház, etika és környéke Székhelyi József és Korognai Károly vitáját olvasva az ember azt gondolhatná, valamilyen magyar dráma két szereplőjét látja - ám igazi színdarabban ezt a két ripacs szerepet szerintem egyikük sem vállalná. Talán már nem is fontos, hol és hogyan kezdődött ez a méltatlan vita, pár dolgot azonban érdemes leszögezni. Mindenekelőtt azt, hogy mindketten jobban tennék, ha a magyar színházművészetbe fektetnék az újság hasábjain megtapasztalt többletenergiáikat. Mert nem értem, évekkel az események után miért kell Korognainak - Szeged bukott polgármesterével egyetemben - sajtótájékoztatót tartania -, ha bizonyos események joggal fájnak is neki. S nem értem, a jelenlegi direktornak miért kell méltatlan vádaskodásokba belemennie - ráadásul olyan ügyben is, amiben a Korognaira olvasott hibát Székhelyi ugyanúgy elköveti. A szép magyar valóságnak megfelelően Korognak pénzügyi vizsgálattal nyírták ki, az alapvető etikai problémákról nem esett szó csak Székhelyi övön aluli megjegyzésében, miszerint az előző direktor „idehozta a feleségét dívának". S ha már itt tartunk: ha történetesen az igazgató felesége is színész, ki várhatná el, hogy ne alkalmazza a társulatban? Az viszont a ló túlsó oldala, ha egy 40 éves nővel a 14 éves feanne d'Arc-ot játszatja el teljesen hiteltelenítve ezzel egy egyébként kitűnő előadást. Visszatérve az etikai problémákra: nem szeretnék egyenlőség jelet tenni Korognai és Székhelyi színpadi működése közé, hiszen utóbbi klasszissal jobb színész, ugyanakkor általában aggályosnak tartom, hogy az igazgató más szerepeket is játsszon - a szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. Ha már Székhelyi a Janikát emlegette: ez az előadás nemcsak azért volt Korognai működésének (egyik) mélypontja, mert egy gyenge dráma még gyengébb előadását láthattuk, hanem a már említett etikai megközelítés miatt is: hisz teljesen hiteltelen, ha az igazgató családi vállalkozását látjuk a színpadon. De ugyanígy abszurdunknak kellene lennie), amikor a direktor előbb a vendég társulatvezetőjét ölelgeti a szabadtéri színpadán civilben, majd két perccel később a torony tetejéből, immár a darab szereplőjeként szónokol narrátorként, fehér lepedőbe burkolózva - ahogy ezt Székhelyitől láttuk tavaly nyáron. Az igazgató a színpadon nem egy szereplő a sok közül - őt sokkal nagyobb fegyelem övezi. S szereplése csak akkor igazolható, ha olyan kimagasló alakítást nyújt, amire azt lehet mondani: erre senki más nem lett volna képes a társulatból. Hát erről egyikük esetében sincs szó. Minden más színpadi (rendezői, dramaturgi, stb) szerep csak azt sugallja: az igazgató, pozíciójából fakadóan szerepeltetheti saját magát - felturbózva ezzel a szűkös direktori fizetést. A színház működtetése sok pénzt emészt fel Fotó: Miskolczi Róbert Korognai színházába számolatlanul öntötte az előző önkormányzat a pénzt, s ne tagadjuk, hogy láttunk is emlékezetes produkciókat. Székhelyi színháza sokkal racionálisabb gazdálkodásra van kényszerítve, nem is hozott még nagyobb sikert a működése. Néha azt is érezhetjük, a jelenlegi önkormányzatnak nyűg az a szféra, ami nem hoz, csak visz, ám mégis túlzás lenne azt a következtetést levonni, hogy egyenes összefüggés van a költségvetés nagysága és a művészi színvonal között. Nevetséges az a számháború is, ami az előadások tekintetében folyik: természetes, hogy sokkal több pénzből több előadást csinált Korognai, ugyanakkor bohókás, hogy miután egy-egy időszakban szinte semmi sem történik Székhelyi színházában, azért magas előadás számokat olvasunk. Ezekben benne van a Filharmónia hangversenye éppúgy, mint valamely nagyvállalat estélye. Az egész, mostani Székhelyi-Korognai vitának nem csak az a tanulsága hogy mindkettejük számára jobb lett volna, ha meg sem szólalnak, s nem rombolják ezzel a még esetleg létező nimbuszukat. Sokkal inkább érdemes azon elgondolkodni: miért kell egy színidirektor működésének az önkormányzati ciklushoz alkalmazkodnia, azt sugallva ezzel, hogy politikai pozícióról van szó? S miért van az, hogy a rendszeresen tapasztalható - fentebb is említett etikai problémák nem kerülnek felszínre, viszont, ha valakinek a személye fölöslegessé válik, attól pénzügyi botrány kreálásával „szeretnek" megszabadulni. S e tekintetben sincs különbség a pártok kötött... MAGYARI ELŐD, SZEGED A fürdőkről - Szegeden és máshol Bízom benne, hogy a fürdőfejlesztések elvi hasznosságán senkivel sem kell vitatkoznom. Ha a fürdők közvetlen nyereséget nem is hoznak, mindenkeppen jó ötlet a fejlesztésük, a kiváló termálvizeink kihasználása a sportolás, a szórakozás, az egészség megőrzése és visszaszerzése szempontjából. Egyrészt mint szegedi lokálpatrióta, másrészt mint „amatőr tájkutató" talán érdemben hozzá tudok szólni a témához. (Például az elmúlt két évben az ország 46 fürdőjében jártam, ebből 27-ben először.) Büszkén mutatom a vendégeimnek a felújított Anna-fürdőt kívülről, amely a város ékszere. A termál osztálya viszont kicsi és kevés a szolgáltatása, a wellness osztály pedig csak kevesek szórakozása. A „Gomba" kiszolgáló részlege már a tervezése miatt is kritikán aluli. A többi szegedi fürdő (a sportuszoda, a Liget-fürdő, a Partfürdő és a Sziksós-tó) szolgáltatásban szintén nagyon részleges. Mondhatni szegényes. De milyen is lenne egy teljes szolgáltatás (a kényelmes öltözőn, tusolón, büfén stb. túl)? Legyen benne uszoda, tanuszoda, csecsemőmedence, Wellness, szauna, élményfürdő, gyógyvizes forró és melegvizes medence, gyógykezelések, s mindez télen is. Nagy minőségi ugrás a téliesített (sátras) megoldással szemben az állandó fedett medence. Érdekes és sikeres módszer viszont az épüA megye fürdői közül kiemelkedik a mórahalmi Fotó: Gyenes Kálmán lettel körbevett, de nyitott tetejű medence (pl. Hajdúszoboszlón vagy Pesten a Széchenyiben és a Lukácsban). Természetesen nagyon ritka, hogy minden egy helyen van. Talán közel jár hozzá Bük, Harkány, Hajdúszoboszló, Debrecen, Gyula, Orosháza-Gyopáros. Monumentális élményfürdők vannak Győrben, Kehidakustályban, Zalaegerszegen, Hajdúszoboszlón, Debrecenben, Tiszaújvárosban. Szeged elérhető közelségében, csodálatos természeti és műszaki adottságok mellett kényelmesen fürödhetünk Békéscsabán vagy Gyomaendrődön. Az általam ismert fürdők összehasonlításában kiemelkedik a mórahalmi. Egyelőre méretben elmarad még a közepesektől is (pl. Pápa, Cegléd, Cserkeszőlő, Hódmezővásárhely), mégis a felsorolt szolgáltatások többségével rendelkezik. „Medencés gyógyvizes tangentor"-t meg nem is láttam még máshol. Többek között egy kápolna szépségű üvegablakos terem medencéjében gyógyvizes sugármasszázs van. (A legtöbb helyen ezt még a kezelőkádakban is csak „normál" vagy klóros vízzel végzik.) A vendégek szempontjából az a jó, ha kevesen vannak, a gazdaságosság szempontjából meg ha sokan. A magam részéről télen és nyáron is elviselhetetlen zsúfoltságot tapasztaltam pl. Bükön, Kiskunmajsán, Tiszakécskén, Hajdúszoboszlón. Egyes német vendégek már tudják ezt és átszoktak például Nádudvarra. Nagy a verseny a termálvizek gyógyvízzé való kinevezésének területén, mert a fürdők anyagi helyzetén a társadalombiztosítás javíthat (a kezeléseknek „csak" a 15%-át fizetik a betegek). Más kérdés ennek a nagy ellátórendszernek a „gazdaságossága". Összefoglalva a javaslatom és a kívánságom csak ennyi: mindenkinek több fürdő, kevesebb gyógyszer, kevesebb műtét! KELEMEN GÁBOR, SZEGED Európából Európába a demokratizálódásért A Szeged Biztonságpolitikai Központ, ismert alapelveiből kiindulva, olyan nagyszabású projekt kidolgozását tűzte ki célul, amely elősegíti a regionális együttműködést, a tolerancia és a biztonság erősítését. A közelmúlt délvidéki eseményeit figyelembe véve kiemelten fontosnak tartjuk a fenti alapelvek gyakorlati megvalósításának felgyorsítását. A problémákat azonban lehet - és kell is - kezelni. A Szeged Biztonságpolitikai Központ a kérdéskör alapos megismerése, feldolgozása és a válságok megakadályozása céljából elindítja az Európából Európába névvel jelzett projektjét. Többek között ezzel az akció- és rendezvénysorozattal olyan kedvező feltételeket kíván teremteni a régióban, amelyek révén feloldódhatnak e feszültségek és azok súlyos következményei - az etnikai konfliktusok. Ennek érdekében szólítjuk meg a régió civil szervezeteit, az önkormányzatokat, a közép- és felsőfokú oktatási intézményeket. Ezek képviselőivel különféle szemináriumokon, kerekasztal-beszélgetéseken, konzultációkon és konferenciákon taglaljuk a mindanynyiunkat foglalkoztató témát, és igyekszünk fellelni a legoptimálisabb megoldásokat. A Magyar Köztársaság külpolitikai tevékenységének sarkalatos eleme az az őszinte törekvés, amely hozzáférhetővé teszi a szomszédos országok számára hazánk EU-integrációs tapasztalatait, és tanácsokkal látja el a csatlakozásra váró államokat. Magyarország őszinte törekvését próbáljuk érzékeltetni ezeken az összejöveteleken, azt a markáns elhatározást, hogy segítünk a környezetünkben lévő országoknak a demokratizálódási folyamatok felgyorsításában, azok hatékonyabbá tételében. Vonatkozik ez kiváltképpen Szerbia és Montenegróra, valamint a közelmúltban a demokrácia gyorsabb megvalósítására hitet tevő Ukrajnára is. A Szeged Biztonságpolitikai Központ - napi pártpolitikai törekvésektől függetlenül mindent megtesz a bizalom és a regionális együttműködés erősítése érdekében. A civil szervezet erejével azt kívánja elérni, hogy a régió országai minél előbb érjék el azt a fejlettségi szintet az élet minden területén, hogy az Európai Unió tagjaivá váljanak. Az Európából Európába projekt alapvető célja, hogy érvényt szerezzen a demokratikus törekvések kiteljesedésének, ezáltal pedig a toleráns, az őszinte, az egymás megbecsülésén nyugvó társadalmi viszonyok létrejöttének. TÓTH LÁSZLÓ ELNÖK