Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-26 / 71. szám

KULTURÁLIS MELLÉKLET MINDEN SZOMBATON SZIESZTA NAPI MELLEKLETEK Hétfő A DÉL SPOfTHA, Kedd Szerda Csütörtök Péntek WWW.DELMAGYAR.HU SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS * 2005. MÁRCIUS 26. 1990-BEN 20-40 SZÁZALÉKOS ÁREMELÉSEK INDÍTOTTÁK EL A KAMPÁNYT Tizenöt éve választottunk először szabadon Sokan már nem, vagy alig emlékez­nek, hogy mi és hogyan történt ti­zenöt éwel ezelőtt, a Magyar Köz­társaság kikiáltása utáni és a több­párti parlamenti választások előtti napokban, hetekben. Az már törté­nelem, hogy a békés rendszerváltás száműzte az egypártrendszert, egyút­tal eltörölte a régi, és meghozta az új politikai elitet. Az első választá­sokon indult Csongrád megyei kép­viselők közül azonban már senki sem tagja a jelenlegi országgyűlésnek. A rendszerváltás idején 1990. március 25-ére írták ki az országgyűlési képvi­selő-választások első, április 8-ára a második fordulóját. Gyulay Endre me­gyés püspök az új évet köszöntő nyílt, pártokhoz szóló levelében kérte, hogy emberi méltóságban, gazdasági és szociális körülményekben jobbat, a kisebbségi politikában tökéleteseb­bet, az egyház munkájában távlatok­ban is biztonságosabbat alkossanak. „Fel a sisakrostéllyal!" - írta nem tit­koltan támogató válaszokat várva a térség legfőbb egyházi méltósága. Áremelések A január 3-án bejelentett 32 száza­lékos húsáremelés, a 250 forintos ka­raj, szűzpecsenye, sertéscomb, a 210 forintos lapocka, a 80 forinttal ol­csóbb oldalas, a 180 forintos marha­lábszár, a 130 forintos párizsi, a 40 fo­rinttal drágább olasz és a hatvannal több Zala felvágott sokkolta az embe­reket. A Pick szalámi áremelés után 460 forintba került, míg a kenyérsza­lonna ajánlott ára 60 forintba. Az élelmiszerek többsége szabadáras lett. Egyes termékek eltűntek a szege­di boltok polcairól, például rizst na­pokig nem lehetett kapni. Cukor, olaj, zsír, tej, kenyér volt, csak már jó­val drágábban kínálták, 20-43 száza­lékkal minden többe került, mint pár nappal előtte. Emelkedtek a szolgál­tatások árai is, köztük a lakbérek 35, a helyi közlekedés 45 százalékkal. Nö­vekedtek a kamatok. Az áremelés az üzemanyagokat is érintette: az extra vagy az ólommentes benzin literje 31, a gázolajé 17 forintba került. La­punkat 4 forint 30 fillérért lehetett megvásárolni, havi előfizetési díja A rendszerváltás utáni első szabad voksolás 101 forint volt. A jelentős áremelések, a növekvő munkanélküliség, az egyre több bűncselekmény mellett kül- és belpolitikai, valamint helyi esemé­nyek, botrányok foglalkoztatták a vá­lasztókat, a Csongrád megyeieket, a szegedieket is. Közben, még ha visz­szafogottan is, megkezdődött a vá­lasztási kampány. A pártok egymás után válaszoltak a püspöknek. A töb­bi párthoz hasonlóan a nemrégiben alakult MSZP-sek is támogatásukról biztosították a főpapot... Jelölés Már az év első hónapjában kép­viselőjelöltek tömegével ismerkedtek meg a választók. A különböző pártok, szervezetek sorra mutatták be je­löltjeiket, akiket az egyéni válasz­tókerületekben, illetve a területi lis­tákon akartak indítani. Január 24-én megkezdődhetett az ajánlószelvé­nyek, a kopogtatócédulák gyűjtése. A Délmagyarország egy héttel ko­rábban egyoldalú ajánlatot tett a pár­toknak, szervezeteknek, jelölteknek. Tizenöt éwel ezelőtt a jelenlegi országgyűlésnek a legidősebb és a legfiatalabb Csongrád megyei tagja sem gondolta, hogy egyszer meg­határozó szereplője lesz a magyar politikai közéletnek. GAZDAG JÁNOS (MSZP): - Akkor költöztem vissza Makóra Szolnok megyéből. Szövetkezeti elnökként dolgoztam, bár részt vettem az MSZP alakuló kong­resszusán, Makón és a környező településeken pedig fő szervezője voltam a párt helyi szervezete megalakításának, mégis, ha akkor valaki azt mondja, hogy egyszer tagja leszek az országgyűlésnek, enyhén szólva megmosolyogtam volna. 1994-ig nem is gondoltam ilyesmire. DOBÓ LÁSZLÓ (FIDESZ-MPSZ): - 1990 márciusában felvételire készültem, mivel a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium matematika-fizika szakos osztályába jelentkeztem. Az első választások időszakából a közélettel kapcsolatos emlékem nem nagyon akad. Viszont '90 őszéről van egy kedves történetem. Két óra között a matekteremben - az Aradi vértanúk terére nézett az ablaka - éppen rosszalkodtunk, és az egyik osztálytársam piros sálja csupa por, piszok lett. A becsöngetés előtt Attila kirázta az ablakon a sálat. Néhány perc múlva az igazgató oldalán megjelent egy úr, aki szerint eléggé el nem ítélhető módon vörös zászlót lengettünk a Ságváriból. Néhány percnyi kínos csönd után a történet mindenki számára derűsen végződött, amikor előkerült a corpus dellcti, azaz a „vörös zászlónak" álcázott, enyhén koszos, piros sál. Lapunk vállalta, hogy közli minden jelöltállító szervezet képviselői he­lyekre indított politikusainak listáját, bemutatja őket, beszámol rendezvé­nyeikről, programjaikról. A Délma­gyarország ajánlatát a Szegedi Ellen­zéki Kerekasztalnál ülő pártok - a Fi­desz kivételével - elfogadták. A külön­böző politikai szervezetek nemcsak választási nagygyűléseken, pártren­dezvényeken, különböző fórumokon, hanem lapunkban is részletesen ki­fejthették elképzeléseiket a gazdaság­politikáról, a szociálpolitikáról, az egészségügyről, az oktatásról. A megyében elsőként a Szabad De­mokraták Szövetsége és a Magyar Néppárt jelentette be, hogy kiket állít Csongrád megye hét egyéni válasz­tókörzetében, Szegeden (l-es, 2-es, 3-as), Csongrádon (4-es), Szentesen (5-ös) Hódmezővásárhelyen (6-os), Makón (7-es), majd a többiek is sor­ban egymás után. Durvul a kampány A kampány a finisébe érkezett, a vá­lasztások előtt három héttel a pártok képviselői egymást vádolták a válasz­tási etika megsértésével, kopogtató­cédulák meghamisításával, harsány hangulatkeltéssel. Voltak, akik azt ál­lították, egyes pártok pénzért vettek ajánlószelvényeket, mások pedig ar­ról beszéltek, hogy ember- és állator­vosok mondják meg az embereknek, kit támogassanak. Az is elhangzott, hogy „vértelen, brutális és igazságta­lan ez az ajánlásiszelvény-rendszer". Egyesek azt kifogásolták, hogy néhá­nyan már biztos jelöltségük tudatá­ban tovább „kopogtattak". Még olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy csak akkor lenne valódi esélyegyenlő­ség, ha minden pártnak lenne újság­ja. Abban mindenki egyetértett, hogy az embereknek szokatlan a többpárti kampány, nehezen igazodnak el a kö­rülöttük zajló eseményeken. Míg Csongrád megyében tizenöt éve 19 párt indult a választásokon, or­szágosan 58. A megyében a hét egyéni FOTO: DM/DV-ARCHIV \ CSONGRÁD MEGYEBOL ) BEJUTOTT KÉPVISELŐK * az 1990-es országgyűlésben név párt EGYÉNI LISTÁRÓL Bratinka József MDF Eke Károly független Király Zoltán MDF Mihály Zoltán MDF Papp Lehel György MDF Raffay Ernő MDF Szabó Lajos FKGP TERÜLET LISTÁRÓL Grezsa Ferenc MDF Kószó Ferenc MDF Pintér István FKGP Póda Jenő MDF Tamás Gáspár Miklós SZDSZ ORSZÁGOS LISTÁRÓL Annus József MSZP Géczi József MSZP 1991 februárjában MSZP Oláh Sándor FKGP Rózsa Edit SZDSZ DM grafika mandátumért végül 71 képviselőjelölt indult, azaz ennyien tudtak legalább 750 kopogtatócédulát összegyűjteni. A legtöbb, 12-12 jelölt a szegedi l-es és 3-as választókörzetben volt. A szegedi 2-es körzetben, valamint Makón és környékén, a 7-esben 10-10, a többi­ben 9-9. Szegeden egy képviselőjelölt annak ellenére nem került fel a listára, hogy rendelkezett az előírt 750 kopog­tatócédulával. A párton kívüli Tóth Károly, az ismert alkotmányjogász független jelöltként kívánt a listán sze­repelni, ám az őt támogató Néppárt ragaszkodott ahhoz, hogy a neve után szerepeljen a párt neve. Mivel ebben nem tudtak megegyezni, Tóth Károly nem került be a 3-as számú választó­körzet képviselőjelöltjei közé. Csongrád megyében 12 párt tudott listát állítani: a Hazafias Választási Koalíció (élén Ábrahám László), az SZDSZ (Tamás Gáspár Miklós), a Ma­gyar Néppárt (Förgeteg Szilveszter), Géczi is befutott 1991. február végén Géczi József is bekerült az első szabadon választott országgyűlésbe. A szegedi politikus Demény Pál halája miatt az MSZP or­szágos listájáról jutott mandátumhoz, de csak többnapos késéssel tehette le az esküt, ugyanis otthon, azaz Sze­geden felejtette megbízólevelét. az MSZMP (Krajkó Gyula), a Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt (Boross Im­re), a Fidesz (Lippai Pát), az MDF (Raffay Ernő), az MSZP (Annus Jó­zsef), az FKGP (Pintér István), az Agrárszövetség (Nagy Eluszein Ti­bor), az MSZDP (Szerencsés György) és a KDNP (Simor Ferenc). A választások előtt bombaként rob­bant a parlamentben a Németh Mik­lós miniszterelnök által bejelentette hír, mely szerint 1989. november 2-án kis híján puccsot hajtottak végre bi­zonyos Csongrád megyei MSZMP-ve­zetők, csehszlovák és román katonai segítséggel... A bejelentést az MSZMP olcsó kampányfogásnak minősítette, majd feljelentette a kormányfőt. Az ügyészség szerint a rendszerváltás miniszterelnöke bejelentésével nem követett el bűncselekményt. Elszámoltatták Komócsint és Papáit Két héttel a választások előtt az or­szággyűlés vagyonelszámoltatással megbízott bizottsága - más párt- és állami vezetők mellett - meghallgatta Komócsin Mihályt, az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának volt első titkárát és Papái Józsefet, Csongrád megye volt tanácselnökét. Be kellett számolniuk vagyoni helyzetükről, in­gatlanaikról, családtagjaik anyagi vi­szonyairól. Kiderült, egyikük sem hal­mozott fel jelentős vagyont. A pártok képviselői kampánygyűlé­seken folyamatosan hangsúlyozták, hogy békés rendszerváltást, és nem leszámolást, hanem elszámolást akar­nak. Március 12-én az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapa­tok egy része megindult hazafelé. Az ország hosszú évek után először ünnepelhette meg méltóképpen március 15-ét, az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc évfordu­lóját. Szegeden, a Klauzál téren az ellenzéki pártok közösen emlékez­tek. Előző nap ült össze utoljára a rendszerváltás előtt megválasztott országgyűlés. Az ünnep után az MDF helyi aktivistái becsomagolták a Rá­kóczi téren álló Lenin-szobrot. A finis és a választások A választások előtti napokban még valamennyi párt megpróbált szim­patizánsokat gyűjteni. Nagygyűlése­ken, fórumokon, egyéb rendezvé­nyeken igyekeztek meggyőzni a me­gyében élőket, hogy az ő jelöltjük legyen befutó helyen a 43 év után megtartott többpárti választásokon. A választások első fordulójában or­szágosan a választásra jogosultak 65,11 százaléka járult az urnákhoz. Budapesten 71,18, Csongrád megyé­ben 63,39 százalék adta le voksát va­lamelyik pártra és képviselőjelöltre. Folytatás a 10. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom