Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-25 / 70. szám

10 DÉLMADÁR 2005. március 25., péntek Húsvétkor így locsolunk mi! A benzinkutas A rendszergazda Az orvos Hátha valaki nem ismeri MEGÖL A MÉREG A férj így nyöszörög a halálos ágyán: - Drágám, be kell valljak valamit! - Mit, drágám? - Megcsaltalak. - Tudom, drágám, azért mérgeztelek meg. DRÁGA MACSKA - A következő szöveget szeretném feladni: „Kétéves sziámi macskám elveszett. A megtalálónak százezer forintot fizetek." - De uram, nem túlzás ez? - Nem, kedves barátom. Ez a macska volt a feleségem kedvence. Különben is, teljesen lakatlan vidéken ástam el. A MELEGBÁRBAN Két barát véletlenül a melegbárba megy be. Rendre megkörnyékezik őket, mígnem az egyik nem bírja tovább és odahívja a pincért. - Mi nem olyanok vagyunk, csak inni szeretnénk! Itt egy ezres, és állítsa le őket! mondja az egyik. A pincér elmegy, majd kisvártatva különböző italok érkeznek az asztalhoz, s mindenki vidáman integet feléjük, a zaklatás azonban abbamarad. A férfi megkérdi a pincért: - Miért kapunk ennyi italt, egyáltalán mi történt, hogy nem kerülgetnek? - Azt mondtam nekik, hogy maguk nászüton vannak. DISZKRÉT ÜGY Étteremben az egyik vendég véletlenül elszellenti magát. Hogy leplezze a dolgot, tologatni kezdi a széket. Erre az egyik szomszédja megjegyzi: Ugye milyen más hangja van? Belami sonkája Ide figyeljen asszonyság! Ha nem engedi el rögvest azt a sonkát, úgy szájba vágom, hogy gyorspostával hozathatja vissza a fogait a Déli-sarkról - kiabált magából és egy bevásárló kocsiból kikelve Plüss Eta. Jeles bevásárlóközpontban tette meg érne kijelentését, de a húsvétra készülődök tömegében hangja elveszett két hűtőpult között. így aztán kisebb közelharc is szükségeltetett ahhoz, hogy a „Soha ilyen olcsó áron, még sehol és senkinek! "felirattal hirdetett, sonkának látszó tárgy Etus bevásárló kosarába kerüljön. - Na, lesz a Plüss családba akkora boldogság, hogy bele se fér a fazékba - lelkendezett Eta. Ám öröme nem tartott túl sokáig, ugyanis összefutott Minek Dönciékkel, akik éppen arról vitatkoztak, tojhat-e egy nyúl 1650 forintos tojást. Ám amikor meglátták Etus sonkáját, a nyúl mint tojásgyár, lekerült a napirendről, s megkezdődött a Plüss Eta sonkájáról nyitott vita. - Csak nem ezzel akarja megmérgezni a vendégeket? - érdeklődött Minekné, született Franc Ninette, s már sorolta is az utóbbi napokban hallottakat arról, hogy Magyarországot elárasztották a hamis termékek. És élelmiszer-ellenőr legyen a kémcsőben, aki meg tudja mondani, hogy miből is göngyölték a húst a hálóba, netán sonka-é a lapocka, ami kétszer főzött előre, és háromszor sütött hátra. - Ha nem tudná, ebben a nagyon szabad kereskedelemben még a kutyából is lehet szalonna, úgyhogy jobban teszi, ha alaposan átolvas minden, a termékre felírt információt, mielőtt előre bejelentkezik a kórházba gyomormosásra - javallotta Minekné. - Teljesen igaza van, én mondom, teljesen keltette az ijedtségtől elalélt Etust, no meg a pánikot Smúz apu. ki vélemény nyilvánításától nem, viszont a közelben igenis tartózkodott. És máris sorolt rengeteg rémtörténetet arról, mivel is járhat, ha valaki nem elég megfontoltan fog hozzá a vásárláshoz. - Csak beszéljen Smúz úr, csak beszéljen, mert én is szeretnék tovább okosodni - kérlelte évtizedes ellenségét Ló Elek, ha már egyszer oly szépen összegyűlt a Zsibbadt brigádvezető, mint kocsma baráti köre a hiperszuperben. - Attól tartok, Smúznak kiszárad a szája, ha minden veszélyre fel akarja hívni a figyelmet szólt ekkor Belami. - Mert nézzünk csak végig a polcokon! Ha ugyebár kólát kívánna a gyerkőc, azt kell mondanunk, szájába ne vegyen ilyen italt, hiszen telis teli káros anyaggal, bontja a kalciumot, öli a fogakat és a csontokat. A rostos gyümölcslével csupán az a baj, hogy legtöbbjük se nem rostos, se nem gyümölcs, viszont van bennük annyi tartósítószer meg cukor, hogy rendszeres fogyasztásuk - egyesek szerint - felér a vonat alá ugrással. Aztán ki tudná megmondani, ugyan mennyi vegyszerrel kezelték azt a gyümölcsöt, ami oly piros, hogy majd kicsattan az egészségtől, ám Hófehérke kettős hátraszaltóval múlna ki a világból, ha csak egy falatot is harapna belőle - magyarázta Belami oly magabiztosan, mint aki legalább hat szakvizsgát tett élelmiszer-ellenőrzésből. - Értem már, hogy annyi ember miért olvasgatja a termékek hátára ragasztott címkéket - csapott ekkor úgy a saját, mind a közelben tartózkodók homlokára Cink Enikő. Majd őszintén bevallotta: eddig azt hitte, különösen széllel bélelt alakok körében terjedt el újság és könyvolvasás helyett a címkeböngészés, de immáron tudja: csupán azt szeretnék kideriteni, mégis mi kerül a szervezetükbe. - Gondolták volna, hogy akkor kell majd rettegnünk a kajától, amikor már annyi van belőle, hogy el sem fér a padláson. Bezzeg, amikor csak parizer, meg kettőnyolcvanas lecsókolbász fetrengett a pulton, senki nem félt attól, hogy éppen az ennivaló viszi a sírba - sírta vissza a hiánygazdálkodás csöppet sem áldásos időszakát Bika Jenő. - Tudják mit? Én - ha már egyszer húsvét jön, meg nyúl - hát tojok az egészre, és a sonkát is sonkával eszem, gyűljék csak bennem a méreg. A sonka előtt meg pálinkát iszom, hogy sonka után jobban essen a sör. Ha meg még ennyi kártékonyság sem végez velem, hát zsírral kenem be még az abált szalonnát is, mert koleszterin-túltengésre vágyom. Aztán meg süteményt tunkolok a pörköltlébe, mert még a cukorbetegség is hiányzik a repertoáromból. És ha még ezek után is életben maradok, kiírom az arcomra: kommandós kiképzésből jelesre vizsgáztam - dúlt is, fúlt is Belami. Majd nekilódult, s mire bé neje, Görcs Jolán megmondhatta volna, hány kalória is tartózkodik a Dél-Celebeszről importált mákos kolbászban, már ki is bélelte a bevásárlókocsi minden sarkát. Amikor pedig a pénztártioz érve fizetésre szólították fel, s meglátta a méteresre kunkorodó számlát, csak ennyit jajdult: - Te jó ég, s még van olyan, aki azt hiszi, hogy a sonkától fog meghalni? BÁTYI ZOLTÁN Tahógráf Tahó vidéki művházról beszélt Havas Henrik az egyik Mokkában, és a műsorba küldött - zömmel tapolcai - esemesek nyomán a TV2 úgy döntött, kiad egy közleményt Eszerint, amikor Havas azt mondta Winkler Róbertnek, hogy „Egy magyar narancsosnak szmokingban ott ülni egy tahó vidéki művházban, azért az kemény!", nem a tapolcai intézményre, az ott rendezett bokszgálára gondolt, hanem egy másik művházra, egy másik rendezvényre, egy másik műsorra, amit nem is a TV2-n látott. A TV2 elnézést kért Tapolca polgármesterétől, és az ügyet lezárta. Ezek szerint vannak bizonyos - nem Tapolcán lévő - művházak, amelyeket ezután is nyugodtan tahónak nevezhet bárki élő műsorban, merthogy a TV2-nek nincs velük szerződése. No, dehát ne búsuljatok, kedves vidéki művházak! Tessék szerződést kötni a TV2-vel, tessék véres bokszmeccseket rendezni, így hamar mentesültök a tahóság vádja alól. BAKOS ANDRÁS Pistike az órán bámulja a tanárnő melleit. - Pistike, te mit nézel? - A tanárnő melleit. - Ejnye, mindjárt kapsz egyet a szádra! - Jó, de a másikat a kezembe kérném. A feleség reggel így szól a férjéhez: - Egész éjszaka engem szidtál álmodban! Mire a férj: - Honnan veszed, hogy aludtam közben? A férfiak azért alszanak el gyorsan szex után, mert előtte fél éjszakát könyörögnek érte. Párbeszéd a férfivécében Egy férfi a nyilvános vécén éppen kényelembe helyezi magát, amikor megszólal egy hang a másik fülkéből. - Szia, hogy vagy? - Kösz, minden rendben. - És mit akarsz csinálni? - Hmm, kicsit bizarr a kérdés. Természetesen, csakúgy, mint te, végzem a dolgom! - Átmehetek hozzád? - Nem..., izé, most éppen nagyon elfoglalt vagyok! - Figyelj, később visszahívlak, mert egy idióta van a másik fülkében, és folyamatosan válaszolgat a kérdéseimre. DURVÁN Szálloda recepciójánál: - Meg tudná mondani, durván mennyi lesz a számlám? - Tízezer, te rohadék! AGYEREK ÁLDÁS A nagyságos asszony kérdezgeti az új szobalányt: - Jók az ajánlólevelei? - Igen, asszonyom, mindenütt meg voltak elégedve velem. - Főzni tud? - Tudok. - Szereti a gyerekeket? - Szeretem, de azért jobb lenne, ha az úr majd vigyázna. ÉGAKEZE ALATT A főnök benyit az egyik irodába: - Kovács úr! Már megint el van maradva a munkával? - Miért? - Három hete küldtem egy e-mailt, hogy ki van rúgva! Egy járókelő megállít az utcán egy másikat: - Ne hagudjon...az állomást keresem. - Nem haragszom, keresse. - Szomszéd, használhatnám a fűnyíróját? - Persze, csak ne vigye ki a kertemből! A DELMADÁR HETI MONDÁSA A munkahelyemen én vagyok az Isten. Mindenki tudja, hogy létezem, de még senki se látott... Kínai lakótelep Hányszor kell még szólnunk, hogy küldjék ki a lifiszerelöt?