Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-17 / 63. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 17. • AKTUÁLIS* 5 Posta, orvos, iskola és óvoda a községi minimum Több településen hiánycikk a bank A Szeged környéki kistelepü­léseken mindenütt működik ál­talános iskola és óvoda, hiszen ezek működtetése az önkor­mányzatok alapfeladatai közé tartozik. Akad olyan falu, ahol nincs gyógyszertár és bank sem, s van, ahol csak hetente kétszer rendel fogorvos. A 24 Szeged környéki települé­sen azt néztük meg, működik-e bölcsőde, van-e helyben orvosi rendelés, patika, élelmiszerbolt, posta, elérhető-e banki szolgál­tatás. Összességében elmond­ható, hogy a falvak zöme jól el­látott. Iskola és óvoda az összes kistelepülésen működik, hiszen ezeknek az ellátásoknak a biz­tosítása az önkormányzat köte­lezettsége. Nem ez a helyzet a bölcsődék esetében. Mivel a normatívát a gyermekek után nem biztosítja az állami költ­ségvetés, sok település nem tudja fenntartani a legkisebbek ellátását biztosító intézményt. Működik bölcsőde Domaszé­ken, Röszkén, Rúzsán és Sán­dorfalván. Asotthalmon szep­tember l-jétől indítanák be a csoportot, amennyiben egy pá­lyázaton pénzt nyernek rá. Ül­lésen szintén pályázati támoga­tással hoznák létre a bölcsődét. A legtöbb településen gyógy­szertár szolgálja a betegeket, pél­dául Röszkén a napokban nyílt meg az új patika. Kübekházán december 31-éig megépítik az új gyógyszertárat, amely az egész­ségügyi centrum része lesz, eb­ben az épületben működik majd a háziorvosi és a fogorvosi rende­lő, valamint a védőnői szakszol­gálat is. Öttömösön úgynevezett kézigyógyszertár működik, amelyből - a törvény előírásai­nak megfelelően - a háziorvos csak az általa felírt gyógyszert ad­ja ki a betegnek. Dócon nincs pa­tika. Öttömösön, Bakson, Kübekhá­zán, Tiszaszigeten és Dócon nem működik sem bank, sem ta­karékszövetkezet, a többi telepü­lésen zömében az utóbbi pénzin­tézet van jelen. Bankjegykiadó automata Algyőn, Domaszéken, Rúzsán, Üllésen, Tiszaszigeten és Zsombón dolgozik, Sándorfal­ván és Balástyán kettő is üzemel. Ellenben például Szatymazon a postán, nyitvatartási időben ve­hetik igénybe a lakók ezt a szol­gáltatást, Ópusztaszeren pedig már nincs automata, mert a mű­ködtető banknak nem érte meg, annyira kevés volt a tranzakció­szám. Kübekházán az önkor­mányzat a polgármesteri hivatal épületében helyezte volna el a készüléket, akár külső falbontás­sal is, de nem sikerült megegyez­niük a pénzintézettel. Minden kistelepülésen műkö­dik postahivatal, ahol a lakosság pénzügyeit is elintézheti. Élelmi­szerbolt mindenütt várja a vásár­lókat, a nagyobb falvakban 4-5 üzlet működik. Háziorvos - fel­nőtt és gyermek - minden tele­pülésen segít, ha kell, ahogyan a fogászati rendelő is megtalálha­tó, de például Öttömösön csak hetente kétszer rendel a fogor­vos. Ugyanakkor például Rúzsán városi színvonalú az orvosi Szol­gáltatás, hiszen 8 szakorvosi fel­adatot is ellátnak a doktorok. NY. É. Algyőn van bankjegykiadó automata is Fotó: Gyenes Kálmán A SZUE medencéinek korszerű tisztítóberendezése még idén elkészülhet Nem forgatják Annát, Dórát Ebben az évben lejár a töltő-ürí­tő rendszerű medencék átala­kítására adott határidő. Szege­den az Anna-fürdőben működik korszerű vízforgató, de a sport­uszoda is megfelel az előírá­soknak. A SZUE két meden­céjét idén átalakítják, a Gom­bára jövőre kerülhet sor. Szeged a Dél-Alföld fürdő- és gyógyturisztikai központjává vált az Anna-fürdő felújítása és az új szegedi fürdőkben fakadó víz gyógyvízzé minősítése óta. Azt azonban Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester is elis­merte, a szegedi fürdőkben ren­geteg fejlesztés maradt el. Idén nyáron például lejár a haladék a medencék átalakítására, a vízfor­gatók beszerelése akár százmillió forintos tétel is lehet. A SZUE-t 300 millió forintból korszerűsí­tik. Az Anna-fürdőben nem gond az előírások betartása: a gyógy­medencék kivételével a legkor­szerűbb uszodatechnikával dol­goznak. A keringetés folyamatos, a „dugót" csak évente egyszer húzzák ki, ennél sűrűbben nem kell cserélni a vizet. A gyógyvíz­zel töltött medencékben azon­ban nem működik forgató, hi­szen a tisztítószerek elvennék a víz gyógyhatását. Ezekben na­ponta csérélik a vizet. Ezzel a „trükkel" menekül meg a múlt pénteken gyógyfürdővé minősített Termálfürdő, azaz a Gomba legtöbb medencéje is az átalakítástól: Dóra vízzel töltik meg a medencéket, a gyógyvizet pedig nem kell forgatni. Bánáti Antal a Szegedi Fürdők Kft. igaz­gatója jövőre szeretné a most már hivatalosan „Termál és Gyógyfürdő" úszómedencéjét korszerűsíteni, ehhez állami tá­mogatást és addig az ANTSZ-től haladékot remél. Idén a cég minden erejét leköti ugyanis a SZUE felújítása. Az el­múlt évtizedek lemaradása után látványosan változik a szegedi fürdők állapota. Tavaly kezdő­dött a folyamat az Annával és Kulturált átjáró vezet a Forrásból a Gombába Fotó: Schmidt Andrea megszépült a Sziksóstó is. Idén a SZUE, azaz a Ligetfürdő hátsó medencéjébe csúszdákat és él­ményelemeket építenek be, elké­szül a langyos vizet tisztító be­rendezés is. Ősszel pedig az úszómedence vízforgatóját is be­szerelik. Bánáti elmondta: a vendégfor­galmon érződik a fejlesztések ha­tása. A SZUE látogatottsága a le­fedés óta - az ott igénybe vehető szaunának is köszönhetően - je­lentősen nőtt. Terveik szerint Újszegeden egy egységes fürdő­komplexumot hoznak létre. A Ligetfürdőben a sportolni vágyó­kat és a mozgalmas élményfür­dőt keresőket várják. A szomszé­dos Partfürdőre mehetnek azok, akik nyugalmasabb, tágasabb környezetbe vágynak, élvezik a Tisza közelségét. A Gomba a csa­ládok fürdője, ahol azonban a gyógyszolgáltatásokat is fejlesz­tik. Valamennyi egységbe várják a szomszédos Forrás Szálló ven­dégeit is. A Forrás ugyanis Sze­gyógyító vizeink Szeged a gyógyturizmus fellegvára lehet. A kijelentést igazolta egy tegnapi sajtótájékoztató, melyen bejelentették: az Anna mellett immáron a Dóra víz is a gyógyulás minősített szolgálója. A Hotel Forrás és a termál medencék között átjárást biztosító, a múlt évben megépült folyosó kényelmesebbé te­szi a szállóvendégek számára a wellness- és gyógyszolgáltatások elérését. Ezzel együttműködés jött létre Szeged két, ezen a területen vezető intézmé­nye -a Szegedi Fürdők Kft. és a Forrás Hotel - között. A tavalyi 1,8-ról az idei hasonló időszakban 3,1-re nőtt az újszegedi szállodában töltött ven­líóaq!c7ql/ól/ --r. uugxjjxunan »¿allla. ged egyetlen gyógyszállóvá minő­sített szálláshelye. Elsősorban belföldi turistákra számítanak, akik szívesebben keresik föl a vá­ros legnagyobb szállodáját, ha tudják, mindhárom fürdőbe is bemehetnek. A „leggyengébb láncszem" Új­szegeden a Partfürdő: a vécék-zu­hanyozók elöregedtek, sok a csú­nya, régi burkolat, rozzant bódé, kopott utcabútor. Az árteret azonban állandóan ellepi a Tisza, így nagy léptékű korszerűsítést nem érdemes végrehajtani. Évente tízmilliós nagyságrendű költséget jelent a terület meg­tisztítása a folyó visszahúzódása után. A medencék gyógyvízzel feltöltve azonban megfelelnek a higiéniai előírásoknak. Itt olyan apróságokkal tudják a vendégek kedvét szolgálni - tette hozzá Bá­náti -, hogy újra kínálnak meleg harapnivalót, ehhez egy csupasz betonplaccra fabódéban látvány­konyhát telepítettek. M. B. I. Megyei jogú városok képviselőinek szegedi ülése Támogatás fészekrakóknak MUNKATÁRSUNKTÓL Lakástámogatásról és a panelrekonstrukciós prog­ramról esett szó a megyei jogú városok képviselői­nek tegnapi szegedi ülésén. A Megyei Jogú Városok Szövetsége urbanisztikai és lakásügyi bizottságá­nak Botka László szegedi polgármester az elnöke. Két fő témáról tárgyaltak. Egyrészt Borsi László a lakásügyi hivatal vezetője beszélt az idei évben ta­pasztalható nagy előrelépésről. A panelrekonstruk­ciós programban Szeged most először élen jár. Ko­rábban 4 év alatt körülbelül száz lakást újítottak föl, az elmúlt 2 évben azonban majdnem ezer pa­nelt korszerűsítettek. A bérlakások száma örvende­tesen gyarapszik. Idén 128 bérlakást adnak át, eb­ből 78 teljesen, 50 részben felújított. Központi téma volt még a fészekrakó program. Szeged város már az országos szabályozáshoz ala­kította saját lakástámogatási rendszerét. Egy két­gyermekes család, ha minden kedvezményre jo­gosult és egy 7 milliós panellakást vesz, akkor másfélmillió forintot kaphat az önkormányzat­tól, 1 millió 200 ezer forint a félszocpol, a bank­tól fölveendő hitel kamata pedig körülbelül havi 34 ezer forint. így a program valóban képes a rá­szorulókon segíteni - hangzott el. Szatymazon visszaköszön a múlt Lenin utcában lakik a volt tanácselnök Lenin élt, él és élni fog - Szaty­mazon legalábbis bizonyosan. Hiába keresztelték át ugyanis a Lenint Szegedi utcára, sok há­zon még ma is ott virít a régi elnevezés. Békésen megfér egymás mellett a régi és az új Szatymazon. Gyöm­bér László, a település első embe­re mesélte, hogy a Lenin utcát a szabad választások után, az első ciklusban, 1990 és 1994 között keresztelték át Szegedi utcára. - Nem nézegettem én soha a házszámokat. Ha kint maradt Lenin, hát kint marad. A múl­tunkat nem tudjuk és nem is szabad megtagadni - fogalma­zott Szatymaz polgármestere. A Leninhez képest sokkal na­gyobb felzúdulást váltott ki a kö­zelmúltban a Hámán Kató utca átkeresztelése. Az érintett lako­sokat ugyanis felháborította, hogy az átkeresztelés után egy ki­sebb vagyonba kerülne nekik ira­taik, bankszámlájuk átíratása. - A hivatal tetőzetének felújí­tásakor a padláson megtaláltuk a régi utcanevet és a házszámot: számomra akkor derült ki, hogy ez Sztálin utca volt, s azért ilyen széles - mesélte Gyömbér László mert a dorozsmai villamost Zsombón keresztül akarták ki­hozni ide, Szatymazra. Na, akko­riban mertek csak igazán nagyot álmodni! - tette hozzá nevetve a polgármester. A még most is olvasható név­tábla szerint a Lenin, pontosab­ban a Szegedi utca 30. számú ház előtt egy nagymama játszott unokájával, az egyéves Fruzsiná­val. Kiderült, az asszony az egy­kori szatymazi tanácselnök, Fa­ragó Mihály felesége. - 1974-ben építkeztünk, akko­riban kapta ez a rész a Lenin utca nevet - idézte a múltat az asz­szony. - A rendszerváltás után kitalálták, hogy legyen más a ne­ve, de mi nem sokat foglalkoz­tunk vele, a régi alá tettük az új utcanév táblát és kész. Faragó Mihályné szerint nem az utca nevétől függ az ember élete. Az édesanyja Zsombón a Felszabadulás utcában lakik, de ott még senkinek nem jutott eszébe, hogy megváltoztassa az elnevezést. Felesleges erre köl­teni, amit szerinte az is bizo­nyít, hogy mostanában is elő­fordul: Lenin utcába címzett le­veleket hoz nekik a postás Szatymazra. A. T. J. Megfér egymás mellett régi és új: Lenin, most Szegedi utca Szaty­mazon Fotó: Karnok Csaba Energetikai korszerűsítés a kórházban Szerdán aláírták a szegedi vá­rosi kórház energetikai korsze­rűsítéséről szóló szerződést. A munka ma elkezdődik. MUNKATÁRSUNKTÓL Lapunkban megírtuk, Szeged összesen közel 370 millió forint pályázati pénzt nyert a városi kórház energetikai korszerűsíté­sére. Szerdán az intézmény könyvtártermében Botka László Szeged polgármestere és Nemesi Pál, a kivitelező Ferroép Rt. ve­zérigazgatója aláírta a korszerű­sítésről szóló kivitelezési szerző­dést. A Ferroép Rt. közbeszerzési eljáráson nyerte el a munkát, amit csütörtökön a munkaterü­let átadásával kezdenek el, és várhatóan október közepén fe­jeznek be. Elhangzott, a használati me­leg víz előállításához 800 négy­zetméter napkollektort építe­nek négy épület tetejére, a ka­zánházat felújítják, a hőköz­pontokat átépítik. Nemesi Pál vezérigazgató hozzátette: a digi­tális technológiának köszönhe­tően egy helyiségből egy moni­tor segítségével figyelemmel kö­vethető lesz az egész rendszer működése. A kórház nevében az intéz­mény főigazgató főorvosa, Pajor László hangsúlyozta, a modern rendszer kiépítésével a kórház az energetikai költségeinek a 30 százalékát megspórolja, s ezt az összeget más célokra fordíthatja a jövőben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom