Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-16 / 62. szám

SZERDA, 2005. MÁRCIUS 16. •AKTUÁLIS» 5 Több ezren emlékeztek a márciusi ifjakra az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 157. évfordulóján tegnap Szegeden. A Dóm téren látványos történelmi játékkal adóztak a hősök emlékének, a Klauzál téren a diákszónok-pályázat nyertese, Szilágyi Barbara mondott ünnepi beszédet. Idősek, fiatalok, kisgyermekes családok gyülekeztek tegnap délelőtt a szegedi Dóm téren. Tíz órakor ragyogó napsütésben kezdődött el a Talpra, magyar! című zenés történelmi játék, amely Kossuth Lajos forradalmi tevékenységéből és Petőfi Sándor költészetéből adott ízelítőt. A Kossuthot alakító Hatvani Zoltán a több ezres nézőközönségnek elmondta, közismert az a tisztelet, amely Kossuthot övezte életében és halálában. Az alföldi városok lakói őt tekintették felszabadítójuknak, hazavárták, dalokat költöttek róla, fényképét otthonaikban kifüggesztették. Az 1848-as forradalmat és szabadságharcot a kirobbanásától bukásáig elevenítette fel a táncjáték, amelyet Doktor László rendező-koreográfus vitt színre. A darabot mintegy kilencven táncos - vásárhelyi, halasi, keceli, domaszéki és zákányszéki fiatalok -, valamint a szegedi Hagyományőrző Tüzéregyesület tagjai mutatták be. Az érdeklődők összerezzentek az ágyútűzre, a forradalom bukását jelképező jelenetet pedig - amikor a nemzeti lobogók a földre kerülnek - némán nézték végig. A kisebb technikai hibák ellenére - a CD-ről nem mindig sikerült időben elindítani a következő dalt - a több mint háromnegyed órás táncjátékot vastapssal jutalmazta a közönség. Ezt követően a Panteonban megkoszorúzták Petőfi szobrát, majd a tömeg átvonult a központi városi ünnepségre. Zsúfolásig megtelt a Kárász utca és a Klauzál tér. A Himnusz elhangzása után a Kossuth Lajos szobra mellett felállított színpadon a Radnóti Miklós Gimnázium diákjai szavalták el a Nemzeti dalt. Valaki a tömegben megjegyezte, illő lett volna a verset kívülről megtanulni, nem pedig felolvasni. Ezt követően a diákszónok-pályázat nyertese, Szilágyi Barbara mondta el - sokak szerint közhelyekkel teli, mások szerint kedves - ünnepi beszédét. A Karolina gimnázium tanulója hangsúlyozta: „Érdemes hinnünk önmagunkban, egymásban és városunkban. Higgyünk abban, ha összefogunk, bármire képesek vagyunk." A szegedi gimnazista kortársaihoz szólt, amikor azt mondta: „A jövő a mi kezünkben van, nekünk kell eredményessé tenni." A diákszónok utalt arra is, hogy Szeged városának szüntelen fejlődése a forradalmi szellem öröksége. „Bár hidunk, múzeumunk, színházunk van már, mégis kell valami egészen újat alkotnunk. Ez az alkotás nem feltétlenül konkrét dolog. Egy híd, amely összeköt minket, egy kulcs, amely a zárt ajtót nyitja, egy mosoly, amely az embert erősíti. Legyünk mi ez a híd, legyünk mi ez a kulcs, legyünk mi ez a mosoly!" A középiskolás lányt az sem zökkentette ki, amikor a Klauzál tér végén elszáguldó mentőautó szirénája elnyomta a hangját. Kissé hangosabban, határozottan szónokolt tovább. Ezt követően a Pavane táncegyüttes mutatta be Kodály Zoltán Háry János című dalművéből a toborzótáncot. Botka László szegedi polgármester, országgyűlési képviselő és Szilágyi Barbara együtt helyezte el az emlékezés virágait Kossuth Lajos szobránál. Majd a pártok, intézmények és civil szervezetek koszorúztak. Az ünnepség résztvevői megtapsolták a Fidesz-MPSZ és a Fidelitas szegedi képviselőit. NY. É. FIDESZES TIZENKÉT PONT H| Emlékező estet tartott tegnap a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség szegedi elnöksége és városi frakciója a Bécsi Kávéházban. Az esten új tizenkét pontot hirdetett „Mit kíván a szegedi nép?" címmel Gyimesi László, a Fidesz szegedi elnöke és Dobó László országgyűlési képviselő. Többek között egyenlőséget szeretnének a Torony alatt, az adóterhek csökkentését, a kórházak közkézen hagyását szorgalmazzák. a pártok fáklyával vonultak Hétfőn délután a Dóm téren a jobboldali pártok és civil szervezetek tartottak megemlékezést. A vezérszónoknak felkért Koltay Gábor filmrendező betegsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen. Balogh László szegedi országgyűlési képviselő beszédében a márciusi fiatalok követeléséről, a határon túli magyarok, valamint a mai politika közötti kapcsolatról beszélt. Balogh szerint a mai magyar újságírást az elhallgatás cenzúrája jellemzi. Kalmár Ferenc önkormányzati képviselő arról szólt, hogy az ország jelenlegi vezetői aprópénzre váltják a nemzeti identitást, szembeállítják egymással az anyaországi és a határon túli magyarokat, a gazdákat a városlakókkal, a nyugdíjasokat az aktív keresőkkel, a hívőket a nem hívőkkel. Szerinte ahhoz, hogy az ország újra fejlődő pályára álljon, olyan vezetésre van szüksége, amely kiáll a nemzet érdekeiért. A szónoklatokat követően a résztvevők fáklyával a kezükben vonultak át a Klauzál téri Kossuth-szoborhoz, ahol elhelyezték a megemlékezés virágait. Tegnap este az MSZP és a Fiatal Baloldal szegedi szervezete a Széchenyi térről indulva fáklyás felvonulással emlékezett a Dóm téren az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseire. Több városatya közpénzen intézte magánügyeit Vége a képviselők magántelefon j ainak Folytatás az 1. oldalról Az öttagú MDF-MKDSZ képviselőcsoport havonta százötvenezer forintból gazdálkodhat. Szabó László - akire harmincezer forint jut - utazásainak egy részét finanszírozta a frakciópénzből. Ezek után nem elképzelhetetlen, hogy más telefonálja el a harmincezer forintos költségtérítésemet. Nem kívánom más rezsijét fizetni - nyilatkozta a városatya. Az önkormányzati képviselők nemrégiben kaptak levelet Botka Lászlótól. A polgármester arról tájékoztatta őket, hogy a hivatalban - ahol egyébként csak kódszámmal lehet telefonálni - az elmúlt hónapokban többen (dolgozók és képviselők egyaránt) indokolatlanul magas telefonköltséget halmoztak fel, ezért „szükségessé vált a telefonköltségek megtéríttetése". Március elsejétől „az önkormányzati képviselők telefonköltsége a 2005. évi költségvetés frakcióköltség rovatát fogja terhelni" - írta levélében a polgármester. Március elseje előtt a városházáról telefonáló képviselők beszélgetéseit az önkormányzat állta. Szabó László is és a városvezetők is tudnak olyan városatyákról, akik havonta több tízezer forintos telefonszámlát A FRAKCIÓK REZSIPENZE Jelenleg a képviselők alapbérként bruttó 150 ezer forintot keresnek. A frakcióköltséget a képviselők tiszteletdíjának húsz százaléka teszi ki. Ez annyit jelent, hogy az öttagú MDF-MKDSZ-frakció havonta 150 ezer, a kilencfős Fidesz-MPSZ-frakció közel 300 ezer, a tizenhét tagú MSZP képviselőcsoport pedig több mint 500 ezer forintból gazdálkodhat. hagytak maguk után. Vélekedésük szerint a képviselők nem csupán hivatalos, hanem magánjellegű ügyekben is intézkedtek. Hogy kik voltak ezek a városatyák, arra senki sem kívánt válaszolni. - Mondják azt, hogy a képviselő fizessen minden költséget, azt elfogadom, de más helyett nem kívánok fizetni hangsúlyozta Szabó László, aki felháborítónak tartja az intézkedést. Révész Mihály, az MSZP frakcióvezetője helyesli a döntést. Miért fizessen a város duplán a képviselőknek? Erre való a frakcióköltség, amit tudomásom szerint sokan benzinpénzként kezelnek. Most semmi más nem történt, minthogy ezek után a képviselőcsoport rendelkezésére álló pénzből nemcsak a technikai dolgokat (fénymásolás, papírvásárlás, pogácsa és ásványvíz beszerzése stb.), hanem a telefonálás költségeit is finanszírozzuk - hangsúlyozta Révész, aki szerint a szocialisták ki fognak jönni a pénzből. Annál is inkább, mert a vezető városházi tisztségviselők, a polgármester és az alpolgármesterek nem veszik igénybe a keretet, ők ugyanis költségtérítést kapnak - Botka László havonta kétszázezer, az alpolgármesterek pedig százhúszezer forintot. A frakcióvezető elmondása szerint havonta húsz-harmincezer forintot telefonál el hivatalos ügyekben, aminek a költségét ő állja. Szőllősi Béla, a Fidesz-MPSZ frakcióvezetője érdeklődésünkre csupán annyit mondott: Botka Lászlóval egyetért abban, hogy szabályozni kell a kérdést, ugyanakkor javasolta a polgármesternek, hogy a frakciók egyeztessenek az ügyben. sz. c. sz. A háziorvoshoz inkább csak gyógyszerért mennek Munka közben gyógyul a magyar A munkavállalók többsége inkább betegen is dolgozik, semmint hogy táppénzre menjen. Ezt tapasztalják a háziorvosok, akikhez most, az influenzaszezon beindulás után is rengetegen csak gyógyszerért mennek, otthon kúrálni már nem hajlandók magukat. Csongrád megyében februárban közel 17 ezer munkavállaló volt táppénA vezető beosztásban dolgozók, valamint a vállalkozók szinte sohasem betegek - lehetne összegezni a különböző cégek táppénzes papírjai alapján a tapasztalatokat, ám ez meglehetősen hibás következtetés lenne. 99 februárban közel 17 ezer munkavállaló volt táppénzen Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Az igazság sokkal inkább az, hogy ezek az emberek betegen is dolgoznak, és sokszor orvosuk javaslata ellenére sem hajlandók ágyban maradni. Úgy gondolják ugyanis, hogy nekik nem éri meg, vagy egész egyszerűen nem tehetik meg, hogy betegek legyenek. A Csongrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint februárban közel 17 ezer munkavállaló volt táppénzen, legtöbben a 30-39 éves korosztályból. Bár ez az időszak egybeesik a tömeges felső légúti hurutos megbetegedésekkel, ez a keresőképtelen állományban lévők összetételén nem változtatott jelentősen: a legkülönfélébb betegségek miatt kérték az érintettek, hogy otthon maradhassanak. - Megvan mindkét kezem és mindkét lábam, beszélni is tudok, vagyis képes vagyok dolgozni - érvelt mosolyogva Horváth Attila, aki magas láza és erős köhögése miatt kereste fel háziorvosát Szegeden. Elmondta: csak gyógyszert jött kérni, táppénzre nem szeretne elmenni. Manapság az orvosok gyakran találkoznak hasonló kéréssel. - Akinek fontos a munkahelye, az lehet akármilyen lázas, ragaszkodik ahhoz, hogy dolgozni akar - mondta Sövény Márta háziorvos, akinek betegei között nagyon kevés a táppénzes. - Minél magasabb beosztású valaki, annál kevésbé hajlandó otthon kiheverni a betegségét, és általában a vállalkozók sem mennek betegszabadságra. Mi csak javasolni tudjuk, hogy pihenjenek, a döntést mindenki maga hozza meg. Kivételt csak a fertőző betegségek jelentenek. Ebben az esetben ugyanis a háziorvosoknak kötelező táppénzre küldeniük a munkavállalót. Ám a többi esetben is felhívják a figyelmet arra, hogy a lábon kihordott legártalmatlanabb megfázásnak is komoly következményei lehetnek. Egy esetleges tüdő- vagy mellhártyagyulladással pedig amely egyébként az idei szezon leggyakoribb szövődménye sokkal rosszabbul járhatnak, mint ha egy-két napig ágyban maradnak. T.K. A diákszónok összefogásra szólította fel a szegedieket A fiatalok kezében a jövő A lovagrend koszorúzott, a kicsik lengették a zászlót a Klauzál téri ünnepségen Fotó: Schmidt Andrea Tiszteletbeli vásárhelyi polgárok Több mint ezer határon túli magyar kapta meg - jelképesen vagy személyesen - a tiszteletbeli vásárhelyi polgár címet tegnap a városi díszközgyűlésen. A rendhagyó március 15-i ünnepségen Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester és Tőkés László királyhágó-melléki református püspök - aki szintén megkapta a díszoklevelet - beszélt arról, mit is jelent a határon túl élőknek a vásárhelyi gesztus. A kezdeményezésre egyébként már több mint kétezren jelentkeztek a világ minden tájáról. Makón először a városban működő egyházközségek és polgári körök, majd az önkormányzat ünnepségén vehettek részt az érdeklődők. Az utóbbi rendezvényen Búzás Péter polgármester az uniós lehetőségekről, Martonosi György országgyűlési képviselő pedig a sajtószabadságról szólt. Csongrádon Mandur László, az országgyűlés alelnöke a forradalomra emlékezve úgy fogalmazott: főszereplői mind egyéniségek voltak, akik vitatkoztak ugyan egymással, de tisztelték is egymást. Szentesen az ünnepélyes zászlófelvonáshoz felsorakozott Kovács István dandártábornok, Szirbik Imre polgármester, Farkas Sándor országgyűlési képviselő és Földvári N. István rendőrkapitány. Felnőttekre és gyermekekre Tőkés László püspök gratulál az új tiszteletbeli vásárhelyi polgárnak. Középen Lázár Já- egyaránt nagy hatással volt a színvonalas ünnos polgármester Fotó: Tésik Attila nepi műsor.