Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-14 / 61. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. MÁRCIUS 7. "MEGYEI TÜKÖR* A munkaadót három hónapra mentesítik a terhek alól Az ötvenen túliak utolsó esélye A munkaadók jelentkezését várja a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ ahhoz, hogy elinduljon az 50 éven felüli munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő program. Ha állás nélkülieket kenyérhez segítenek, akkor három hónapig a munkaerő-piaci alap fizeti az alkalmazottak bér- és járulékterheit. A munkaügyi minisztérium 2004 végén határozta el, hogy idén január l-jével beindítja a próbamunkát az 50 év feletti munkanélküliek számára. Ennek az a lényege, hogy ha egy cég felvesz egy középkorú, tartósan állás nélküli férfit vagy hölgyet, akkor annak bér- és járulékterheit három hónapig a tárca fizetné. Ebben a kedvezményben azonban csak azok a munkáltatók részesülhetnének, akik vállalják, hogy legalább még három hónapig tovább foglalkoztatják a próbamunkán résztvevőket. A megyei munkaügyi központok a 2005. január 20-i állapotnak megfelelően összeállították az 50 év feletti munkanélküliek listáját korcsoport és iskolai végzettség szerinti bontásban. Ezzel párhuzamosan tárgyalnak a munkáltatókkal, felmérve az igényeket. A program résztvevőivel, vagyis a munkanélküliekkel külön megállapodást kötnek arról, mit vállalnak - milyen szakképzésben vesznek részt - saját sikeres elhelyezkedésük, tartós foglalkoztatásuk érdekében. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központtól kapott információk szerint fokozatosan vonják be a programba az érintett feleket. Jelenleg várják azon munkáltatók jelentkezését, akik alkalmaznának idősebb munkanélkülieket. A program sikere ugyanis rajtuk múlik: ha nincs állást kínáló cég, akkor nincs kit támogatni. A próbamunka elnevezésű program 2007. január 31-éig tart, s a tárca elképzelései szerint 12 ezer embert sikerül majd munkához segíteni az országban. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó bér és járulékok átvállalását a Munkaerő-piaci Alap egy önálló előirányzatából finanszírozzák, amelyre 2,8 milliárd forintot különítettek el. F.K. KÖZEL HÁROMEZREN 2004 decemberében a munkaügyi kirendeltségek 400 ezer munkanélkülit regisztráltak az országban, közülük az 50 éven felüliek száma meghaladja a 75 ezer főt (közel 19 százalék). Csongrád megyében 2004 végén több mint 17 ezren voltak munka nélkül, az ötvenen túliak száma csaknem elérte a 3 ezret, a helyben regisztráltak 17,4 százalékát. Arányuk az országos átlagnál csak alig alacsonyabb, viszont számuk a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt. I 50 EVEN FELÜLI MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA CSONGRÁD MEGYÉBEN Év munkanélküliek száma az összes állástalanok százalékában 2001 2310 15,5% 2002 2199 15,3% 2003 2399 15,6% 2004 2913 17,4% Forrás: DM-gyűjtés DM grafika Két órára rövidül vonaton a menetidő a Nyugatiig 2007-től. A MÁV Rt. fejlesztési tervei szerint a következő évtized végére Szeged és Budapest között lehetőség lesz a 160 kilométeres óránkénti sebességű vasúti közlekedésre. Fölfelé kerekítve két és fél óra a menetidő gyorsvonattal Szeged állomás és Kőbánya-Kispest között a jelenlegi menetrend szerint, intercityvel fél órát spórolhatunk. A Nyugatiba Kőbányáról még negyed óra alatt csorog be a vonat. A kormányfő azonban nagyléptékű vasútfejlesztést ígért parlamenti évértékelő beszédében. - A tervek szerint tíz éven belül gyorsvasúthálózat kötheti össze a hazai nagyvárosokat - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Példaként azt mondta: „Pécs és a főváros között a menetidőt másfél óra alá fogjuk csökkenteni". A JV1AV Rt. kommunikációs igazgatóságán közölték, a most folyó fejlesztés végeztével két óra alatt a Nyugatiba érhetünk Szegedről, később pedig akár tovább emelhetik a vonatok sebességét. Az autópályán haladókat azonban csak a következő évtized végére előzhetik le a vonatosok. A pénzügyi szempontból megrendült helyzetű állami vasúttársaság mostanában építi újjá a Szegedről a fővárosba vezető vágányokat: uniós támogatással és hitelből. Budapest-Nyugati pályaudvar és Cegléd között a felújítás befejezését követően gyorsvonattal kevesebb mint háromnegyed óra lesz a menetidő, ez negyedóra megtakarítást jelent. A megengedett sebesség k0csikérdés Egyelőre nem tudni, milyen járművek közlekednének a már most is helyenként 140 kilométeres sebességre alkalmas pályán. A Szeged-Budapest között ingázó kocsik, mozdonyok nagy része jó negyedszázados. A mozdonyokat 1963 és 82 között vette a vasút, elvben 130-as sebességre képesek. A gyorsvonatok fülkés, lengyel kocsijait 1978-80-ban gyártották. Újabbak a kemény, barna üléses, termes kocsik, ezeket eredetileg rövid utakra, Budapest elővárosi forgalmához tervezték, 1992—93-ban vette őket a MÁV. Az intercity vagonokat eredetileg 1975—76-ban szerezték be, és csak 1994—95-ben alakították át őket mostani formájukra, ezek 140-es sebességre alkalmasak. Nagy minőségi ugrás nem várható. A gyorsvonatok öreg kocsijainak „főjavítása" folyamatos - közölte a MÁV. Ez kismértékű szépítést is jelent. Továbbá jobb takarítást ígérnek. óránként 120-140 kilométer lesz. Zajlik a Cegléd-Szeged vonal rehabilitációja is. Idén elindul Városföld és Kiskunfélegyháza között a második vágány építése, hogy az egymással szembe haladó vonatoknak ne kelljen az állomáson egymásra várniuk. Cegléd és Félegyháza között 120-szal mehetnek majd a vonatok. lövőre a Kiskunfélegyháza-Szeged közti pálya egyszerűsített felújítása után a Cegléd-Szeged vonalszakaszon 77 percre csökken a most 107 perc fölötti menetidő. 2007-ben tehát Budapest-Nyugatiból két óra alatt ér majd a vonat Szegedre. Cegléd-Kiskunfélegyháza között a vágány geometriai kialakítása a beruházás későbbi ütemében megengedi a 160 km/h sebesség bevezetését. A1VLAV Rt. fejlesztési tervei szerint a vonatok legkésőbb a következő évtized végén 160 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetnek Szeged-Budapest között is. Nem tudni, hogyan javítaná a MÁV a többi régióközponttal az összeköttetéseket. Miskolcra ma a „diákcsúcsidőn" kívül napi egy gyorsvonat megy Szegedről, több mint öt óra alatt tesz meg 328 kilométert. Debrecen felé jelenleg napi 2 közvetlen gyors indul, a 266 kilométeres út több mint 4 óráig tart. A dunántúli nagyvárosokba Budapesten át kell szállni, ráadásul át kell menni a Keleti vagy a Déli pályaudvarra. M. B. I. Erzsébet és Szikáncs közt ingázik a szegedi pályakezdő tanár Papp Imre ha kell, stoppal megy a napközibe A miniszterelnök által említett vasútfejlesztésre még várni kell Száguldás tizenöt év múlva A szegedi nagyállomás utazóközönsége talán még álmodni sem mer a 160 kilométeres óránkénti vasúti sebességről Fotó: Gyenes Kálmán Papp Imre szerint a tanyai gyerekek sokkal közvetlenebbek Fotó: Tésik Attila Pályakezdőként a Vásárhelyhez tartozó szikáncsi tanyaközpont iskolájában kapott állást a szegedi Papp Imre, aki biológia-technika szakosként délelőttönként tanít, délután pedig Erzsébeten vezeti a felsősök napközijét. Azt mondja, a tanyai gyerekek barátságosak, közvetlenek, időnként szinte lerohanják őt, amikor megérkezik - épp ezért nem is tervezi, hogy Vásárhelyen vagy Szegeden keres tanári állást. Barátja tanácsára eleve Vásárhelyen próbált állást találni Papp Imre, aki tavaly Szegeden végzett biológia-technika szakos tanárként. A kaposvári születésű fiatalember is tudta, hogy a megyeszékhelyen nagyon nehéz pedagógusként elhelyezkedni, a másik településen viszont szerencsével járt. Igaz, nem a városhatáron belül akadt számára hely, hanem a Móra Ferenc Általános Művelődési Központban, azaz a külterületi iskolákban. Jó néhány itt dolgozó pedagógus négy tanyaközpont, Batida, Szikáncs, Erzsébet és Kútvölgy közt ingázik. Imrének valamelyest könnyebb a dolga, hiszen délelőttönként Szikáncson tanít, délután pedig a felsősök napközijét vezeti Erzsébeten. Ahhoz, hogy reggelenként munkahelyére kiérjen, a hat körül induló busszal kell átmennie Szegedről Vásárhelyre, onnan pedig irány a 12 kilométerre lévő Szikáncs. Visszafelé egyetlen olyan busz van csak, amellyel eléri az erzsébeti csatlakozást. Egyszer megtörtént már vele az elmúlt fél évben, hogy lemaradt a járműről, dolgozni azonban muszáj, így maradt a stoppolás. Aki azonban járt már valaha ezen az úton, tudja, nemhogy csúcsforgalom nincs, de alig járnak néhányan erre. Imrének azonban szerencséje volt, egy sofőr megszánta, és bevitte őt a városba. Onnan pedig már csak 18 kilométer, és beléphet az erzsébeti suli kapuján. A fiatalember azt mondja: egyáltalán nem bánta meg, hogy a tanyai iskolák mellett döntött. Bár túl nagy viszonyítási alapja nincs, úgy érzi, a diákok sokkal nyíltabbak, kedvesebbek, kapcsolatuk személyesebb tud lenni itt, mint a városban. Az erzsébeti gyerekek sokszor lerohanják őt, amikor megérkezik délután. Az sem zavarja, hogy összevont osztályokat tanít - az egyik csoportnak hangos órát tart, vagyis a tananyaggal haladnak, míg a másik csoport halk órán vesz részt, azaz előre összeállított feladatsort old meg. Papp Imre azt mondja, ez ugyan a szokásosnál alaposabb előkészületeket igényel, de megéri. Egyelőre nem is szeretné otthagyni a két külterületi iskolát, néhány évig még biztosan Szikáncsra és Erzsébetre ingázik Szegedről. SZÖGI ANDREA