Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-02 / 51. szám
SZERDA, 2005. MÁRCIUS 2. • MEGYEI TÜKÖR« 7 Általában az idősebbek és a szegényebbek adnak Folytatás az 1. oldalról János hosszas hallgatás után váratlanul megszólal: „Ezt a törvényt lelkiekben szegény képviselők hozták!" Hangja továbbra is halk, mondata mégis üvölt. Iménti megjegyzése megüti a fülét egy arra sétáló, mint kiderül, sándorfalvi házaspárnak. N.-ék embertelennek nevezik a rendeletet. Hasonlóan fogalmaz Szabó Gyuláné is. Az idős asszony azt mondja, minek kell piszkálni a koldusokat, senkit nem zavarnak. O is adna nekik, de ritkán teheti, neki sincs sok. Adjon nekik az állam mindennap egy csomagot, benne étellel, itallal - javasolja. A szomszédos bőrdíszműves eladója, Furáki Zsoltné határozottan kijelenti: őket nem zavarják a koldusok, még teát is szoktak nekik adni. „Akik nyomulnak, belém kapaszkodva követelőznek, azoktól félek, de őket nem szabadna összekeverni a senkinek sem ártó koldusokkal"-teszi hozzá. fános még elmondja, Szegeden 15-20-an élnek hozzá hasonlóan. Rajtuk kívül sokan kukáznak, az „értékesebb" tárgyakat eladják a Szent István téri piacon, abból tartják fenn magukat. Külföldi koldus szerinte egy-kettő lehet. Számos embert megszólítok a Nagyáruház környékén, az Aradi vértanúk terén, a dómnál, a Klauzál téren, a Széchenyi téren a posta előtt, benyitok üzletekbe, de se öreg, se fiatal, se nő, se férfi szájából nem hangzott el, hogy őket irritálnák a némán koldulók. A Kárász utca végén, az újságospavilonban és az egyik szépségstúdióban Éva és Kati is azt mondja, csak azzal a fiatal sráccal „van bajuk", aki énekelni szokott. „Vele is csak azért, mert szörnyű a hangja." A posta bejáratánál ülő koldus már nem annyira közlékeny. A tálkájába ejtett százforintost azzal emeli és nyújtja felém, hogy hallott a rendeletről, de nem akar semmit sem mondani. Mint korábban a dómnál egyik sorstársa. Egy rendkívül elegáns nő papírzacskót, benne péksüteményt ad neki. Elfogadja. A nő után megyek. Neki sem jobb a véleménye a rendeletről és a képviselőkről, mint a többi általam megszólítottnak. Ömlik belőle a szó. Hosszasan sorolja, hogy kinek mivel kellene törődnie, hogyan lehetne segíteni azokon a szegényeken, akik ebből tudnak megélni. „Érdekelt egyáltalán valakit, hogy ezek az emberek kik voltak és miért jutottak ilyen sorsra?" - kérdezi. Nevét nem árulja el, de amikor elköszönünk egymástól, a kezembe csúsztatja névjegyét. Közben eszembe jut, amit a már említett szépségstúdióban Piroska mondott: „Ezeknek az embereknek ezután is meg kell élniük valamiből? Ha nem ebből, akkor másból. Ne kényszerítsük őket arra, hogy elvegyenek valamit!" Elmondom a szőke, csinos nőnek, aki erre bólint, majd sietősen elindul a bíróság felé. Visszaindulok a koldushoz, de már csak hűlt helyét találom. „Fázott és elment melegedni" mondja az ott álló Horváth fánosné. Kérdéseimet hallva az idős NINCS REGISZTRÁCIÓ A rendőrség nem vezet regisztrációt a városban kolduló személyekről. Törvényi felhatalmazás ezt nem teszi lehetővé. A közteriileteken szolgálatot teljesítő járőrök az Igazoltatások alkalmával találkoznak Ilyen tevékenységet végző emberekkel, akik egy részét ezen keresztül ismerik. Amennyiben a rendőrök jogsértést észlelnek, intézkednek a jogsértő személlyel szemben és a cselekedet súlyának megfelelően eljárás alá vonják - áll a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szerkesztőségünkbe eljuttatott tájékoztatásában. Tíz perc posta Ebédidő. Posta. Ajánlott küldemények, egyablakos szisztéma. Amúgy magyar módra, azaz egyetlen iszonyú hosszú sor - mert egyetlen ablak. Normáhs országokban: egy sor, mindegy milyen hosszú, gyorsan fogy, mert legalább hat-nyolc ablak: ez a szisztéma kizárja a gutaütésveszélyt, mert nem kell azon filózni, melyik sorba előnyös állni, és nem kell szívni a mindig rossz döntés miatt. De mi itt - ráérünk. Mögöttem párbeszéd. -Megse nézed? - Minek? Illetékhivatal, fölszólítás. Házat vettünk, nincs pénzünk befizetni az illetéket. Várunk. Várjanak ők is. - Nekem meg az apám kapott levelet. Két és fél éve halott. - Te jó ég! És honnan ? -A bíróságtól. - Es van meghatalmazásod ? Mert különben nem adják ki. - Mondom, hogy két és fél éve halott! Hogyan lenne meghatalmazásom ? A különleges hangulatot itt éles csengőszó töri meg, semmi mást nem lehet hallani, csakis a csörgést. Bizonytalan tekintetek fonódnak egymásba, azt kérdik hangtalanul: bombariadó 1 Vagy mi ? - Tessék elhagyni a termet, tűz van! Nulla pánik, a népek aparikusan kislattyognak az utcára. Dialóg átmegy monológba: - A múltkor a pesti APEH küldött levelet szegény apámnak, sose lakott Pesten, belekerült vagy két hétbe, mire tisztázódott, hogy tévedés történt. Fölhívtak, hogy bocs. Gondoltam, most megspórolom az ügyintézést, bementem a rendőrségre, megkérdeztem, mi lesz, ha nem járok utána a halott apám hivatalos leveleinek. Azt mondták, csak járjak, mert ez az állampolgári kötelességem, plusz az örökösöket adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Vészcsengő elhallgat, bizonytalan tekintetek fonódnak egymásba, azt kérdik hangtalanul: be lehet menni ? Vagy mi 1 Új emberek, akik nem hallották a csengőt, egyből be, az eredeti sor utánuk. Árván maradt hölgy valahogy elém kerül. -Alánya vagyok. - Meghatalmazás ? Egyablakos mégis könyörületes, elveszi az értesítőt, keresni kezdi a bírósági levelet egy bazi nagydobozban. - Nincs meg. A gépben sincs. Talán hibás a szoftver. Szólok a kolléganőmnek, addig tessék félreállni. En következem, értesítő, személyi azonosítás, két aláírás, boríték. Eljövök. Találgatok. Beidézték vajon tanúnak? Vagy volt egy saját ügye, amiről már két és fél éve is elfeledkezett ? Vagy mi ? Az élet - merő izgalom. Még a halál után is. S.E. Démász-osztalék A Démász Rt. igazgatósága részvényenként 1280 forint osztalék kifizetését javasolja a társaság 2004. évi eredményéből - közölte a Démász a Budapesti Értéktőzsde honlapján tegnap. Az osztalékról a társaság április 1-jére összehívott éves rendes közgyűlése dönt. A közgyűlési meghívóhoz mellékelt, magyar számviteli szabályok szerint készült, auditált adatok szerint a Démász Rt. 2004. évi adózott eredménye 5,3 milliárd forint volt. Ebből az igazgatóság 4,74 milliárd forintot javasol osztalékként kifizetni a részvényeseknek, a maradék 553 millió forint pedig az eredménytartalékba kerül. Az rt. árbevétele 77,45 milliárd forint volt tavaly. János: Ezt a törvényt a lelkiekben szegény képviselők hozták! Kitiltották a koldusokat Fotó: Schmidt Andrea KOLDUSOK FÓRUMA jg| A Délmagyarország Online olvasói tegnap 19 óráig 128 ilyen-olyan véleményt helyeztek el a világhálón az új, koldusokat büntető szegedi rendeletről. A névtelenül megfogalmazott érvek és ellenérvek közül most kát, a közgyűlési döntést támogató álláspontból idézünk. „Fizetek adót, kap belőle segélyt, biztosítanak neki közmunkát, meleg ételt, hajléktalanszállét. Akkor miért kell még zaklatni is másokat..." „A magam részéről örülük, hogy korlátozzák őket. Nem tudok úgy végigmenni a Kárász utcán, hogy legalább egy részeg, kéregető hajléktalan ne zaklasson..." asszonynak kicsordulnak a könynyei. Kolléganőm odasúgja: „Szegény, sír." Elnémulok. „Minket kellett volna megkérdezni, minket, gyalogosan közlekedő szegedieket - teszi hozzá Horváthné. Bennünket nem zavarnak ezek az emberek." OLÁH ZOLTÁN Mérgezett paprika: az unió alapelve szerint a szolgáltató a felelős Szegeden és Vásárhelyen is találtak Nem mind mérgező, ami marokkói Illusztráció: Schmidt Andrea Az állam a magánzsebekben kezd el kotorászni Az orvosok sem mindig adnak nyugtát Napok alatt rövidre zárták az újabb mérgezett zöldpaprika-botrányt a hatóságok, a kereskedők levették az üzletek polcairól a zöldséget. Az ANTSZ Csongrád megyében két PIus Áruházban bukkant a gyanús marokkói szállítmány nyomára. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai a hét végén is ellenőrizték a boltokat a megyében. Kovács Ferenc, a Csongrád megyei ANTSZ főorvosa tegnap elmondta, az első vizsgálatok alapján, még a múlt héten pénteken úgy tűnt, Csongrád megyébe nem jutott a mérgezett szállítmányból. Utóbb kiderült, a tizenöt helyen vett mintából kettő fennakadt a rostán, mindkét tételre egy-egy Plus Áruházban, Szegeden, valamint Vásárhelyen bukkantak. A talált zöldpaprikát a hatóság zárolta. Ugyanakkor több vásárló jelezte: az üzletekben annak ellenére találkozott Marokkóból származó zöldséggel, hogy a hatóságok megtiltották a termék árusítását. Ócsai Lajos, az ANTSZ főosztályvezetője szerint a polcokon jelenleg még fellelhető paprika nem az ominózus tételből származik. Az afrikai országból több termelő is szállít az európai piacokra, ám eddig csak a múlt héten visszarendelt szállítmányban találtak permetezőszer-maradványt. Ócsai Lajos elmondta, a vegyszeres paprikától még senki nem betegedett meg az országban. Ismeretes, pénteken több mint 22 tonna mérgezett, marokkói tölteni való paprika Magyarországra érkezésről számoltunk be, amelyet a MO-TA Kft. terített, az első információk szerint csak a Cora és a Match áruházain keresztül. Mire a hír kipattant, az ügyet le is zárták a háttérben: kiderült, hogy a hatóság már egy hete tudott a szállítmányról és kivonták a terméket a piacról. Mint ahogy az az újabb paprikabotrány során kiderült, bármilyen élelmiszer átlépheti az uniós hatáAZ OKTÓBERI BOTRÁNY ij| Tavaly október végén a fűszerpaprikában bukkant határértéket meghaladó aflatoxinra az ÁNTSZ. A kormány rövid időre az összes fűszerpaprikát tartalmazó készítményt kitiltotta az üzletek polcairól, mivel három gyártó - köztük a Szegedi Paprika Rt. ás a szőregi Rubin Kft. - termékeiben a mérgező anyag mennyisége meghaladta a megengedett szintet. Az ÁNTSZ összesen 48, a megengedettnél nagyobb károsanyag-tartalmú fűszerpaprika-készítményt talált. Az ügyben a gyártókkal szemben rendőrségi vizsgálatot kezdeményeztek, amely még nem zárult le. rokat anélkül, hogy annak minőségét megvizsgálnák. A hatóságok, köztük az ANTSZ, avagy a növényvédelmi szolgálat ugyanis csak szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez. Az unió alapieve szerint a szolgáltatónak, gyártónak kell felelnie az élelmiszer biztonságáért, a 2004 októberi fűszerpaprika-botrányban tehát a feldolgozót, a mostaniban a kereskedőt hibáztatják - utóbbi ellen államigazgatási eljárás indult. Hódi Pál, a Mórakert Szövetkezet elnöke kifejtette, Magyarországon szigorúbb az élelmiszerbiztonság, mint külföldön. A Mórakert összes termékénél működik a nyomon követés rendszere, még a permetezési naplót is elkérik a termelőtől, és valamennyi szállítmánynál feltüntetik a szükséges paramétereket. F.K. Az adóhatóság nem utazik az orvosokra, mindössze azt ellenőrzi fokozottan 2005-ben, hogy adnak-e nyugtát a betegeknek a magánrendelőkben. Az orvosok sérelmezik az APEH kezdődő akcióit. MUNKATÁRSUNKTÓL Az APEH 2005-ben a teljes szolgáltatói szektorban ellenőrizni kívánja, hogy a vállalkozók eleget tesznek-e nyugtaadási kötelezettségüknek. Lovas György, az adóhatóság sajtószóvivője elmondta: ez alól az orvosok sem mentesülnek, az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a magánrendelőkben a betegek 60 százaléka nem kap nyugtát. A számlaés nyugtaadási morált a sajtószóvivő minősíthetetlennek tartja, emiatt az állam hatalmas összegű adóbevételtől esik el. A Csongrád Megyei Orvosi Kamara titkára, Fetencsik Mária lapunk érdeklődésére azt mondta, hogy az adóhatóságnak szíve-joga - kötelessége ellenőrizni az orvosokat is, akárcsak a többi szakma képviselőit. Az ellen viszont tiltakoznak, ha az APEH külön az orvostársadalom felé fordulva szeretné a többi szolgáltatótól eltérően például a vagyongyarapodást mérni. Mellesleg arról, hogy 2005-ben, az eddig eltelt időszakban az APEH figyelme jobban ráirányult volna az orvosokra, még nincs tudomása, legalábbis a megyében praktizáló, magánrendelőt működtető kollégáktól ilyen jelzést még nem kapott. Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó, magánpraxist működtető szakorvos véleménye szerint nem úgy kellene az egészségügyhöz hozzányúlni, hogy az orvosok jövedelmét, nyugtaadási fegyelmét kezdik fokozottan ellenőrizni. Az egészségügy alapvető kérdéseit kellene megoldani mondta de ezek tisztázása elől minden kormány elmenekül, mégpedig azért, mert nincs rá pénz. Helyette elterelő hadműveletekbe fognak és az orvosok zsebében kezdenek el kotorászni. Holott az orvosok saját erejükből, saját jövedelmükből szerelik fel a háziorvosi és a magánrendelőket, pótolják azt az űrt a betegellátásban, amit az államnak kellene. Mint mondta, ő maga minden betegnek felajánlja, hogy ad számlát, ám az emberek egy része azért nem kéri, mert nem képes 25 százalékkal többet fizetni az ellátásért. A szakorvos ellentmondásosnak tartja azt a helyzetet is, hogy míg a kórházakban, klinikákon dolgozó kollégák a beteg meggyógyításához csak a munkájukkal járulnak hozzá, de a paraszolvenciát elfogadják, addig a magánpraxisban a befolyó jövedelemből még az asszisztenciát, a rezsit, a műszerek megvásárlását, pótlását is meg kell oldani. VEDD ÉSZRE, FOGYASZTÓ! Petíciót fogalmaztak meg Mórahalmon tegnap este a Varga csárdában a paprikatermesztők, vetőmag-előállítók azzal kapcsolatban, hogy a gyanús eredetű zöldségek fogyasztásának veszélyeire felhívják a figyelmet. Fülei Zoltán, a De Rulter Seeds Vetőmag Kereskedő Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a petíció cél, hogy tudatosítsák: a hazai zöldséget vegyék, ne a mérgezettet. A „Vedd észre, fogyasztó!" szlogenű felhívással kapcsolatban elmagyarázta: az észak-afrikai és dél-spanyolországi termesztőhelyeken a palánták plusz 2-5 fokban vészelik át a telet, a vagy megmarad, vagy nem elve alapján. Mivel a paprika vegetál, minden betegség megtámadja, így az ottani gazdáknak erőteljesen permetezniük kell. Bizonyítékok vannak arra, hogy olcsó, régi, itthon már nem használatos vegyszerekkel szórják meg a növényeket.