Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-11 / 59. szám

PÉNTEK, 2005. MÁRCIUS 11. \| H i ii ¥11 t. «aktuális* 3 Ha kell, a polgári engedetlenségtől se riadnak vissza Teljes útzárat terveznek a feldühödött gazdák Megyénkben a szervezők alig bírják megfékezni a feldühödött gazdálkodókat, akik azt fontolgatják, hogy teljesen lezárják a főutakat. légnap sem született megegyezés az agrártárca és a demonstráló gazdák képviselői között, bár egy pontot sikerült rendezniük. MUNKATÁRSUNKTÓL Továbbra is tart az országos gazdatüntetés. Az 55-ös főúton Mórahalom után, Baja irányában hetven gép foglalta el a fél pályát. - Ha a kormányzat továbbra is játssza az eszét, és nem hajlandó kifizetni jogos követeléseinket, akkor keményebb lépésre szánjuk el magunkat - fakadt ki Dóri Ferenc zákányszéki gazdálkodó. Mórahalomnál, valamint a dél-alföldi régió több helyszínén is a szervezők már alig tudják megfékezni az egyre elkeseredettebb tüntetőket. A gazdák kitartanak, s fontolgatják, hogy ha most sem születik eredmény, akkor a főutakat teljesen lezárják, megbénítják a közlekedést. Hosszú győzködés után sikerült arról lebeszélni a gazdákat, hogy traktorjaikkal keresztbe álljanak az 55-ösön. - Ha továbbra is így bánnak velünk a minisztériumban, akkor polgári engedetlenséggé is fajulhat a gazdatüntetés - folytatta a zákányszéki gazdálkodó. A 47-es főút kopáncsi szakaszánál tüntető gazdák kicsit békésebbek voltak homokháti társaikhoz képest tegnap. Itt negyvennégy gép foglalta el öt óra hosszára a fél pályát. - Szomorú hírt kaptunk a fővárosból: nem sikerült megállapodni a minisztériummal tudtuk meg Huszár Lajostól, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület elnökétől. Addig maradnak az utakon, míg nem kapják meg jogos követelésüket. A tegnapi sikertelen tárgyalások után az ország számos pontjáról összesen ötszáz újabb traktor indult el Budapestre. A vásárhelyiek tizenöt, a homokhátiak pedig négy géppel képviseltetik magukat. Csongrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna és Somogy mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből is útnak indultak a traktorok. Tegnap sem született meg a megállapodás a felek között, bár délutánra a legvitatottabb három kérdés közül egyet sikerült rendezni. A minisztérium vállalta, hogy június végéig valamennyi május végéig intervencióra felajánlott gabonát átvesznek. A felek nyilatkozatai szerint ma még lehet esély a megállapodásra. A nyírségi gazdálkodók ugyanakkor hatékonyabb fellépést sürgetnek. Szerintük a traktoroknak ki kellene jönniük a Felvonulási térről és a városba vezető utakon és a belvárosban kellene lassítaniuk a forgalmat. A népi tapasztalás szerint fagyos lesz az idei húsvét A gólyák dacolnak a hóval Karácsonykor „nagylányosan", kigombolt kiskabátban lehetett sétálni. A népi megfigyelés szerint ilyenkor a következő évben húsvétkor hideg várható. A madarak viszont a tavasz közeledtét érzik: a rigók nászénekétől hangos a határ, és a bátrabb hím gólyák is megérkeztek. Több mint ezer olyan növényt és állatot ismerünk, amelyek némileg talán segíthetik a meteorológusokat abban, hogy rövidebb-hosszabb időre, többé-kevésbé pontosan előre jelezhessék az időjárást. Ha a sárgarigó gyöngyözően fütyül, az azt jelenti, hogy jó idő lesz. Ha viszont macskanyávogásra hasonlító hangot bocsát ki magából, akkor megváltozik az idő. A hóvirág, a bolyhos leánykökörcsin és a szellőrózsa megjelenése azt jelenti, hogy megjött a tavasz. Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Csongrád megyei csoportjának titkárhelyettese azt mondja, hogy a februári hideg igen nehéz helyzetet teremtett az áttelelni próbáló vízimadaraknak. Viszont találkoztak néhány Ttrepszemle a hóban. Tbjóra várva... Fotó: Gyenes Kálmán rekord hoviz Kilenc köbkilométer térfogatú hóvízkészlet halmozódott fel a Tisza Szegedig tartó, 138 ezer négyzetkilométernyi vízgyűjtő területén, ami rekordnak számít. Ebben a kora tavaszi időszakban hasonló mennyiségű hó még nem gyűlt össze a vízgyűjtőn közölte kovács Sándor, a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságának vízrajzi osztályvezetője. A szolnoki vízmércét alapul véve a 900 centiméter feletti vízállással járó árhullámot már ötnapos, területi átlagban 50 milliméter esőzés is kiválthatja. énekesmadárral, amelyek még egy átlagos télen is ritkán fordulnak elő. - Szinte hihetetlen, hogy a szegedi Fehér-tavon életben maradt egy barna rétihéja, amely végig kitartott, pedig a kemény fagy elzárta a táplálék lelőhelyeit - tűnődik a madarász. - Ugyan még hideg van, de már hallani az énekesmadarak nászénekeit, ami egyértelműen a tavasz jele. A mezei pacsirták is megszólaltak Zsuzsanna-napkor és az első gólyák is megérkeztek tegnap Magyarországra. Aktivistáink Baks környékén már felfedeztek egyet - meséli az MME másik titkárhelyettese, Bakóczi Csaba. Megtudjuk: először a hímek keresik fel régi fészküket, a tojók csak később jönnek. A szakértők szerint egy hét múlva madárzajtól lesz hangos a vidék, hiszen folyamatosan érkeznek a kanalas gémek, a daruk, a böjti récék, a bíbicek, a piros lábú és pajzsos cankók, a csilpcsalp füzikék. Persze meglepődnek, ugyanúgy mint az emberek, amikor azt észlelik, hogy egyik percben szakad a hó, a másikban süt a nap. A következő napokban is változékony időjárás várható, de a nappali felmelegedés lassan eléri az öt-hat fokot. Az biztos, hogy idén márciusban - nem úgy, mint tavaly - nem kell a fűnyírással foglalkozni. Ha pedig a népi megfigyelésnek hihetünk, akkor a húsvétunk is hideg lesz. Ahogy nagyapáink mondták: ha karácsony locsog, húsvét kopog, azaz, az enyhe karácsonyt általában fagyos húsvét követi. Márpedig tavaly decemberben kigombolt kabátban lehetett az utcán sétálni. CS. G. L. Szegeden április 22-én, a Vásárhelyi Pál utcában (a volt konzervgyár területén) nyíló ^BVBJi- , I J RUHÁZATI ÁRUHÁZBAN ÜZLETHELYISÉGEK KIADÓK Érdeklődni napközben, 9-18 óra között a 30/388-5370 telefonszámon. Koszorúznak Tápén MUNKATÁRSUNKTÓL Március 15-ére, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékének megünneplésére készülünk - de akadnak, akik már 11-én emlékeznek. Tápén, az országzászló-emlékműnél koszorúznak 12 órakor, 13 órától ünnepségre várják a helyieket a Bálint Sándor Altalános Iskolában. Petőfitelepen ugyancsak ma 12 órától rendeznek emlékünnepséget és koszorúzást a művelődési ház udvarán. Magyar íz a piacon SZABÓ IMRE A magyar gazda nem arról híres, hogy az együttműködést keresi a többi termelővel. Talán nem véletlenül: mondják, hogy a lengyeleknél az ilyesmi azért nem ütközik ellenállásba, mert ott nem volt erőszakos téeszszervezés, a kolhoz mint fogalom a törtérielemkönyvek lapjairól sem ismerős arrafelé. Ám ha továbbra sem lesz hajlandó gazda a gazdával összefogni, a kínálkozó lehetőségektől elesik - mondogatják évek óta a különböző agrárfórumokon. Egy makói hagymakereskedő most azt mondja: óriási lehetőség előtt állnak, akik a fokhagymával foglalkoznak, a közös eürópai piacról ugyanis nagyrészt kiszorul a kínai, a spanyolországi viszont - a távolság, a nagy szállítási költség miatt - a hagyományos közép-európai'piacokon nem versenytársa a magyarnak. Azt is hozzáteszi: ez csupán lehetőség. Az elvesztett piacokra újra be kell törni, új fajtákra, jobb technológiára is szükség van ahhoz, hogy élhessünk vele. A Nemzeti fejlesztési terv kertészeti fejezetébe például kitűnően beilleszthető az ilyesmi. Lévén szó hungarikumról, amelynek az évszázados termesztési kultúrája ráadásként csak Makó térségében élő hagyomány, az itteniek joggal számíthatnának némi központi segítségre is. Csakhogy: ehhez megint szükségeltetne némi kooperáció, például közös pályázatírás. Enélkül ma már nem megy. Mágori Józsefné azt mondja, most azért nagyobb az esély arra, hogy összejön, mert most tényleg volna miért összefogni. Akik eddig próbálkoztak, csak a gondjaikat és a nincstelenségüket oszthatták meg egymással, piacot nemigen találtak és komolyabb központi segítséget is hiába reméltek. Ha ezúttal oldódik a bizalmatlanság és komoly támogatás is érkezik a makói vidékre, azzal mindenki jól járhat. Még az unió is: újra felfedezhet egy jellegzetesen magyar ízt. Diákok Gergely-járása MUNKATÁRSUNKTÓL Gergely-járást tartottak tegnap az ópusztaszeri általános iskolások. A hagyományőrző rendezvény az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark első tavaszköszöntő eseménye volt. Nagy László, a park ügyvezető igazgatója a néprajzi esemény eredetéről elmondta, a középkorban a diákok körében szokás volt adományokat gyűjtögetni, medikálni. A XVI. század második felében már nem csak maguknak, hanem tanáraik számára is kéregettek és új diákokat toboroztak. A reformáció korában már a tanárok toborozták a tanulókat. A mostani iskolások diáknak, tanítónak öltözve dobbal járták a falu házait, verset mondtak és tojást, szalonnát, gyümölcsöt gyűjtöttek. Az adományokat az emlékparkban közösen fogyasztották el. A vöröshagyma napja leáldozott - állítja a felvásárló A fokhagyma lehet Makó jövője Ha a gazdálkodók központi segítséget is kapnak, megállhat a fokhagymatermesztés tíz éve tartó csökkenése, sőt: a fűszernövény a makói mezőgazdaság jövőjét jelentheti - állítja egy ismert helybeli felvásárló és termelő, Mágori Józsefné. A vöröshagyma esetében ugyanakkor nem lehet kedvező fordulatra számítani. Mágori Józsefné a napokban kielemezte, táblázat formájában is összefoglalta az egyik gazdasági kutatóintézet adatait a vöröshagyma és a fokhagyma exportjáról és importjáról - a kép pedig, mint fogalmaz, felerészt lehangoló. Mindkét növény esetében a kivitel folyamatos csökkenéséről, illetve a behozatal növekedéséről árulkodnak a számok. A fokhagyma esetében például tíz évvel ezelőtt több mint 11 ezer tonna exportot regisztráltak, ami később hatezer tonna körüh mennyiségre állt be - majd 1999-től meredek esésnek indult. Ebben nyilván szerepet játszott az időjárás kedvezőtlen alakulása is, ám még inkább a hazai termelők kül- és belföldi piacvesztése. A fokhagyma esetében a kedvezőtlen tendencia a rendkívül olcsó kínai áru megjelenésével magyarázható - mondja a makói termelő-kereskedő. Az óriási távol-keleti országból származik például a 2003-as hazai behozatal 2400 tonnás mennyiségének döntő többsége. Ara kilónként száz-százhúsz forint, miközben ez a hazai termelés önköltségét sem fedezi. Ennek ellenére az egyik legismertebb makói zöldségfelvásárló azt mondja, a magyar fokhagyma helyzete nem reménytelen. Ezt pedig érdekes módon az EU-csatlakozásnak köszönhetjük. A közösség ugyanis szigorú, 13 ezer tonnás éves kvótát szabott a kínai fokhagyma-behozatal tekintetében, a huszonöt tagállamra összesen. Ez pedig azt jelenti, hogy szinte eltűnik a piacról az ázsiai versenytárs, Magyarországra pedig mindössze egy-kétszáz tonna jut. Európában a magyaron kívül a spanyol fokhagyma marad komolyabb mennyiségben, ez utóbbival szemben azonban a hagyományos közép-európai piacokon - földrajzi közelségünk miatt - előnyben leszünk. Ezt a lehetőséget azonban - hangsúlyozza Mágoriné - csak akkor fogják tudni kihasználni a magyar, főként a Makó környéki termelők, ha segítséget kapnak új fajták meghonosításához, korszerű technológiák bevezetéséhez. A vöröshagyma esetében ugyanakkor kizárt a hasonló pozitív fordulat - állítja a piaci viszonyokat jól ismerő kereskedő. Ennek oka pedig az, hogy a németek beváltották az újraegyesítéskor tett ígéretüket, és a keletnémet területeken korszerű, hatékonyan és olcsón termelő burgonya- és hagymatermesztő gazdaságokat alakítottak ki, melyek az ottani piac teljes lefedésén túl már exportálnak is. Bár a vöröshagymaexportot hosszú ideje jellemző csökkenés három évvel ezelőtt megtörni látszott, ezt csak a körülmények számunkra szerencsés alakulása hozta: abban az esztendőben a német területeken a hosszan tartó esőzések tönkretették a termést, így szükség volt a magyar árura. Ilyesmi egyszer-egyszer, ritkán a jövőben is előfordulhat, ám Mágori Józsefné szerint a makói vöröshagymára komolyabb menynyiségben tartósan már soha nem lesz szükség - akkor sem, ha mi különleges terméknek tartjuk. SZABÓ IMRE FOKHAGYMAEXPORT ES -IMPORT 1994-2003, tonna tooco 1994 1995 19% 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Forrás: Kopint-Datorg DM-grafika