Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-08 / 56. szám

SZERDA, 2005. MÁRCIUS 9. "AKTUÁLIS* 5 A voksolók nem gondolták, hogy a szavazást esetleg megismételtethetik Fotó: Miskolczi Róbert A határozatot meg lehet támadni a bírósá­gon, ahol holnap döntenek: vagy nem adnak helyt a kifogásnak, akkor további jogorvos­latnak helye nincs, Solymos lesz a képviselő; vagy helyt adnak a kifogásnak, és megismé­teltetik a választási eljárást. Lapunk tegnapi számában beszámol­tunk arról, hogy vasárnap a szegedi 2l-es választókerületben időközi önkormány­zati képviselőválasztást tartottak. A sza­vazólapokon azonban a MIÉP-es képvise­lőjelölt keresztnevét rosszul tüntették föl. Ez azonban csak a voksolás elkezdése után derült ki. A MIÉP ekkor a választás felfüggesztését kérte, ezt a helyi választá­si bizottság elutasította, és ezután kézzel kijavították a szavazólapokat. A MIÉP óvásában hangsúlyozza: hogy „a hamis választási nevet tartalmazó szavazó­lapokkal megkezdett időközi választás már önmagában is törvénysértő, az utána követ­kező jogalkotói tevékenység rendkívül felü­letes és komolytalan." Marosi Zoltán, a párt városi elnöke és Hajdú András képvise­lőjelölt adta be a kifogást, melyben főleg azt nehezményezi, hogy a jegyzőkönyvben nem említik: a „Hajdú János" vagy a „Haj­dú András" nevet tartalmazó szavazócédu­la, vagy mindkettő, vagy egyik sem érvé­nyes. Ezért a MIÉP visszahívta szavazóköri biztosait, és érvénytelennek tekinti a vá­lasztás eredményét. A helyi választási iroda vezetője, Mózes Er­vin - aki egyben Szeged város jegyzője is - el­mondta: 97 szavazatot adtak le azelőtt, hogy a hibát észlelték volna, 5 esetben szavaztak a MIÉP jelöltjére. Szerinte nem lehetett össze­téveszteni a MIÉP-es jelöltet a hibásan írt ke­resztnévvel sem, hiszen a vezetékneve és a párthovatartozása alapján egyértelműen azo­nosítható. így a választások eredményét nem befolyásoló tévedés történt. Egyébként vasár­nap - miután a nevet javították a szavazóla­pokon - még tíz szavazatot kapott Hajdú András. A jelölt nevét a nyomdában tüntették föl hibásan a szavazólapon. A röszkei nyomda e-mailen küldte el a szavazólap levonatát, amelyet a polgármesteri hivatal egyik alkal­mazottja, vezető főtanácsos javíttatott és ha­gyott jóvá. Deér Ildikó vasárnap munkatár­sunknak elismerte: hibázott, tegnap azonban nem kívánt nyilatkozni. A tévesen kinyom­tatott szavazólapokat átvették a hivatalban. De nem tűnt föl az elírás a szavazatszámláló bizottságoknak sem, sőt a szavazókörökben a MIÉP-delegáltak sem vették észre. Egy vá­lasztó jelezte a hibát. Ilyen esetről nem tudnak az országban a szakemberek - tudtuk meg Bobvos Pálnétól. Egy alkalommal Somogy megyében fordult elő, hogy egy embléma lemaradt a szavazó­lapról. Ez esetben megismételtették a válasz­tást. M. B. I. ahogy kalmar es botka latja Vasárnap Solymos László (MSZP-SZDSZ-Centrum-MSZDP) 490 szavazatot, Dobó János (Fi­desz—KDNP) 446 szavazatot, Berényi Károlyné (Együtt Szegedért Egyesület) 21 szavazatot, Hajdú And­rás (MIÉP) 15 szavazatot kapott. Kalmár Ferenc (KDNP), a Fidesz választókerületi elnöke megköszönte a Dobó Jánosra leadott szavazatokat. Elmondta: ők nem óvták meg a választás eredményét, a Fidesz je­löltjét nem érte hátrány, így elfogadják az eredményt. A MIÉP szerinte azért emelhet kifogást, mert két­ségtelenül sérelem érte. Botka László, Szeged szocialista polgármestere megköszönte a választók bizal­mát. Szerinte bosszantó technikai hiba történt, de a választási bizottság jó döntést hozott. A választási apparátust a jegyző irányítja, kivizsgálják az ügyet, levonják a megfelelő következtetést. De hozzátette: az emberi tényezőt sohasem lehet kizárni. Pécs továbbjutott, Szeged is remélhet Szeged partnervárosa, Pécs a három legjobban szereplő te­lepülés egyikeként jutott to­vább az Európa kulturális fő­városa 2010 cím elnyerésére ki­írt pályázat második forduló­jába. MUNKATÁRSUNKTÓL A héttagú szakértői bizottság ja­vaslata alapján a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériuma a tizenegy jelentkező városból hét - Eger, Miskolc, Pécs, Győr, Sopron, Budapest és Debrecen ­programjának adott zöld utat az Európa kulturális fővárosa 2010 cím elnyerésére kiírt pályázat második fordulójába. Ezt tegnap jelentette be a szaktárca új veze­tője, Bozóki András. Ezek sze­rint kiesett Kaposvár, Kecske­mét, Székesfehérvár és Veszp­rém. A zsűri három város - Eger, Miskolc és Pécs - pályázatát egyhangúlag javasolta tovább­juttatni, míg Budapest, Debre­cen, Győr és Sopron projektjét egyszerű többségi döntéssel vá­lasztották a második fordulóba. Az Európa kulturális fővárosa 2010 címet elnyerő város egy­millió euró támogatásra számít­hat Brüsszeltől. Ez nem túl je­lentős összeg, az lesz viszont a lényeges, hogy milyen egyéb EU-forrásokat lehet majd meg­szerezni, például az úgynevezett kohéziós alapból. Az előminősí­tő pályázaton továbbjutott vá­rosoknak augusztus 17-éig is­mét pályázniuk kell és a tíztagú­vá bővülő nemzetközi zsűri döntése alapján október 23-án hirdetnek győztest. A három legjobban szereplő település, így Szeged partnervárosa, Pécs is - a megfogalmazás szerint - „egy picit előbbre járt a többinél". Is­meretes: Szeged nem pályázott önállóan, mert a város vezetése úgy ítclte meg, Pécs pályázatá­hoz csatlakozva van a legna­gyobb esély arra, hogy a főváros­sal szemben sikeres lehessen a vidéki lobbi. A Baranyai megye­székhely győzelme esetén a ki­tüntető címet csak Pécs viselhe­ti, viszont programkínálatában a szegedi társrendezvények is szerepelnének. Kóbor macskáknak viselik gond­ját az egyik szegedi toronyház la­kói. A panelrengeteg és a temető határán a cicáknak fából házikót készítettek, és az állatokat na­ponta többször megetetik. A he­venyészett macskatanyának nem mindenki örül a környéken. Apró dobozház áll az egyik Csongrádi sugárúti panel bejára­ta előtt. A tízemeletes ház lakói­nak szomszédságában legalább egy tucat macska él. Napközben a temetőben játszanak vagy na­poznak, ám az első hívó szóra előjönnek. A gazdátlan cicákat többen is gondozzák, de ezt a nyilvánosság előtt egyikük sem szívesen vállalta fel. Félnek ugyanis attól, hogy néhány rosszakaró feljelenti őket. - Tavaly nyáron kezdődött ez az egész - mesélte Rózsi, aki csak keresztneve leírásához járult hozzá. - Valaki kidobhatta a macskáját, mert szegény pára itt kóborolt napokig, úgyhogy meg­sajnáltam és vittem neki enni. Aztán jött a többi, máshol fölös­legessé vált cicuska is. Hamarosan ház készült a kis­állatoknak: először papírdoboz­ból, aztán fából, amelyet még rongyokkal is kibéleltek. Ez lett a „Cicmiclak". A cicák kaptak kis tálkákat is. Van, aki meleg, cuk­ros tejet, más macskaeledelt visz nekik, de rendszeresen kapnak csirkehúst is. - Áldja meg az Isten azokat, akik etetik a kóbor állatokat! ­mondta Markovics Gyuláné, amikor meglátta az utcán a macskákat. Oltványi Katalin szintén másik házban él, de kis­fiával rendszeresen eljönnek en­ni adni a cicáknak. - Sajnálom ezeket az állato­kat, hiszen csak a jó szándékú emberekre vannak utalva ­mondta. - Tudom, nem az a megoldás, hogy az utcán etes­sük őket, de ez még mindig jobb, mintha a sintér befogná és elpusztítaná az összes kóbor macskát. Azonban a macskák közvetlen „szomszédjai", a tízemeletes pa­nel lakói nem mindannyian örülnek a kolóniának. Többen állítják: nem zavarják őket az ideszoktatott kisállatok, de azok is számosak, akik nem nézik jó szemmel a mentőakciót. - Képzelje csak el, mi lesz itt nyáron - mondta Horváth Iózsef­né. - Büdös lesz tőlük a környék, ráadásul biztosan szaporodnak is. Mindezt persze tudják azok is, akik gondozzák a panelrengetcg hajléktalan macskáit, de bíznak lakótársaik jóindulatában. Hi­szen az állatmenhelyen nem tudják befogadni ezeket a cicá­kat, magukra hagyva viszont biz­tosan elpusztulnának a hideg­ben. TÍMÁR KRISZTA Reménysugár a kis vágóhidaknak Talán mégsem véglegesen ke­rült lakat a pitvarosi vágóhídra: információink szerint a szigo­rú szakhatósági előírások eny­hítését készíti elő a szaktárca. Ha valóban lesz könnyítés, az Csongrád megyében huszonhá­rom húsipari vállalkozás szá­mára nyújtana reményt. A pitvarosi önkormányzat nem zárkózik el a helyi vágóhíd eladá­sától, az épületet azonban - a tes­tület döntése értelmében - nem szándékozik átadni az eddigi üze­meltetőnek. Lőrincz László egy­fajta kártérítésként kérte ezt, hi­szen a mészárszék felújítására az uniós csatlakozással életbe lépett szigorúbb előírások miatt másfél millió forintot költött - a jelenlegi állás szerint hiába, az illetékes szakhatóság ugyanis további be­ruházásokat írt volna elő. Mivel ezek teljesítése becslések szerint negyvenmillió forintba került vol­na, ekkora befektetés megtérülé­sére pedig a heti egy-két tucat ál­latot vágó pitvarosi telepen nincs remény, a vállalkozó úgy döntött, lemond róla. Csupán a faluban működő hentesüzletet tartja fenn, ahová viszont ezek után máshonnan szállítja az árut. A polgármester, Dégf György szerint a túlzottan szigorú előírá­sok miatt nem csak a vállalkozó járt rosszul, hanem a község la­kossága is. Mivel a falubeliek ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a maguk által nevelt jószágok húsát fo­gyasszák, egyre többen döntöttek A megszigorított előírásoknak csak a nagyobb vágóhidak tudtak megfelelni, mint például a makói Illusztráció: Schmidt Andrea hallotta: talán enyhül a drákói szigor, mégis megkegyelmeznek a kis vidéki vágóhidaknak. Információink szerint a szakmi­nisztériumban csakugyan elkez­dődött az a szakmai előkészítő munka, amelynek eredményeként életbe lephet valamiféle könnyítés. Úgy tudjuk, olyasféle megoldásról lehet szó, amely a kizárólag a helyi lakosságot kiszolgáló mészárszé­kek esetében enyhítene a szigoron; ennek mintája az Európai Unió­ban is megtalálható, Németor­szágban például majd minden fa­luban működik hasonló, heti né­hány vágást lebonyolító telep. Az előkészítő munka részletei­ről azonban egyelőre semmit sem lehet tudni. Dr. Szigeti Sán­dor, a Csongrád Megyei Ál­lat-egészségügyi és Élelmiszer-el­lenőrző Állomás igazgatója mindössze annyit tudott monda­ni az információval kapcsolat­ban, hogy végső soron a törvény­hozókon múlik, lesz-e valamiféle előrelépés az ügyben. Annyit mindenesetre megtudtunk, hogy a vonatkozó jogszabályok szigo­rodása előtt a megyében össze­sen ötvenöt kisebb-nagyobb élel­miszer-feldolgozó telep műkö­dött - köztük vágóhidak, barom­fi- és tejfeldolgozók -, jelenleg azonban csak harminckettő. A részben bezárásra ítélt, részben önként bezárt telepek közül né­hány valószínűleg újraindulhat­na, ha a feltételeken módosít a szaktárca. SZ. I. M. Macskajaj a panelház előtt Van, aki eteti, van, aki elzavarná a cicákat Fotó: Frank Yvette Az elrontott szavazólap miatti óvásról a bíróság ítélkezhet Óvás után ismétlés lesz? Folytatás az 1. oldalról ügy, hogy háznál, maguk vágják zethez képest. A falu első embere le sertéseiket. Ez pedig inkább éppen ezért újságolta a napokban visszalépést jelent a korábbi hely- némi reménykedéssel, hogy azt

Next

/
Oldalképek
Tartalom