Délmagyarország, 2005. március (95. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-07 / 55. szám

SZERDA, 2005. MÁRCIUS 9. "AKTUÁLIS* 5 ellőnek minden puskaport gg| Minden leleményünkre szükségünk van - foglalta össze a tennivalójuk lényegét a Blueseum vendéglő tu­lajdonosa, Ugocsai Katalin. Előfizetéses rendszerrel bírják rá napi betérésre az étkező vendégeket. Dél­utánra teljesen leül a forgalom. Estére szintúgy üresen konganának a termeik, ha péntekre és szombatra a középkorúaknak nem szerveznének zenés-táncos bulikat. Most további tematikus estéken - például bárányos vagy kóservacsora - törik a fejüket, hogy másoknak is kedvet csináljanak a kimozduláshoz. A Kiskőrössy halászcsárdában is a törzsközönség dobja a mentőövet a tulajdonosoknak. Ezért a bel­városi vendéglőhöz hasonlóan ők is egész éven fizetni tudják az alkalmazottakat. Kínálatuk és áraik ta­valy óta nem változtak, az éhes vendégsereg mégis elmarad. A tulajdonos, Oláh Dezső meleg tavaszra számít, hátha hamarabb nyithatják ki a kerthelyiséget. Azt mondta: „Ha esik, ha havazik, nem esznek az emberek! Ellőttünk minden puskaport." Tápé a sertéstelep védőtávolságán belül fekszik Mégis belterület lehet a Csatár utca Sokáig nem vonhatták belterületbe a Tápé peremén, külterületen épült házakat. A főépítész szerint a tápai sertéstelep védőtá­volságán belül esnek a Csatár utca végi épületek. A helyi ön­kormányzati képviselő azzal érvel, hogy a falu középkori temploma is ugyanezen a körön belül van. Sokan rebesgetik Tápén, hogy a faluvégi Csatár utcában nem éppen tel­jesen szabályosan nőttek ki a telkeken a színes, új házak. Az oda költö­zők kérték a telkek belterületbe vonását, ehhez azonban a város nem já­rult hozzá, mondván a tápai sertéstelephez túl közel esnek az új épüle­tek. Eddig rendben is lenne, csakhogy a térképre pillantva látszik: a falu központja teljes egészében a védőtávolságon belülre esik. A szabály azonban úgy szól, hogy ami már megépült, maradhat, de újabb földeket nem nyilváníthatnak belterületté az állattartó telep környékén. Tápé önkormányzati képviselője, Mészáros Attila úgy véli, a sertés­telep nem épült túl közel a faluhoz. Annak idején a létesítmény helyé­nek meghatározásánál is részt vett, akkor 50 méteres erdősávot is tele­pítettek a telep köré. Az utóbbi időben szerinte ennek meglétét senki sem ellenőrizte, a védősávból alig maradt fa. Korábban vágóhíd és hús­feldolgozó üzem is működött a telep mellett, most azonban ez már nem, mert tönkrement a cég. A sertéstelep is csak 30 százalékos ki­használtsággal üzemel, így kisebb a szaga is. A képviselő hangsúlyoz­ta: Tápé jelentős része az ezerméteres sugarú körön belül van, még a falu középkori eredetű temploma is. Ha úgy vesszük, még azt is le kel­lene bontani, mert túl közel van a telephez - tette hozzá Mészáros. Az ott lakók ügyük kedvező elbírálásában reménykednek, nem kí­vántak nyilatkozni az ügyben. Az építési irodában pedig cáfolták, hogy engedély nélkül épült volna be a Csatár utca vége. - A házak építése idején eltérő szabályok voltak érvényben. Az enge­délyezéskor életben lévő szabályoknak megfelel a beépítés, megfelelnek az épületek - hangsúlyozta Kovács Béla. Az építési iroda helyettes veze­tője példákkal érzékeltette a bonyolult helyzetet. Egy ideig az országos szabályozás volt érvényben a területen. Ez lehetővé tette a beépítést. Hivatalosan ugyanis bányaterületként tartották nyilván a Csatár utca végét. A bányatörvény értelmében a bányavállalkozó, azaz a Mol Rt. engedélye alapján lehetett ott építkezni. Később a szabályozás módo­sult. Nem igaz az sem, hogy lakóépületet csak belterületen lehet építe­ni. A hivatalos megfogalmazás szerint beépítésre szánt területről van szó, ami lehet külterület is, a települési önkormányzat saját belátása szerint szabályozhatja ezt. Ennek értelmében a későbbi házak is szabá­lyosan, engedéllyel épültek a Csatár utcában - tette hozzá. Sz. Fehér Éva városi főépítész szerint arról van szó, hogy a telep va­lószínűleg túl közel épült a faluhoz. A város ennek ellenére most elin­dítja a belterületté nyilvánításhoz szükséges folyamatot. Ez azonban nemcsak rajtuk múlik, a módosításokhoz a szakhatóságoknak is hozzá kell járulniuk. M. B. I. Marad a szentesi mozi Nem maradnak filmszínház nél­kül a szentesiek. Az önkormány­zat döntése értelmében az igazga­tó köteles pluszforrást szerezni a veszteséges mozi működtetésére, miután a vizsgálat során kiderült: olyan szigorú szabályok betartásá­hoz kötnék a szakhatóságok a he­lyiség átépítését, hogy az már kész ráfizetés lenne a városnak. Az ele­ve veszteségesen üzemeltethető mozi marad hát a jelenlegi helyén. Szirbik Imre polgármester úgy fo­galmazott: az előremenekülés je­lentheti a megoldást az áthelyezés vagy a bezárás helyett. Télen a szálláshelyeken és a vendéglőkben is az összetett ajánlat kapós Kell minden lelemény Aki csupán szálláshelyet vagy ennivalót kínál, kevésbé boldogul a piacon. Az ösz­szetett szolgáltatások kelendőbbek a Sze­gedre látogató vendégek körében. - Szegeden csendesebb az év első néhány hónapja, de ezt mi szerencsére nem érzé­keltük - foglalta össze Lázárné Puskás Ka­talin a belvárosi négycsillagos szállodájuk idei tapasztalatait. - Ezt - tette hozzá a Dóm Hotel tulajdonosa - jó szervezéssel, és egész éven át tartó magas színvonalú munkával lehet elérni. Céges rendezvé­nyek zárták a múlt évünket, és hasonló képzésekkel, konferenciákkal nyitottuk a mostanit. Ilyenkor az egész házat „viszik", azaz lefoglalják az éttermeket és az összes szobát is. Az egyéni vendégeket Valen­tin-napi és húsvéti csomagokkal várjuk, és hogy csábítóbb ajánlatot adhassunk, szö­vetkeztünk az Anna-fürdővel. Ugyanis a wellness-ajánlataink keresettek, ezért a szállás mellé jól illett a kényeztető termál­szolgáltatás. A gyógyszállóként ismert újszegedi For­rás forgalmi adatai is ezt a tapasztalatot erősítik. A tavalyi évkezdő vendéglétszám egyötödével emelkedett, amióta a fürdő és a szállodarész közötti fűtött átjárót használják. Makiári Lászlóné igazgató vá­rakozásai szerint kiegyenlítődik a ven­dégforgalom. A többéjszakás kényeztető csomagok iránt nagy az érdeklődés, és kedvező hatású, hogy a háromcsillagos szállodában elfogadják az üdülési csekke­ket. Hiába négycsillagos a szolgáltatások szín­vonala, csendes hónapokat él a Novotel Szálló. - Gyakoriak nálunk az egynapos céges rendezvények - tekinti át a naptárt az igaz­gató. - Várjuk a tavaszi időszakot; az eskü­vők és ballagások idején általában megélén­kül a forgalom. A szezonon kívül eső idő­szakban sem válunk meg munkatársaink egy részétől: kevesebbet dolgozunk, de nem kevesebben. - Bennünket a törzsvendégeink mente­nek meg - összegzi az elkeserítő kilátáso­kat a Marika panzió tulajdonosa, Makali­cza Lajos. - Ha nem számíthatnánk a cé­ges területi képviselők rendszeres érkezé­sére, becsukhatnánk a boltot. Ök is arra panaszkodnak, hogy családi utazásra nem indulnának, nincs pénzük rá. Baksi panzi­ónkat télre be is zártuk. Csak bejelentett csoportoknak fűtjük fel a házat. Például a látványdisznótor meghirdetett program nálunk, de arra is csak két megrendelést vettünk fel. DOMBAI TÜNDE Kis hotel a belvárosban. Szolgáltatnak és mindenkivel szövetkeznek Fotó: Schmidt Andrea Megcsúszott az autójuk a síkos úton Szegeden 14-16 centiméter hó hullott MUNKATÁRSUNKTÓL A hótól síkos úton megcsúszott és irányíthatatlanná vált Baks és Ópusztaszer között egy Nissan. A kisteherkocsi vasárnap délelőtt egy út menti fának rohant, vezetője és utasa, vagyis egy szentesi házaspár súlyos sérüléseket szenvedett. Szegeden és környékén a hét végén 14-16 centiméter hó hullott ­tudtuk meg az Országos Meteorológiai Szolgálat Dcl-magyarországi Regionális Központjának ügyeletesétől. E héten csak minimális mennyiségű csapadék várható, keddtől napközben 2-3 fokig meleg­szik a levegő, ám éjszakára akár mínusz 10 fokig is süllyedhet a hő­mérő higanyszála. A Tisza felső szakaszán 20 kilométeren torlódott fel a jég, a szak­emberek öt jégtörő hajóval állnak készenlétben, ám ezek bevetésé­re egyelőre nem lesz szükség. Az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédel­mi és Vízügyi Igazgatóság központi ügyeletétől megtudtuk, őket még nem értesítették északi kollégáik a jégtörésről. A kisebb-na­gyobb jégtáblák egyébként két-három nap alatt érnének Szeged tér­ségébe. Hatvanmillió forint építőanyagra MUNKATÁRSUNKTÓL Több mint 60 millió forint ér­tékű építőanyagra lehet pályáz­ni ismét a Wienerberger Jövő­vár pályázatán. Az elmúlt öt év alatt több mint száz gyermek­intézmény és ötven műemlék­kezelő kapott segítséget építési, bővítési és felújítási munkála­taihoz. A Wienerberger Tégla­ipari Rt. és nyolc más építő­anyag-gyártó jóvoltából idén új­ra lehet pályázni. A tervek be­nyújtásának határideje: május 6. Ebben az évben először gye­rekek is versenybe szállhatnak értékes nyereményekért. Az is­kolásoktól a szervezők képző­művészeti alkotásokat várnak „Milyen iskolában szeretnék tanulni?" címmel. Szőke Péter szükségtelennek, Tóth Károly indokoltnak tartja a belvárosi bicikliutat A kerékpárosok karikagyűrűjéről Megosztottak a szegedi belvá­rosi önkormányzati képviselők kerékpárút ügyben. Tóth Károly szerint jó lenne, ha bicikliút vezetne a Belvárosi hídtól a Mikszáth Kálmán utcáig, Szőke Péter azonban szerencsétlen­nek tartja az ötletet. A volt vá­rosi rendőrkapitány szerint nem esne le a kerékpárosok uj­járól a karikagyűrű, ha áttolnák a biciklijüket a Széchenyi té­ren. Az idei városi költségvetésben nem biztosított forrást a képvise­lő-testület a Belvárosi híd és a Mikszáth Kálmán utca közötti, mintegy kilencszáz méteres ke­rékpárút kiépítésére - írtuk la­punkban. A 10 millió forint elvo­nását Beck Zoltán tanácsnok ja­vasolta módosító indítványában, amit négy szocialista képviselő (Gila Ferenc, Ménesi Imre, Tóth József és Tóth Károly) is aláírt. A közgyűlési többség támogatta, hogy a pénzt a huszonöt egyéni választókerületből a testületbe jutott képviselő használhassa fel. - A három belvárosi képviselő megemelt pénzalapja sem lenne elegendő a kerékpárúira - mond­ta érdeklődésünkre Tóth Károly, aki idén várhatóan négymillió forinttal gazdálkodhat. Azért írta alá a Beck-indítványt, mert fon­tosnak tartotta, hogy az alapot 100 millióról 120 millió forintra A biciklisek kitartóak, hóban, fagyban is közlekednek Fotó: Karnok Csaba emeljék. A húszmillió forintot a körzetekben lévő oktatási intéz­mények felújítására fordíthatják a városatyák. Tóth Károly elmondása szerint az „ötök" az elején nem voltak egységesek abban, hogy honnan vonjanak el forrást a költségve­tésből, végül „jobb híján ezt a pénzt találtuk". A képviselő úgy véli, hogy a város 67 milliárd fo­rintos költségvetésében van tíz­milliós tartalék, amiből idén megépíthető a belvárosi kerék­párút. - Indokolt lenne az összekötő útvonal kiépítése, kijelölése a Belvárosi híd és a Mikszáth Kál­mán utca között - fo­galmazott a képviselő. Szőke Péter szerint nincs szükség a Széche­nyi téren átvezető ösz­szekötő szakaszra, mert az ugyanolyan szeren­csétlen megoldás lenne, mint a Fekete Sas utcai kerékpárút. - Nagyon el kell gon­dolkodni azon, hogy érdemes-e néhány em­berért bicikliutat építe­ni a történelmi Bel­városban. Szerintem nyugodtan leszállhat a Stefánián a kerékpáros a járművéről és áttol­hatja azt a téren. Azt hiszem, ettől még nem esne le a karikagyűrű a biciklisek ujjáról mondta a belvárosi ön­kormányzati képvise­lő. Szőke Péter úgy szá­molt, hogy 2 millió 500 ezer forintot kap majd a képviselői alap­ból. Ebből a pénzből kell - egyebek mellett ­fásítania és karbantartania a körzetében lévő játszótereket. A képviselő inkább zenepavilont építene a Széchenyi téren, ahol vasárnaponként szólhatna a muzsika. Szerinte ettől lenne hangulatos a promenád, nem pedig a kerékpárúttói. SZ. c. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom