Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-05 / 30. szám

SZOMBAT, 2005. FEBRUÁR 5. •AKTUÁLIS* 5 Szalmáék ukránokkal üzleteltek Magyarországon ? Horgosi gyilkosság: hallgatag rendőrség Folytatás az 1. oldalról A szerb rendőrség továbbra sem ad információt a hat áldozatot követelő, hidegvérű gyilkosság körülményeiről és a nyomozás­ról. A két házat bűnügyi techni­kusok fémkereső detektorokkal többször átfésülték, de nem ta­láltak nyomozást elősegítő tár­gyat, nyomot. Szabadkai forrá­sunk szerint egyik épületben sem leltek mobiltelefont, holott még a gyermekeknek is volt. Ez arra utalhat, hogy a tettesek vagy megbízójuk neve benne lehetett valamelyik készülékben. - A szerb rendőrség konkrét in­formációk ellenőrzését kérte a magyar hatóságoktól - nyilat­SPECIÁL1S FŐÜGYÉSZHEZ KERÜLT AZ ÜGY ó Belgrádban tegnap bejelentették, hogy a rendőrségtől a szervezett bűnözés ügyeiben eljáró belgrádi különbíróság főügyésze, lován Prijics veszi át a nyomozást, mivel felmerült a gyanú, hogy a család a szervezett bűnözés áldozata lett. Ez a bíróság foglalkozik a szerb miniszterelnök meggyilkolásának ügyével és a szerb államfő elleni feltételezett merénylettel is. kozta lapunknak az ORFK kom­munikációs igazgatója, Garam­völgyi László. Szalmáék doma­széki szomszédait már kihallgat­ták a rendőrök. Garamvölgyi László nem kommentálta azt a szerb vámosoktól hallott hírt, mely szerint Szalma Nándor és édesapja ukránokkal Magyaror­szágon üzemeltetett egy szörp­gyárat, annak „segítségével" csempészték Szerbiából a több százmilliós hasznot hozó alko­holt. Szerb lapok információi sze­rint Szalma Nándor már kilenc éve a rendőrség látókörébe ke­rült. A férfi állítólag barátja volt Németh Zoltánnak, akit Szege­den, a József Attila sugárúti Del­hi szórakozóhely előtt 1997-ben Mercedesével együtt felrobban­tottak. A nyomozásban részt ve­vő Csongrád megyei rendőrök nem emlékeznek Szalma Nán­dor nevére. Ugyancsak szerb források sze­rint a gyilkosságnak magyar megrendelői és szerb, háborút is megjárt végrehajtói lehettek, er­re utal, hogy a háborús veteránok a horgosi mészárláshoz hasonló módszerekkel gyilkoltak a 90-es években a boszniai vérengzések során. Másról beszélnek ugyanazok a számok Vita a forrásokról A mórahalmi polgármester Or­bán Viktor fejlesztési szakér­tőjeként bírálta tegnap a kor­mányt. MUNKATÁRSUNKTÓL Az államháztartási törvény sze­rint egy kívülről érkező forrás akkor válik valós bevétellé, ha az kifizetésre kerül, vagyis a ki­adási oldalon is megjelenik ­magyarázta Nógrádi Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője tegnapi budapesti sajtótájékoz­tatóján. A mórahalmi polgár­mester, akit Orbán Viktor szak­értőjeként csütörtökön nem en­gedtek be a nemzeti fejlesztési tervről szóló négypárti megbe­szélésre, azt állította, hogy ál­lamháztartási szempontból az ország többet fizetett ki tagdíj­ként az Európai Unió intézmé­nyeinek, mint amennyi forrást hasznosítani tudott különböző fejlesztési programok finanszí­rozására - mínusz 60 milliárd forint a mérleg. A csütörtöki egyeztetés után azt az informá­ciót kapták - mondta Nógrádi -, hogy az EU 183 milliárd forin­tot előlegezett meg Magyaror­szág számára. Ez azonban még mindig az államkincstárban van, miközben 11 ezer vállalko­zó várja, hogy megkapják a pá­lyázati úton igényelt fejlesztési forrásokat. Varjú László szocialista frak­cióvezető-helyettes Nógrádi saj­tótájékoztatója után azt mond­ta, ugyanazokból a számokból mást olvas ki a Fidesz és mást az MSZP. Emlékeztetett, hogy a projektek utófinanszírozottak. Megerősítette korábbi közlését, hogy a 2004-es bevételek és ki­adások összevetése 76 milliárd forintos többletet mutat és a számítások szerint 2005-ben mintegy 100 milliárdos többlet­tel zárulhat a fejlesztési sza­kasz. Két robot helyezi el a kocsikat az automata garázsban A hidegben sem népszerű Szabálytalanul, két sorban várakoznak az autók a Stefánián, száz méterre a parkolóháztól Fotó: Miskolczi Róbert Folytatás az 1. oldalról Csakhogy körülbelül úgy egy jó tucatnyi járgány várakozott teg­nap. Pedig a fűtetlen térben, de a külső hőmérsékletnél mele­gebb házban lévő autók köny­nyebben indulnak, nem jegesed­nek, nem hull rájuk hó, nem tö­rik föl őket. Forrai Gábor, a Szegedi Közle­kedési Társaság parkolási üzlet­ág-igazgatója reméli, hogy a ked­vező árak és a reklám nyomán egyre többen veszik igénybe a há­zat. A jövő évre a kapacitás egy részét lekötötte egy cég, kedve­zőbb lesz a kihasználtság. A zöld zónában pedig óriási a AZ SZKT H0LAPAT0L A közgyűlés legutóbbi döntése értelmében a parkolóhelyek megtisztítása a parkolási rendszert üzemeltető SZKT feladata lesz. Eddig a környezetgaz­dálkodási kht. volt ezért felelős. Mivel az SZKT-nak hómunkásai nincsenek, most árajánlatokat gyűjt a munka elvégzésére vállalkozó cégektől. zsúfoltság. Van, ahol két sorban parkolnak egymás mellett a ko­csik. Az „egy pillanatra", vészvil­logóval megállók a Stefánián is gyakran a kerékpárútra szorítják az autókat. A közterületi parko­lóhelyek száma biztosan nem nő a belvárosban. Sőt: Szeged fej­lesztési tervei a Tisza Lajos kör­úton belül elsősorban a gyalogo­soknak, kerékpárosoknak adná­nak több területet. A Horváth Mihály utcát például a Kárász ut­ca folytatásaként sétálóutcának tervezték. * Már kerestem garázst a kör­nyéken, így nagy örömmel hal­lom, hogy nyitva a parkolóház - mondta Bartha László. A Fi­desz-MPSZ országgyűlési kép­viselője az előző ciklusban pol­gármesterként bábáskodott Szeged első parkolóházának születése körül. Tamasi Gábor üzleti ügyben jön rendszeresen Szegedre, megkedvelte a parko­lóházat. Mikor megszólítottuk, épp parkolóhelyet keresett, mert rövid időre akart megáll­ni. Ha órákig marad a környé­ken, nem hagyja az utcán a ko­csit - mondta. A férfi műszaki szakemberként nagyon jónak tartja, hogy automata parkoló­ház épült: sokkal jobb a helyki­használása, mint a hagyomá­nyosnak. M. B. I. Beépítik a tetőteret Eurorégiós agrár- és vidékfej­lesztési programközpontot hoz létre a Csongrád Megyei Ag­rárkamara közhasznú társasá­ga a szegedi, Kossuth Lajos su­gárúti székház tetőterében, az építkezést április végén fejezik be. A járdát lezárták a gyalogos forgalom elől. A beruházást és a vele párhuzamosan zajló képzéseket pályázati forrás fe­dezi. Szigetelik és bekerítik a lezárt hulladéklerakókat Szeged „szemétdombokat" vásárol Huszonhét Szeged környéki te­lepülés hulladéklerakóját szá­molják föl az ISPA-program ré­szeként. Három szemétdombot egyenesen a sándorfalvi úti köz­ponti telepre visznek. A bezárt lerakók helyén átmeneti hul­ladékudvarokat nyit a környe­zetgazdálkodási kht. Az uniós támogatást Szeged kapja, ezért meg kell vásárolnia a lezárásra ítélt lerakók területét. Mindenestül Szegedre hozzák Dóc, Baks és Ópusztaszer szemét­dombjait. Ezek a falvak ugyanis a Kiskunsági Nemzeti Park terüle­téhez tartoznak, ezért a három te­lepülésen a lerakók fölszámolása után még szigetelve sem marad­hat szemét. A hulladékot a sán­dorfalvi úti központi telepre vi­szik. A terv a Szeged mellett har­minckét települést érintő, uniós ISPA-hulladékgazdálkodási prog­ram része - tájékoztatta lapunkat Szolnoki László, a beruházás lebo­nyolítását szervező Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht. műszaki igazgatóhelyettese. Huszonnégy településen szigo­rú európai előírások szerint ár­Késlelteti a 2006 végével határ­idős program végrehajtását, hogy a bezárásra ítélt lerakókat Sze­gednek - mint az uniós támoga­tás kedvezményezettjének előbb meg kell vásárolnia. Az egyezkedés folyik: a települések többsége jelképes áron, néhány ezer forintért adja át a szemét­dombot. NY. P. Sándorfalvi hulladéklerakó Fotó: Schmidt Andrea talmatlanítják a régi szemét­dombokat. A hulladékra egy mé­ter vastag, többrétegű szigetelés kerül, amelyet legfölül földdel borítanak. A talaj szennyezettsé­gét figyelőkutakkal ellenőrzik. A szakemberek szerint a káros anyagok leszivárgásától később sem kell tartani, mert a fölső szi­getelés az esőtől is véd, így nem történhet „átmosás". Ferencszálláson, Kübekházán, Új szentivánon, Klárafalván és Tiszaszigeten már korábban föl­számolták a hulladéklerakókat. Az ISPA-programban résztvevő települések mindegyikén szerve­zetten szállítják a szemetet (vagy a kht. viszi, vagy helyi erőkkel oldják meg). A közeljövőben be­zárandó lerakók helyén átmeneti jelleggel hulladékudvarokat nyit a környezetgazdálkodási kht. A lezárt szemétdombok őrzéséről a helyi önkormányzat gondosko­dik. HARMINCHÁROM TELEPÜLÉS A régió ISPA-hulladékgazdál­kodási programjában résztve­vő települések: Szeged, Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csen­gele, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferencszállás, Forráskút, Ke­lebia, Kistelek, Kiszombor, Klárafalva, Kübekháza, Móra­halom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Rúzsa, Sándorfalva, Szatymaz, Tiszasziget, Tom­pa, Újszentlván, Úllés, Zá­kányszék, Zsombó. Makó ezerhatszáz diákot tud segíteni Összesen csaknem ötvenkilenc­millió forinttal támogatja a ma­kói iskolásokat Makó önkor­mányzata. A kiflivel kiegészí­tett iskolatej, a gyermekétkez­tetés és a tankönyvtámogatás mellett közel egymillió forint jut a diákönkormányzatnak. A lakosság csaknem egyharma­da, 8 ezer 400 makói polgár kap valamilyen támogatást az önkor­mányzattól - derült ki a város szociális tevékenységét összegző tájékoztatón Makón. Búzás Pé­ter polgármester arról számolt be, hogy az idősek segítése mel­lett a város fontosnak tartja, hogy enyhítsen a tanulókat érin­tő mindennapi gondokon, erre évente összesen ötvenkilencmil­lió forintot különítenek el. Az iskolatej mellett a gyerekek több mint fele részesül a gyer­mekétkeztetési támogatásban, és az elsősök szüleinek gondjain enyhíti a tankönyvtámogatás is. Szociális alapon kérhető a gyermekétkeztetés 50 százalékos támogatása is, az önkormányzati fenntartású intézményekből 903 gyermek igényli ezt a segítséget, ami naponta mintegy 140 forint minden gyermek után, ami a re­zsiköltséggel együtt évente közel 47 milliós támogatást jelent. Évi közel egymillió forintból gazdálkodik a városi diákönkor­mányzat. A tizenhat képviselő és Balogi Tamás diákpolgármester az öt és félezer példányban meg­jelenő Mafla című diákújság szerkesztése mellett pályázatok­ra készül, különböző foglalkozá­sokat készít elő. T I.SZ. A Fidesz véleménye a látványelemekről A 2005-ös szegedi költségvetés „látványelemeiről" tartott teg­nap sajtótájékoztatót Szőllősi Béla, a Fidesz-frakció vezetője és Pocsai Blanka fideszes képvi­selő. - A szegedi pótlékot no­vemberben fizették ki július he­lyett és 2005-ben megszűnt. A közalkalmazotti béremelés ja­nuártól járna, és februárban még nyoma sincs. A kormány­intézkedések következménye­ként újabb elvonások várhatók az intézményektől - mondta Szőllősi. Pocsai Blanka hangzatos szlo­gennek nevezte a normatívák emelkedését, a gyermekek túlter­heltségének csökkentését - ami miatt állásukat vesztik a pedagó­gusok -, az iskolatej-akciót - ami a dobozok felületének reklámcél­ra értékesítésével üzletet csinál a támogatásból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom