Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-28 / 49. szám

10 A PÉNZ BESZÉL 2005. február 28., hétfő JARAI ZSIGMOND: A GAZDASAG LEGNAGYOBB PROBLEMAJA AZ ALLAMHAZTARTÁS Mire költik a pénzt? A magyar gazdaság legsúlyosabb problémájának az államháztartást és annak rossz rendszerét nevezte Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a szegedi Európa Tanulmányok Központ által szervezett előadáson. - Leépítésekről döntenek az önkormányzatok, az ország egyetemei az idén is több százmilliós hiánnyal gazdálkodnak. A szegedi klinikákat ismerve, ott sincs pénz, a gazdatüntetések láttán pedig úgy tűnik, a mezőgazdaság szintén nehézségekkel küzd - szólalt fel elsőként a jegybankelnök szegedi előadása után Farkas Beáta, az SZTE Gazdaságtudományi Karának dékánja. - Az uniós pályázatok elbírálásánál hasonlóan akadozik a kifizetés. Felmerül a kérdés: mire költik a pénzt? - A gazdaság legnagyobb problémája az államháztartás. Rossz rendszere rátelepszik a gazdaságra a magas adókkal és a túlzott elvonásokkal - összegezte a gondok lényegét Járai Zsigmond jegybankelnök az Európa Tanulmányok Központ rendezvényén. - Ennek következtében gyengül a versenyképességünk. Túl keveset szán ugyanis az állam gazdaságélénkítésre, infrastrukturális fejlesztésekre, valamint kutatásra és oktatásra. Ugyanakkor túl sokat költ olyan szociális célokra, mint például a nyugdíjak, pótlékok és különféle támogatások. Jóléti állam próbál lenni, miközben jólétet nem tud teremteni. A dolgozók aránya tudniillik nálunk a legalacsonyabb az unióban: 39 százalék, azaz 3 millió 900 ezer embernek kell eltartania 10 milliót. Túl nagy létszámú az állami adminisztráció is: közel 810 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Emiatt ennyire magasak az adók. Ahhoz ugyanis, hogy idehaza 1000 euró bért adhasson kézbe a munkaadó, 2100 eurót fizet járulékokkal és adóval együtt. Ugyanez Lengyelországban 1900, Csehországban 1800 és Szlovákiában 1700 eurót Járai Zsigmond szerint mire hazánk csatlakozik az euróövezethez, a többi új uniós tagország már rég megelőzött bennünket FOTÓ: GYENES KÁLMÁN tesz ki. A munkaerő tehát nálunk 400 euróval drágább, mint északi szomszédunknál. A kormány az adókat próbálja csökkenteni anélkül, hogy a kiadásokat csökkentené. A gazdaság akkor fejlődik ugyanis egészségesen - hangzott el a jegybankelnök előadásán -, ha a költségvetés egyensúlyban van és az infláció alacsony. Akadnak szakértői vélemények, melyek kimondják: a gazdaság rendbetétele oly mértékű áldozatokkal jár, hogy ezért későbbre kellene halasztani. Járai Zsigmond szerint azonban minél hamarabb be kellene vezetni az eurót. A magyar gazdaság azonban az elmúlt három évben éppen ellenkező irányba haladt: gyors ütemben távolodott az euróövezet alapfeltételeinek teljesítésétől. Az unión belül egyedüliként a magyar gazdaság nem felel meg egyeden belépési kritériumnak sem. A hátrány 2010-ig behozható, de a dátummódosítás súlyos károkat okoz a piacnak: először 2006-ra ígérték, hogy csatíakozunk az eurózónához, azután 2007-re, majd 2008-ra, végül 2010-re módosították a határidőt. Politikailag nehéz lesz elfogadtatni - fogalmazott hogy mire hazánk csatlakozik az euróövezethez, már mindenki rég megelőzött bennünket. 2007-től ugyanis Szlovénia, Észtország és Litvánia már bevezeti az eurót. 2008-ban további tagállamok, és 2009-re feltehetőleg Lengyelország és Szlovákia is készen áll. Csehország valóban 2010-ben tervezi átvenni a közös európai pénzt, azzal a különbséggel hozzánk képest, hogy ők következetesek maradtak, hiszen ezt vállalták. dombai tünde SZEGEDEN NINCS KOMMUNÁLIS ADÓ, A LEGTÖBB VÁROS VISZONT A LAKOSSÁGGAL IS FIZETTET Építményadó: minden emelés fáj A szegedi közgyűlés 1999-ben, az előző önkormányzat idején vezette be az építményadót: a vállalkozói rétegnek négyzetméterenként 400 forintot kellett fizetnie egészen az idei esztendőig. A képviselő-testület 2004 végén megszavazta az építményadó felemelését 630 forintra. Ezzel a díjjal a magyarországi városok között az utolsó harmadban foglal helyet. Szeged a többi magyarországi városhoz képest nem adóztatja túl a vállalkozói réteget, sőt több adónemben a sor végén kullog - derül ki a számokból. A helyi iparűzési adó mértékét ma már mindenütt a plafonig, az árbevétel 2 százalékáig emelték fel a képviselő-testületek - ebben nincs különbség régiók, valamint keleti vagy nyugati határszél között. Mindenütt van építményadó is, amelyet általában a vállalkozók fizetnek a nem lakás célú helyiségekre. Ugyanakkor több városban a lakosság is bekerült a körbe, a családoktól kommunális adót szed be az önkormányzat lakás, garázs, üdülő és beépítetlen építési telek után. Az építményadó mellett kommunális adót vetettek ki többek között Hódmezővásárhelyen, Sopronban, Veszprémben és Szekszárdon, de Szegeden nem. A szomszédos Vásárhelyen az építményadónál és a lakosság kommunális adójánál körzetekbe sorolták a várost. A vállalkozói réteg így építményadóként 200-900, a lakosság 1500-12 ezer forintot fizet. Sopronban a képviselő-testület differenciált az építmény jellege alapján: az üzlet négyzetmétere 940, az üdülő 500, a vállalkozás céljára szolgáló építmény 800 forintjával adózik. Még a lakott lakásnégyzetméterek is kiveszik a részüket a közteherviselésből a kommunális adón keresztül, 300 forintjával, igaz, 100 négyzetméterig adómentességet élveznek az otthonok. Veszprémben az építményadó 800 forint négyzetméterenként, leszámítva a garázst, amely 150 forint. A városban a lakosság kommunális adót fizet, a lakás alapterületétől függően 5-8-12 ezer forintot évente. Szekszárdon 3-6-12 ezer forint az éves kommunális adó, igaz, létezik egy csomó kedvezmény is. A hazai városokkal való öszszevetésben a szegedi 630 forintos négyzetméterenkénti építményadó magasabb a debreceninél, de alacsonyabb például a soproninál, a veszpréminél és a szolnokinál (ott 900 forint, ez mellesleg a törvény szerint kiróható maximum). Debrecenben az építményadó ugyan csak 400 foH[ ) AZ ÉPÍTMÉNYADÓ MÉRTÉKE 2005-BEN 1 Városok Ft/m2/év Debrecen 400 Hódmezővásárhely 200-900 Sopron 300-940 Szeged 630 Veszprém 800 Szolnok 900 Forras: DM-gyűjtés DM-grafika rint négyzetméterenként, de a lakosság is fizeti nem lakás célú építményeire. - A város finanszírozása kapcsán azon kellett elgondolkodni - mondta Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármester hogy a növekvő városi működtetési költségeket hogyan oszszuk meg a különböző rétegek között. Vagy azokra hárulnak a terhek, akik a szolgáltatást igénybe veszik, vagy hitelt vesz fel a város és közpénzből finanszírozza a növekvő közüzemi költségeket, vagy a terheket adó formájában a vállalkozókkal fizettetjük meg. Azt a megoldást választottuk, hogy a közüzemi díjak egy részénél köztük a jelentős veszteséget termelő tömegközlekedésben - nagyobb mértékű, de más nagyvárosokhoz képest még így is kisebb emelésre került sor. Emelkedett a vállalkozók által fizetett építményadó mértéke is, de ez csak öt százalék alatti adóteher-növelést jelentett. A lakosságot ennél keményebben érintették a közüzemi díjak megemelkedése. Szentgyörgyi hozzátette: nem helyes, ha a vállalkozók úgy látják, ők azért adóznak, hogy másoknak jobb legyen. Hiszen a közüzemi feladatok közül például a tömegközlekedés javítása, járatok sűrítése nemcsak a lakások, hanem a munkahelyek jobb megközelítését is jelenti. FEKETE KLÁRA VIRTUÁLIS KALAPACS Kutyára és gitárra is licitálhatunk az interneten Szobainast fából 30 forintért, könyveket akár 10 forintért, fővárosi lakást 11 millió forintért kínálnak a magyar internetes licitoldalakon. Bár hazánkban még gyerekcipőben jár a virtuális árverés, hétről hétre egyre többen adnak-vesznek az interneten. A használt vagy új termékekre bárid tehet ajánlatot, s az autót, az albérlet, vagy a bélyeggyűjteményt az viszi, aki a legtöbbet kínálja. Feleslegessé vált, megunt tárgyakat, új és újszerű ruhákat, ingatlanokat, háztartási és elektronikai cikkeket egyaránt kínálnak a magyar internetes licitportálok. A működési elv mindegyik esetében hasonló: regisztrálni kell ahhoz, hogy részt vehessünk a licitben, s ha árajánlatunk révén elnyertük a kívánt tárgyat, ingatlant, megköthetjük az üzletet. A honlapok egy részén fotót is mellékelnek a kínált áruhoz. Az internetes bolhapiacon bármi adható és vehető, gyűjtők és egyszeri vásárlók egyaránt találhatnak számukra kedves dolgokat jó áron. Az egyik honlapon már 30 forinttól licitálhatunk fa szobainasra és öthúros nagybőgőre, a tömör beltéri ajtó tokkal együtt 41 forintért került fel a honlapra. A százforintos kategóriában listavezető a kerek százasért kínált paróka, ugyan ennyit kóstál Honthy Hanna nagylemeze, SZABALYOK A honlapon a regisztráció után a felhasználók licitre kínálhatják áruikat, vagy licitálhatnak rájuk. Az eladónak meg kell adnia a termék, ingatlan leírását, csatolnia kell egy fotót, és meg kell határozni a kikiáltási árat. Fizetni többféle módon lehet. nem sokkal drágábban ajánlják a papír 5 rubelest, a vietnami 200 dongos bankót. Napjaink népszerű lemezlovasa, DJ Kühl Liquid Trance kazettája 300 forintos áron került aukcióra, ezzel megegyező az induló ára a Legemlékezetesebb szerelmi kalandom című, VHS-kazettán kínált „műremeknek" romantikakedvelők részére. Még senki nem ígért rá, így jelenleg 500 forintért szerezhető meg egy tölgyfa kerítés, a miénk lehet egy használt miniruha 600-ért. Aki pedig vadonatúj Szaddám Huszein-kártyapaklira vágyik, szintén licitálhat, ennek a kikiáltási ár 1300 forint. Háromdarabos névjegykártyatartót vehetünk 1500-ért, a verandaablakokat egyelőre 3000-ért lehet elvinni, s 500 forinttal kerül csupán többe az egyenesen Indiából hozott gyönyörű golyóstoll. 8000 forint a kikiáltási ára a barátságos képű fajtatiszta pincsi kutyusnak. A gyűjtőknek egy kicsit mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk: egy másik portálon egy szép állapotú, II. világháborús hadifogoly által írt képeslapot kínáltak fel 10 ezer forintért. Az antik, faragott nyelű fokos ugyanennyiért licit nélkül azonnal elvihető. Többféle Tiffany-lámpára licitálhatunk 19 ezer 2 forinttól, s a több tízezres kategóriában találjuk meg a hangszerek java részét is: egy elektroakusztikus western gitárért 22 ezer forintot kérnek, míg a tangóharmonikától 30 ezerért szabadulna meg tulajdonosa. Az egyedi, selyem alapanyagú, kézi csomózásé perzsaszőnyeget 37 ezer forintért kínálják licitre. Jól járhatnak a szemfüles lakáskeresők is, hiszen albérletként Szentendrén kínálnak egy társasházi lakást, a jelenlegi tarifa 55 ezer forint. Egy újabb honlapon pedig fővárosi lakást árvereznek 11 millió forintért, de egyelőre erre még senki nem tett ajánlatot. NYEMCSOKÉVA Hódítanak az olcsó cipők düsseldorf (mti) A Kínából érkező olcsó cipők meghódítják az európai lábakat: tavaly 30 százalékkal 710 millió párra nőtt az EU-ba érkező, Kínában gyártott cipők száma. A német cipőipari főszövetség ügyvezetője szerint tavaly mintegy 7,5 milliárd pár cipőt gyártottak Kínában, ez a világ teljes cipőgyártásának 57,8 százaléka. A kínai cipők sikerének titka az olcsóság: míg például a német cipőiparban átíag 12,82 dolláros órabért fizetnek, Kínában csupán 0,39 dollárt. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási Igazgatósága pályázat útján lehetőséget biztosít nagy gyakorlattal és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek számára kamarai szakképzési szakértői névjegyzékbe, illetve Országos Gyakorlati Szintvizsga Bizottság elnöki névjegyzékbe történő felvételre. Részletes tájékoztatást és pályázati adatlapot a CSMKIK Oktatási Igazgatóságán lehet beszerezni. Felvilágosítást ad Haraszti Gábor szakképzési tanácsadó személyesen Szeged, Szilágyi u. 5. sz. alatt, vagy a 62/486-987/173-as telefonszámon