Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-28 / 49. szám

SZOMBAT, 2005. FEBRUÁR 26. • AKTUÁLIS" 5 Homlokzatok, épülettartozékok védelme Fölmérik egész Szegedet Értékmentő fölmérés folyik Szegeden: megőrzésre méltó épülethomlokzatokat keresnek. A nagykörúton belül és a csatolt települések egy részében már lajstromba szedték a védelemre javasolt házakat, amelyek szak­értői vizsgálatok után kaphat­nak helyi védettséget. Ha nem csak lábunk elé nézve járjuk Szegedet, az épületek homlokzatán még a külvárosban vagy a körtöltésen kívül is talá­lunk megcsodálni való elemeket. Egy napsugaras oromzatot, mí­vesen megformált vas- vagy réz­kilincset, szépen tagolt homlok­zatot, esetleg az ablakokat kere­tező stukkóelemek közül ránk néző szoborfejet. Hogy mind­ezek az értékek ne tűnjenek el a tulajdonos vagy az épületet keze­lő döntése nyomán, az önkor­mányzat úgy határozott, fölmé­rést készít a megőrzésre érdemes épülethomlokzatokatokról vagy azok egyes tartozékairól (kapuk­ról, ablakokról, díszítőelemek­ről). Sz. Fehér Éva városi főépítész tájékoztatása szerint a munka jól halad. Az egész városra kiterjedő adatgyűjtést O. Csegezy Mónika műemlékvédelmi szakmérnök BOVUL A LISTA A védelemre érdemes szegedi épületek fölmérése folyama­tos, a legfrissebb adatok sze­rint eddig 603 épületet szed­tek lajstromba. A házak közül szakértő bizottság választja majd ki azokat, amelyek - a szükséges rendeletmódosítá­sok után - valóban védettsé­get élveznek majd, s homlok­zatukon csak engedéllyel le­het változtatni. A Juhász Gyula utca 38. zászlótartójára is érdemes vigyázni Fotó: Frank Yvette végzi. Eddig a nagykörúton belüli területeket, valamint a körtölté­sen kívüli körzetek jelentős ré­szét járta végig, utcáról utcára haladva térképezte föl a védelem­re javasolt épületeket. Ezek egyike a juhász Gyula ut­ca 38. számú ház, amelynek homlokzatát szép kovácsoltvas* erkély díszíti, a rézkilincses kapu fölött pedig ugyancsak díszes vas zászlótartó látható. A lépcsőház­ban Szolcsányi Tamással talál­koztunk, s kiderült, nem csupán szereti a közel százéves épületet, amelyben fia születése óta, hu­szonnégy éve lakik, de mesélni is tud róla, mert szülei még ismer­ték a házat építő kő­művest. A mester tulajdonos is volt egyben; az erkélyes lakásban ő maga la­kott, a többi lakást pedig bérbe adta. ­Itt szinte semmi sem változott: a ház átvészelte a háborút, errefelé nem bom­báztak. Megmaradt az erkélyrács is, az IKV pedig szépen rendbe hozta a hom­lokzatot - mondta a munkából kismotor­ral hazatérő férfi, aki maga is érdeklődik az építészet és hely­történet iránt. A he­lyi védelem kiter­jesztéséről - a Belvá­rosban már minden épület védett - nem hallott, de örül an­nak, hogy a városve­zetés fontosnak tart­ja az értékmentést, NY. P. Legtöbbet oktatásra, városüzemeltetésre és egészségügyre költenek A város mindennapi rezsije Naponta több tízmillió forintba kerül Szeged működése, vagyis például az, hogy a gyerekek is­kolába járhassanak, az orvosok gyógyítsák a betegeket, közle­kedjen a villamos, és este vi­lágítsanak az utcai lámpák. A szegények támogatására min­den nap több mint kétmillió forintot fordít az önkormány­zat. Ahogy otthon minden hónapban kifizetjük a rezsit, a kölcsönrész­leteket, megvesszük a buszbérle­tet és félretesszük a konyha­pénzt, éppúgy kell a város bevé­teleivel is gazdálkodni. A kiadá­sok is hasonlók - persze nagy­ban. Az önkormányzati intézmé­nyek fenntartása mellett még számos városi feladatot kell telje­síteni, amely ugyancsak tenger­sok pénzbe kerül. Mindannyian természetesnek tartjuk, hogy működnek az orvo­si rendelők, jár a villamos, és es­te mindennap fölgyújtják az ut­cai lámpákat. Kíváncsiak vol­tunk, mennyibe kerül a város „nyitva tartása", ezért arra kér­tük Szentgyörgyi Pál gazdasági alpolgármestert, emelje ki a leg­fontosabb „dologi" költségtétele­ket. Ebbe nem tartozik bele az \ A SZEGEDI ÖNKORMÁNYZAT FONTOSABB NAPI KIADASAI 2005-BEN (millió forintban) Feladatok Kiadás Oktatásra 41,3 Egészségügyre (szak- és háziorvosi rendelők, városi kórházak) 17,9 Szociális ellátásra (segélyek, közmunkások, támogatások) 2,3 Közvilágításra 1,0 Tömegközlekedési támogatásra 1,6 Közterületekre (takarítás, parkok gondozása, stb.) . 1'9 Éves bevételi terv 66,068 Kiadási előirányzat 2005-re 68,456 forrás: Stegedi Polgármesteri Hivatal DM-grafika évi 36 milliárd forintos működé­si kiadások 56 százalékát kitevő bérköltség. Az áttekintés termé­szetesen vázlatos, csupán né­hány fontos elemet tartalmaz, de talán kifejezi, mennyi Szeged „rezsije". Amikor gyermekeinket óvo­dába-iskolába visszük, biztosan nem gondolunk arra, hogy az ágazati kiadásokra (egészség­ügyre, oktatásra, városüzemel­tetésre és -fejlesztésre, kultúrá­ra, stb.) fordított pénz minden negyedik-ötödik forintját az ok­tatásra költik. Ez a legnagyobb kiadás. Második helyen a városi fenntartású házi- és szakorvosi rendelők, a „nagy SZTK", vala­mint a kórházak állnak: mű­ködtetésük naponta közel húsz­millió forintba kerül. (A költsé­gek nagyobb hányadát az Or­szágos Egészségbiztosító Pénz­tár fedezi.) Szeged szegényeire, pontosabban segélyekre, köz­munkásokra mindennap több mint kétmillió forint jut. Ennél valamivel kevesebbe kerül az utcák-terek takarítása, a parkok és más zöldterületek gondozá­sa, szépítése. Köztudott, hogy a tömegközle­kedés - mint mindenütt a vilá­gon - Szegeden is veszteséges. Hiába vesszük meg a jegyet és a bérletet, ebből a pénzből még nem lehetne fönntartani a jelen­leg futó járatokat; a támogatás napi másfél millióba kerül. Az „esti fényekért" pedig minden­nap több mint egymillió forintot fizetünk: ennyi a közvilágítás vil­lanyszámlája. NY. P. Könyvtárostalálkozó lesz Csongrádon A folyton megújuló városi közkönyvtárak közé tartozik a csongrádi is. Február elsejétől az intézmény katalógusa interneten is el­érhető. Május 8-ától 10-éig ismét itt találkoznak a Kárpát-me­dencei könyvtárosok, de rendszeresek az unióval kapcsolatos tájékoztató rendezvények is. Február elseje óta az interneten is elérhető a Csemegi Károly Könyv­tár és Információs Központ számítógépes katalógusa (www. könyv ­tar.csongrad.hu), mely eddig csaknem 29 ezer kötetről szolgál infor­mációkkal. Az érdeklődő a webes felületű keresőrendszerrel szaba­don tájékozódhat a könyvtári állomány feldolgozott kötetei között szerző, cím, kulcsszó, illetve tárgyszó alapján. A könyvtárban immár két esztendeje van EU-sarok. Horváth V. Margit igazgató tudatos munkája, szorgalmas pályázatírói tevékeny­sége révén az elmúlt öt évben megteremtődtek azok a tárgyi és szemé­lyi feltételek, melyek az információs központ szolgáltatásaihoz ma immár nélkülözhetetlenek. A könyvtár rendszeres rendezvényei népszerűek. Ezek között érde­kességnek számít, hogy a Kárpát-medencei könyvtárosok találkozó­ját az idén is Csongrádon tartják meg május 8. és 10. között. Ebben az időben itt tartja az Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ) ki­helyezett ülését a határon túli szakmai szervezetek részvételével. B. GY. GY. Véget ért a tavaszköszöntő fesztivál Örömtüzet raktak Szentesen A sorban a negyedik tavaszkö­szöntő karnevál ezreket vonzott a hideg idő ellenére az utcákra a hét végén Szentesen. A nem mindennapi látványosság ere­deti célja szerint a móka és a jókedv ünnepe lett. A pénteki kidoboláson a polgár­mester tette közhírré, hogy a kar­neváli jelmez tekintendő normá­lis viseletnek, és a tavasz követ­kezik. Szirbik Imre szavai valóra váltak, mert bár a jelmezviselés a szervezésnek köszönhetően biz­tosra volt vehető, az időjárás szá­mított egyedül kockázati ténye­zőnek: szombaton reggeltől estig sütött a nap, igaz, meleg még nem volt. A sportcsarnokban délelőtt a város diákjai mutatták meg, hogyan tudnak örülni, s eb­ben partnerek voltak a szülők, a tanárok. A telt házas csarnokban hatalmas volt a nyüzsgés. Az év legnagyobb önkormányzati ren­dezvényének számító tavaszkö­szöntő karneválon a régi jó ven­dégek szórakoztatták az utcán a nagyérdeműt. A gólyalábas gara­bonciások adtak végső döfést a szamár képében megjelenő tél­nek, két lábon álló falábú lovai­kon kisgyerekeket lovagoltattak, bár igazi hintón is lehetett utaz­ni. A tömeg az alkonyuló nap­fényben tért le a Kurca-partra, ahol immár hagyományszerűen máglyát raktak, remélve, a forró­ságtól végleg elmúlik a tél. A szőrmébe öltözött busók körtán­ca igazi varázslásra emlékezte­tett a tűz körül, a hatalmas rit­musos zajban, melyet a kolomp­jaikkal és kurjongatásaikkal kel­tettek. Az ifjúsági ház melletti gödör színpadán a tűzzsonglőrök újra elkápráztatták a szentesie­ket és a karneválra messze föld­ről érkezőket. A hosszú órákon át a hidegben feltehetően csak a meleg bőrbe bújt busók nem fáztak, bár a levegő hőmérsékletét valamelyest feled­tette az egyetlen másodpercre sem szűnő látnivalók sora: a Kurca ifjú­sági ház melletti hídján tűzijáték is volt. Szombaton napközben az ut­cán zajló rendezvények után este a sportcsarnokban lehetett mele­gedni, ahová forró hangulatot va­rázsolt a Salsa tropical show, vala­mint a Megasztárból ismert Gás­pár Laci, akinek produkciója osz­tatlan sikert aratott. A jelmezvise­lésben elöljáró polgármestert idén is felismertük: a Maci szerint az egymásra találás ünnepe a tavasz­köszöntő karnevál. Szombaton a napsütésben né­hány óráig úgy tűnt, hogy a ren­dezvény elérte eredeti célját, bár az igazi tavaszra a meteorológia előrejelzése szerint néhány hetet még várnunk kell. B.G. A mackójelmezt ezúttal is Szirbik Imre polgármester viselte Fotó: Tésik Attila A városi tévé év végén sugározhat a Fekete Sas utcából Egymillió forintos bérleti díj A Városi Tfelevízió Szeged Kht. több mint egymillió forint bérleti díjat fizet havonta jelenlegi székhelyén, a Csongrádi sugárúton. Noha a közszolgálati médium tavaly szeptember óta havi ti­zenhárom ezer forintért is bérelhetne stúdiót és irodát a Bel­városban, olyan rossz állapotban vannak a régi tévés helyiségek, hogy oda csak a felújítás után, várhatóan év végén költöznek. A száz százalékban önkormány­zati tulajdonú Városi Televízió Szeged Kht.-t tavaly szeptember­ben nyilvánította preferált szer­vezetté a városi közgyűlés. Dön­töttek arról is, hogy öt évre bérbe adják a cégnek a város tulajdoná­ban álló, közel 180 négyzetméte­res Fekete Sas utcai stúdiót, vala­mint a Tisza Lajos körúti 76 négyzetméteres szerkesztőségi helyiséget - havonta négyzetmé­terenként ötven forintért. - Felmértük a stúdiót és a szer­kesztőséget. Katasztrofális álla­potokat találtunk: nem működik a tűzvédelmi rendszer, balesetve­szélyes az elektromos hálózat és korszerűtlen a légtechnikai rend­szer - mondta érdeklődésünkre Csala Gabriella. Azt még nem tudjuk, hogy mennyibe kerül a felújítás, mert a rekonstrukció terveztetése folyamatban van. Nem csupán építészetileg, de technikailag is lepusztult a régi tévéstúdió. Már ami az eszkö­zökből megmaradt, ugyanis több berendezést értékesített felszá­molásakor a Szeged TV Kft. ­magyarázta a stúdióvezető. A városi televízió jelenlegi, di­gitális eszközparkja nem kompa­tibilis a régi stúdióban maradt be­rendezésekkel. Csala elképzelhe­tőnek tartja, hogy a Tisza Lajos körút helyett a Fekete Sas és Kiss Ernő utcai tömbben keresnek he­lyet a szerkesztőségnek. így sze­rinte kevesebbe kerülne a városi tévé működtetése az önkormány­zatnak. Amely most a cégén ke­resztül havonta több mint egy­millió forint stúdió- és irodabér­leti díjat fizet a Telin Tv-nek, il­letve egy orosházi vállalkozónak. A város tavaly és az idén is 85 millió forintot adott a tévé mű­ködtetésére. Csala elképzelhető­nek tartja, hogy a felújításra és az eszközpark korszerűsítésére köz­beszerzési eljárást kell kiírnia a városnak. Ebben az esetben a közgyűlés dönt a rekonstrukció finanszírozásának módjáról. A stúdióvezető reményei szerint év végén már a régi-új helyről sugá­rozzák a műsoraikat. A Fekete Sas utcai stúdió és a városháza között már korábban kiépült a légkábeles kapcsolat, aminek kö­szönhetően a tévés közgyűlési tu­dósítások nem kerülnek pénzbe. Most viszont a közgyűlési tudósí­tások alkalmával 100 ezer forin­tot fizet a városi tévé a jeltovábbí­tásért a Matávnak. SZ. c. sz. AZ MTV NEM KÖZÖSKÖDIK Csala Gabriella kérdésünkre, mi igaz abból, hogy esetleg az Ma­gyar Televízió szegedi'körzeti stú­diójába, a Kálvária térre költöz­nek, azt válaszolta: időnként fel­röppen ez a hír Szegeden, de erről most szó sincs. Elmondta: az igaz, hogy 2003-ban érdeklődött a kör­zeti stúdiónál ez ügyben, ahol kö­zölték vele: nem kívánnak bérbe adni helyiségeket az épületben. Bokrosi belvízelvezető MUNKATÁRSUNKTÓL Bokrosi belvízelvezető csatornák felújítását segítené elő az a pályá­zat, amelyet április végéig nyújt be a csongrádi önkormányzat az agrár- és vidékfejlesztési operatív programhoz. A 35 millió forintra tervezett beruházáshoz mintegy ötmillió forint önrésszel járulna hozzá Csongrád. Kedvező elbírálás esetén három csatornán végez­nék el a rekonstrukciós munká­latokat. Lapunk Gyovai Gáspár alpolgármestertől úgy értesült, az említett védművek a bokrosi csatornahálózat legelhanyagol­tabb részei, melyek felújítása révén jelentősen javulna a bel­területi belvízvédelem haté­konysága is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom