Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-26 / 48. szám

NAPI MELLÉKLETEK Hétfő SZERKESZTI: WERNER KRISZTINA, HEGEDŰS SZABOLCS 2005. FEBRUÁR 26 GÁLVÖLGYI JÁNOS A TÖRTETÉSRŐL, A KRITIKÁKRÓL, A KÜLVILÁG „MARHASÁGAIRÓL" ÉS A FOGYÓKÚRÁRÓL i Soha életemben nem könyököltem Kedd > Szerda Csütörtök Péntek WWW. DELMAGYAR. HU Varga Petra, Maroslele Társaságunk felvételt hirdet HÁLÓZATI SZERELŐ munkakör betöltésére a hódmezővásárhelyi kirendeltség szentesi üzemegységén. A munkakör betöltésének feltételei: - gázvezeték- és készülékszerelői szakképesítés - mestervizsga előnyt jelent - B kategóriás gépjármű-vezetői engedély. Szakmai önéletrajzát, bizonyítványának másolatát és fényképét csatolva jelentkezését 2005. március 7-ig kérjük eljuttatni az alábbi címre: DÉGÁZ Rt. emberierőforrás-igazgatóság 6724 Szeged, Pulz utca 44. DÉLMAGYARORSZÁG A DÉLMAGYARORSZÁG és a.DÉLVILÁG rn 'K DÉLVILÁG kommunikációs, partnere a T-Mobile Rt. T 8 "IVIODllG' 06-30/30-30-443 mms@delmagyar.hu Kérjük, írja meg nevét és lakhelyét! f It'jgjubhnkul megjelentetjük! érdemes mást kezdeni. Nem érde­kelnek és igazán én sem érdeklem őket. Tudom, hogy van egy jelentős ellenállás a Heti hetessel és a víg­játékkal szemben is, de én nem nekik játszom. Huszonéves, senkiházi fiatalemberek úgy írnak kritikát, hogy még soha semmit nem tettek le az asztalra. Hát miért érdekeljen en­gem az ő véleményük? Hogy jön például egy zenei analfabéta ahhoz, hogy egy nemzetközi sikerű zongo­raművész játékáról azt írja, hogy az szar? Az egyik legnevesebb magyar kritikus egyszer azt tette közzé az alakításomról, hogy ő ilyet még nem látott, annyira silány, pedig nagy­jából fél órát látott az előadásból. Majd amikor később beszéltem vele, kiderült, hogy nem az én alakítá­somról írt, hanem a rendezőnek üzent ezzel, akit éppen akkor utált. Hát hogy merik emberek ilyen célra felhasználni a színészt, aki a belét teszi ki minden este? Lehet, hogy nem lesz népszerű, amit mondok, de én ezzel is ügy vagyok, mint az is­tennel: nem kell kettőnk közé köz­vetítő. Látja, most mérges lettem... A képernyő torzít - Lehetséges, hogy a felindultság­tól, de most figyelem, így életkö­zeiben mintha a szokottnál mélyebb lenne a hangja... - Biztosan a tévé torzítja ezt is. Esküszöm, hogy élőben sokkal szebb és fiatalabb az ember, meg nem is olyan kövér és alacsony, mint a kép­ernyőn. - Pedig ön nagy fogyókúrázó hí­rében áll. Jelenleg milyen stádium­ban van? - Most éppen a fogyó periódusban. Az a típus vagyok, aki egyik fogyó­kúrából szédeleg a másikba. Már szinte mindegyiket kipróbáltam. Nemrég vesztettem el azonban az egyik legjobb barátomat, aki vilá­géletében imádott enni, de amikor már nagyon beteg volt, meglátogat­tam a kórházban, és azt mondta, hogy nincs étvágya. Annyira meg­maradt bennem ez a fél mondat, hogy arra gondoltam, tulajdonkép­pen addig kellene mindenkinek még jókat enni és inni, ameddig neki jól esik. PATAKFALVI DÓRA Kedves Olvasó! A megjelenéshez a beküldő egyetértésén kívül e képen látható személy (kiskorúaknál a törvényes képviselő) hozzájárulása szükséges. t Vasgyáré Gálvölgyi János nem hagyja ma­gát frusztrálni, megpróbálja ki­zárni otthonából a külvilág „mar­haságait". Sőt léteznek olyan sze­mélyek, akiknek a nevét sem haj­landó nyilvánosan a szájára ven­ni. Pedig amikor a kritikusok ke­rülnek szóba, a színművész arcán meglehetős felindultság látható. Gálvölgyi Jánossal a Le a fejjel cí­mű magyar filmvígjáték szegedi díszbemutatóján beszélgettünk. - A filmben az ön által alakított királyi pohárnok egyetlen vágya, hogy loi'aggá üssék, és ennek el­éréséért szinte a végsőkig elszánt. Díjért, szerepért meggyőződése sze­rint meddig lehet elmenni? - Soha életemben nem könyököl­tem, soha nem kértem szerepet, ta­lán azért sem, mert szerencsés vol­tam. Ma sem tartozom semmilyen klikkhez, nem járok összejövetelekre, partikra, pedig ott sok mindent va­lószínűleg könnyebben el tudnék in­tézni. Mert ugye nem akarok már karriert csinálni. A feleségem, aki egy igen okos asszony, azt szokta mon­dani rám, hogy magázó létemre na­gyon sokra vittem. És jó érzés, hogy ezért senkinek nem kell hálásnak lennem, csak saját magamnak, na meg a sorsnak. Naponta négy-öt újságot elolvas - Ráadásul a közelmúltban nyi­latkozta, hogy már rég túlhaladta egykori álmait. Ezek után mi je­lenthet még önnek kihívást? - Egy színésznek minden szerep új próbatétel. Most például Darvas Iván rendez három egyfelvonásost, aminek a főszerepét kifejezetten nekem szán­ta. Ennél nagyobb kihívás, azt hiszem, nem kell. Hiába értem már el eddig sok mindent, ha most kellene befejez­nem a pályát, az borzasztó lenne. - A Heti hetes mennyiben vál­toztatta meg a mindennapjait? Pél­dául alaposan felkészül a felvételek előtt? Most én mesélek • Pihenő i Elveszett az u Fütyül az „értelmiségi elitre" - Szerdán este meghozza a futár azt a hírcsokrot, amit a másnapi felvételen Jáksó Laci felolvas. Emel­lett megkapjuk hozzá a hírek hátte­rét is, melyet az újságokból fény­másolnak ki nekünk. Ez egy elég vastag paksaméta, de miután én egy végtelenül hülye újságolvasó ember vagyok, aki naponta képes átnézni négy-öt lapot, ezért szá­momra már nem tartalmaz újdon­ságot. Általában már újságolvasás közben is van véleményem, oda­írok a lapra egy-két szót - ez már elég rutinszerűen megy nálam. -Akadtak esetleg olyan hírek, me­lyek miatt inkább magában tartotta a véleményét, mert mondjuk úgy érezte, álláspontja túlságosan nép­szerűtlen lett volna? - Léteznek ilyenek, és ekkor csend­ben maradok. Vannak például olyan személyek, akik ha a hírben sze­repelnek, akkor inkább a nevüket sem veszem a számra. Egyszerűen nem vagyok hajlandó velük foglal­kozni. Ez egyben az én ellenállásom és tiltakozásom is. Ettől természe­tesen ők ugyanúgy mondják tovább a marhaságaikat. - És a civil életben hogyan viseli ezeket a marhaságokat? Képes hu­morral kezelni őket, vagy mérge­lődik rajtuk? - Egy teljesen szétfűrészelt társa­dalomban élünk, borzasztó közélet­tel megáldva. Én viszont nem ha­gyom magam frusztrálni emiatt, megpróbálom kizárni az otthonom­ból ezt a világot - mondanám szí­vesen, miközben ugyanúgy begyű­rűzik az én lakásomba is az osto­baság és a mindennapok gondja. Körmendi János kollégám mondta egyszer, hogy ő hiába nem gondol a mindenkori pénzügyminiszterre, amikor lemegy a közértbe és vesz két kiflit, akkor a pénzügyminiszter már gondolt rá. Nagyon szép családom van, két unokával. Velük azért kicsit szívesebben foglalkozom. - Bár képességeit talán sosem kér­dőjelezték meg, a kritikusok és az úgynevezett értelmiségi elit gyakran fanyalog szereplései miatt. Zavarja ez? Gálvölgyi János: Hiába értem már el eddig sok mindent, ha most kellene befejeznem a pályát, az borzasztó lenne FOTÓ: KARNOK CSABA - Elolvasok mindent, lexikon hogy akit maga értelmiségi elitnek agyam van, ezért visszamondok bár- nevez, azokra én fütyülök. Ezzel a mit, amit valaha rólam leírtak. Csak- sznobériával, ami nálunk folyik, nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom