Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-24 / 46. szám

CSÜTÖRTÖK, 2005. FEBRUÁR 24. •AKTUÁLIS« 3 Az orvosoknak saját munkahelyükre kellene pályázni vállalkozóként Feszült a helyzet a szegedi rendelőintézetben Hiányzó szaktudás HOLLÓSI ZSOLT Mára magyar gazdaság versenyképességét veszélyezteti, hogy sok területen szakemberhiány tapasztalható - haliam egyre több szakértőtől. Országosan kevés az ács, a kőműves, a villanyszerelő, a szerszámkészítő, a CNC-esztergályos, a géplakatos és a hegesztő. Leginkább a hagyományos szakmák korszerű szaktudással rendelkező művelőit keresik. Ma már velük szemben is elvárás, hogy számítógép-vezérlésű gépekkel tudjanak dolgozni, megértsék a németül vagy angolul megfogalmazott műszaki utasításokat. Az egészségügyben is állandósulni látszik a szakorvoshiány. Nincs elég patológus, aneszteziológus, radiológus, pszichiáter. Kiváló szakemberek nyolc-tízszeres bérért, összehasonlíthatatlanul jobb munkakörülmények mellett vállalnak munkát Észak- és Nyugat-Európában. Ugyanakkor: Tiszát lehet rekeszteni tanárokkal, könyvtárosokkal, művelődésszervezőkkel, sőt ma már jogászokkal, közgazdászokkal, médiaszakemberekkel is. A diploma - ha nyelvtudással, mobihtással és kellő kompromisszumkészséggel párosul mégis jóval nagyobb esélyt ad valamilyen elhelyezkedésre. Jogi végzettségű barátom jobb híján, átmenetileg egy számítástechnikai vállalkozásnál kamatoztatja hobbiként megszerzett szaktudását, más ismerősöm tanári diplomával hipermarket pénztárosaként keresi a mindennapi betevőt. Közhely: tanulni felnőttként is muszáj. Életünk során egyre többen akár kétszer-háromszor is foglalkozást válthatunk, újabb szakmákat megtanulva, több lábon állva könnyebben boldogulhatunk. Azt mondják, a magyar munkaerő legnagyobb hátránya lassan már nem is a nyelvtudás lesz, hanem a mobilitás hiánya. Nálunk az emberek döntő többsége ott éh le az életét, ahol megszületett vagy az iskoláit elvégezte. Országon belül is nehéz felkerekedésre bírni sokakat, így aztán a csatlakozás után sem árasztottuk el a régi tagállamok munkaerőpiacát. Pedig hiányszakmák nemcsak nálunk akadnak. Ausztriában pincéreket és szakácsokat, Belgiumban és Hollandiában betegápolókat, élelmiszer- és fémipari szakmunkásokat, Dániában szakorvosokat és elektronikai mérnököket, Németországban informatikusokat, Svédországban vendéglátósokat, távközlési szakembereket keresnek. Csak az a baj: ha az orvosokhoz hasonlóan közülük is sokan útra kelnének, azzal a hiányszakmák hazai listája gyarapodna. Csökken a balesetek száma a megyében A múlt év munkáját értékelte tegnap a Csongrád Megyei Baleset-megelőzési Bizottság. Radics Róbert rendőr százados, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője elmondta, azt ugyan nem lehet kimutatni, hogy pontosan hány balesetet előztek meg. Az az adat viszont figyelemre méltó, hogy az elmúlt tíz évben az autók száma 30 százalékkal nőtt, az úthálózat nem fejlődött, ám Csongrád megyében az 1990. évi negatív csúcshoz képest minden évben kevesebb a közlekedési baleset. Több mint száznegyven rendelőintézeti orvos közalkalmazotti státusának megszüntetését tervezik Szegeden. Az orvosoknak vállalkozóként kellene pályázniuk saját munkahelyükre, amit elfogadhatatlannak, felháborítónak tartanak. E jogviszonyt - Gaál István igazgató szerint - csak lehetőségként kínálják fel. Ma két összdolgozói értekezletet is tartanak - egyet az érdekképviseletek, egyet pedig a rendelőintézet igazgatósága. A szegedi önkormányzat által fenntartott, járóbeteg-ellátást végző rendelőintézetben pattanásig feszült a helyzet. Lapunkban megírtuk, hogy március elsejével a szakorvosi és háziorvosi ellátás esetében 29 betöltött és 9 üres álláshelyet szüntetnének meg. Mivel még nem tudni, kik kerülnek utcára, nagy a bizonytalanság az intézményben. „Á létszámleépítés csak a jéghegy csúcsa" - nyilatkozta lapunknak Tímár Péter főorvos. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) szegedi elnöke elmondta: az intézmény vezetése a szakorvosok közalkalmazotti státusának megszüntetését tervezi - teljes körben. Timár tudomása szerint a több mint 140 orvosnak vállalkozóként kellene pályáznia saját munkahelyére. Elfogadhatatlannak és felháborítónak tartja a tervezetet Haraszti Gábor bőrgyógyász, aki 1999 óta dolgozik a rendelőintézetben. A Magyar Orvosszövetség képviselője hangsúlyozta: nem hagyják magukat, ha kell, sztrájkba is lépnek. Török Klára fül-orr-gégész sem tudja elképzelni, hogy az immáron harminc esztendeje betöltött állására pályázzon. Az intézmény közalkalmazotti tanácsának elnöke úgy tudja, hogy a pénteki városi közgyűlésen arról is döntenek a képviselők, A rendelőintézetben bonyolult a helyzet Fotó: Karnok Csaba hogy a rendelőintézet jelenlegi az önkormányzat által engedélyezett - 556-os dolgozói összlétszámát év végéig 40l-re csökkentik. Szerinte ez az önálló járóbeteg-ellátás halálát jelenti, jelentheti Szegeden. Timár Péter szerint mindez úgy oldható meg, hogy bizonyos feladatokat, szakellátásokat átvesz a klinika és a kórház. Az EDDSZ helyi vezetője sajnálatosnak nevezte, hogy a menedzsment nem, vagy nagyon kevés érdemi információt adott az érdekképviseleteknek a tervezett változtatásokról. Elmondta: az intézményben csütörtökön fél l-re összehívott munkavállalói értekezleten „szeretnénk tiszta vizet önteni a pohárba". így kíváncsiak - többek között - arra, hogy a 2005-re tervezett hiány (közel 500 millió forint) miért kétszerese a tavalyinak. Az érdekképviseleti vezető azt sajnálja, hogy az igazgatóság, ahogyan ő fogalmazott, sebtében összehívott este 6 órára az új klinikára egy másik értekezletet, amin tudomása szerint - minden dolgozónak kötelező megjelenni. Gaál István, a rendelőintézet igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: régóta tervezik, szervezik az összdolgozói értekezletet, így nem igaz, hogy azt hirtelenjében hívták össze. Egyébként is, ott 400-an is elférnek, míg a rendelőintézet nagytermében ahová az érdekképviseletek várják a dolgozókat - csak 140-en. Kérdésünkre, elmegy-e a kora délutáni értekezletre, Gaál azt mondta: „Elmehetek rá, de az ott elhangzott kérdésekre este kaphatnak választ a dolgozók". Az igazgató egy 2003-as törvényre hivatkozva közölte: a foglalkoztatási jogviszonyukat maguk választhatják meg az orvosok, „mi csak lehetőséget biztosítunk azoknak, akik vállalkozóként akarják folytatni a munkájukat, de cz nem kötelező". Gaál István hangsúlyozta: gazdasági és szakmai okokból, a betegellátás érdekében bizonyos ellátásokat a klinika és a kórház végez a jövőben. A feladatátcsoportosítással csökkenhet a létszám. „A központi finanszírozás megváltozott. Ehhez vagy alkalmazkodik az intézmény, vagy elpusztul. Sok esetben sebészi módszereket kell alkalmazni a problémák megoldásában. Nekem sem könnyű. Higgye el, megfordult a fejemben, hogy felállók a székemből." Abból a székből, amit Gaál István - elmondása szerint - nem érez mostanság biztosnak. Már csak azért sem, mert ő is hallott a városszerte terjedő hírről, hogy a fenntartó esetleg válságmenedzsert, önkormányzati biztost állít az intézmény élére. sz. c. sz. Együtt lobbiznak termálügyben MUNKATÁRSUNKTÓL Jó lenne elérni, hogy a termálenergiát a jövőben kedvezőbb jogi feltételek mellett használhassák a cégek és az önkormányzatok Magyarországon és Romániában: ezért lobbizni kell a kormányoknál és az uniónál - hangzott el tegnap a szegedi megyeházán, ahol Constantin Ostaficiuc, a Temes megyei elnöke Frank Józseffel, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökével tárgyalt. A román politikusnak ez volt az első hivatalos szegedi látogatása. A találkozón elsősorban a két megye közös dolgairól esett szó. Ostaficiuc elnök azt mondta, Romániában elindult egy Safe Food nevű program, amely az élelmiszer-biztonsági rendszerek kiépítéséről szól. Ebben a munkában számítanak a szentesi központ tapasztalataira. Az elnökök megállapodtak abban, hogy rendszeresen találkoznak. Frank József áprilisban utazik Temesvárra. Járai az egyetemen fárai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke tart előadást ma délelőtt fél tíztől az SZTE Tanulmányi és Információs Központ"ban- Az európai monetáris politika és Magyarország csatlakozása az euró övezethez címmel. Az előadásra a Szegedi Tudományegyetem Európa-tanulmányok központja által indított Integrációs Klub keretében kerül sor. A klub célja, hogy az unióval kapcsolatban aktuális információkkal szolgáljon az érdeklődők számára. Szegeden április 22-én, a Vásárhelyi Pál utcában (a volt konzervgyár területén) nyíló QBVBJi- , I ^J RUHÁZATI ÁRUHÁZBAN ÜZLETHELYISÉGEK KIADÓK Érdeklődni napközben, 9-18 óra között a 30/388-5370 telefonszámon. Hiányszakmák a rendszeres képzés mellett is akadnak Ápolót és jó kőművest nagyítóval keresnek Télen kevesebb, nyáron több friss munkaerőt keresnek a cégek a helyi munkaerőpiacon. Jelenleg leggyorsabban diplomás ápolóként, ácsként vagy kőművesként lehetne elhelyezkedni. Nehéz egzakt felmérést készíteni a jelenlegi szegedi munkaerőpiac kínálati és keresleti oldaláról, mivel a munkáltatók a legkülönfélébb csatornákon „gyűjtik be" alkalmazottaikat. A Csongrád Megyei Munkaügyi Központnál például becslések szerint a betölthető álláshelyeknek mindössze a 30 százaléka jelenik meg, magasan kvalifikált munkaerő után pedig kisebb arányban kutatnak. A hivatal rendelkezésre álló adataiból tehát mindössze az derül ki, hogy a legtöbb felkínált állást orvosi szakasszisztensek, diplomás és általános ápolók tölthetnék be. Sajnos nem azért keresik a kórházak, klinikák a jól képzett asszisztenciát, mert nem végez elegendő fiatal a közép- és felsőoktatásban akár Szegeden, akár Vásárhelyen. A gond ebben a szakmában is ott kezdődik, hogy alacsony a felajánlott munkabér, emiatt egyre többen próbálnak szerencsét külföldön. Rideg László, a Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi Szakközépiskola igazgatóhelyettese elmondta, nincs visszajelzésük arról, hol sikerült elhelyezkedniük a náluk végzett diákoknak. Az egészségügyi pálya népszerű, a jelentkezők száma mindig több, mint amennyi osztály indítását engedélyezi a fenntartó önkormányzat. A listán az egészségügyi dolgozókat a megbízható ácsok, a burkolók és a kőművesek követik - szemlátomást összefüggésben a még mindig tartó lakásépítési lázzal. Aztán a szakképesítést is igénylő foglalkozásokban TENYEK Csongrád megyében 2004 végén több mint 17 ezer munkanélkülit tartott számon a munkaügyi központ, közel 1600-zal többet, mint 2003 végén. Nekik 2 ezer 766 álláshelyet kínáltak, 448-cal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A megyei munkanélküliségi ráta elérte a 10 százalékot. Szegeden jobb a helyzet, a mutató mindössze 7-8 százaléknyi. Ápolónők a női klinikán Fotó: Schmidt Andrea egy nagy szünet következik, és utána már csak a segéderőket, a kubikusokat és a mezőgazdasági alkalmi munkásokat keresgélik nagyobb számban. A munkaügyi központ szerint a megyei munkaerőpiac hullámzása szezonhoz is kötött: míg télen a kereskedelemben és a vendéglátásban akár alkalmazottaik felétől is megválnak a munkáltatók, nyáron viszszaveszik őket. Míg Nyugat-Magyarországon a hiányszakmák listavezetője az élelmiszer-ipari szakmunkás, addig a megyében van utánpótlás, hentest, péket akár harmincasával is keresnek (és találnak) külföldi munkáltatók. Deák Attila, a Fodor József Élelmiszeripari Szakközépiskola igazgatója szerint a hozzájuk járók száma öt évvel ezelőtt 480 volt, ma több mint 600. Varrónői állásokat is hirdetnek a munkáltatók, de csak nehezen találnak. Nem azért, mert kevés az állás nélküli varrónő Csongrádban, hanem: a hozzáértők vagy keveslik a pénzt, vagy egészségügyi problémáik miatt nem képesek vállalni az egy-két műszakos görnyedést a gépek mellett. A helyi ipar szerkezete is meghatározza, hogy milyen jellegű szakmunkára vennének fel embert. Ez az oka annak, hogy a megyében egyedül Kisteleken keresnek cipőkészítőt. F. K.