Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-19 / 42. szám

90 • MEGYEI TÜKÖR" PÉNTEK, 2005. FEBRUÁR 18. Ha nincs ajánló, a pályázat az asztalfiókba kerülhet Lobbi nélkül csak aprópénz nyerhető Ötvenkilenc pályázatírói állást tart számon a Csongrád megyében a munkaügyi központ felmérése. E szám növekszik, ugyanis a napokban 52 pályázatírót képeztek Szegeden egy 290 órás tanfolyamon. Nyertes pályázat elkészítéséhez azonban nemcsak szakértelem kell, hanem erős lobbi és hatalmas szerencse is - vélik a profik. „Közös céljaink elérésében eddig végzett tevékenységüket elismerve értesítem, hogy a ... 2004. évi pályázati felhívásra benyújtott... pályázatuk másfél millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült." - mutatta az egyesület vezetője a levelet, melynek nagyon örült, de hozzátette: „Megeszem a kalapom, ha a pályázatunkat elolvasták. Egyesületünk ugyanis tizenhat nappal a pályázat beadási határideje előtt alakult. Ennyi idő alatt túl nagy dolgot nem művelhettünk." Lobbi nélkül csak morzsákat lehet nyerni. Ezt már a pályázatírói szakmában elismert egyik cég vezetőjétől tudjuk, aki elmesélte: hiába írtak elismerten kitűnő pályázatot, azonban tudatták velük: korai lenne még kétszázmilliót nyerniük, ami azt jelentette, nem volt elég erős a lobbijuk. Ezért azt tervezik, hogy lobbiirodát nyitnak Brüsszelben, közel a tűzhöz. Ilyen és ehhez hasonló, a valóságot idéző történetek nem szerepeltek abban a tananyagban, ami alapján diplomás munkanélkülieket képeztek ki pályázatírásra Szegeden. A tizennégy hónapos, öt modulból álló tanfolyamon olyanok vehettek részt, akiket 2003-ban önkormányzati fenntartású intézménytől bocsátottak el. A 96 pórul járt diplomás kétharmada - a többiek munkát találtak a képzés közben - a napokban fejezte be a vizsgákat. - A programunk angol nyelvtanfolyamot, európai uniós és vállalkozási ismereteket, informatikai képzést, valamint pályázatírói, projektmenedzsment tanfolyamot fedett le - tájékoztatott Gajdán Bálint a Szegedi Ifjúsági Ház rendezvényszervezője. Az IH és partnere, a budapesti Kultúrpont Iroda 24 millió 780 ezer forint támogatást kapott az Országos Foglalkoztatási KözalaNEGYVENÖT ES FÉL MILLIÁRD A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében tavaly 9134 pályázatot adtak be, amiből eddig 4778 nyert támogatást 72 milliárd forint értékben. Ezáltal - az önrésszel együtt 128 milliárd forintot költenek beruházásra. Az idén a GVOP16 pályázatot hirdetett meg 45,5 milliárd forint keretösszeggel a beruházásösztönzés, a kis- és középvállalkozások, a kutatásfejlesztés és innováció, az információs társadalom és a gazdaságfejlesztés területén. A pályázatok befogadása 2005. március l-jén kezdődik és az év utolsó napjáig tart. pítványtól. A pályázatíró tanfolyamot elvégzett 52 munkanélküli vegyes érzelmekkel vette át oklevelét. Például azt hiányolták, hogy a képzés nem volt igazán gyakorlatias és kevesellték a leadott anyagot. - Alihoz, hogy valaki elmondhassa magáról, érti a dolgát ezen a területen, számos pályázatot meg kell írnia. Ugyanakkor a pályázatíró tanfolyamok zöme nem 60 órás - reagált a kritikára Gajdán Bálint. Szebenyiné Csóka Beáta, azon szerencsések egyike, aki a tanfolyam idején már munkát talált, mégpedig a szegedi önkormányzat oktatási irodáján. Igaz, ott nem fő feladata a pályázatírás, de hasznosítja a tanultaltat. Csongrád megye önkormányzatai és civil szervezetei 59 pályázatírói munkahelyet igazoltak vissza - tudtuk meg Terhes Tihornétól, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ pályázati kwirdinátorától, aki még elmondta, hogy egyedi elbírálás alapján a munkaügyi központ legfeljebb 12 hónapig részben vagy egészben finanszírozza a foglalkoztatást. így a munkáltatót csak a járulékok terhelik. Azt is mondhatjuk, a képzett pályázatírók által összeállított tervek megvalósulásához már csak lobbi és szerencse kell CS.G.L. Nőegylet alakult Minden megoldható - ez a neve annak a nőcgylctnck, amelyet 13 szegedi, klárafalvi és dumaszéki nő alapított. Ihréj Zoltánná, a Minden megoldható szervezet elnöke elmondta, a jogászokból, kismamákból, munkanélküliekből, ápolónőkhói álló szervezet célja a munkaerő-piaci rcintcgráciő elősegítése, a nök szerepének erősítése a boldog, egészséges, kiegyensúlyozott család megteremtésében. Az egyesület tagjai úgy vélik, a régióban a nők a vesztesei a gyárbezárásoknak, a munkahelyek megszűnésének. A térség élen jár a válások számában is, így gyakori az egykcrcsős család. Viszont a családot a nő tartja össze, s ezt a feladatot egy boldog, kiegyensúlyozott, egészséges nő jobban meg tudja oldani. Az egyesület várja az érdeklődő tagokat, s már megkezdte a „Nők hete - Régiós női kikapcsoló nap" szervezését. Ugy tervezik, március 12-én a Szegedi Ifjúsági Házban, március 13-án pedig a mórahalmi fürdőben tartanak „lazítőnapot", s az Aranyszöm rendezvényházban szerveznek programokat. NY. É. A vágási technológia kifejlesztése két évbe telt és szigorúan titkos A szatymazi struccböllérek Hatékonyabbá, gazdaságosabbá lehetne tenni a 21. századi teátrumokat A színház és a digitális technika zák, Olaszországba exportálják, így lesz a Szatymazon feldolgozott strucc bőréből pénztárca és más kiegészítő Japánban, Amerikában és az Európai Unióban. lövész István a különböző munkafázisokon visszafelé vezet bennünket végig, így a hűtőben kezdünk, ahol külön ládákban sorakoznak a gyönyörű szelet húsok. A követező helyiségben éppen egy hatalmas combot darabolnak, s hártyáznak. A szomszéd szoba inkább hasonlít egy vágóhídhoz a szagolckal együtt. A fiatal hentes egy fejjel lefelé lógó madarat zsigerei, majd a bárddal kettéhasítja. A másik helyiségben egy jószágot nyúznak. A madár melle felől érdeklődőm, de az nincs a struccnak. Pontosabban van, de az csak egy darab csont. Az egész madár egy hatalmas comb. A húsokat formázás után vákuumfóliába csomagolják, teherautóra pakolják és irány Svájc, Német- és Olaszország. Ezekben az országokban ugyanis hazánkkal ellentétben komoly piaca van a strucchúsnak. Kifelé menet még megtudjuk, hogy az igen tekintélyes struccnyakból főzött leves isteni, egy strucctojásból készült rántotta pedig 30 tyúktojásnyi mennyiségnek felel meg. A. T. J. Nagy Inirc Erik szegedi számítógépes zenei szakértő szerint a modern digitális technika alkalmazásával számos olyan programot lehetne megvalósítani a színházi és a zenei életben, amelynek segítségével hatékonyabbá, gazdaságosabbá válhatna a teátrumok működése. Színház a 21. században - korszerűbben, hatékonyabban, gazdaságosabban Thália templomában címmel Nagy Imre Erik szegedi karmester és számítógépes zenei szakértő programtervezetet készített arról, hogy milyen úi perspektívákat kínál a modern digitális technika alkalmazása a színházak számára. A muzsikus a Szegcdi Nemzeti Színház előcsarnokában vagy a Belvárosi moziban az országban egyedülálló digitális modern művészeti kiállítási központot szeretne kialakítani, ahol nyaranta három nyelven nagy LCD monitorokon mutatnák be a régióban élő művészek munkáit. A tárlat mobil lenne, azaz rövid idő alatt felállítható, lebontható, így akár mozgó kiállításként is funkcionálhatna. A kép, a hang és a zene egyszerre jelenne meg benne, ezzel lehetővé válna például Varga Mátyás Kossuth-díjas díszlettervező életművének komplex bemutatása is. A kilencvenes években muzsikusként, karmesterként Nyugat-Európában dolgozó Nagy Imre Erik néhány éve Virtuális Színház elnevezéssel már készített egy adatkezelő és rendszerező programot, amellyel kilenc komplett szegedi előadást - többek között a Vérnászt és a Szerelmi bájitalt - dolgoztak fel. A próbaüzem tapasztalatai alapján elmondható: ha egy interneten elérhető országos színházi adatbázist lehetne kialakítani a program segítségével, az a díszletek és a jelmezek tekintetében komoly megtakarításokat hozhatna. A Tálentum 2000 Művészeti Iskola igazgatójaként is dolgozó muzsikus tervezetében a teátrum mint gyakorlati képzési centrum is szerepel, ahol különböző színházi foglalkozásokat oktathatnának. A karok vezetőivel is egyeztetéseket kezdenek arról, hogyan lehetne ilyen képzést elindítani a szegedi egyetemen. A zenei informatikus alapképzés magasabb szintű folytatása lenne a hangmérnök, a zenei rendező vagy a művészeti menedzser képzés. Ez a terv több ponton összecseng az egyetem műszaki képzéssel kapcsolatos terveivel is. Szegeden a hangmcrnökjelöltek nemcsak a színházban és a szabadtérin, hanem a szimfonikus zenekarnál és az elektronikus médiumoknál is tapasztalatot szerezhetnének. Az itt végző hallgatók a város kulturális életét is megismernék, a kialakított kapcsolati tőkét pedig Szegedről elkerülve is hasznosíthatnák. A szerteágazó projektről - amit a város vezetői is továbbgondolásra érdemesnek ítéltek - Szondi Ildikó önkormányzati képviselő koordinálásával kezdődtek egyeztetések. H. ZS. Nem csupán a megyében és Magyarországon, de az egész kelet-európai régióban egyedülálló a Szatymaz határában működő struccvágóhíd, hiszen ez az egyetlen, uniós előírásoknak megfelelő madármészárszék a térségben. Vágóhídon a hatalmas madarak Fotó: Karnak Csaba - Vigyázzon, mert mindent szeretnek, ami csillog. A szemüveget is leszedi magáról - figyelmeztet Révész István, miközben a végüket érző struccokkal szemezünk. A hordónyi Knkori Kft. szatymazi struccvágóhídján járunk, ahol épp struccokat vágnak. Mielőtt szétnéznénk az üzemben, az ügyvezető elmondja, tizenegy évvel ezelőtt kezdett struccokkal foglalkozni. Korábban mindenféle állatot tartott: marhát, disznót, pulykát, csirkét, majd gondolt egy nagyot, alaposan áttanulmányozták a szakirodalmat, sőt kutattak az akkoriban Magyarországon még gyerekcipőben járó interneten is, majd egy komoly vagyonnak megfelelő összegért vásárolt egy madarat. Amikor nem tudták eladni a tenyésztett madarakat, a helyi hatóságok segítségét kérve, strucc vágóhidat építettek. Ennek költségeiről nem kívánt nyilatkozni az ügyvezető, annyiban maradunk: milliós nagyságrendű volt. A Kukori Kft. vágóhídja Magyarországon és a régióban is egyedülálló, hiszen csak őket vette fel a Struccböllérek - munka közben listára az unió mint „laposmellű futómadár vágóhíd". Bár egy százkilós struccból csak 25 kiló a használható hús, mégis gazdaságos állat. Egy kiló strucehús előállításához kell ugyanis a legkevesebb takarmány - a többi haszonállattal összehasonlítva. A pontos vágási technológia szigorúan titkos, ez ugyanis Révészék saját szellemi terméke. Két évbe telt, mire kikísérletezték és tökéletesítették az eljárást. A strucc fejére csuklyát húznak, ezután könnyebb bánni vele. Egy kis ketrecben betolják a vágóhídra, ahol az uniós szabványnak megfelelően elkábítják, majd a lábainál fogva fellógatják, elvágják a nyakát és kivéreztetik. Miután kilehelte lelkét, kézzel kitépkedik a tollát, amit később hasznosítanak. A bőrét lenyúzFotók: Schmidt Andrea Nagy Imre Erik tervezetét mutatja