Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-18 / 41. szám

12 • KAPCSOLATOK" PÉNTEK, 2005. FEBRUÁR 18. Korognai Károly: Üljünk le egy nyilvános beszélgetésre Korognai Károly Szegeden, a Janika című darabban Fotó: Miskolczi Róbert Tisztelt Főigazgató úr! A múlt szombati sajtótájékoztató alkalmával kijelentettem: „A jelenlegi szegedi színházigazgató személyét és tevékenységét nem kívánom kritikai górcső alá helyezni, bár ő még ma is, újra meg újra méltatlan vádaskodással gázol át a becsületemen". Nem akarok egy másik színház művészeti vezetőjeként az egész szakmánkat érintő negatív jelenségsor részese lenni, a politika és a minősíthetetlenül laza közéleti erkölcs amúgy is kellőképpen lejáratott már mindannyiunkat. Nagyon sajnálom, hogy kritikai megjegyzéseim nyomán találva érezte magát, bár azokat nem önnek, hanem a jelenlegi városvezetésnek címeztem. Az is igaz, meg tudom érteni, hogy célkeresztben érezte magát, hiszen főnöke, dr. Botka László ismét önt tolta előtérbe, a neki szóló kérdésekre kénytelen volt ön válaszolni. Egy ilyen kényszerhelyzetben az ember képes butaságokat mondani, ez némileg menti azt a tényt, hogy újra személyeskedésre ragadtatta magát. Talán a kettőnk között meglévő korkülönbség ruházta fel azzal a bölcsességgel, ami nem engedi a kenyéradójával szembeni ellenállást. Biztos hibám, de velem ezt egyetlen főnök sem tudná megtenni. Mint ahogy a Tantusz bezárását vagy a szabadtéri kht.-sítését sem, és még annyi mindent nem, de - hangsúlyozom - ezt sem kritikaként fogalmazom meg, csak elmélázom azon, hogy az emberek mennyire különbözőek. Elnézem önnek, hogy válaszában ismét rágalmaz és becsmérel, és egy Virág elvtársat idéző felkiáltással: „Spongyát rá!"- teszek inkább egy konstruktív javaslatot. Pontosabban kettőt. Az általam vezetett társulat előadásaiból szívesen elhoznék egyet a Szegedi Nemzeti Színházba, jelesül a nagy sikerrel játszott La Mancha lovagját, melynek főszerepét a Szeged szerte méltán népszerű Jakab Tamás játssza, cserében szeretettel látnánk Veszprémben egyet az önök sikeresebb produkciói közül. Ez igazán szép közös gesztus lenne, és egy kis borstörés a politikusok orra alá. A másik javaslatom az, hogy üljünk le egy közös nyilvános beszélgetésre. Politileusok nélkül, csak mi magunk. Beszéljünk szakmai dolgokról, előadásokról, társulatról, honoráriumok miértjéről, kifizetések hogyanjáról, előadás-számokról, nézettségi mutatókról, kiadás-bevétel arányáról stb., egyszóval olyan dolgokról, amelyek a sok szubjektív találgatást végre eloszlatnák. Engedjük a tényeket előtérbe kerülni. Ha ezt megtennénk, talán ön is megnyugodna, és nem csúsznának ki a száján fölösleges, azóta már bizonyára többszörösen megbánt, mások által nehezen tolerálható rágalmak. KOROGNAI KÁROLY MŰVÉSZETI VEZETŐ, VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ TATÓ, KULTURÁLIS PROGRAMAJÁNLÓ PROGRAM PONT E-mail címünk: aianlo(u'dclmagyar.hu SZÍNHÁZ SZEGED SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZ 19 óra: A csend - opera. Vaszy Viktor bérlet. AZ SZTE AULÁIÁBAN 19.30 óra: Gáli József: Válás Veronában - felolvasóest. Bérletszünet. BÁBSZÍNHÁZ 10 óra: Sohsevolt király bánata. Jó a palacsinta-bérlet; 14.30 óra: Rózsa és Ibolya. Ólomkatona-bérlet, rt\( ESZÍNHÁZÉS MŰVÉSZKÁVÉZÓ 19.30 óra: Koncz Gábor önálló estje - Gyorsvonat. MOZI SZEGED BELVÁROSI MOZI NAGYTEREM 15.30, 17.45 és 20 óra: SorstalgnsiiR Színes magyar iilm. BELVÁROSI MOZI FILMTÉKA 16.15 és 20.45 óra: Csodálatos lúlia. Színes magyar-kanadai-angol film,18.30 óra: Messze. Színes török film. BELVÁROSI MOZI KAMARATEREM 16 és 18.15 óra: A pityergő teve története. Színes német-mongol film; 20.30 óra: Egy hulla, egy falafel és a többiek... Színes ausztrál-olasz ' komédia. GRAND CAFÉ 17 óra: Szerelmem, Hirosima. Francia film; 19 óra: Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz. Dél-koreai film; 21 óra: Hős. Hongkongi film. PLAZA CINEMA CITY Premier előtti vetítés - Aviator: 19.45 óra. Vejedre ütök: 13.30, 15.45, 18, 20.15, 22.30 óra. Közelebb: 16.15, 18.15, 20.30, 22.30 óra. «a4X13» 333<333 Hölgyválasz: 13.15, 15.30, 17.45, 20, 22.15 óra. Sorstalanság: 14.15, 17.15, 20 óra. Micimackó és a Zelefánt: 13.45, 15.15, 16.45, 18.15 óra. A bukás - Hitler utolsó napjai: 14.45, 17.30, 20.15 óra. Lucky Luké és a Daltonok: 13, 15, 16.45 óra. Ray: 17 óra. Fűrész: 20.30 óra. Csudafilm: 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, 22.30 óra. Az utolsó gyémántrablás: 22.30 óra. Válótársak: 14.45, 18.30 óra. A nemzet aranya: 20 óra. Ocean 's TWelve - Eggyel nö a tét: 13.45 óra. VÁSÁRHELY MOZAIK MOZI 15 óra: Mérkőzés. Színes magyar film; 17.45 óra: Csudafilm. Színes magyar film; 20 óra: Dealer. Színes magyar film. SZENTES 17.30 óra: Anyám a lányokat szereti. Színes spanyol vígjáték; 20 óra: Állítsátok meg Terézanyut! Színes magyar romantikus vígjáték. MAKÓ 19 óra: Világszám! Magyar komédia. BALÁSTYA 19 óra: A tűzben edzett férfi. Színes amerikai film. DESZK 19 óra: Csodálatos lúlia. Színes, m. b. magyar film. PITVAROS 19 óra: Bridget Jones: Mindjárt megőrülök. Színes, m. b. angol film. KÜZ£L£X SZEGEI) Az ifjúsági házban (Felső Tisza part 2.) 10 órakor: babamasszázs. Vezeti: Ráezné Gyémánt Andrea védőnő; 18 órakor: Pál Dániel Csodák és csodatevők. A Máltai játszótéren (Retek u. 2-4.) 16 órakoj: dia- és filmvetítés. Az Alsóvárosi Kultúrházban (Rákóczi u. 1.) 16.30 órakor: Tiffany üvegező tanfolyam. A Szabad Waláorf Általános Iskolában (Napos út 16.) 17 órakor: Eelsó tagozat a Waldorfiskolában: 9-13. osztály. A Millenniumi Kávéházban (Dugonics tér 12.) 18 órakor: A Teleki Pál Emlékbizottság kettős könyvbemutatója - Csirpák Lilli: Teleki Európáról és Bakos István, Csicsery-Rónay István: „Szobor vagyok, de fáj minden tagom..." Fehér Könyv a Teleki-szoborról. Házigazda: dr. Zakar Péter. A Közéleti Kávéház rendezvénye a Korona Szállóban (Petőfi S. sgt. 4.) 18 órakor: Bemutatjuk a Korona Szállót. Háziasszony: Csáki Beáta ügyvezető. Beszélgetőtárs: Szilágyi Árpád városvédő polgár. A szegedi csillagvizsgáló (Kertész u.) 18 órától 21 óráig várja az érdeklődőket. KONCERT és Bt II.I SZEGED Az Apostolok tanyájában (Vadkerti tér 6.) 20 órakor: élőzenés nosztalgiaparti. Házigazda: Vecsernyés Robi. A JATE-klubban 21 órakor: Titusz and the Carbonfools együttes koncertje, utána party DJ Titusszal és DJ Fraserrel. Lézer: Laserdesigner; a kávézóban 19 órakor: Sambafriqa Club. Az Old Timer Music Clubban (Brüsszeli krt.-Dugonics u. sarok) 22 órakor: kívánságparti. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY A tiszti klubban (Szántó K. J. u. 28.) 21 órakor: K. É. Z. Produkció - Roy és Ádámkoncert, zenekarra. KIÁLLÍTÁS MAKÓ A József Attila Múzeumban (Megyeházi u. 4.) megnyílt: Japán fotókiállítás. Megtekinthető: február végéig. Géza, a csongrádiak motoros hajója Beteg lett Géza, a csongrádiak komphúzója, meg dereglyéző, toló-vonó, veretes - szegecselt motoros hajója. Szegény jószág talán még Lenint is látta, de ez nem is lenne baj, mert működött, a népes túlparti tanyavilág kapcsolatteremtője volt. A baj - azt mondják -, hogy pont akkor tört a kormány, amikor a Tisza kezdett megaludni. Nem volt mivel járatot tartani a vízen, az meg nem várt, beállt. Mire Géza jobban lett, a jég már neki is sok lett. A múlt század közepén - Géza máshol szolgált - kézzel-fával húzták a kompot, ilyenkor meg a dereglyét, de húzták. A kézi jégtörő, meg a vasalt kisrocsó volt, amit felhúztak a jégre, aztán 4-5 ember súlyával nyomta-törte a jeget. Úgy óra alatt haladtak vagy 2 métert, de átértek a túlpartra a múlt század közepén, meg előtte is. Most csak átnéztünk, de nem értünk, mert Géza megfagyott. A jégtörők meg Szegeden vannak gondolom - és kellene vagy két nap, mire ideérnek. Meg még valami: talán pénz üzemanyagra, bérre, vagy a szándék hiányzik? Az odaát szorult emberek mit érezhettek? Talán ugyanazt a lelki Trianont, mint 2004. december 5-e után a túli magyarok. Mi van velük, mi lesz velük? Iskola, orvos, meg a kedves, meg minden, ami emberi, vagy állati, merthogy rengeteg embernek ott a tanya, a jószág, meg az élettér. Mit esznek? Kit érdekel? Csendben, mint a beszántott tanyahelyen jajt kiáltó eperfa sarja jelzünk, egyre kevesebben, hogy azért élünk ott, a befagyott Tisza túloldalán is. Géza, jó öreg csatahajó, veled nincs bajom, csak akik igázgatnak ott fent, azokat feledném. MURÁNYI LÁSZLÓ, CSONGRÁD Centrumban a kereskedelem Városunk lakossága is értesült ugyanúgy, mint más érintett magyar települések is, hogy az ismert áruházlánc tagjaként a szegedi Skála Divatáruház is kínai befektetők tulajdonába kerül. Annak ellenére, hogy nálunk is és ma már az ország szinte minden területén a helyi kereskedelem részei a kínai üzletek, a szegedi lakosságot mégis érzékenyen érintette a hír. A belváros üzlethálózatának az utóbbi időben történt átalakulásából és a bevásárlóközpontok körének bővüléséből már korábban is kiszámítható volt, hogy ez is bekövetkezhet és a piacgazdaság racionális működése könnyedén túl fog lépni a szegediek illúzióin is. A bejelentést követően felmerült a szakma nyilatkozatának és a lakosság véleményének megfogalmazása, illetve aláírások gyűjtésének gondolata is, csak arra nincs válasz, hogy kinek és hova címezzük a petíciót. A gazdasági folyamatok mennek a maguk logikája szerint a számukra kijelölt úton. Ez így van rendjén, de ha közben történnek olyan változások, amelyek rontják közérzetünket és felforgatják környezetünk megszokott viszonyait, akkor reflexszerűen védekezni akarunk. Az embereknek a komfortérzetükhöz szükségük van a megszokott tájékozódási pontokhoz, az ismert minőségi színvonalon és a megszokott helyeken működő szolgáltatásokra és üzletekre is. Ma már sokan elmondják, hogy egy-egy árucikk beszerzésének ügyében azt sem tudják merre induljanak. Olyan gyakran változnak a cégtáblák és az üzletek profiljai, hogy az már követhetetlen. Vannak olyan területek, ahol a napi közszükségleti cikkek forgalmazása megszűnőben, a szerény minőségű sportruházat egyre nagyobb teret nyer, a belvárosban is csökken a színvonal és az áruválaszték egysíkúvá válik. Maradnak a városszéli nagy bevásárló központok, ami idő, költség és teljesen más lépték. A globalizáció egyenpolcain többnyire multinacionális cégek egyenáruit kínálják. Erre lehet azt válaszolni, hogy értelmetlen a nosztalgikus gondolkodás. Ez a jövő, ebbe az irányba megy a világ. Szükség van az olcsó külföldi árukra, különben is sokan szeretik a bevásárlóközpontokat és a plazákat is. Ez igaz, illetve az igazságnak csak az egyik fele, mert mi vásárlók valamennyien olyanok vagyunk, hogy bizonyos esetekben szívesen megyünk a bevásárlóközpontokba, más alkalmakkor viszont a színvonalas megszokott kis, üzletekben keresnénk az éppen hiányzó áruféleségeket. Szükségünk van tehát mind a két beszerzési forrásra, mert mindkettőnek megvan a helye és szerepe az ellátásban és a város fejlesztésében is. Sokan azért aggódnak, hogy mára eltolódtak az arányok a bevásárlóközpontok és más külföldi kereskedőcsoportok irányába. Erre a felvetésre is fontos elemeket tartalmazó válaszok szoktak elhangozni. Utalva a külföldi tőke és a beruházások fontosságára, a piac önszabályozó mechanizmusaira és a gazdasági folyamatokba történő be nem avatkozás fontosságára. Ezek megfontolandó gondolatok, de a mai történésekben sem tisztán jutnak érvényre ezek az elvek. A külföldi vállalkozások különböző kedvezmények igénybevételével működhetnek Szegeden is. Az állami tulajdon lebontásának idején a külföldiek ösztönzése a kereskedelem területén is általában indokolt volt. Mára ennek az egyik hatásaként a helyi vállalkozások kiszorulnak és viszszavonulóban vannak a piacról, akár a kis, akár a közepes méretű üzletekre gondolunk, mint a Skála Divatáruház. A rendszerváltás tizenötödik évében vagyunk és jól látható, hogy a helyi kereskedők által irányított tradicionálissá váló üzletek kialakulásához nem elegendő a szakmai hozzáértés és személyes alkalmasság együttléte. A tőkeszegény, hátrányos helyzetben lévő helyi kisvállalkozó a külföldiekkel vívott versenyben rendre alul marad. Ez a folyamat a kívánatos társadalmi szerkezet kialakulására is káros hatással van és a foglalkoztatási gondokat is súlyosbítja. Amennyiben a folyamat megállításának érdekében nem történik intézkedés, a még meglévő értékeink is veszélybe kerülhetnek és az újak létrejöttének is csak kevés esélye marad. A Skála Divatáruház tulajdonosváltásának a ténye felszínre hozta a város lakosságának a kereskedelem helyzetével kapcsolatos véleményét is, amely megerősíti és egyre sürgetőbbnek ítéli egy olyan célirányos kereskedelempolitika és szabályozórendszer kialakítását, amely a hazai, helyi kisvállalkozásokat is helyzetbe hozza. Elősegíti hosszú távú, versenyképes működésüket és lehetőséget ad a fejlődésükre is. Érzékelhető, hogy a lakosság kötődik a helyi kereskedők és iparosok által üzemeltetett, még meglévő sajátos arculattal és árukészlettel rendelkező, generációkon át öröklött és ugyanazon a helyen működő üzletekhez. Ez természetes és jogos igény a minőségre, a folyamatosságra és a stabilitásra. Ezen túlmenően ezek a boltok és műhelyek sokak számára az itthonlét érzésének is fontos elemei. Véleményünk szerint a mai működési feltételek és tapasztalható következményeik nem sorsszerűek. Az önkormányzat vezetésének és a döntéshozóknak rövid időn belül meg kellene fogalmazniuk azokat a célravezető helyi döntéseket és a szükséges indítványokat is, amelyek a kisvállalkozók és a lakosság elvárásainak megteremtik a politikai és jogszabályi feltételeit és hozzájárulnak a jelenlegi folyamat kiegyensúlyozásához. FARKAS LÁSZLÓ ALELNÖK, FÜGGETLEN CIVIL FÓRUM EGYESÜLET A vásárlók szívesen vesznek igényes terméket Fotó: Schmidt Andrea Az ügyvéd válaszol Számos olyan levelet, telefonhívást kapunk olvasóinktól, melyben nemcsak egyszerűen megosztani szeretnék velünk ügyes-bajos gondjaikat, hanem segítséget, többnyire jogi tanácsot kérnek tőlünk. Éppen ezért a Kapcsolatok oldalunkon elindítottuk Az ügyvéd válaszol című rovatunkat, melyben dr. Juhász György heti rendszerességgel reagál olvasóink kérdéseire, felvetéseire, próbál jogi megoldást kínálni problémás élethelyzeteikre. Leveleiket a szokásos módon postán vagy e-mailen (kapcsolatokéidelmagyar.hu) küldjék el szerkesztőségünkbe. Kérjük, a borítékra vagy elektronikus levélre írják rá: Az ügyvéd válaszol.