Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-17 / 40. szám

8 •MEGYEI TŰKOR" CSÜTÖRTÖK, 2005. FEBRUAR 17. Tfegnap eldőlt: kinek emelt, kinek középszintű lesz az érettségi A középiskolások többsége - információink szerint - a közép szintű érettségire szavazott. A szegedi eötvösösök szerint a könnyebb vizsgán szerzett jó jegy is bejuttatja őket a egyetemre, főiskolára. Van azonban, akinek a középszint nem kihívás. Tegnap végképp dönteniük kellett a középiskolás diákoknak arról, hogy emelt vagy középszintű érettségit kívánnak-e tenni. Hiába ajánlotta az Oktatási Minisztérium és a Szegedi Tudományegyetem is az emelt szintet azzal az indokkal, hogy itt kevésbé jó teljesítménnyel is több pontot lehet szerezni, a többség mégis a középnek fut neki. Az Eötvös József Gimnázium igazgatója, Gera Tibor elmondta, náluk is kevesen vállalkoznak az emelt szintű megmérettetésre. - Úgy tudom, lényegesen könnyebb a középszintű érettségi - vélekedett a XII/B osztályból Kazi Mária. - Nem érzem magam olyan jónak, hogy emelten próbálkozzam, és nekem az is számít, hogy milyen jegy lesz a bizonyítványomban. Nem mindegy, hogy matematikából kettest vagy négyest kapok, közel azonos teljesítményre. Az a 7-9 pont, amit az emelten nyernék, nem hiszem, hogy jelentősen növelné a felvételi esélyeimet - magyarázta a lány, aki az AJK munkaügyi kapcsolatok szakára jelentkezett. Osztroluczki András és Márton Zoltán is hasonlóan gondolkodik. A fiúk elmondták, inkább 90 százalékos teljesítményt nyújtanak a középszintű érettségin, mint 50 százalékot az emelten. - A középszint nem kihívás mondta Kis Ádám, aki - osztálytársaival ellentétben - vállalkozik az emelt szintű érettségire, informatikából - kell a pont ahhoz, hogy felvegyenek, és bízom benne, hogy meg tudok felelni a magasabb követelményeknek is. Ám nem minden tantárgyból Fotó: Karnok Csaba egyformán nehéz a nehezebb vizsga. Matematikából például sok feladatra kevés idő jut, ezért itt a legnehezebb megfelelni. Történelemből viszont az emelt szint nem sokban különbözik a középtől. A gimnazisták - bár már választottak - elmondták, kevés információ alapján kellett meghozni döntésüket. Nem tudják, mire számíthatnak az érettségin, és mire lesz elég az egyik, illetve másik szinten tett vizsga. GONDA ZSUZSANNA KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ H Az Oktatási Minisztérium honlapján közzétett információk szerint a tanuló szabadon választja meg a vizsga szintjét - emelt vagy középszint függetlenül attól, hogy a középiskolában milyen szintű felkészítésen vett részt. Az érettségi vizsgán a vizsgázónak öt (négy kötelező és egy kötelezően választott) vizsgatárgyból kell vizsgáznia. Kötelező vizsgatárgyak: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv. A vizsgázó kötelezően választható vizsgatárgynak bármely olyan tárgyat választhat, amelynek az intézmény helyi tantervében meghatározott követelményeit teljesítette, tudását osztályzattal értékelték és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A kötelezők melletti, szabadon választható vizsgatárgyak száma nincs meghatározva. Felolvassák Gáli József betiltott darabját Válás Veronában az egyetem aulájában Forgatás rossz előjellel Együtt a SunCity csapata Néhány napja vetíti a magyar zenetévé a szegedi SunCity együttes új videoklipjét. A VIVA 2004. év felfedezettje díjának nyertesei az első lemez legnagyobb közönségsikeréhez, a Nem izgat című számhoz forgatták le az animációs klipet. Demeter Lóránt, a szegedi csapat klipjének rendezője többek között olyan együttesekkel dolgozott már, mint a Junkies, a Rémember, a Galapagos, a Kozmix, de horrorfilmeket és animációkat is készít. - Rossz előjellel indult a budapesti forgatás: már az első kanyarban tönkrement az autónk mesélte Wiegand Gyula, az együttes vezetője. - Szerencsére találtunk egy szabadnapos szerelőt, aki megjavította, de így is jelentős késéssel értünk a forgatás helyszínére. A klipet egy általános iskolában vették fel fél nap alatt, az utómunkák azonban több hetet vettek igénybe, mivel animált háttér előtt játszanak az együttes tagjai. - Ez volt az első klip, amellyel első látásra elégedettek voltunk. - folytatta Gyula - Nemcsak nekünk tetszik, a közönség is jól fogadta. A szegedi banda további klipek forgatását és tavasszal új lemez kiadását tervezi. Az új korong producere várhatóan jamie Winchester lesz, aki a tervek szerint vokálozik is a lemezen. G. ZS. Olasz Sándor monográfiája fókái Annáról Barangolás Jákob lajtorjáján Nem minden tantárgyból egyformán nehéz az emelt szint A diákok biztosra mennek Galkó Bence rendezésében pénteken este a Szegedi Tüdományegyetem aulájában olvassák fel Gáli József egykor betiltott Válás Veronában című tragikomédiáját a prózai társulat tagjai. A Szegedi Nemzeti Színház színművésze, Galkó Bence megkerülhetetlen oszlopnak tartja pályáján a 75 éve született Gáli Józsefet, akire most a hetvenes években betiltott Válás Veronában című tragikomédiájának felolvasásával emlékeznek. A különös sorsú író, dramaturg 1930 februárjában egy tehetős gyulai zsidó családban született, édesapja a helybeli tüdőszanatórium főorvosa volt. Bár a család katolizált - Gáli József keresztapja Apor Vilmos, a később boldoggá avatott vértanú győri püspök volt, aki akkoriban még plébánosként szolgált Gyulán -, 1944-ben mindnyájunkat elhurcolták Auschwitzba. Egyedül Gáli József élte túl a megsemmisítő tábort. Érettségi után felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára, ahonnan mint osztályidegent 1949-ben eltávolították. 1951 -ben Erős lános című mesejátékáért József Attila-díjat kapott, és a főiskolára is visszavették. 1956. október 6-án Gobbi Hilda főszereplésével mutatta be a József Attila Színház diplomamunkáját, a Szabadsághegy című drámát. A premieren Nagy Imre is jelen volt, ez is közrejátszott abban, hogy Gáli Józsefet december 5-én ellenforradalmi felforgató tevékenység címén letartóztatták, majd írótársával, Obersovszky Gyulával együtt 1957 júliusában halálra ítélték. A hatalmas nemzetközi tiltakozás hatására büntetését kegyelemből 15 évi börtönre mérsékelték. A börtönben vette el első feleségét, aki már közős gyermeküket várta nászajándékként közösen elszívhattak egy cigarettát. 1961. április 4-én amnesztiával szabadult, más vélemények szerint valójában azért „rúgták ki" a börtönből, mert olyan beteg volt, hogy már nem sok időt jósoltak neki, és Kádárék nem akarták, hogy a halála az ő lelkükön száradjon. Sokáig munkanélküli volt, német fordításaiból tartotta fenn magát, többek között Schiller, Ödön von Galkó Bence színművész, a felolvasó-színházi est rendezője DM/OVIotó Horváth és Hermann Hesse müveit ültette át magyarra. Végül az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának munkatársa lett. 1974-ben katéterezés közben beletörték a szívébe a tűt, életben maradását valóságos csodának tartották. 51 éves korában, 1981. március 5-én élettársa, Bcilla Margit képzőművész kiállításának rendezése közben szívinfarktust kapott és meghalt. A Válás Veronában című tragikomédiáját a hetvenes évek elején a kecskeméti Katona József Színház műsorra tűzte, de már a bemutató előtt betiltották. Hasonló lett a sorsa annak a budapesti előadásnak is, amelyben Galkó Bence játszotta volna a főszereplőt. A különös történet a hatalom praktikáiról szól: Rómeó és Júlia feltámad, és a város vezetői rájönnek, milyen nagyszerűen kiaknázható lenne turisztikai szempontból ez a különös eset. Rómeó és Júlia azonban rádöbben: nem is saját életüket élik, csupán eszközök a hatalom kezében... Pénteken 18.15-kor a színház előcsarnokában Boldizsár Péter régész nyitja meg a Gáli Józsefről készült emlékkiállítást, amely korabeli dokumentumok, fotók segítségével idézi fel az író pályáját, életét. Este fél 8-tól az SZTE aulájában - többek között - Pataki Ferenc, Ihpp Gabriella, Borovics Tamás, Farkas Andrea és Janik László közreműködésével hangzik el a Felolvasó Színpadon a Válás Veronában. H. ZS. A Kairosz Kiadó gondozásában nemrégiben jelent meg Olasz Sándor szegedi irodalomtörténész Kortársunk Jókai Anna című monográfiája, amely az írónő életművének teljességre törekvő bemutatása. MUNKATÁRSUNKTÓL Jókai Anna Napok című regényében olvasható egy mondat, ami akár életművének központi gondolataként is fölfogható: „van a magas és a mély között valami titokzatos kapocs, húzóerő". A Kossuth-díjas írónő hősei egyszerre süllyednek és (spirituális értelemben) emelkednek: az anyagiban lefelé tartanak, a szellemiben fölfelé, (ákob lajtorjáján barangolunk egész életünkben. A magas és a mély közötti vándorlás az önmagunkkal való szembenézés, a megértés és a vállalás lehetősége. Olasz Sándor irodalomtörténész, a szegedi egyetem docense, a Tiszatáj főszerkesztője Jókai Anna négy évtizedes pályájának, egész életművéjókai Anna a Tiszatáj-díj átadásakor Szegeden Fotó: Miskolczi Róbert nek monografikus bemu- történeti elemzés, és nem „...nem akartam szabatatására vállalkozott. A életrajz, noha az életút dúlni a nőiségemtöl, de kötet elsősorban teljes- számtalan állomására különösebben nem is tarségre törekvő irodalom- történik utalás. tottam érdekesnek. Nem akartam férfiassá formálódni, de nem Féltem a masculin vonásokat szükség esetén bátran fölidézni. Az ihletett állapot számomra az ándrogün-állapot; a rátekintés képessége a kettéhasadt emberire." - írja A mérleg nyelve című esszéjében kortárs irodalmunk meghatározó egyénisége, akinek műveit Olasz Sándor tudományos alapossággal és igényességgel, ugyanakkor minden olvasó számára élvezetes stílusban, rengeteg információt közölve elemzi. A monográfiát így nemcsak irodalomtörténészeknek, magyartanároknak lehet bátran ajánlani, hanem lókai Anna hatalmas olvasótáborának is. Annak a széles közönségnek, amely egy szakrális gondolkodásmód megtestesítőjeként tekint kedves írójára. A kötetet Jókai Anna idehaza és külföldön megjelent műveinek listája, valamint az életútját gyermekkorától napjainkig nyomon kísérő, gazdag fotó-összeállítás zárja.