Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-14 / 37. szám

HÉTFŐ, 2005. FEBRUÁR 14. • MEGYEI TÜKÖR" 5 Bárki behozhat szén-monoxid-riasztó készüléket A biztonságnak komoly ára van Egyre több helyen hirdetnek ol­csó szén-monoxid-érzékelő be­rendezést. A szakember óvatos­ságra int, hiszen a „kínai bóvli nem megbízható". MUNKATÁRSUNKTÓL Tavaly év végén Csongrád me­gyében novemberben Kopáncson egy édesanyát és fiát, majd egy hónappal később Szegeden, Pető­fitelepen egy 9 és egy 10 éves gyermeket kellett kórházba szál­lítaniuk a mentőknek szén-mo­noxid-mérgezés miatt. Az egyik esetben az okozta a bajt, hogy az erős szél visszafújta a tanyaépü­letbe az égésterméket, s ettől let­tek rosszul a lakók. A petőfitele­pi családi házban pedig a néhány éve bekötött gázkazánon keresz­tül a kéménybe jutó égéstermé­ket a konyhában bekapcsolt pá­raelszívó visszaszívta a lakótér­be. Valószínűleg a két berendezés együttes működése okozta az enyhe szén-monoxid-mérgezést a két gyereknél. Az országban történt jó néhány halálos mérgezés következtében egyre több helyen, így Csongrád megyében is megjelentek azok a hirdetések, amelyek olcsó szén-monoxid-jelző berendezé­seket kínálnak. Átlagosan nyolc­ezertől harminc-negyvenezer fo­rintig terjedő áron kaphatók olyan berendezések, amelyek ér­zékelik és jelzik a veszélyt. Azon­ban sok helyen a legkisebb ősz­szeg feléért is kínálnak készülé­ket. Szenkovszki István, a Szegedi Kéményseprő Kft. ügyvezető igazgatója óvatosságra int ezek­kel a termékekkel kapcsolatban. Mint fogalmazott: „az olcsó kí­nai bóvli nem ugyanaz, mint egy drágább, profi készülék". - A megbízhatónak tartott, több szakértő által bevizsgált szén-monoxid-jelző berendezé­sek 15 ezer forintnál kezdődnek. Ennek a működése hat évig ga­rantált. Nem úgy, mint az ala­csonyabb árfekvésű riasztók ese­tében, amikor nem lehet tudni, meddig működik - magyarázta a szakember. Az ügyvezető igazgató elmond­ta, sajnos bárki bármilyen készü­léket behozhat az országba, csak annyit kell garantálnia, hogy megfelel bizonyos érintésvédel­mi szabályoknak, vagyis nem rázza meg a használóját. A komolyabb, s egyúttal drá­gább berendezések különböző fény- és hanghatással jelzik a koncentráció mértékét is. Más­képp riaszt, ha éppen csak meg­jelent a szén-monoxid a levegő­ben és másként, ha már életve­szélyes a koncentráció. A leg­modernebbeknek pedig memó­riájuk is van: akár többhetes tá­vollét után is visszanézhető, történt-e bármilyen esemény a lakásban. Tavaly három hónapon át folyt a próbaüzem a 45l-es főút bokrosi elágazásának közelében épült feldolgozóban, ez idő alatt 2500 tonna gumiabroncsot használtak fel a környezetbarát rendszer tesztelésére. A folyamatosan do­kumentált mérési adatok meg­erősítették, hogy az Energumnál alkalmazott hőbontásos eljárás, melynek révén olaj, korom és ég­hető gáz keletkezik a hulladék­ból, nem károsítja a környezetet. A szakhatóságok hosszas méré­sek után járultak hozzá az üzem végleges működési engedélyének kiadásához. így hamarosan meg­kezdődhet évente 10 ezer tonna gumiabroncs feldolgozása. B. D. szennyvizere Közösen igyekszik megoldani ­társulásos formában - a szenny­vízkezelés gondját Makó és öt közeli település: Kiszombor, Maroslele, Földeik, Apátfalva és Magyarcsanád. A tizenkét­milliárdos beruházást uniós tá­mogatással szeretnék megvaló­sítani. MUNKATÁRSUNKTÓL Makó térségében a szennyvízcsa­tornázás és a szennyvíztisztítás terén nagy a lemaradás. A prob­léma megoldására most társulás alakul a város és öt közeli község: Kiszombor, Maroslele, Földeák, Apátfalva és Magyarcsanád rész­vételével. A szervezet megalapítását a makói képviselő-testület kezde­ményezte, azért, hogy az érin­tett települések közösen tudja­nak jelentkezni az elérhető uni­ós pályázatokra. A beruházás keretében ugyanis a falvakban ki kell építeni a szennyvízcsa­torna-hálózatot, meg kell te­remteni a vezetékes összekötte­tést a községek és a város szennyvíztelepe között. Makón bővíteni kell a tisztítómű kapa­citását, illetve a szennyvízcsa­torna-rendszert, jelenleg ugyan­is a háztartások kevesebb, mint harminc százaléka kapcsolódik a rendszerhez. Mindez együtt közel tizenkétmilliárdba kerül, amihez - sikeres pályázat esetén - öt-hét százaléknyi hazai ön­erőt kell biztosítani. A fejlesztés tervei lényegében már készen vannak. Medgyesi Pál, a tisztítótelepet is üzemeltető Makó Térségi Ví­ziközmű Kft. ügyvezetője szerint praktikus szakmai szempontok alapján lehet eldönteni, mely te­lepüléseknek érdemes, illetve egyáltalán lehetséges csatlakozni a társuláshoz. Terhes Tamás november óta várja októberi fizetését Az állam hibázott, a vakok pénze bánja Folytatás az 1. oldalról Gombokat, patentokat kellett válogatnia. Egyszer hallotta, hogy a Zunifer tevékeny­sége botrányos körülmények között meg­szűnt. Am a területi képviselő megnyug­tatta, hogy a gödöllői Assisto minden em­bert átvesz, a munká folyik tovább. így is lett. Augusztusban ugyan föltűnt, hogy a különböző gombok nem' összekeveredve vannak a zsákban, hanem rétegesen: mintha a már kiválogatott gombokat megint összeöntötték volna. Az októberi fizetést pedig már hiába várták. Az algyői család sok baj után a távmun­ka idején - néhány hónapig - megtapasz­talta a jólétet. Ok legalábbis így nevezik azt az időszakot, amikor Tamás havi 91 ezer forintot kapott összesen. Feleségé­nek, Zsuzsának pedig egyébként is megfe­lelő jövedelmet adó állása van. Korábban sokat segítettek nekik a szülők, aztán ahogy jött ez a lehetőség, még arra is rá­szánták magukat, hogy hitelt vegyenek föl. Tamást bosszantja, hogy a hatvanöt­ezer forintról - ami jár még neki az Assis­tótól - semmi hír. - A tévében láttuk, hogy az APEH vizs­gálódik a kft.-nél, azért, mert a vállalat ál­lítólag szabálytalanul használta fel az álla­mi támogatást. Telefonáltam, felhívtam a cég különböző vezetőit, ők egy ideig ígér­tek, aztán meg kikapcsolták a telefonjai­kat - mondja Tamás. A férfi számára most már minden gya­nús. A hatóságok hallgatása is, áz is, Terhes Tamás semmit nem tud elmaradt fizetéséről Fotó: Gyenes Kálmán hogy a Zunifer botlása után az Assistóra nem figyeltek oda. Szerint az lenne a tisztességes, ha az állam kifizetné min­denkinek azt, ami jár, aztán pedig behaj­taná a saját pénzét a vállalaton. Azt is furcsállja, hogy bár a szövetség közvetíté­sével jutott a munkához, éppúgy, mint a többi gyengén látó vagy vak országszerte, eddig semmi hír arról, hogy a szövetség összefogna az érdekükben, s például ügy­védet fogadna. Fodor Ágnes, a Vakok és Gyengén Látók Országos Szövetségének Pest megyei tit­kára érdeklődésünkre azt mondta: már gondoltak arra, hogy valamilyen jogi kép­viseletre tényleg szükség lenne. Úgy hatá­roztak, ezt minden megyei szervezet kü­lön intézze. A Csongrád megyei szervezet titkára, Klimász Sándorné viszont azt mondja, nem kerestek ügyvédet. Azért nem, mert szerintük az államnak kell tiszta helyzetet teremtenie. - A támogatással visszaélő cégek egy húsz éve meglévő joghézagot használtak ki, a mostani törvénymódosítás, ami az. állami támogatás fölhasználását szabá­lyozza, épp azért kellett, hogy ezután ne forduljon elő ilyesmi - reagált az ellenőr­zés mélységét firtató kérdésünkre a Fog­lalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Mi­nisztérium sajtóosztálya. A tárcánál azt mondták, jól ismerik az Assisto történe­tét. A miniszter, Csizmár Gábor egy ajkai üzemavatón arról beszélt, vizsgálatot in­dítanak minden olyan, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cég­nél, ahol látványosan nőtt az alkalmazot­tak száma, „mert fölmerült a visszaélés gyanúja". A gödöllői céget nekünk sem sikerült el­érnünk. Ez, mint megtudtuk, nem csoda: a gödöllői önkormányzat tisztviselői is hiába keresik a cég vezetőit. Levelet írtunk az APEH-nek. Azt szeret­tük volna megtudni, mióta tart a vizsgálat az Assisto Kft.-nél, pontosan milyen gya­nú alapján nyomoznak, és várhatóan meddig fog tartani a földerítés. „Ha nincs nyilvánosságra bocsátható információ er­ről, akkor az érdekel, mikorra várható a tájékoztatás" - így szólt a levél. A válasz pedig így: „Tisztelt Uram! Február 2-i megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy feltett kérdéseire nem áll módunk­ban válaszolni, mivel azok mindegyike adótitkot képez. Üdvözlettel: APEH Sajtó­és Protokollosztály". BAKOS ANDRÁS A készülékek ára többnyire a megbízhatósággal és a műszaki szín­vonallal is Összefügg Illusztráció: Karnok Csaba Bartha és Korognai sajtótájékoztatója, Botka és Székhelyi kontrája Újra a szegedi színházról Székhelyi József és Botka László a Virágban, valamint Korognai Károly és Bartha László a Bécsi kávéházban Fotó: Karnok Csaba Igaz történetek, avagy hogyan hamisít tör­ténelmet a baloldali városvezetés? Mi lett a szegedi színház sorsa? Milyen kultúrpo­litikát folytat az önkormányzat? Mi történt az Európa kulturális fővárosa pályázattal? Mi lesz a szabadtérivel? Ki a felelős? E kérdések megválaszolására hívott össze saj­tótájékoztatót szombaton Bartha László volt szegedi polgármester és Korognai Ká­roly volt színidirektor. A kérdéseket fel­tettük Botka László polgármesternek és Székhelyi József színházigazgatónak is. Igaz történetek, avagy hogyan hamisít törté­nelmet a baloldali városvezetés? címmel hív­ta az újságírókat sajtótájékoztatóra Bartha László fideszes országgyűlési képviselő, volt szegedi polgármester, valamint Korognai Ká­roly volt színidirektor, jelenleg a veszprémi színház művészeti vezetője. Bartha László szombaton azt hangsúlyozta, az új városve­zetés lejárató hadjáratot indított a 2002-es választásokat követően, amelynek kiemelt célpontja a színház és Korognai személye volt. „Azóta lezárultak az ügyek, amik nem voltak valósak" - mondta Bartha László. Ko­rognai Károly úgy helyesbített, hogy mivel nem voltak ügyek, nem volt miért feljelente­ni őt, így nem volt mit lezárni. Arra a kérdés­re, mi a magyarázata a 2003 elején fennállt 400 millió forintos hiánynak, a volt főigazga­tó azt válaszolta: az prognosztizált hiány volt, amit egy felemelt költségvetésből szá­mítottak ki visszafelé. Bartha szerint Korognaival Szeged az or­szágban a csúcsra jutott. Azóta kevesebb da­rabot játszik a színház - akkor 350-400 elő­adás volt egy évadban - magasabb költségve­tés mellett, miközben a látogatók száma csökkent. „Korognai távozásával Szeged ve­szített" - mondta Bartha, Korognai pedig hozzátette: „a fürdővízzel mindent kiöntöt­ték". Korognai a színház és a szabadtéri szét­választását is bírálta, szerinte, ha a szabadté­ri játékokat egy közhasznú társaság szervezi, akkor állami forrásoktól esik el, amit az ön­kormányzatnak kell pótolnia, s a két me­nedzsment működtetése is többe kerül. Arra a kérdésre, vajon indulna-e újra a polgármes­terségért való küzdelemben, Bartha azt vála­szolta, nincs még itt az ideje, hogy erről be­széljenek. Lapunk kíváncsi volt Szeged polgármeste­rének véleményére is. Botka László kijelen­tette: nem hiszi, hogy van olyan szegedi, aki azt várná el tőle, hogy ezekre a megnyilvánu­lásokra komoly választ adjon. Utalt arra, hogy ezt megelőzően Bartha egy ízben Len­gyel ¡ózseffel, a Szegedi Fürdők Kft. volt veze­tőjével, valamint Kerekes Péterrel, az IKV Rt. volt vezérigazgatójával már szervezett egy hasonló sajtótájékoztatót. „Úgy látom ­mondta Botka -, hogy Bartha László és a Fi­desz stratégiája arra épül, hogy a szegediek gyorsan felejtenek, de szerencsére ez nem így van." Székhelyi Józsefet szintén a szombati ren­dezvény előtt kerestük meg. Leszögezte: az ő igazgatósága alatt egy percet sem késett sen­kinek a fizetése, a 400 millió forintos hiányt örökségül kapva is sikerült csőd nélkül meg­úszni az évadot, a közpénzt nem tekintette zsebpénznek, nem tett el 20 millió forintot a főigazgatói fizetésén felül, a feleségét nem hívta Szegedre dívának, és nem tolakszik a társulat elé. „Én minden fillérrel el tudok számolni" - mondta Székhelyi, hozzátéve: nem érti, mi ez a számokkal, tényekkel fog­lalkozni nem akaró piszkálódás. Felsorolta: a bérletek száma mára ezerrel, a látogatottság 10 százalékkal nőtt, az előadások száma havi 35-38. „A színház kikezdése politikailag rossz terep" - mondta Székhelyi József. F. K. Működési engedélyt kapott a csongrádi gumiabroncs-feldolgozó Rajtra kész az Energum üzeme Napokon belül hatályba lép az Energum Kft. gumiabroncs-fel­dolgozó üzemének végleges működési engedélye. A környezetbarát technológiát alkalmazó cég csongrádi telephelyén évente tízezer tonna gumihulladék hasznosítására kerülhet sor. Terhes Tamás november óta várja októberi fze Az állam hibázol Folytatás az 1. oldalról 12 milliárd Makó

Next

/
Oldalképek
Tartalom