Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-02 / 27. szám

SZERDA, 2005. FEBRUÁR 2. •AKTUÁLIS« 3 APRÓ, ROLNIBAN ll A tüntetés során a felek a lovagiasság szabályai szerint jártak el. A nyugdíjasklubok tíz vezetője fejenként 17 ezer forint, különböző címletű aprópénzt adott át Marika néni meghatalmazásával a Dé­mász alkalmazottainak, akik átvételi elismervényt írtak alá. A 170 ezer forint feletti összeget Szalay Jánosné adta át. A nemzeti bank­ról szóló törvény értelmében egy embertől egy érméből 50 darabot lehet átvenni. Kecse Nagy Sándor elmondta: a Démász Rt. ugyan­ekkora összeget, közel 180 ezer forintot utal át a Békés Megyei Szociális Közalapítványnak. Marika néni a tévések gyűrűjében rika néni mérőóráját „buherál­ták" (az üveget megfúrták, a fo­gaskerekeket fóliacsíkokkal las­sították), emiatt felemelt áram­díjas, 745 ezer forintos számlát állítottak ki neki. A nyugdíjas ezután méltányossági kérelmet nyújtott be, amit a Démász el­fogadott és a büntetést 109 ezer forintra csökkentette. Mivel az összeget ezt követően sem fi­zette ki, peres eljárás indult, Fotó: Gyenes Kálmán amely nyolc hónappal ezelőtt jogerős bírósági ítélettel végző­dött: Szalay Jánosnénak fizet­nie kellett volna. Marika néni azt mondta, azért nem fizetett, mert nem lopta az áramot. Kecse Nagy Sándor, a Dé­mász Rt. kommunikációs osz­tályvezetője szerint az áram­szolgáltató nem vizsgálja, hogy más hozzáférhetett-e az órá­hoz. A Démász csak azt bizo­nyítja, hogy a mérőt manipu­lálták, ennek felelőssége pedig a tulajdonost, ebben az esetben Marika nénit terheli. A Dé­másznak mellesleg a szabályta­lan vételezés évi 1 milliárd fo­rintos kárt okoz. F.K. A Démász egy Békés megyei közalapítványnak utalja át a pénzt Nyugdíjastüntetés Szegeden SULYOK ERZSEBET Mi a helyzet a villanykapcsolókkal1 - kérdezem csak kicsikét rosszmájú barátnőmet, valahányszor értesülök róla, hogy ven­dégségben volt. Az amúgy teljesen normális egyénnek ugyanis van egy abszolút nőies, ám megdönthetetlen teóriája. Azt tartja, ha egy lakásban koszos a villanykapcsoló, ragyoghat bár a nappa­li, az a lakás alapvetően koszos. Ott a vendég érkezése előtt tutira besöpörték a szőnyeg alá a porpamacsot és évek óta nem mosták le a spájz polcait. Csak ahol a papok táncolnak, ott takarítanak. • Nem győzöm a villanykapcsolókat suvickolrú, valahányszor bejelenti magát hozzánk. Effélének, villanykapcsoló-suvickolásnak tűnhet, amit a szege­di önkormányzati hivatal turisztikai referensének kezdeménye­zésére most próbálnak keresztülvinni a városban. Nem akarnak nagy dolgokat - nagy pénzért. Csak apróságokat. Ha kiszáll a ki­rándulóbuszból egy csapat diák a rakparton, legyen a közelben egy nyilvános illemhely. Ha leszáll a vonatról az idegen, legyen előtte egy várostérkép, kaphasson a tömegközlekedésről informá­ciót. Lásson egyértelmű jeleket: erre a Belváros, arra a műemlék, amarra a múzeum. Találjon könnyen egy turista információs iro­dát, prospektusokkal, programokkal, városismertetőkkel. Ha leül gyönyörködni egy köztéri szobor előtt, ne ragadjon a padhoz. Ha idegen nyelven kér belépőt a tárlatra, ne nézzenek rá úgy, mint borjú az új kapura. Ne essen hasra egy elhajított barnult, banán­héj miatt és ne kelljen visszahőkölnie a házfalra fújt festék- • szennytől. Nem lehet olyan települési önkormányzat, amelyiknek ne jön­ne jól a (fizető) vendég. Olyan sem, amelyik ne törődne saját (adófizető) lakóinak komfortérzetével, azaz a közterületek tiszta­ságával, rendezettségével. Nekünk mindössze annyi a dolgunk: ha lesuvickolja valaki egy­szer a villanykapcsolót, ne nyúljunk többé hozzá mocskos kéz­zel. Mártélyon a ciánszennyezésről MUNKATÁRSUNKTÓL A Tiszán 2000 februárjában le­vonult cianidszennyezésre em­lékeztek tegnap a mártélyi holt­ágnál. A Bodnár Bertalan Ter­mészet- és Környezetvédelmi Oktatóközpontban Csorba Mi­hály vásárhelyi alpolgármester nyitotta meg az ünnepséget. Paulovics Péter biológus ismer­tette az öt évvel ezelőtti tragé­dia eseményeit. A romániai bá­nyából érkező méreg szinte tel­jesen kipusztította a folyó élő­világát, s kis mértékben még ma is érezteti hatását. A meg­emlékezés végén Györe Károly halászati biológus a folyó halál­lományának mai állapotát ha­sonlította össze az öt esztendő­vel ezelőttivel. Szalay Jánosnét a Békés Me­gyei Bíróság tavaly 109 ezer forint büntetés, valamint a já­rulékok kifizetésére kötelezte áramlopásért. A szomszéd me­gye nyugdíjasai tegnap tüntet­tek Szegeden, a Démász-szék­ház előtt, az áramszolgáltató­nak pedig aprópénzben fizet­ték ki a büntetést. A Démász nem érti, miért tartottak de­monstrációt, hiszen jogerős bírósági ítélet született az ügyben. Rövid időre megállt a forgalom a Démász Rt. Klauzál téri köz­pontjánál tegnap délelőtt, ami­kor közel 130 Békés megyei nyugdíjas fehér szegfűvel és mécsessel a kezében tüntetni kezdett az épület előtt. Maguk­kal hozták a 85 éves, nagyka­marási Szalay Jánosnét, Mari­ka nénit, akit szerintük ártatla­nul köteleztek áramlopás miatt 109 ezer forint és annak kama­tai, valamint eljárási költségei, közel 180 ezer forint megfizeté­sére. A 10 órára meghirdetett tün­tetés másfél órát csúszott, a Dél-békési Nyugdíjas Szövetsé­gek Egyesületének három bu­sza ugyanis a nagy hó miatt késve érkezett Szegedre. Karsai József Békés megyei MSZP-s országgyűlési képviselő az álta­la alapított egyesület nyugdíja­sait vezette a Démász-székház elé, s hangszórón fejezte ki til­takozását amiatt, hogy az áramszolgáltató maga folytat­hat nyomozást és maga szab­hatja meg a bírság összegét. Mint mondotta, tavasszal tör­vénymódosítást nyújt be a par­lamenthez, hogy hasonló ese­tekben csak a rendőrség nyo­mozhasson. A honatya azt a villamos­energia-törvényt bírálta, amelynek értelmében a Dé­mász jogszerűen járt el. A szol­gáltató 2001-ben egy ellenőrzés során megállapította, hogy Ma­Európai utas Többen is csaltak a romapályázattal A Szegedi Tudományegyetem 130 hallgatója érintett abban a botrányban, ami az Oktatási Minisztérium által korábban roma fiataloknak kiírt pályázat kapcsán robbant ki. MUNKATÁRSUNKTÓL Korábban megírtuk, egy szegedi férfi egyetemistákkal és közvetí­tőkkel összejátszva 2002 óta 20 millió forintot csalt ki a Magyar­országi Cigányokért Közalapít­ványtól. A Nemzeti Nyomozóhi­vatal Csongrád megyei hivatala már több mint négy hónapja vizsgálódik az ügyben. A pályázatokhoz mellékelni kellett valamilyen cigány szerve­zet által írt ajánlást, amelyeket a csaló az Országos Cigány Önkor­mányzattól (OCÖ) szerzett be. A csaló egyébként a Szegedi Tudo­mányegyetem diákbizottságának elnökeként Nagy Lerenc néven mutatkozott be. Az OCÖ pályá­zati felelőse, Lakatos György be­vallotta, hogy a 292 pályázatot ellenőrzés nélkül aláírta, de állí­tása szerint az üres lapokon nem az ő névjegye szerepel, és a pecsé­teket is az ő távollétében tehet­ték fel a papírokra. Tóth-Molnár István ezredes, a Nemzeti Nyomozóhivatal Csong­rád megyei hivatalának vezetője elmondta, ezeket a pályázatokat és a lapokat jelenleg igazságügyi írás­szakértő vizsgálja. Az ezredes hoz­zátette, arra is választ keresnek a nyomozók, valójában ki és milyen körülmények között írta alá és pe­csételt le az iratokat az OCÖ-nál. Az egyetemisták és főiskolások a támogatás 50 százalékáért, az­az körülbelül 50-60 ezer forintért adták a nevüket a csaláshoz. A Nemzeti Nyomozó Iroda szerint az ország kilenc felsőoktatási in­tézményéből érkeztek hamis igénylések, a legtöbb a Szegedi Tudományegyetemről. A felső­oktatási intézmény álláspontja, hogy mivel az egyetem semmi­lyen formában nem vesz részt a támogatás elosztásában, éppen ezért nem is érintett az ügyben. A rendőrök szerint a szegedi egyetemen többen vettek fel tá­mogatást, mint ahányan erre jo­gosultak lennének. Az ügyben a Szegedi Tudományegyetem 130 hallgatója érintett. Ennyien igé­nyeltek támogatást. Ha bebizo­nyosodik, hogy jogtalanul jutot­tak a pénzhez, a csalásért a diá­koknak is felelni kell. Agrárgondokról Ha a kormány nem teljesíti az agrártermelők követeléseit, akkor drasz­tikusabb megoldást keresnek gondjaik orvoslására - mondta a tegnapi nyílt fórumon Bacsa István, a Fidesz Szentes és térsége gazdatagozatá­nak az elnöke. A mezőgazdaság minden ágazatát képviselő termelők fő­leg azt sérelmezték, hogy az ígéretek ellenére máig nem fizették ki nekik a földalapú támogatást, és nem kapták meg a kamatkedvezményt sem. Mártély és Vásárhely adna is, kapna is Üdülőterület Barattyosért cserébe Mintegy 400 hektárnyi terüle­tet kaphat vissza Mártély a Vá­sárhelyhez tartozó üdülőterü­letből, ha a megyei jogú város közgyűléséhez hasonlóan a falu képviselői is jóváhagyják a te­rületrendezési javaslatot. En­nek értelmében - egy népsza­vazást követően - Barattyos Mártély helyett Vásárhelyhez tartozna. Még az idén kiírják a népszava­zást Barattyoson, hogy a tanya­központban élők megerősíthes­sék: a jövőben Mártély helyett Vásárhelyhez szeretnének köz­igazgatásilag csatlakozni. A vál­tást a Hód-Mezőgazda Rt. egy­kori központjában élők még ta­valy kezdeményezték, mert úgy érezték, hogy a városhoz tartoz­va nagyobb az esélyük a fejlő­désre. A tanyacsoport rendkívül rossz infrastruktúrával rendel­kezik - amelyről már korábban is beszámoltunk -, a helyiek szerint az ivóvíz szinte ihatat­lan, az utak esős időben alig jár­hatóak, s az áramellátással is gond van. A mártélyi önkormányzat pá­lyázati segítséggel fejlesztette volna a tanyaközpontot, ám eh­hez túl nagy önrész kellett volna, melyet a szűkös költségvetés mi­att képtelen kigazdálkodni. A ba­rattyosiak egyébként azért is ra­gaszkodnának inkább Vásárhely­hez, mert ha hivatalos ügyeket kell intézni a mártélyi polgár­mesteri hivatalban, akkor csak a városon keresztül juthatnak el oda. A megyei jogú település a Ba­rattyoshoz tartozó mintegy 800 A tanyaközpontban élők fejlődést remélnek a vásárhelyi önkormányzattól Fotó: Tésik Attila hektáros közigazgatási területre is igényt tartana. Am ezt nem szeretné csak úgy, ajándékba ad­ni Mártély. Cserébe - a vásárhe­lyi önkormányzattal egyeztetve ­a mártélyi üdülőterület Ti­sza-holtág töltésén belüli, Mind­szentig húzódó árterének egy ré­szét kapná. Ezáltal közigazgatásilag 400 hektárral gyarapodna Mártély, tudtuk meg Balogh Jánosnétól, a község polgármesterétől. Már megkapták Lázár János vásár­helyi városvezető levelét ­mondta -, mely szerint a köz­gyűlés hozzájárul a területcse­réhez. A falu képviselő-testülete feb­ruár 15-én dönt majd erről. Ám a polgármester asszony reméli, hogy nem lesz akadálya a megál­lapodásnak. így legalább vala­mennyit visszakapnak az üdülő­területből, melytől az 1970-es években vált meg a falu. Ez a he­lyieknek leginkább presztízskér­dés, fogalmazott, persze a jövő­ben azért szeretnék kihasználni a terület adottságait, s a nemzeti parkkal közösen túrautat vagy tanösvényt kialakítani. Baloghné azt is elmondta: a barattyosi nép­szavazást Mártély bonyolítja, s ha minden jól megy, akkor már az idén Vásárhelyhez tartozhat a tanyaközpont. - A barattyosi csatlakozás mindenképpen infrastrukturális feladatokat róna Vásárhelyre ­mondta Lázár János az utak ál­lapotának javítása, a belvízelve­zetés megoldása a városra hárul­na. Vásárhely ugyanakkor köz­igazgatásilag a tanyaközpont környéki jó minőségű szántóföl­dekkel is gyarapodna. T.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom