Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-10 / 34. szám

10 BIZALMASAN 2005. február 10., csütörtök MEGYÉNKBEN 250 LÁNY ÉS ASSZONY TŰNIK EL ÉVENTE Csellengők és végleg távozók Keresik őket! A Szegedi Rendőrkapitány­ság keresi a 17 éves, sándor­falvi Sarró Melindát, aki 2004. július 20-án otthoná­ból távozott és azóta ismeret­len helyen tartózkodik, vala­mint az 56 éves, szegedi dr. Kéri László Tibornét, aki 2003. február 17-én a déli órákban lakásáról ismeretlen helyre távozott. A Csongrádi Rendőrkapi­tányság keresi Palásti Gás­párné csongrádi lakost. Az 53 éves nő 2004. december 21-én, délután elment ott­honról, és azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Eltűnése­kor feltehetően szürke színű nadrágot, piros télikabátot és fekete kiscsizmát viselt. A Szegedi Rendőrkapitány­ság keresi a 45 éves, szegedi Morovicz Juliannát, aki 2002. augusztus 22-én lakásából ismeretlen helyre távozott. Sarró Melinda Dr. Kéri László Tiborné Palásti Gáspárné Morovicz Julianna Szerencsehozó amulettek Az ékszerdivat sűrűn változik, ám akik a nyakláncon, karkötőn, fülben lógó kis medált, vagy figurát amulettnek is tekintik, ragaszkodnak a választott, védelmezőjüknek, szerencsehozójuknak tartott jelképhez. Az ajándék amu­letteknek különös jelentősége van - jó hát tudni, hogy mit is akasztunk a másik nyakába. A Csongrád megyei rendőrök évente több mint kétszáz lányt és nőt keresnek. A felnőttek jóval kevesebben vannak, ám többnyire végleg távoznak, a fiatalok azonban valamennyi­en hazatérnek. - Az egyik Csongrád megyei nevelőintézetből nyoma ve­szett egy tizenhat éves lány­nak - lapoz a jelentésébe Nagy Pál, a megyei rendőr-fő­kapitányság ifjúságvédelmi főelőadója. - Mint utóbb ki­derült, összebarátkozott egy fiúval, terhes lett, és barátja rokonainál húzta meg magát, hogy ne kelljen visszamennie az intézetbe. A nevelőottho­nok lakói közt akadnak úgy­nevezett visszatérő vendége­ink, akiket még szinte meg sem találtunk, máris újra szö­késen törik a fejüket. Ők rá­adásul nem jó példák az egyébként rendes életvitelű társaik szemében. A szökevé­nyeket, ha még nem múltak el tizennyolc évesek, visszavisz­szük az intézetbe vagy család­jához, ahonnan távozott. Bűnözők között - Egy másik tizenhét éves lány nevelőszüleivel érkezett Jugoszláviából - említ újabb esetet a főhadnagy. - Ő annak ellenére, hogy egészen szép családi körülményeket bizto­sítottak számára, egy Szeged környéki kisfalu bűnözői kö­zött kötött ki. Egy nála tíz évvel idősebb férfival ismerkedett össze, és annak családjánál jobban érezte magát. Felnőtt­nek tekintették, és még a nagyságrendekkel igénytele­nebb életkörülmények sem zavarták. A tavalyi adatokat jelenleg összesítik, a számok Nagy Pál szerint évről évre változatla­nok. 2003-ban háromszáz fiatal- és gyermekkorú fiú és lány tűnt el. Az eltűnt egyik esetben sem követett el bűn­cselekményt, és egyikük sem vált áldozattá. Mind a három­százan elő is kerültek. Kalandok után A lányok kétszer annyian vannak, mint a fiúk, és kétszer annyian szöknek el a nevelőott­honból, mint családjuktól. Egy­harmaduk - elsősorban a fiúk ­még aznap hazatér. A másik harmadukat egy héten belül ta­lálják meg. Ők néhány nap alatt önként hazabátorkodnak, vagy a kalandok után az intézetet mégis biztonságosabbnak vé­lik. Nyáron jellemzően a fegye­lem lazul a családokban, és bi­zonyítványosztás idején töb­ben mennek el. - Sokan kerülnek elő a bará­taiktól. Nagyon fontosnak tar­tom - emeli ki a főhadnagy hogy a családtagok figyeljenek jobban egymásra. Manapság már szinte valamennyien hor­dunk magunknál mobilt. De mindenki tegye a kezét őszin­tén a szívére: melyikünk tele­fonjában vannak benne gyere­keink legjobb barátainak neve? Ki figyel oda reggel egyeden pillanatra, hogy mit vesz fel a lánya vagy a fia? Pedig ezek egyáltalán nem mellékes kér­dések! Hiszen mi is ebből indu­lunk ki, amikor nyomozni kez­dünk. A gyerekek felét a család­ja megtalálhatná, a rendőrsé­get már hívni sem kellene. Szalay Szabolcs célkörözési csoportvezető tizenegy felnőtt nőről beszélt, akit jelenleg is keresnek. Számuk szerencsére töredéke a fiatalokénak. Ha­vonta 4-5 új bejelentést kap­nak. A hátrahagyott jelekből ítélve nyolcan öngyilkosságot követtek el. - Két idősebb asszony egy hónapja tűnt el, őket való­színűleg megtaláljuk - összeg­zi a százados. - Egy negyven körüli nő bűncselekményt kö­vetett el, ez indokolhatta az eltűnését. Főleg szegedieket keresünk, mivel nagy a város, és ezért könnyebb benne el­rejtőzni. Évente egy-két asz­szony szökik meg az őt bán­talmazó férjétől. Ha megta­láltuk, joga van ahhoz, hogy kérje, ne áruljuk el hollétét a családtagjainak. - Az eltűntek le akarnak va­lamit zárni, meg akarnak va­lamitől szabadulni - magya­rázta Schádné Zámolyi Judit pszichológus. Nincs nyom - Nem szólnak senkinek, nem hagynak nyomot. így büntetik azokat, akiket el­hagynak azzal, hogy lelkiis­meret-furdalást okoznak. Azt hiszik, a könnyebbik utat vá­lasztják, pedig - kellő önis­meret híján - az „új életükbe" is magukkal cipelik gondjaikat és a feszültségeket. A gyerekek leginkább szerencsét próbálni indulnak. A sikertörténeteket a népmesékből merítik. Pedig a mesében is az a legkisebb fiú jár szerencsével, aki küzd, har­col, és kiállja az élet próbáit. A lányok náluk is elesettebbek, elrabolják, elvesznek vagy el­tévednek a sűrű sötét erdő­ben. Emellett a tévében és ma­gazinokban látott sztárok mintája is ragadós - emelte ki a pszichológus. DOMBAI TÜNDE A testékszerek divatjának mai korában sem veszítettek sem­mit népszerűségükből a ha­gyományos ékesítő tárgyak, adni-kapni őket most is öröm - kiváltképpen azokat, a me­lyekkel sugallni, kívánni vagy „varázsolni" is akarnak vala­mit. A nyakban, fülben, karon viselt mágikus tárgyakkal már az ókori népek is a termé­szetfölöttiek segítségét, párt­fogását kérték, igyekezték biz­tosítani, és az amulettek ezen szerepe, hiedelmei évezrede­ken át öröklődnek. Igaz, mára erősen megkopott tudásunk a szimbólumaikról. Pedig a geo­metrikus medálok, állat és más figurás jelképek viselé­sének üzenete van, amivel jó szinkronban lennie annak, aki hordja. A kereszt - a közhiedelemmel ellentétben - nem csak a vallá­sosság kifejezője: a világmin­denséget is jelképezi. Az ankh, azaz az egyiptomi füles kereszt (T alakú, tetején kör alakú „fül­lel") már az ókorban viseltetett, az élet keresztjének tartották, s kulcsnak az isteni tudáshoz, a hallhatatlansághoz. Úgy vélték, a füles kereszt segít a jelenre koncentrálni, újrakezdeni is. Az eget és a földet, a négy ősele­met, a földgolyó négy negyedét is szimbolizálta az egyenlő szá­rú kereszt, amiben minden benne foglaltatik, képes hát ki­egyensúlyozottságot adni vise­lőjének, védi energiáit, elhárítja a bajokat. A harmóniára, a tel­jességre vágyók a remény szim­bólumának tartott hétágú csil­lagot is hordták, ami máig a test-lélek-szellem egyensúlyát segít biztosítani. A kör alakú medál a végtelenséget jelképezi - térben és időben - a zártan is nyitottat, s azt sugallja, hogy aki hordja szívesen kitörne zártsá­gából, magányából, nyitott má­sok felé, barátságot, szerelmet kínál nekik. A félhold az égitest mágikus erejével vigyáz viselő­jére, távoltarja az ártó szándé­kokat, a rossz gondolatokat. A patkó alakra összeforrott hold­sarlók is vigyázó, óvó erővel bír­nak, és szerencsét bűvölnek. A szerencse szimbóluma a lóhere is (amit állítólag Éva csent el az édenkertből). Meg persze a különféle szerencse­pénzek, amiken lóhere vagy istenségek képe van az érmén. Szerelmi szerencsevarázsló a boszorkányfigura, aki a nya­kában hordja, annak segít pár­ra találni. SZABÓ MAGDOLNA A leereszt a világmindenséget is jelképezi FOTÓ: MTI/FRIEDMANN ENDRE KIÁLLÍTÁS A MAGYAR NEMZETI GALERIABAN: N0I AKTOK A XIX. SZAZADI MAGYAR MÜVESZETBEN Istennők, bűnbánó Magdolnák és csábító Salomék Székely Bertalan: Fürdés után (1875 körül) A Magyar Nemzeti Galéria A modell - Női akt a XIX. századi magyar művészetben című ki­állításán kétszázötven műalkotás várja a nézőt - fele festmény, egyharmada rajz, grafika, a többi szobor. MTI Gyönyörű, ruhátlan nők. Vagy csak félmez­telenek. Szemérmesek, sejtelmesek, kitárul­kozók. Aktok, modellek. Görög istennők, mi­tológiai vagy hús-vér alakok. Évák, bűnbánó Magdolnák, meglesett Zsuzsannák, csábító Sa­lomék. Japán és fekete Vénuszok, baccháns­nők, táncosnők, akrobaták. Beállított és ellesett pillanatok. Fekvő, fésülködő, fürdőző, öltöz­ködő, incselkedő, a festőt bűvölő figurák. Fény­ben és árnyékban elomló női testek, tökéletes idomok. Királynők, odaliszkok vagy cseléd­lányok. És anatómiai tanulmányok, bemutat­va, hogy miben is különbözik a női test a férfiétól. A falakon, a vitrinekben a művészi aktok mellett anatómiai rajzok, tanulmányok, köny­vek is sorakoznak, a szép ideál megjelenítése mellett a természettudományos megközelítést is képviselve. Az anatómia és a képzőművészet kapcsolatát feltárva, a tárlat utal arra, hogyan gondolkodott a női testről az orvostudomány és a művészet. E tárgykörben az intézmények közötti összefogást számos hazai és külföldi múzeum, köz- és magángyűjtemény, valamint az Orvostörténeti Múzeum tudományos anya­gának kölcsönzése példázza. Imre Györgyi, a kiállítás rendezője a válogatás komplex szemléletét hangsúlyozva jegyezte meg, hogy ezen a kiállításon együtt láthatja a közönség a XIX. századi Georges Cuvier köny­vében közölt - Hottentotta Vénuszként ismert - Sarah Baartmannt ábrázoló illusztrációt, az akadémiai képzés módszertani segédleteit (an­tik szobrok gipszmásolatai, oktatási célú akt­fotográfiák), és a XIX. századi magyar művészet legjelentősebb női akt-ábrázolásait. Rangos és gazdag a válogatás: Zichy Mihály erotikus sorozata mellett Ferenczy István szob­rai, id. Markó Károly mitológiai alakokkal teli tájképei, Barabás Miklós, Lotz Károly, Székely Bertalan festményei. Láthatók itt Szinyei-Mer­se Pál, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József és a Nyolcak művészcsoport tagjainak alkotásai. És olyan fotóritkaságok, mint Máté Olga művészi mozdulat- és aktképei, vagy Xantus János és Hopp Ferenc kelet-ázsiai gyűjtőútjainak fo­tódokumentumai. Lotz Károly: Fürdő után (1880 körül)

Next

/
Oldalképek
Tartalom