Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-10 / 34. szám

10 BIZALMASAN 2005. február 10., csütörtök MEGYÉNKBEN 250 LÁNY ÉS ASSZONY TŰNIK EL ÉVENTE Csellengők és végleg távozók Keresik őket! A Szegedi Rendőrkapitányság keresi a 17 éves, sándorfalvi Sarró Melindát, aki 2004. július 20-án otthonából távozott és azóta ismeretlen helyen tartózkodik, valamint az 56 éves, szegedi dr. Kéri László Tibornét, aki 2003. február 17-én a déli órákban lakásáról ismeretlen helyre távozott. A Csongrádi Rendőrkapitányság keresi Palásti Gáspárné csongrádi lakost. Az 53 éves nő 2004. december 21-én, délután elment otthonról, és azóta ismeretlen helyen tartózkodik. Eltűnésekor feltehetően szürke színű nadrágot, piros télikabátot és fekete kiscsizmát viselt. A Szegedi Rendőrkapitányság keresi a 45 éves, szegedi Morovicz Juliannát, aki 2002. augusztus 22-én lakásából ismeretlen helyre távozott. Sarró Melinda Dr. Kéri László Tiborné Palásti Gáspárné Morovicz Julianna Szerencsehozó amulettek Az ékszerdivat sűrűn változik, ám akik a nyakláncon, karkötőn, fülben lógó kis medált, vagy figurát amulettnek is tekintik, ragaszkodnak a választott, védelmezőjüknek, szerencsehozójuknak tartott jelképhez. Az ajándék amuletteknek különös jelentősége van - jó hát tudni, hogy mit is akasztunk a másik nyakába. A Csongrád megyei rendőrök évente több mint kétszáz lányt és nőt keresnek. A felnőttek jóval kevesebben vannak, ám többnyire végleg távoznak, a fiatalok azonban valamennyien hazatérnek. - Az egyik Csongrád megyei nevelőintézetből nyoma veszett egy tizenhat éves lánynak - lapoz a jelentésébe Nagy Pál, a megyei rendőr-főkapitányság ifjúságvédelmi főelőadója. - Mint utóbb kiderült, összebarátkozott egy fiúval, terhes lett, és barátja rokonainál húzta meg magát, hogy ne kelljen visszamennie az intézetbe. A nevelőotthonok lakói közt akadnak úgynevezett visszatérő vendégeink, akiket még szinte meg sem találtunk, máris újra szökésen törik a fejüket. Ők ráadásul nem jó példák az egyébként rendes életvitelű társaik szemében. A szökevényeket, ha még nem múltak el tizennyolc évesek, visszaviszszük az intézetbe vagy családjához, ahonnan távozott. Bűnözők között - Egy másik tizenhét éves lány nevelőszüleivel érkezett Jugoszláviából - említ újabb esetet a főhadnagy. - Ő annak ellenére, hogy egészen szép családi körülményeket biztosítottak számára, egy Szeged környéki kisfalu bűnözői között kötött ki. Egy nála tíz évvel idősebb férfival ismerkedett össze, és annak családjánál jobban érezte magát. Felnőttnek tekintették, és még a nagyságrendekkel igénytelenebb életkörülmények sem zavarták. A tavalyi adatokat jelenleg összesítik, a számok Nagy Pál szerint évről évre változatlanok. 2003-ban háromszáz fiatal- és gyermekkorú fiú és lány tűnt el. Az eltűnt egyik esetben sem követett el bűncselekményt, és egyikük sem vált áldozattá. Mind a háromszázan elő is kerültek. Kalandok után A lányok kétszer annyian vannak, mint a fiúk, és kétszer annyian szöknek el a nevelőotthonból, mint családjuktól. Egyharmaduk - elsősorban a fiúk még aznap hazatér. A másik harmadukat egy héten belül találják meg. Ők néhány nap alatt önként hazabátorkodnak, vagy a kalandok után az intézetet mégis biztonságosabbnak vélik. Nyáron jellemzően a fegyelem lazul a családokban, és bizonyítványosztás idején többen mennek el. - Sokan kerülnek elő a barátaiktól. Nagyon fontosnak tartom - emeli ki a főhadnagy hogy a családtagok figyeljenek jobban egymásra. Manapság már szinte valamennyien hordunk magunknál mobilt. De mindenki tegye a kezét őszintén a szívére: melyikünk telefonjában vannak benne gyerekeink legjobb barátainak neve? Ki figyel oda reggel egyeden pillanatra, hogy mit vesz fel a lánya vagy a fia? Pedig ezek egyáltalán nem mellékes kérdések! Hiszen mi is ebből indulunk ki, amikor nyomozni kezdünk. A gyerekek felét a családja megtalálhatná, a rendőrséget már hívni sem kellene. Szalay Szabolcs célkörözési csoportvezető tizenegy felnőtt nőről beszélt, akit jelenleg is keresnek. Számuk szerencsére töredéke a fiatalokénak. Havonta 4-5 új bejelentést kapnak. A hátrahagyott jelekből ítélve nyolcan öngyilkosságot követtek el. - Két idősebb asszony egy hónapja tűnt el, őket valószínűleg megtaláljuk - összegzi a százados. - Egy negyven körüli nő bűncselekményt követett el, ez indokolhatta az eltűnését. Főleg szegedieket keresünk, mivel nagy a város, és ezért könnyebb benne elrejtőzni. Évente egy-két aszszony szökik meg az őt bántalmazó férjétől. Ha megtaláltuk, joga van ahhoz, hogy kérje, ne áruljuk el hollétét a családtagjainak. - Az eltűntek le akarnak valamit zárni, meg akarnak valamitől szabadulni - magyarázta Schádné Zámolyi Judit pszichológus. Nincs nyom - Nem szólnak senkinek, nem hagynak nyomot. így büntetik azokat, akiket elhagynak azzal, hogy lelkiismeret-furdalást okoznak. Azt hiszik, a könnyebbik utat választják, pedig - kellő önismeret híján - az „új életükbe" is magukkal cipelik gondjaikat és a feszültségeket. A gyerekek leginkább szerencsét próbálni indulnak. A sikertörténeteket a népmesékből merítik. Pedig a mesében is az a legkisebb fiú jár szerencsével, aki küzd, harcol, és kiállja az élet próbáit. A lányok náluk is elesettebbek, elrabolják, elvesznek vagy eltévednek a sűrű sötét erdőben. Emellett a tévében és magazinokban látott sztárok mintája is ragadós - emelte ki a pszichológus. DOMBAI TÜNDE A testékszerek divatjának mai korában sem veszítettek semmit népszerűségükből a hagyományos ékesítő tárgyak, adni-kapni őket most is öröm - kiváltképpen azokat, a melyekkel sugallni, kívánni vagy „varázsolni" is akarnak valamit. A nyakban, fülben, karon viselt mágikus tárgyakkal már az ókori népek is a természetfölöttiek segítségét, pártfogását kérték, igyekezték biztosítani, és az amulettek ezen szerepe, hiedelmei évezredeken át öröklődnek. Igaz, mára erősen megkopott tudásunk a szimbólumaikról. Pedig a geometrikus medálok, állat és más figurás jelképek viselésének üzenete van, amivel jó szinkronban lennie annak, aki hordja. A kereszt - a közhiedelemmel ellentétben - nem csak a vallásosság kifejezője: a világmindenséget is jelképezi. Az ankh, azaz az egyiptomi füles kereszt (T alakú, tetején kör alakú „füllel") már az ókorban viseltetett, az élet keresztjének tartották, s kulcsnak az isteni tudáshoz, a hallhatatlansághoz. Úgy vélték, a füles kereszt segít a jelenre koncentrálni, újrakezdeni is. Az eget és a földet, a négy őselemet, a földgolyó négy negyedét is szimbolizálta az egyenlő szárú kereszt, amiben minden benne foglaltatik, képes hát kiegyensúlyozottságot adni viselőjének, védi energiáit, elhárítja a bajokat. A harmóniára, a teljességre vágyók a remény szimbólumának tartott hétágú csillagot is hordták, ami máig a test-lélek-szellem egyensúlyát segít biztosítani. A kör alakú medál a végtelenséget jelképezi - térben és időben - a zártan is nyitottat, s azt sugallja, hogy aki hordja szívesen kitörne zártságából, magányából, nyitott mások felé, barátságot, szerelmet kínál nekik. A félhold az égitest mágikus erejével vigyáz viselőjére, távoltarja az ártó szándékokat, a rossz gondolatokat. A patkó alakra összeforrott holdsarlók is vigyázó, óvó erővel bírnak, és szerencsét bűvölnek. A szerencse szimbóluma a lóhere is (amit állítólag Éva csent el az édenkertből). Meg persze a különféle szerencsepénzek, amiken lóhere vagy istenségek képe van az érmén. Szerelmi szerencsevarázsló a boszorkányfigura, aki a nyakában hordja, annak segít párra találni. SZABÓ MAGDOLNA A leereszt a világmindenséget is jelképezi FOTÓ: MTI/FRIEDMANN ENDRE KIÁLLÍTÁS A MAGYAR NEMZETI GALERIABAN: N0I AKTOK A XIX. SZAZADI MAGYAR MÜVESZETBEN Istennők, bűnbánó Magdolnák és csábító Salomék Székely Bertalan: Fürdés után (1875 körül) A Magyar Nemzeti Galéria A modell - Női akt a XIX. századi magyar művészetben című kiállításán kétszázötven műalkotás várja a nézőt - fele festmény, egyharmada rajz, grafika, a többi szobor. MTI Gyönyörű, ruhátlan nők. Vagy csak félmeztelenek. Szemérmesek, sejtelmesek, kitárulkozók. Aktok, modellek. Görög istennők, mitológiai vagy hús-vér alakok. Évák, bűnbánó Magdolnák, meglesett Zsuzsannák, csábító Salomék. Japán és fekete Vénuszok, bacchánsnők, táncosnők, akrobaták. Beállított és ellesett pillanatok. Fekvő, fésülködő, fürdőző, öltözködő, incselkedő, a festőt bűvölő figurák. Fényben és árnyékban elomló női testek, tökéletes idomok. Királynők, odaliszkok vagy cselédlányok. És anatómiai tanulmányok, bemutatva, hogy miben is különbözik a női test a férfiétól. A falakon, a vitrinekben a művészi aktok mellett anatómiai rajzok, tanulmányok, könyvek is sorakoznak, a szép ideál megjelenítése mellett a természettudományos megközelítést is képviselve. Az anatómia és a képzőművészet kapcsolatát feltárva, a tárlat utal arra, hogyan gondolkodott a női testről az orvostudomány és a művészet. E tárgykörben az intézmények közötti összefogást számos hazai és külföldi múzeum, köz- és magángyűjtemény, valamint az Orvostörténeti Múzeum tudományos anyagának kölcsönzése példázza. Imre Györgyi, a kiállítás rendezője a válogatás komplex szemléletét hangsúlyozva jegyezte meg, hogy ezen a kiállításon együtt láthatja a közönség a XIX. századi Georges Cuvier könyvében közölt - Hottentotta Vénuszként ismert - Sarah Baartmannt ábrázoló illusztrációt, az akadémiai képzés módszertani segédleteit (antik szobrok gipszmásolatai, oktatási célú aktfotográfiák), és a XIX. századi magyar művészet legjelentősebb női akt-ábrázolásait. Rangos és gazdag a válogatás: Zichy Mihály erotikus sorozata mellett Ferenczy István szobrai, id. Markó Károly mitológiai alakokkal teli tájképei, Barabás Miklós, Lotz Károly, Székely Bertalan festményei. Láthatók itt Szinyei-Merse Pál, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József és a Nyolcak művészcsoport tagjainak alkotásai. És olyan fotóritkaságok, mint Máté Olga művészi mozdulat- és aktképei, vagy Xantus János és Hopp Ferenc kelet-ázsiai gyűjtőútjainak fotódokumentumai. Lotz Károly: Fürdő után (1880 körül)