Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-09 / 33. szám

SZERDA, 2005. FEBRUÁR 9. • AKTUÁLIS« 3 A betonozok szabadságon, a hídépítők állnak a vártán Több tea fogy az M5-ösön A vasbetonszerelőknek néhány fok mínusz meg sem kottyan Fotó: Miskolczi Róbert A hídépítők nem rettentek meg a csontig hatoló hidegtől, muszáj dolgozniuk, hogy az aszfaltozókat tavasszal a kész szerke­zetek várják. Csak a betonozást hagyták abba rövid időre. Az M5-ÖS sztráda alul- és felüljáróin dol­gozóknak bírniuk kell a hideget, mivel er­re szerződtek. Ráadásul a munkásoknak nem csak néhány percet kell a fagyban álldogálni, mint azoknak a kíváncsisko­dóknak, akik gyakran tűnnek fel az épülő hidak környékén. Reggel 7-től sötétedé­sig, délután 4-5 óráig kell dolgozniuk, jel­lemzően mínusz 10 fokos hidegben. Ilyenkor persze gyakrabban melegedhet­nek a fűtött konténerekben, és többször járnak körbe a védőitallal, a forró teával is. A leendő autópályán most kizárólag a hídépítőké a terep, mivel az ő munkájukat még a kemény tél sem akadályozza. Szeged és Kistelek között az Alterra Kft., a Colas csoport tagja építi az alul- és felüljárókat. Mint ahogy azt Sebestyén Péter területi igazgató elmondta, tizenhárom híd pilléreit készítik el, alapoznak, zsaluznak, vasszere­lési munkálatokat végeznek. Az egyik híd­nál már beemelték az előre gyártott geren­dákat: ennek a műveletnek márciusig az összes hídnál meg kell történnie. Nincse­nek csúszásban, számítottak az egy-két he­tes rendkívüli időjárásra. A betonozókat a múlt héten szabadságra küldték, de a mete­orológia előrejelzéseire alapozva csütörtök­re már vissza is hívták őket. Reményeik szerint a szombatot is beszámítva három nap alatt behozhatják az elmaradásokat. Akkora szakaszokat sikerült megfelelően előkészíteni, hogy érdemes lesz beindítani a betonüzemet. Sebestyén Péter szerint tavaszra valameny­nyi hídon a helyükre kerülnek a gerendák, s befejezik a betonozást. Már csak a szigetelést kell elvégezniük, amelynek azonban elenged­hetetlen feltétele a plusz öt fok és a lágy tava­szi szellő. F.K. Fagyszolgálat a Tisza Volánnál A nagy hidegben fagyszolgálatot tart fenn a Tisza Volán Rt. a Mars téren és a központi telep­helyen - mondta el Csaba Ist­ván üzletág-igazgató. A Mars téren zömmel a távolsági, a központban pedig a szegedi for­galomban közlekedő buszok parkolnak, ezeket éjszakánként többször is beindítják, majd egy ideig járatják. Emellett hetente egyszer alapos „felülvizsgála­ton" esnek át. Hiába például a korszerű motor, ha a levegő­rendszerbe került víz lefagyaszt­ja a fékrendszert. Az akkumulá­torok is könnyen megadhatják magukat. A megye különböző pontjain parkoló helyközi jára­tok a pilóták gondjaira vannak bízva, ők kelnek fel „hozzájuk" éjszakánként, ha kell. Ameny­nyiben reggel mégis leáll a tech­nika, a diszpécser másik buszt küld a helyszínre, a lerobbant járgányhoz pedig indítókocsi megy, hogy a gépjárműbe életet leheljen. SZABADSAGON A SÍRÁSOK Kevesebb a temetés februárban, mint más hónapokban - mondta Hódi Lajos, a Szegedi Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója. „Karácsonykor viszi el a lélek az embereket - tette hozzá, egy régi mondást idézve -, februárban már a tavaszvá­rással erősítjük magunkat." Ez az oka annak, hogy nincs sok munkájuk a sír­ásóknak, hárman-négyen jelenleg is szabadságon vannak. Azoknak viszont, akik dolgoznak, feladja a leckét a tél: az ásáshoz például bontókalapácsot kell hasz­nálniuk. A fedett síroknál pedig a fedlapot kell nagyon körültekintően levenni, mert mínusz fokokban az is könnyen eltörhet. A hideg és a jég ellen a hagyományos munkaeszközök mellett még a forró vizet és a „pörzsölőt" is beverik a sírásók. A lakók biztosak benne, hogy nem helyiek tették Uszító feliratok Deszktől Szegedig „Halál a szerbekre, Horgos" - olvasható a szegedi szerb templom fa­lán Fotó: Gyenes Kálmán „Szerbeket a jég alá!" „Halál a szerbekre!" Ezek a feliratok ék­telenkedtek a deszki polgármes­teri hivatal, a faluház, a szőregi ABC és a szegedi szerb templom falán tegnap reggelre. A szerb nyelvű feliratokon fölháborodó lakosok biztosak benne: nem helyiek tették. A deszki polgármesteri hivatal faláról már eltüntették, a faluhá­zon azonban még mindig olvas­ható a szerb nyelvű felirat: „Szer­beket a jég alá". A faluház vezetőjét, Kószó Arankát megviselték a történtek. - Megdöbbentett és felháborí­tott a dolog. Még sosem történt ilyen, ezért is gondolom, hogy nem helyiek tették. Ezzel ért egyet a könyvtár egyik látogatója, Stumpf Emil is, aki el­mondta, szerbek és magyarok jól megférnek egymás mellett a fa­luban. - Tizenegy éve vagyok polgármes­ter, de sosem tapasztaltam szerb­ellenességet - mondta Simicz Jó­zsef, a 4-5 százalékban szerbek lakta Deszk polgármestere. - A vajdasági események, a magyarok elleni atrocitások nyugtalanítják a lakosokat, és a feszültebb helyzet kedvez a szélsőséges gondolatok­nak. Ennek ellenére biztos vagyok benne, hogy nem deszkiek követ­ték el. Annál is inkább, mert ha helyiek tették volna, inkább a szerbek házát veszik célba, nem pedig a középületeket. A hivatal falán lévő mondat­nak egyébként nem volt értelme, feltételezhető, hogy szótár segít­ségével próbálták összerakni a feliratot - tudtuk meg Petrov Szlávicától, az önkormányzat munkatársától. A szerb nyelvű deszki falutáblát is festékkel csú­fították el hétfőn éjjel. De nemcsak Deszken jártak a festékszórós rongálok. A szőregi ABC falán szerbül olvasható: „Halál a szerbekre". A feliratot kérésünkre a szomszédos festék­bolt munkatársa, az országos szerb önkormányzat tagja, Gyu­kin Mladen fordította magyarra. - Nem láttam eddig hasonló fel­iratot, s most kétségbe vagyok esve. Ilyesmi még sosem fordult elő. Szeged egyik legszebb műemlé­kén, a városközpontban álló szerb templomon ugyancsak megjelent a megdöbbentő felirat: „Halál a szerbekre, Horgos". Ez egyértelműen a horgosi magyar Szalma család közelmúltbeli ki­irtására utal, a szerbgyűlölő tar­tartalmat a gyilkossággal hozza összefüggésbe. G. ZS. jutalom a nyomravezetőnek A Csongrád Megyei Rendőr-főka­pitányság a feliratok felfestői ellen nyomozást indított közösség elleni izgatás megalapozott gyanújával. A nyomravezetőnek 100 ezer fo­rintos jutalmat ajánlottak fel. Gyalázat •OLAH ZOLTÁN A határon innen, a szerbek lakta Deszk, és a határon túl, a magyarok lakta Magyarkanizsa (és Horgos) polgármestere teg­nap kora délután szinte ugyanabban az órában próbálta meg­győzni a közvéleményt, hogy az általuk irányított faluban tör­tént események nem a kisebbségellenességről szólnak, ha­nem... Mielőtt folytatnánk, fontos megjegyezni, sőt hangsúlyozni, nem ugyanarról, a népeket egyébként mind a két esetben rendkívüli mértékben felkavaró, elborzasztó, megrettentő, és ami a leglényegesebb, nem egymással összefüggő ügyről be­széltek. Simicz József a falujában, valamint Szóregen és Szege­den a különböző épületek falára festett, szerbeket gyalázó fel­iratok, Körmöczi Károly pedig a horgosi családirtás miatt igye­kezett eloszlatni a nemzetiségi ellentétekről óhatatlanul elő­buggyanó gondolatokat. Pedig mind a két bűncselekmény kapcsán sokaknak a fejében megfordult ilyesmi, az holtbiztos! A polgármesterek azzal kezdték nyilatkozatukat, hogy a tör­téntek nem a kisebbségellenességről szólnak, hanem közönsé­ges bűnözők aláztak meg itt is és ott is magyarokat, szerbeket egyaránt. - Nehogy véletlenül valaki azt gondolja - tették hozzá hogy nemzetiségi ellentétek motiválták a tetteseket. A polgármestereknek igazuk van, az Országos Rendór-fókapi­tányság egyik vezetője néhány perccel később mégis megfogal­mazta, ami szintén sokaknak eszébe juthatott: „Ez most nagyon nem jött jól!" Mármint az, hogy a horgosi családirtás után néhány nappal a Szerbiához közeli magyar településeken megjelentek szerbellenes feliratok. Bár nincsenek, nem lehetnek, mégis lesz­nek, akik a két ügy között összefüggéseket keresnek és vélnek is találni. Pedig a két megdöbbentő történetben valószínűleg csak az a közös, hogy valakik mind a két akciót alaposan megszervez­ték és végrehajtatták. Az egyikben hat ember kivégzése volt a cél, a másikban az, hogy a szerb határhoz közeli településeken és a két ország között feszültséget keltsenek. A feladatot a bérgyilkosok és a feliratok készítői is elvégezték: az előbbiek vérbe fagyva, holtan hagytak maguk után két nagy­szülőt, két szülőt, két kisgyermeket. Az utóbbiak pedig a határ két oldalán élő szélsőségeseknek adtak muníciót az elkövetkezendő napokra, hetekre. Mi pedig csak abban reménykedhetünk, hogy a határon innen és a határon túl is mielőbb elfogják és hosszú időre rács mögé jut­tatják a tetteseket. Ott a helyük! Harminchat kiló heroin, harminchétmillió szál cigi Jó volt a szimatuk a régió vámosainak Tbvábbra is előszeretettel csempésznek át a határon ci­garettát, teljesítményfokozó tablettát, védett állatokat, ré­giségeket, tiszta szeszt és ká­bítószert. A cukorcefre előál­lítása, úgy tűnik, még mindig megéri. A vámosok és a pénz­ügyőrök azonban résen voltak tavaly - derült ki a tegnap nyilvánosságra hozott össze­sített adatokból. Magyarország uniós tagságával megnőtt a feladata a Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regio­nális Parancsnokságának. Az eu­rópai kereskedelem bővülése maga után vonta a déli, délkeleti határszakaszon a tehergépjár­művek forgalmának növekedé­sét, ami meghaladta a 900 ezret. Emellé párosult 4,5 millió sze­mélygépjármű ki- és beléptetése, ami szintén több az előző évek­hez képest. A tegnapi sajtótájé­koztatón Márkus András regio­nális parancsnok évértékelésé­ben elmondta, hogy 16 millió 700 ezer utast regisztráltak a ha­társzakaszon, ami 2 millióval több mint egy évvel ezelőtt. - A pénzügyőrök is jól telje­sítettek, hiszen 1 milliárd 140 millió forint értékben, több mint tizenhatezer jogsértő cselekményt derítettek fel, amely huszonkét százalékkal haladja meg a 2003-as adato­kat - mondta a parancsnok, akitől azt is megtudhattuk, hogy továbbra is előszeretettel csempésznek át a határon ci­garettát, teljesítményfokozó tablettát, védett állatokat, ré­giségeket és kábítószert, ami­ből kevesebbet - harminchat kiló heroint - foglaltak le ta­valy, mint az előző esztendő­ben. Cigarettából viszont nagy volt a fogás, hiszen az utasok Összesen harminchét és fél millió szálat próbáltak átjut­tatni a határon. Kiemelkedő volt továbbá a Kelebián, vasúti forgalomban felderített 27 ezer liter tiszta szesz, vala­mint a Bács-Kiskun megyében lefoglalt 57 ezer liter cukorcef­re. A vámbevételek év eleji ter­vezésnél még nem lehetett tudni, hogy milyen hatása lesz az uniós csatlakozásnak ­az összeg elmaradt a tervezet­től. A 26 milliárd forintos áfa­bevétel viszont 43 százalékkal több, mint amire számítot­tak. CS. G. L. Szegeden április 22-én, a Vásárhelyi Pál utcában (a volt konzervgyár területén) nyíló QjWtitt , / _J RUHÁZATI ÁRUHÁZBAN ÜZLETHELYISÉGEK KIADÓK Érdeklődni napközben, 9-18 óra között a 20/93-67-778 telefonszámon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom