Délmagyarország, 2005. február (95. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-08 / 32. szám

KEDD, 2005. FEBRUÁR 8. • AKTUÁLIS 3 Kétszáz munkahely születik a mórahalmi ipari parkban Belgák húsüzeme épül Zöldségcsomagoló az 1997-ben alapított, ma 24 céget magába fogadó ipari parkban Fotó: Frank Yvette Folytatás az 1. oldalról A legjobb feltételeket, legtöbb tá­mogatást és kedvezményt Móra­halom kínálta, így megelőzte ­többek között - Szentest, vala­mint Gyulát, Békéscsabát is. családiból európai Az 1953-ban létrehozott belgiumi Vanreusel Snack nevű cég alapító­ja, Paul Vanreusel a kezdetekkor házi készítésű kolbászt, sonkát forgalmazott. A cég 1970-ben át­tért a fagyasztott snack - hambur­gerhús. halrudacska, virsli - ké­szítésére, és - továbbra is családi vállalkozásként - Hollandiába, Németországba, Franciaországba és Spanyolországba szállítja ter­mékeit. - Ipari parkunk 25. vállalata egymilliárd forintos beruházás keretében húsfeldolgozó, pásté­tom és konyhakész ételeket gyár­tó üzemet épít a belga technoló­giát alkalmazva - tudtuk meg Nógrádi Zoltántól, Mórahalom polgármesterétől. Az ipari park névhasználati jogát egyébként a város önkormányzata 1997-ben kapta meg a Gazdasági Miniszté­riumtól. A park kialakításának egyik oka az volt, hogy az ottani vállalkozások a Homokháti Kis­térség lakosainak munkalehető­séget biztosítsanak. - Az élelmiszeripar régóta ha­gyományos iparágnak számít a térségben, a terület adottságai is megfelelők ehhez. A nagyüze­mek mégis folyamatosan szűn­nek meg. A Homokhátságon vi­SZENTEST EDDIG MEG NEM ERTESITETTEK A szentesi önkormányzat - mint arról beszámoltunk - az ipari parkban ajánlott fel a belga húsipari cégnek egy teljesen közművesített területet. A saslikgyárként emlegetett üzemet azonban Gyula és Békéscsaba is szíve­sen fogadta volna. Szirbik Imre szentesi polgármester lapunk érdeklődésé­re azt nyilatkozta, hogy a belga befektetők még nem értesítették a döntés­ről. Nem hivatalos forrásbál viszont ő is tudja: Mórahalmot választották a külföldi beruházók, arra hivatkozva, hogy onnan közel van az országhatár és Szeged is. szont újrateremtődik az élelmi­szeripar - magyarázta Nógrádi Zoltán, aki elárulta, hogy egyéb ágazati befektetőkkel is tárgyal­nak. A belga beruházás három ütemben, a tervek szerint három év alatt 200 új munkahelyet hoz . létre, így hozzájárul a munka­erő-megtartáshoz és biztosítja a helyben megtermelt élelmiszerek szakszerű feldolgozását és értéke­sítését. Am betanított munkáso­kat és szakképzett munkaerőt nem csak Mórahalomról, hanem a kistérség teljes területéről és Szegedről is fogad majd a vállalat. G. ZS. Felvenni könnyű, visszafizetni már nehezebb a diákhitelt Elvihetik a számítógépet is A munkaerőpiacon 2002-ben jelentek meg azok a diplomá­sok, akik az elsők között vettek fel diákhitelt. Az APEH ma, há­rom év elteltével közel 300 adós ellen indított eljárást, számuk napról napra nő. Csongrád me­gye az élbolyban foglal helyet. Szabályos végrehajtási eljárás elé néznek azok a diplomások, akik nem fizetik a hallgatóként felvett diákhitel törlesztőrészleteit - vá­laszolta kérdésünkre Lovas György, az APEH sajtószóvivője. - Az adósokkal szemben a végre­hajtás összes lehetőségét beve­tik, ez munkabérletiltás éppúgy lehet, mint helyszíni foglalás, amelynek keretében akár az ille­tő munkaeszközét, számítógépét is elvihetik. A Diákhitel Központ - a január végi adatok szerint - már 286 tar­tozó ügyét adta át az adóhatóság­• DIÁKHITEL-KALKULÁTOR ^ A felvehető minimum és maximum összegre 10 080 Ft/hó 25 000 Ft/hó Folyósítás kezdete 2003/10 2003/10 Összes folyósítás 587 84« Ft 1469 616 Ft Törlesztés kezdete 2008/7 2008/7 Törlesztés vége 2016/2 2026/10 Átlagos havi törlesztés 8233 Ft 9885 Ft Futamidő 13 év 23 év Fo?ráv DM gyűjtés DM-grafika KAMATOK A diákhitel 2001-es beveze­tésekor 6 százalék volt a fel­vett összeg éves kamata, amely 2004-ig háromszor emelkedett. Először 9,5, majd 9,92, legvégül 11,95 százalékban állapították meg a kedvezményes köl­csön kamatlábát. nak, mivel a maga hatáskörében nem tudta behajtani a fizetniva­lót. Várszegi György, az APEH felszámolási és végrehajtási fő­osztályvezetőjének tájékoztatása szerint ők együttesen 68 millió forinttal tartoztak. Számuk nap­ról napra nő. Megyei bontásban csak december végi adat állt a fő­osztályvezető rendelkezésére: eszerint az akkori 218 főből 10 Csongrád megyei nem fizetőről tudtak, ellenük eljárást kezdemé­nyeztek, tőlük 3 és fél millió fo­rintot követeltek. Az akkori 218-ból kiugróan sokan budapes­tiek és Pest megyeiek, így Csong­rád a 10 fővel az élbolyban foglal helyet (több megyében ugyanis alig egy-két ember mulasztja el a fizetést). Várszegi György hozzá­tette: amikor már az adóhatóság­hoz kerül az ügy, nem írnak fel­szólító leveleket, hanem végre­hajtanak: vagy a munkabérből tiltják le az összeget, vagy a hely­színen foglalnak, vagy ingatlanra terhelik rá az adósságot. „Sem­miben sem kezeljük másként a diákhiteleseket, mint a normál adósokat" - mondta. G. Zsuzsanna, aki diákkorában élt a hitelfelvétel lehetőségével, elmondta, külön folyószámláról utalja a Diákhitel Központnak a tartozását. Mivel erre a folyó­számlára más összeg nem érke­zik, előfordult már, hogy a pénz­intézet ebből vonta le a kezelési költségeiket, és így két hónapon át nem utalt a Diákhitel Köz­pontnak. Az év végi egyenlegben szerepelt a tartozás összege, és ő akkor azt rendezte is. Megjegyez­te: hibája a rendszernek, hogy év közben nem kap egyenlegértesí­tőt, tehát csak év végén derülhet ki, ha elmaradása van. A volt hallgató tartozása jelenleg nem éri el a havi 4 ezer forintot, holott diákkorában az akkori maximu­mot, a 21 ezer forintos havi köl­csönt vette fel. Ennek az az oka, hogy az első két évben a mini­málbér 6 százalékának megfelelő összeget vár el a Diákhitel Köz­pont, majd ezt követően válik az APEH-nek bevallott jövedelem a számítás alapjává. Mint mellékelt táblázatunk is mutatja, egy ötéves jogi kari képzésnél a jelenlegi legkisebb, havi 10 ezer forintos diákhitelt 13 év alatt „le lehet tudni" havi 8 ezer 233 forintjával, a maxi­mális havi 25 ezer forintok visz­szafizetése már húzósabb: 23 év kell hozzá, egyenlő arányban 9 ezer 885 forintos részleteket kell átutalni a Diákhitel Központ­nak. Aki nem akar 23 évig adós maradni, korábban is kifizetheti tartozását, akár oly módon, hogy havonta magasabb összegeket utal. Ezzel az illető bebiztosít­hatja magát egy olyan időszakra is, amikor átmenetileg munka nélkül marad. F.K. Drámatanoda, haladóknak SULYOK ERZSEBET A szociális témákban legtájékozottabb szakember, Ferge Zsu­zsa tagadólag rázta a fejét tegnap reggel a tévében. Arra intett nemet, hogy Magyarország hárommillió koldus országa lenne. Azt mondta, nem lehet összemosni azt a kort, amikor ez a döb­benetes jelző honosodott meg a haza neve előtt - a mával. De tény, mondta, hogy iszonytatóan sokan, legalább másfél millió­an nagyon szegények. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nincs elég pénzük a puszta létük fönntartásához, hanem azt is, hogy ugyanezen okból folyamatos bizonytalanságban leiedzenek. Másképpen: nem lehetnek biztosak abban, hogy holnap is lesz fedél a fejük fölött, jut kenyérre, tejre. Hogy túlélik a következő napot is, valahogyan, nehezen, úgy, mint az előzőt. Vagyis: re­ménytelenek. Ez az állapot, a reménytelenség még talán annál is rosszabb le­het, mint éhesnek lenni és fázni. Az éhezés a testet hibásítja, egészségteleníti, amaz, a remény hiánya a lelket óh. A lélekbeteg ember pedig annyira tehetetlen, kiszolgáltatott, életre képtelen, mintha az egész teste megbénult volna. Tavaly a balástyai tanyavilágban három gyermeket egyedül ne­velő Kulácska István reményt kapott - némi étel és pénz mellett. Egy tévéműsor után annyian siettek a segítségére, hogy elhihette: megszakad egyszer az ördögi kör, a folyamatos bizonytalanságból ki lehet kecmeregni, rájuk is várhatnak még könnyebb napok, ¡Ki­evickélnek majd a szegénység bugyrából. Az ember mivoltukat még őriző, együttérzésre képes többiek által. Vagy mégsem! Akkor azt hihettük, az anyaszívű férfi - a remény birtokában ­túl van a nehezén. De nem így volt, nem így lett. A hétköznapi dráma itt zajlik, a szemünk láttára. Sopánko­dunk. Úgy csinálunk, mintha a lélekrombolásnak ez a fajtája, ami a tragédia nézőiként ér minket, nem lenne ugyanolyan hatá­sos, mint mondjuk - egy saját létbizonytalanság. Vajon meddig lehet a kívülállót játszani ? Kulácska István csak egy barátjának írt búcsúlevelet Gyerekek nélkül az élet sem kellett Folytatás az 1. oldalról Mégsem így történt. Az apát, aki foggal-körömmel ragaszko­dott gyermekeihez, és aki min­dent arra tett fel, hogy a kicsik­nek boldog, kiegyensúlyozott életet biztosítson, idén január­ban holtan találták otthonában - a padláson akasztotta fel ma­gát. Tettére egy búcsúlevélben adott magyarázatot, amelyet legjobb barátjának és munka­társának, Fogas Gellértnek cím­zett. Ö volt az egyetlen ember, akitől elköszönt, mielőtt vég­zett magával. - Szerintem belefáradt abba, hogy állandóan attól kellett ret­tegnie, elveszik a gyerekeket ­kereste az okokat Fogas Gellért, aki hetekkel a tragédia után is láthatóan megrendülten beszélt a történtekről. - A búcsúlevél­ben leírta, hogy anyósa, akivel együtt laktak, míg ő a buszon dolgozott, kihívta a gyámügyet, hogy nézzék meg, milyen körül­mények között élnek. Mi taga­dás, tényleg nem volt valami fé­nyes otthon: a tizenkét négyzet­méteres nyaralóban, ahol még fürdési lehetőség sem volt, öten zsúfolódtak össze. De erre a kényszer vitte őket, mert koráb­ban a balástyai tanyáról ellop­ták az aggregátort, ami az ára­mot biztosította. Úgy tudom, a hivatal tíz napot adott arra, hogy rendeződjön a család hely­zete, különben elvették volna a gyerekeket. Fogas Gellért elmondta: István már korábban is többször mon­dogatta, hogy ha elszakítják a ki­csiktől, végez magával. A barát karácsonykor és szilveszterkor is meglátogatta őket, és akkor már látta Istvánon, hogy nagyon ne­kikeseredett. - Talán az év végi ünnepek idején is sötét gondolatok gyö­törték, de nem gondoltam vol­na, hogy ilyen tragikusan vet véget a problémáknak - sajnál­kozott István egyetlen barátja. A három kisgyerek a történ­tek óta nem jár óvodába és isko­lába. A legkisebbet, Andit éppen tegnap jelentette ki anyja a Ró­kusi körúti óvodából. Kurunczi Lászlóné óvodavezető úgy tud­ja, Hódmezővásárhelyre kerül a kislány. Krisztián és Anikó vi­szont hivatalosan még mindig a Rókus Il-es Számú Altalános Iskola diákja, bár az órákra már jó ideje egyikük sem jár. Az is­kolában csak annyit tudnak, hogy a tragédia után mindhá­rom gyermeket az ifjúsági pszi­chiátriára vitték. - Mindannyian sokkot kaptak, amikor megtudták: édesapjuk nincs többé - mesélte Fogas Gel­lért. - Nagyon „apásak" voltak, főleg Krisztián. Ma már nevelőszülők gondos­kodnak a három gyerekről, bár hivatalosan eddig még nincs gyámjuk. Anyjuk szülői fel­ügyeleti joga szünetel, nincs la­kása és megélhetése sem bizto­sított. így - bár van élő felnőtt hozzátartozójuk - gyakorlatilag család nélkül maradt három gyerek. Krisztiánnak, Anikónak és Andreának idegenek között kell új életet kezdenie, talpra állnia, és feldolgoznia a feldol­gozhatatlant: imádott édesap­juk már csak fentről vigyázhat rájuk. TÍMÁR KRISZTA Egy csöpp energia Történelmi számok a Magyar Suzukitől: 1686 • 1,1 literes, 4 hengeres, 16 szelepes, 64 lóerős motor • átlagfogyasztás: 4,9 liter 100 kilométeren • ABS EBD-vel • 3 év garancia • dupla légzsák • Ingyenes Suzuki Mester"1" szolgáltatás • előfeszítős biztonsági övek elöl egész Európában 3 évig 3 1688: Buda visszavétele CO^-klbocsátás (kombinált): 119 gAm. Üzemanyag-fogyasztás (kombinált): 4,91/100 km.

Next

/
Oldalképek
Tartalom